Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ünnepeld a tavaszt!


Aranyosi Ervin: Ünnepeld a tavaszt!

Odakint a kertben madarak dalolnak,
nekik nem is kérdés, vajon lesz-e holnap?
Csak az ember teremt félelmet magának,
megásva a sírját a szebb holnapjának.

Bárcsak madár lennék, egy faágra ülnék,
a bús embert látva, igencsak derülnék,
hiszen itt a tavasz, feléled a világ,
bizakodva nyílik a sok tarka virág!

Csak az embereknek lóghat most az orra,
gyászosan tekintve az eljövő korra,
hisz a félelmei a lelkét nyomasztják,
céljait, vágyait sorra elsorvasztják.

Miért lett az ember ilyen hitevesztett?
Benne a félelem gyökeret eresztett,
s elnyomja az élet csodatermő fáját,
s elveszti reményét, s elveszti a hálát.

Tavasz van, éledjünk, akár a természet,
vegyük világunkban észre most a szépet!
Hiszen kint a réten a virágok nyílnak,
fű serken, s a fák is rügyezni tanítnak.

Csak az ember szívben maradt a didergés,
félelem, szorongás, hogy a holnap elvész.
Elfelejt az ember mosolyogni, élni,
csak túlélésre hajt, s hagyja szívét félni!

Ébredjünk, tavasz van, mosoly-rügy fakadjon,
a madarak dala újra reményt adjon!
Napról, napra szebbítsd környező világod,
hagyd életre kelni kinyíló virágod.

Locsolgasd hadd nyíljon – hited erejével –
a lélek zenéje hadd áradjon széjjel.
Szeress, ez a gyógyír, sóvárgó szívekre,
ne légy világodból önként számkivetve!

Hallgasd a madárdalt, viduljon a lelked,
a tavaszt idén is meg kell ünnepelned!
Holnapod magjait, te ültesd a mában,
oldódj a madarak biztató dalában.

Aranyosi Ervin © 2020-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy szép világot adj tovább!


Aranyosi Ervin: Egy szép világot adj tovább!

Tudod, amikor megszülettél,
kaptál egy csodás életet.
Kaptál egy Földet, élő világot,
gazdagságot adtak neked.

A te dolgod, hogy megőrizzed,
hogy te is úgy add majd tovább,
s ne hagyd, hogy földig lerombolják,
a pénztől vakult ostobák.

Tegyél rendet kis világodban,
ültess fát, szép virágokat,
te is adhass majd unokádnak,
életről szóló álmokat!

Felelős vagy a nagyvilágért,
kezdd el hát megjavítani,
ha környezeted rendben tartod,
akkor már lehetsz valaki.

Ne hallgass hazug médiára,
ami a pénz felé terel,
tudod, a létnek nincsen ára,
és Földünk többet érdemel!

Ami kicsiben, az lesz nagyban,
jó gazda légy, úgy boldogulj,
ha világodat rendben tartod,
nem lesz ok, miért porba hullj!

Mutass példát, csak tedd a dolgod,
s az unokádnak add tovább!
Maradjon élőn, élhetően,
utánunk is meg a világ!

Aranyosi Ervin © 2019-09-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 44. rész


Aranyosi Ervin: A könyv tündére 44. rész

Hosszú napom után,
megint jött a mese,
benne a Tündérem,
s az ő szerelmese.

A tündér szülei,
kinek a testébe,
belebújtak bizony,
hogy varázsuk védje.

A szegény emberben
ott fészkelt a banya,
így lett a testéből
egy rút, gonosz tanya.

Nekem szerencsém volt,
csak magamban voltam,
és egy sarok mélyén
csendben meghúzódtam.

Jaj, nem is meséltem,
tündérpalotában,
trónszékeket rejtő,
csodakertben álltam.

Körbe szép pálmafák,
vígan hajladoztak,
a leander bokrok
virágokat hoztak.

Voltak szép gyümölcs fák,
alma, barack, füge,
tündérkirálynőnek
ez volt a szívügye.

Élő növényekkel
vette körül magát,
élvezte ezernyi
virága illatát.

És ha kedve szottyant
gyümölcsöket szedett,
kóstolta ízüket,
savanykást, édeset.

A virágok között
csermelyek csobogtak,
a virágszirmokban
méhek szorgoskodtak.

A fákon madarak
vígan énekeltek,
a gyönyörű kertben
szép békére leltek.

Pázsit puha rétet
is ide képzeltek,
ahol a tündérek
vidám táncra keltek.

Híres muzsikusok
sok dalt varázsoltak,
csodás hangú népek,
vidáman daloltak.

Minden olyan szép volt,
s minden nagyon élő,
le sem tudja írni
mindezt a mesélő.

Ám jött egy pillanat,
és az élet megállt,
a csoda szép kertre,
fájdalom köd szitált.

Ágon a madarak,
mind csendben maradtak,
hirtelen huzattól
a hangok megfagytak.

Ott állt az ajtóban,
egy csúf, szegényember,
izzó fájdalommal,
megtört, kisírt szemmel.

Kérte, hogy vezessék
a királynő elébe,
mert nem akar szűnni
szörnyű betegsége.

Kapott egy jóslatot,
és nagyon hisz benne,
a tündér királynő
biztos csodát tenne.

Levenné az átkot,
és meggyógyíthatná,
és az egészségét
biztos visszaadná.

Ám mikor a trónnak
közelébe lépett,
abba hagyta gyorsan
a sírós beszédet.

Kabátja zsebéből
pálcát húzott elő,
amelyben megbúvott
a nagy varázserő.

Legyinteni akart,
vele varázsolni,
de hirtelen messze
szállt e varázs holmi.

Mert a tündérkirály,
közben már varázsolt,
s ez egy különleges,
igazi varázs volt.

Hogy milyen varázslat,
azt ma még nem tudom,
mert pont itt sikerült
csendben elaludnom.

A folytatáshoz kattints ide!

Aranyosi Ervin © 2019-08-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én mellettem unatkozni nem lehet

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Én mellettem unatkozni nem lehet

Én mellettem unatkozni nem lehet…
Hisz csodákkal töltöm meg a lelkemet.
Megfigyelek fát, madarat, virágot,
élvezem a hozzám szóló világot.
Jó kedvemet a természet okozza,
és ha játszom, képzeletem fokozza.
Annyi minden érdekesség vár reám,
amit meglát és lefotóz Nagymamám!
Kirándulunk, bejárjuk a világot,
s megőrizzük, hogy a szemünk mit látott.
Elrakjuk azt a hűvösebb napokra,
felvidít majd emlékeink nagy csokra!

Aranyosi Ervin © 2019-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti locsolás


Aranyosi Ervin: Húsvéti locsolás

Tudod, a kislányok az igazi nyuszik,
ők festik a tojást, és várják a puszit,
na meg a locsolást, mert ők mind virágok,
s köztük nyíló rózsát, szép orgonát látok.
Nem hagyhatjuk őket soha elhervadni,
bájos pofijukra nagy puszit kell adni!
Locsolgatni őket minden szép tavasszal,
s meglátod csodákkal terül meg az asztal.
Hímes tojást is kapsz, mint kedves jelképet,
ezzel vidítják fel ők a férfinépet.

Aranyosi Ervin © 2019-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Textil-festmény: Kerekes Éva

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Eljött lám a tavasz. Kertészkedni kezdek,
életet lehelve kiskertembe én.
Tavaszi bimbókból szép virágok lesznek,
s kibújik a földből a zöld vetemény.
Kis ásó, gereblye, és a metszőolló,
tudja már a dolgát, hát szorgoskodom.
Madárdal is hangzik, a tavaszról szóló,
megújul a kertem, mert gondoskodom.

Így járulok hozzá én a teremtéshez,
megtisztul a világ, takarít a szél.
Egy kis eső kéne a korai vetéshez,
mely életet adva a földhöz beszél.
Egy fekete rigó fütyül fenn az ágon,
szerelemre hívó, kedves szerenád.
– Ettől keletkezik új élet a nyáron,
ha leendő párod felfigyel reád?

Éled a természet millió csodája,
nárcisz és tulipán kidugja fejét.
Apró, kis rügyekkel az orgona ága
ígéri, virága lesz gyönyörű szép.
Ébred a szerelem és a gyümölcsfáink,
virágokat szórnak, méhcsalogatón.
Kezdődik a holnap, s gyönyörűnek látszik,
remény és hit éled, szívünkre hatón.

Aranyosi Ervin © 2019-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagypapa

MIke Balázs: A nagypapa (Дедушка) Technika: Színes ceruza
Méret: 42 x 59 cm (A2) (2019)

Aranyosi Ervin: Nagypapa

Emlékszem még a Nagypapára,
a szívből jövő mosolyára,
mert szeme huncut csillogása,
a kedvesemé pontos mása!
Szívembe véstem azt az arcot,
a hite nem vallott kudarcot.
Naponta tisztán, jövőt látott,
és kereste a boldogságot.
Arcát a Nap megbarnította,
tán ráncait szaporította,
de lám csak, azok is vidámak.
Nem vésett gödröt rá a bánat.

Ott állt szeretett kertje mellett,
növényei jövőt üzentek.
Éppen a krumplit forgatta ki,
amit a föld adott neki.
A lég megtelt a föld szagával,
virágok bódító illatával,
A fű is lelkét hozzáadta,
s beleolvadt a pillanatba.
Madárdal szólt, örömmel telve,
mind az életet ünnepelve.
Dicsérték mind-mind Nagypapát,
aki bennünket ölelt át!

Úgy ölelt, mintha tudta volna,
mintha e perc nem másról szólna,
mint utolsó találkozásról.
Miről is szólna vajon másról?
Erdő szélén állt házikója,
öreg volt már, mint vén lakója,
fából készült és megkopott,
a létből örömöket lopott.
Volt benne nehéz, s szép az élet,
s lám lassan ő is öreggé lett!
De szolgált míg állt a fala,
– az építő diadala.

Ott álltunk hát mind a hárman,
s én a zsebemben kotorásztam.
Majd egy gyűrűt húztam elő,
szolid volt, nem túl feltűnő,
amit én a mátkámnak szántam,
csupán egy csodás percre vártam.
Néhány kedves szóba kezdtem,
s az unokáját eljegyeztem.
S lám Nagypapa ezt megkönnyezte,
szerelmünk áldása övezte.
Búcsúzóul sem mondott mást:
– Mindig szeressétek egymást!

Aranyosi Ervin © 2019-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Március

Aranyosi Ervin: Március

Üdv Március, öltsd csak fel új ruhádat!
Ragyogó Nap járja be kék eged!
Öntözd a földet, éleszd fel a fákat!
Legyen gazdagabb most a lét veled!
Bújjanak földből szégyenlős virágok,
tárják ki szirmuk, színesedjenek!
Méhzümmögéssel teljenek meg álmok!
Mert megújulni, lám, megint lehet!

Áradjon szét a Földünkön az élet,
ragyogjon ránk, vidáman szép Napunk!
Az életünk gazdagodjon tevéled,
s örülhessünk, hogy mozgásban vagyunk!
A körforgás hát végre útnak indul,
lehet szeretni, s örülni veled.
Hadd léphessen az ember gondjain túl,
hadd érintse lelkét a kikelet!

Aranyosi Ervin © 2019-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bútorfaragó cica


Aranyosi Ervin: Bútorfaragó cica

Szép bútort készítek, apró fogaimmal,
ebben egyeztünk meg tegnap a gazdimmal!
Átlagos dobozból, jókorát kirágok,
így elférnek benne állatok, virágok.

Most egy cicaággyal leptem meg magamat,
kényelmes világos! Annyi anyag marad,
ami keretet ad szép művészetemnek,
ki is nevezem hát rögtön műteremnek!

Kicsit elfáradtam, alszom egy jót benne,
egy kiadós alvás biztosan jót tenne!
Mikor felébredek, másik doboz vár rám,
bútorrá faragni, azt is megpróbálnám!

Aranyosi Ervin © 2018-01-21
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szereted?


Aranyosi Ervin: Szereted?

Ha szereted a virágot,
nem kéne letépni,
csak megnézni, megszagolni,
hagyni tovább élni!

Szereted az állatokat?
Nem kéne húst enned,
mert haláluk csak megmérgez,
rosszra fordul benned.

Ha azt mondod: – Szeretsz engem –
én is kezdjek félni?
Ha nem tudod, hogy mit jelent,
hagyni fogsz-e élni?

Tanuljunk meg jól szeretni,
állatot, virágot,
tegyük végre élhetővé
az egész világot!

Aranyosi Ervin © 2017-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva