Aranyosi Ervin: Kitaszítva


Aranyosi Ervin: Kitaszítva

Becsaptál, mégis visszavárlak,
fájó szívem vonyít utánad,
hiszen barátnak hittelek.

Kiraktál, aztán cserben hagytál,
én hittem, barátom maradtál,
hiszen én istenítettelek.

Az álmaim hozzád kötöttem,
szolgáltalak, és örömömben
te rád áldoztam életem.

Elborzaszt végtelen magányom,
nélküled utam nem találom,
mért történt ez, és mért velem?

Aranyosi Ervin © 2020-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva