Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Fel kéne ébredned!


Aranyosi Ervin: Fel kéne ébredned!

A térerő a lánc,
és fogva tartanak.
Teszed, amit látsz,
de nem adod önmagad!
Földhöz köt az elméd,
nincsen saját szavad,
igazán sohasem voltál,
sosem leszel szabad!

Szerte szórod pénzed,
semmid sincs neked,
epekedve nézed,
a márkás kincseket.
Tükrödnek tört darabját
szépen felszeded.
Része vagy a tömegnek,
de senki sincs veled!

Refrén:
Fel kéne ébredned,
nem erről szól a lét,
ma nem teszik eléd,
a jó ígéretét!
Fel kéne ébredned,
ez csak álomvilág,
ne hagyd az álom porát
folyton szórni rád

Hullámok hátán ülsz,
de egyre húz a mély.
Súgják csak vásárolj,
hogy izgalmat cserélj!
De mindez rémálom,
csak káprázat és kéj.
Hírekkel bombáznak,
nem hagyják, hogy remélj,

Ne hagyd a mocskot
tovább szórni rád!
Változzon élhetővé
tetőled a világ!
Éld saját életed,
amíg még élheted,
amíg van léttered,
amíg még ébred benned vágy!

Refrén:
Fel kéne ébredned,
nem erről szól a lét,
ma nem teszik eléd,
a jó ígéretét!
Fel kéne ébredned,
ez csak álomvilág,
ne hagyd az álom porát
folyton szórni rád!
Fel kéne ébredned!

Aranyosi Ervin © 2020-05-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zokni kutya


Aranyosi Ervin: Zokni kutya

Pulikutyus vagyok,
úgy hívnak, hogy Zokni,
vidám természetem
nem nem nehéz megszokni.
Köszönni is tudok,
szépen, illendően.
Akit megkedvelek,
vidámabb lesz tőlem.
Nálam a köszönés,
úgy szokott kinézni,
aki lát – szándékom –
rögtön tudja, érzi.
Nyelvemet kinyújtom,
fogamat mutatom,
a jobb mellső praclim
a kezébe adom!
Nem régen keltem fel,
még nem fésülködtem.
Már hosszú szolgálat
áll – bizony – mögöttem!

Aranyosi Ervin © 2020-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok!


Aranyosi Ervin: Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok.
Hiszek – tudok – akarok – haladok.
Istenemmel egy vagyok, egy vagyok,
mást uralni felettünk nem hagyok!
Mi teremtjük a Hazát, s vagyonát,
őshitüket utódomnak adom át!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,
Szent földemen élek, s itt maradok!
Ez a szent föld – Magyarország – a miénk,
s arra kérem a nemzetem Istenét,
hogy az ország újra már egy legyen,
áldás üljön csoda szép népemen!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,
éljetek itt, amíg csak a Föld forog!
Alkossatok egységes nemzetet,
áldás legyen, dicsőség veletek!
Áldd meg Isten fényeddel a Magyart,
legyen olyan nép, amelyik összetart!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,
hadd tegyem hát, amit én akarok!
Őseimhez híven éljem életem,
gazdagodjon, s élhessen e nép velem!
Boldoguljunk, Istenünkkel egy legyünk,
ami ránk vár, tiszta szível megtegyünk!

Szkíták-Hunok-Avarok-Magyarok,
őseimnek nyomdokában haladok!
Virágozzék fel hitünktől ez a nép!
Tegyük szebbé, jobbá egymás életét!
Fogadj vissza jóságodba Istenem,
egyesítsd a koronáddal nemzetem!

Aranyosi Ervin © 2020-05-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Míg szeret a szív

Aranyosi Ervin: Míg szeret a szív

Lehet a világ oly zord és kegyetlen,
– nem számít addig, míg szeret a szív!
Csak az a lélek hűl ki tehetetlen,
amelyet egy másik sosem melegít.
Az élet állhat apró örömökből,
kis lépésekben éled a végtelent.
Apró csodák emelnek fel a földről,
azt adva, mit egy érző szív jelent!

Sötét felhők is ülhetnek egedre,
– nem számít addig, míg szeret a szív!
Napod érezheted a lelkedben egyre,
ha van másik lélek, mely szeretni hív!
Ne hagyd kihűlni, ne légy szeretetlen,
hiszen míg parázs benned létezik,
az lángra gyúlhat érző emberekben,
kik útjukat olykor feléd veszik.

Őrizd hát lángját, bármit hoz az élet,
– nem számít addig, míg szeret a szív!
Még jöhet más és táncra kelhet véled,
s újra festi megfakult színeid.
Őrizd hited, a szeretet hatalmas,
s csak ez az út, más nem is járható!
Tedd, amit kell, hogy megnyugodva alhass,
s boldoggá tesz a Mindenható!

Aranyosi Ervin © 2014.10.15. és 2020-05-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Másnaposság

Aranyosi Ervin: Másnaposság

Fájdalmas a másnaposság,
szegény fejem megtapossák.
Az agyvíz meg lötyög benne,
mintha zúgó tenger lenne!
Ilyenkor én fogadkozom,
többet ennyit nem borozom!
Nem iszom, mert rossz a másnap,
át is adnám rögtön másnak.
Fájjon a feje miatta,
ha felszívta, mint a vatta.
Jaj, csak ezt most túlélhessem,
még egy életem lehessen.
Nem kell többé a bor-mámor,
fejemben mindent átrámol.
Fájdalmas a másnaposság,
szemeimet könnyek mossák!

Aranyosi Ervin © 2020-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Míg szól a dal

Aranyosi Ervin: Míg szól a dal

Míg szól a dal,
a lelkünk él,
szívünk dobog,
bennünk zenél,
míg álmodunk,
mind jól vagyunk,
magunk mögött
nyomot hagyunk!

Míg dalunk száll,
lelkünk szabad,
nagy kőfalak
leomlanak.
és nincs határ
nem állunk meg,
velünk zúgnak
a tengerek.

Szabadíts meg,
jöjj tiszta fény,
légy villámjel
Földünk egén,
ébredjenek,
az emberek
dobbanjanak
érző szívek!

Mond ki a szót,
álmodj nagyot,
érezd a fényt,
érted ragyog!
A sötétség
most tűnik el,
előttünk jár
az égi jel.

Nézz végre rám,
halld meg szavam,
a holnapnak
értelme van.
Máshogyan már
nem is lehet,
csak emeld fel
tekinteted!

Légy büszke már,
legyél szabad,
szabad madár,
hallasd szavad!
Míg szól a dal,
szívünk dobog,
addig vagyunk
mind boldogok!

Míg szól a dal,
míg szól a dal,
elcsendesül
minden vihar.
Míg szól a dal,
míg álmodunk,
míg ébredünk,
egyek vagyunk,
míg szól a dal…

Aranyosi Ervin © 2020-05-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Búbos Banka, a tündérlány

Fénykép: Balog Lajos

Aranyosi Ervin: Búbos Banka, a tündérlány

Búbos Banka tündérlány volt,
amolyan kis jó boszorkány,
kinek volt szép tudománya,
s varázssíp is szólt a torkán!

Ha nem látták, átbucskázott,
kedves, színes madárrá vált,
így járta a nagyvilágot,
és repülve élte álmát.

Bejárta a mezőséget,
élvezte az életét,
megcsodálta a világot,
s minden szép volt, meseszép!

Néha szél hátán repülve,
repkedett a fák felett,
néha versenyt szállt nevetve,
előzve pár verebet.

Patak parton, árok szélén,
megállt nézni a vizet,
a látványért a pataknak,
tükörképével fizet.

Rendbe tette tollacskáit,
felkötötte a haját,
copfjából búbot varázsolt,
hajkorona taraját.

Lepkékkel is kergetőzött,
majd friss fűbe elhevert,
ám egy kicsit egyedül volt,
barátokra sose lelt.

A kisebbek féltek tőle,
s veszélyesek a nagyok.
– Csoda szép az én világom,
de oly egyedül vagyok!

Erdőbe szállt s ott egy ágon,
kényelmesen megpihent,
Alatta egy hangyasor ment,
egy egész nagy regiment.

A hátukon élelmesen
sok élelmet cipeltek,
amitől a nehéz napok
a hangyáknál kiteltek.

Ahogy üldögélt az ágon,
a fán kinyílt egy odú,
mókus néni jött ki rajta,
s látszott rajta: szomorú!

Búbos Banka nézte, nézte,
s megsajnálta: – Jaj, szegény,
milyen bánat nyomja lelked?
Segíthetek rajtad én?

Mókus néni körül nézett,
s meglátta a madarat.
Nem indult el az útjára,
s talán jobb is ha marad!

– Jaj, kedveském – siránkozott,
beteg lett a gyerekem,
lázas is, és nincs étvágya,
s nincs kedve jönni velem.

Odú mélyén, ágyát nyomja,
fájós, nyűgös, kedvtelen,
rossz nyavalya ébresztette
fel ezen a reggelen.

Erre így szólt Búbos Banka:
– Megnézem, meggyógyítom,
dalolok egy gyógyító dalt,
és jobb kedvre vidítom!

S úgy is lett, ahogy ígérte,
ahogy kedves dala szállt,
úgy repült el a betegség,
s mókus kedve jobbra vált!

Mert ez egy kis varázs dal volt,
mitől a kór menekült,
s a kis mókus rögtön gyógyult,
s már az ágy szélére ült.

– Anyukám, úgy megéheztem –
szólt a mókus csemete
tudnál adni egy kis diót,
jól esne a csemege.

Anyukája vitte hírét,
Búbos Banka kész csoda!
Ha valaki nincsen épp jól,
hát hívjátok el oda.

Meg is hívták onnan kezdve,
gyógyított is remekül,
mert hol Búbos Banka dalol,
a betegség menekül.

Nem volt többé már magányos,
gyógyított sok beteget,
s örült lelke nagy titokban,
hogy közöttük lehetett.

Mennyi hála szállt feléje,
oly boldog volt a szíve,
sok baráttal gazdagodott
a kis tündér, izibe’.

Este aztán haza repült,
lassan visszaváltozott,
és örült, hogy a varázslat,
ennyi barátot hozott.

Hogyha látod Búbos Bankát,
tudd, hogy ő egy tündérlány,
este biztos átváltozik,
mikor a Nap halovány.

Nyugovóra tér házában,
csuda szépet álmodik,
nappal lehet erre jár majd,
ha sokáig várod itt!

Te is szert tehetsz barátra!
Ez a mese lényege.
Benned is élhet varázslat,
mint egy tündér éneke.

Rá kell lelned, mivel tennéd
szebbé mások életét?
Mi a te saját varázsod,
mitől gazdagabb a lét.

Miben lehetsz tehetséges,
s mire jó az másoknak?
Ha majd szíved adni képes,
a többiek rászoknak!

Mert ki szeretettel adja,
arra a jó visszaszáll,
a szívből kiküldött jóság,
jólesőn visszatalál!

Aranyosi Ervin © 2020-05-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Fotó: Balog Lajos – Kékbegy

Aranyosi Ervin: Ha madár volnék

Az ablakom alatt a madarak dalolnak,
apró kis torkokból víg dallamok szólnak.
Büszkén magasztalják az élő világot,
mely a csodát adja, s általuk is áldott.
A pici szívükben ott él a Jó Isten,
bennük szeretet van, semmi gonosz nincsen.
Könnyedek, vidámak, egyszerűek, szépek,
hajnalban vigadó, röpke szárnyas népek.

Néha úgy szeretnék én is madár lenni,
a földi gondokon felülemelkedni.
Élvezni a létet, s nem törődni mással,
se a tegnapokkal, sem az elmúlással.
Könnyed szárnyalással élni szabadságom,
csupán fészkem lenne, sose lenne másom.
Ám ha párt találnék, úgy lenne értelme,
hiszen minden napom szeretetben telne.

Hej, ha madár volnék, nem törődnék mással,
beélném ennyivel, élni akarással!
Csak a mának élnék, egyre csak dalolnék,
világomnak boldog teremtője volnék.
Fütyülném dalomat a szép szerelemről,
Isten jóságáról, igaz kegyelemről.
Hálás szívem folyton igazat dalolna,
dalomból szeretet, és szabadság szólna.

Mindenem meglenne, eledelem, fészkem,
mában megteremtett, holnapi reményem.
Sosem őrizgetnék haragot szívemben,
csupa csodás álom ébredhetne bennem.
Tisztelném a világ többi teremtményét,
erre építhetném holnapom reményét.
Minden nap dicsérném az élő világot,
mely az én dalomtól lenne szebb és áldott!

Aranyosi Ervin © 2020-05-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Luca


Aranyosi Ervin: Luca

Van egy cicám, éjfekete
úgy hívják, hogy: Luca!
Ő bizony az én szívemnek
fekete párduca!
Pici gonosz boszorkányom,
és csodatündérem,
én magam is csodálkozom,
hogyan játszik vélem.
Ha éhezik, kell, hogy menjek,
rögtön enni adjak,
de nem elég a teletál,
kell, hogy ott maradjak.
Szereti a társaságom,
nem is hagy dolgozni,
leköti a figyelmemet,
s ezt tudja fokozni.
Mikor alszom, odabújik,
fognom kell a lábát,
alszunk, s közben őrízgetjük
kettőnk közös álmát.
Bár visszaél türelmemmel,
én szívből imádom,
legyen hát a legboldogabb
cica a világon!

Aranyosi Ervin © 2020-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyermeknapi mesekönyvek


Aranyosi Ervin: Gyermeknapi mesekönyvek

Közeledik a gyereknap, ez az ünnep újra jő’,
gondolkodik: mit is adjon – maradandót – a szülő?
Értelmeset, értékeset, szeretettől kedveset,
ami nem csak szájban olvad, s közös, szép élmény lehet?
Ami jókedvűvé teszi, leköti a csemetét.
tele okos gondolattal, ugyanakkor meseszép.
Akadna is egy ötletem, van nekem „több száz” mesém,
amit bárki megtalál hat mesekönyvem rejtekén.
A mesekönyv oly varázslat, mely összeköt lelkeket,
összeforraszt az időben, s álmotok közös lehet.
A meséim vers alakban, könnyedek és érthetők,
és amikor kedv támad rá, meg is ismételhetők.
Utazás egy más világba, ahol minden csodaszép,
s közben szókincset is fejleszt, s pallérozza az eszét…
S míg a mese elvarázsol, körül vesz a szeretet,
jó tanáccsal, vidámsággal tölti fel a gyereket.
A felnőtt sem unatkozik, a kalandban ez a jó,
s maradandó élményt adhat apa, anya, nagyanyó,
s nagyapó is bölcselkedhet, olvasva egy szép mesét,
s tanítja az unokát, hogy szép lehet a földi lét!
Lám, az idő egybeforraszt, összeköthet lelkeket,
így építve közös élményt, örök szép emlékeket!
Hidd el ennél csodásabb kincs nincs, mintha a szív derül,
és a gyermek azt tanulja, hogyan élhet emberül.
Ajánlok most örömforrást, négy szép könyvet teneked,
csodás festmények díszítik, s átszövi a szeretet.
Van nekem egy meseboltom, könyvem ott találhatod,
megrendelve, gyermeknapon szeretettel átadod.
Én hiszem, ez szép ajándék, szebbé tesz minden napot,
s meglátod, a közös élmény, mosolyban ölt alakot!

Ha további információkat szeretnél a mesekönyvekről,
kattints az alábbi sorra:
Verses könyváruház