Állatok, természet | Aranyosi Ervin versei

jan
17

Aranyosi Ervin: Téli vendégek

Category: Állatok, természet Tags: állat, Aranyosi Ervin, áraszt, ember, Erdő, etető, hideg, hó, meleg, mező, szív, Téli vendégek, természet, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Téli vendégek

Az erdei állatoknak
nehéz most az élete,
nem rakja a tányérjukat
a természet még tele!

Az ember tehet csak értük,
aki szívvel megetet,
akinek a szíve képes
árasztani meleget.

Etetőkbe hadd kerüljön
pár egyszerű eledel,
amitől az éhes állat,
túlélő készletre lel.

Magvak, gyümölcs, faggyú lehet
ami éhet csillapít,
mely belülről melegíti
erdő-mező vadjait.

Szikrázik a hó a tájon,
szívet szorít a hideg,
pár apróság, szívből adva,
a holnapot menti meg.

Aranyosi Ervin © 2026-01-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
10

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Etessük a madarakat

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, bőza, cinke-golyó, dióbél, eledel, köles, kukorica dara, madáretető, napraforgó, szeretet, szükség, tél, vers Etessük a madarakat 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Etessük a madarakat

Dideregnek a madarak,
éhesek és fáznak.
Most élik meg rossz napjait
a téli világnak.
Szükségük van szeretetre,
odafigyelésre,
ha ember vagy, és szíved van,
vedd ezt te is észre!

Légy önzetlen, etesd őket,
ők magokon élnek,
ne legyenek martaléka,
élőt gyötrő télnek.
Tegyél madáretetőbe
búzát, napraforgót,
vagy épp kukoricadarát,
éhínséget oldót.

Dióbél és köles is jó,
vagy cinke-golyóbis,
ezek madár eledelek,
s a madárnak jó is.
Ám ne etesd pékáruval,
kiflivel, kenyérrel,
ne adj nekik édességet,
az jóval nem ér fel.

A rigók és a meggyvágók
szeretik az almát,
almacsutka legyőzheti
éhségük hatalmát.
Ezt akár le is teheted,
talajra, a földre,
örömmel felcsipegetik,
kedvesen röpködve.

Jó a szemnek őket nézni,
csodájukat látni,
így tudjuk a jóságukat
méltón meghálálni.
Hisz tavasszal, víg dalukkal
szebbítik a létet,
s pusztítják a kártevőket,
növényeket védnek.

Ha van szíved, etesd őket,
s mutasd gyermekednek,
legyen ő is jó gazdája
a szép természetnek.
Decembertől márciusig
gondoskodhatsz róluk,
hadd legyen a madárkáknak
jó ennivalójuk!

Meg is ismerheted őket,
bemutatom néked,
a madaras könyveimben
kaptak menedéket.
Ha tetszenek tudj meg róluk
verseimből többet,
így a tudás birtokában
szeretni is könnyebb!

Csodálatos madárvilág
gyönyörködtet minket,
amit sikerült megtudnom,
közreadtam mindet.
Két kötetben háromszáz faj,
található benne,
amelyeknek a helye már,
régen nálad lenne!

A webáruház elérhetősége, ahol madaras könyveimet is találod:
https://shop.aranyosiervin.com/

Aranyosi Ervin © 2025-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
16

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szajkó és a dió

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, betevő, dacos, Diófa, feltör, fészek, Mátyásmadár, remény, röppen, Szajkó és a dió, szarka, szerencse, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szajkó és a dió

Mátyásmadár szállt az ágra,
s lesi a lehullt diót,
mért szórta szét a diófa,
a sok jó ennivalót?

Aztán megjött a szarka is,
egy nagy diót felkapott,
alig fért el a csőrében,
hát nem emelt kalapot.

A dióval tovarepült,
és a szajkó csak lesi,
tán a téli betevőjét
a diók közt keresi.

Földre röppen és válogat,
szerencsére van miből,
s lám a legszebb, és legnagyobb,
még a földön tündököl.

Csőrbe kapja, „csőbe húzza”,
s hipp-hopp fenn van már a fán,
kopogtatja kemény héját:
– Ki kell, hogy nyílj, kiskomám!

Ám a dió dacos jószág,
nem adja könnyen magát,
kiugrik a szorításból,
menti finom vagyonát.

A Szajkó meg száll utána,
szem elöl nem vesztheti,
s azt gondolja, majd fészkében,
könnyebben feltörheti.

Mátyásmadár száll a földre,
felkapja a szökevényt,
viszi haza a fészkébe,
s nem adja fel a reményt!

Aranyosi Ervin © 2025-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Vakondtúrás

Category: Állatok, természet Tags: alagút, Aranyosi Ervin, ásó-köröm, észrevettem, kert, kitúrt föld, körülnéz, lámpás, Manó, szemüveg, Vakondtúrás, vers, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vakondtúrás

Nézd csak ki jár a föld alatt?
Ki épít itt alagutat?
Ki ás itt ki ennyi földet?
Tán egy manó ásva görnyed?
Én azt hittem, de tévedtem,
és egyszer csak észrevettem
egy barnás-fekete szőrmét,
és a vakond ásó-körmét.
Meg ahogy világunk leste,
tán szemüvegét kereste?
Vagy a lámpást, hogy lent lásson,
hogy megnézze, merre ásson?
Szóval, épp csak körülnézett,
s így folytatta az egészet.
Ás egy újabb alagutat,
cserebogár lárvát kutat.
Ám a kert tele lett „kúttal”,
végigásott alagúttal.
– És a kitúrt földdel mi lesz?
A nyomodban rendet ki tesz?
Csak gyűlik a vakondtúrás,
amit ez a vakond úr ás.

Aranyosi Ervin © 2025-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
22

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Category: Madarak Tags: Aranyosi Ervin, bers, csiripelek, érző, föld, fontos, párom, pletyka, szerelem, szív, tavasz, vár, Veréb-beszéd, világ Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
27

By Aranyosi Ervin

Aranyos i Ervin: Karvaly és a cinke

Category: Madarak Tags: Aranyos i Ervin, baj, cinketetem, Diófa, dolga, ebéd, élet, figyel, irigy, Karvaly és a cinke, megcsodál, vers, veszte Leave a Comment

Aranyos i Ervin: Karvaly és a cinke

Diófánkra szállt egy karvaly
ez még nem is volna nagy baj.
Észrevettük, megcsodáltuk,
s örültünk, hogy végre láttuk.

Ám egy cinke járt épp arra,
de nem nézett a karvalyra,
nem csodálta, nem figyelte,
ez lett hát a cinke veszte!

Mert a karvaly kifigyelte!
– Tán a színét irigyelte?
Á, nem, ő ebédre vágyott,
s tetszett neki, amit látott.

Huss neki, csak arrébb reppent,
s elkapta a figyelmetlent,
s mint ki jól végezte dolgát,
elhagyta a vén diófát.

Karmai közt cinketetem,
mélázhatott az életen…
Ha nem figyelsz, bizony nagy baj,
veled lakik jól a karvaly!

Aranyosi Ervin © 2024-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
13

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, Az őszi Nap búcsúja, csodál, fény, föld, időz, irigy, istenigazából, kincs, köröttünk, Lélek, Ősz, természet, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Utolsó aranyát szórja szét a Földön,
és jut belőle, lám, mindenkinek!
Így ment ez mindig, át sok emberöltőn,
mielőtt eljön a tél, a hideg.
Meríts erőt tündöklő sugarából,
nevess vidáman, éld csak életed!
Sosem lesz vége istenigazából,
jövőre vágyni, csak nyílt szívvel lehet!

Rakd el a fényt a nehezebb napokra,
őrizd, mint fösvény, színes kincsedet!
Ne irigykedj a pénzben gazdagokra,
hogy luxusléted, miért nincs neked!
Inkább találd meg mindennap a szépet,
csodáld meg, mit ad lelkednek az ősz!
Aludni tér a gyönyörű természet,
de néhány percig, még köröttünk időz.

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
25

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Szeptember

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, bor, ember, Erdő, fa, fű, gyümölcs, hordó, jövő, levél, mag, Ősz, Szeptember, szüret, természet, vers, vigad, virág Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
24

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Category: Állatok, természet Tags: Aranyosi Ervin, boldog, bús, Éld meg az őszt!, élet, föld, gyümölcs, kedv, lelkek, meleg, mosoly, múló, nap, nilág, szeretet, szíved, vers Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
6

By Aranyosi Ervin

Aranyosi Ervin: Búbosbanka fióka

Category: Állatok, természet, Madarak Tags: Aranyosi Ervin, Búbosbanka fióka, csemetekéreg, ebéd, éhes, eső, féreg, harkály, indián, nyű, szüleim, vers Leave a Comment

Fotó: Szabó Endre

Aranyosi Ervin: Búbosbanka fióka

– Beöltöztem indiánnak,
Búbosbanka a nevem!
Valaki bekopogtatott,
gondoltam, hogy meglesem!

Á, csupán a harkály járt itt,
nyűvet, férget keresett,
a kéreg, a ház faláról,
őmiatta leesett!

Ki fogja ezt helyrehozni,
be fog esni az eső!
A szüleim távol vannak,
két élelemet kereső!

Én meg csak egyedül várom,
hogy mi lesz ma az ebéd,
mikor jönnek megetetni,
a mindig éhes csemetét!

Aranyosi Ervin: Téli vendégek

Az erdei állatoknak nehéz most az élete, nem rakja a tányérjukat a természet még tele!

Az ember tehet csak értük, aki szívvel megetet, akinek a szíve képes árasztani meleget.

Etetőkbe hadd kerüljön pár egyszerű eledel, amitől az éhes állat, túlélő készletre lel.

Magvak, gyümölcs, faggyú lehet ami éhet csillapít, mely belülről melegíti erdő-mező vadjait.

Szikrázik a hó a tájon, szívet szorít a hideg, pár apróság, szívből adva, a holnapot menti meg.

Aranyosi Ervin: Etessük a madarakat

Dideregnek a madarak, éhesek és fáznak. Most élik meg rossz napjait a téli világnak. Szükségük van szeretetre, odafigyelésre, ha ember vagy, és szíved van, vedd ezt te is észre!

Légy önzetlen, etesd őket, ők magokon élnek, ne legyenek martaléka, élőt gyötrő télnek. Tegyél madáretetőbe búzát, napraforgót, vagy épp kukoricadarát, éhínséget oldót.

Dióbél és köles is jó, vagy cinke-golyóbis, ezek madár eledelek, s a madárnak jó is. Ám ne etesd pékáruval, kiflivel, kenyérrel, ne adj nekik édességet, az jóval nem ér fel.

A rigók és a meggyvágók szeretik az almát, almacsutka legyőzheti éhségük hatalmát. Ezt akár le is teheted, talajra, a földre, örömmel felcsipegetik, kedvesen röpködve.

Jó a szemnek őket nézni, csodájukat látni, így tudjuk a jóságukat méltón meghálálni. Hisz tavasszal, víg dalukkal szebbítik a létet, s pusztítják a kártevőket, növényeket védnek.

Ha van szíved, etesd őket, s mutasd gyermekednek, legyen ő is jó gazdája a szép természetnek. Decembertől márciusig gondoskodhatsz róluk, hadd legyen a madárkáknak jó ennivalójuk!

Meg is ismerheted őket, bemutatom néked, a madaras könyveimben kaptak menedéket. Ha tetszenek tudj meg róluk verseimből többet, így a tudás birtokában szeretni is könnyebb!

Csodálatos madárvilág gyönyörködtet minket, amit sikerült megtudnom, közreadtam mindet. Két kötetben háromszáz faj, található benne, amelyeknek a helye már, régen nálad lenne!

A webáruház elérhetősége, ahol madaras könyveimet is találod: https://shop.aranyosiervin.com/

Aranyosi Ervin: Szajkó és a dió

Mátyásmadár szállt az ágra, s lesi a lehullt diót, mért szórta szét a diófa, a sok jó ennivalót?

Aztán megjött a szarka is, egy nagy diót felkapott, alig fért el a csőrében, hát nem emelt kalapot.

A dióval tovarepült, és a szajkó csak lesi, tán a téli betevőjét a diók közt keresi.

Földre röppen és válogat, szerencsére van miből, s lám a legszebb, és legnagyobb, még a földön tündököl.

Csőrbe kapja, „csőbe húzza”, s hipp-hopp fenn van már a fán, kopogtatja kemény héját: – Ki kell, hogy nyílj, kiskomám!

Ám a dió dacos jószág, nem adja könnyen magát, kiugrik a szorításból, menti finom vagyonát.

A Szajkó meg száll utána, szem elöl nem vesztheti, s azt gondolja, majd fészkében, könnyebben feltörheti.

Mátyásmadár száll a földre, felkapja a szökevényt, viszi haza a fészkébe, s nem adja fel a reményt!

Aranyosi Ervin: Vakondtúrás

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek, be nem áll a szájam. Azt is mondják, nagyobb pletykás nincs a Földön nálam. Amit hallok, nem tartom meg, tovább muszáj adnom, nagy büntetés számomra, ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek, de rám se figyelnek, nem olvasnak szavaimból, nem is irigyelnek! Az emberek rohangálnak, soha meg nem állnak, így nem hallják a híreit, egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok, itt a tavasz, kérem! A verébnek a szerelem jár most az eszében! Én is várom már a párom, szólongatom szépen. Csiripelek, nyomot hagyva az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek, ez a veréb dolga, ha nem tenném, lehet, hogy itt unalmas csend volna! Nem pletyka, hogy itt a tavasz, s én már azt is várom, hogy a párom rám találjon, s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyos i Ervin: Karvaly és a cinke

Diófánkra szállt egy karvaly ez még nem is volna nagy baj. Észrevettük, megcsodáltuk, s örültünk, hogy végre láttuk.

Ám egy cinke járt épp arra, de nem nézett a karvalyra, nem csodálta, nem figyelte, ez lett hát a cinke veszte!

Mert a karvaly kifigyelte! – Tán a színét irigyelte? Á, nem, ő ebédre vágyott, s tetszett neki, amit látott.

Huss neki, csak arrébb reppent, s elkapta a figyelmetlent, s mint ki jól végezte dolgát, elhagyta a vén diófát.

Karmai közt cinketetem, mélázhatott az életen… Ha nem figyelsz, bizony nagy baj, veled lakik jól a karvaly!

Aranyosi Ervin © 2024-11-27. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Az őszi Nap búcsúja

Aranyosi Ervin © 2024-10-13. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet, ráncos lesz a sok levél, fű, fa, virág belefárad, sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni, látványosat, színeset, megpróbál vidámmá tenni búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít, mit levéllel letakar, jövő magját rejtegeti földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja, tegyétek el télire, az elálló eleséget, állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel, raktár, odú, és vacok, jól jön majd, ha nem találnak élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon, szüreteljen lelkesen, dallal teljen meg az élet, borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött, szeptemberrel született, préseljünk hát jó szőlőlét, s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap. Ne borongj hát az ősz miatt! Ez is kell, az élet forog, ezzel is nő életkorod! Inkább csodáld, mert szép lehet, figyeld a múló életet. Most színesebb lesz a világ, levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp, vígságot szül az őszi ég. A nagy lámpaoltás előtt, még színes ruhát ölt a Föld. Mért lennél éppen bús magad, szomorkodni most nem szabad! Élvezd gyümölcsök ízeit, mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl, te ne légy olyan, mint kívül, benned éledjen szeretet, belülről árassz meleget! Tárd ki a szíved boldogan, lesd el az ősztől, hogy hogyan, melengess fáradt lelkeket, ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap, ragyogtasd te is arcodat, mosollyal, szóval melegíts, másokat jobb kedvre deríts! Éld meg az őszt is boldogan, hisz annyi szép csodája van, mely neked szól, hozzád beszél, őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin: Búbosbanka fióka

– Beöltöztem indiánnak, Búbosbanka a nevem! Valaki bekopogtatott, gondoltam, hogy meglesem!

Aranyosi Ervin © 2024.06.06. A vers megosztása, másolása, csak a szerző nevével és a vers címével együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

Vers rendelés

Megtalálsz Facebook-on is!

Kategóriák

Legutóbbi bejegyzések

Legutóbbi hozzászólások

Archívum

Megosztás

Linkek

Címkék

Az erdei állatoknak
nehéz most az élete,
nem rakja a tányérjukat
a természet még tele!

Az ember tehet csak értük,
aki szívvel megetet,
akinek a szíve képes
árasztani meleget.

Etetőkbe hadd kerüljön
pár egyszerű eledel,
amitől az éhes állat,
túlélő készletre lel.

Magvak, gyümölcs, faggyú lehet
ami éhet csillapít,
mely belülről melegíti
erdő-mező vadjait.

Szikrázik a hó a tájon,
szívet szorít a hideg,
pár apróság, szívből adva,
a holnapot menti meg.

Dideregnek a madarak,
éhesek és fáznak.
Most élik meg rossz napjait
a téli világnak.
Szükségük van szeretetre,
odafigyelésre,
ha ember vagy, és szíved van,
vedd ezt te is észre!

Légy önzetlen, etesd őket,
ők magokon élnek,
ne legyenek martaléka,
élőt gyötrő télnek.
Tegyél madáretetőbe
búzát, napraforgót,
vagy épp kukoricadarát,
éhínséget oldót.

Dióbél és köles is jó,
vagy cinke-golyóbis,
ezek madár eledelek,
s a madárnak jó is.
Ám ne etesd pékáruval,
kiflivel, kenyérrel,
ne adj nekik édességet,
az jóval nem ér fel.

A rigók és a meggyvágók
szeretik az almát,
almacsutka legyőzheti
éhségük hatalmát.
Ezt akár le is teheted,
talajra, a földre,
örömmel felcsipegetik,
kedvesen röpködve.

Jó a szemnek őket nézni,
csodájukat látni,
így tudjuk a jóságukat
méltón meghálálni.
Hisz tavasszal, víg dalukkal
szebbítik a létet,
s pusztítják a kártevőket,
növényeket védnek.

Ha van szíved, etesd őket,
s mutasd gyermekednek,
legyen ő is jó gazdája
a szép természetnek.
Decembertől márciusig
gondoskodhatsz róluk,
hadd legyen a madárkáknak
jó ennivalójuk!

Meg is ismerheted őket,
bemutatom néked,
a madaras könyveimben
kaptak menedéket.
Ha tetszenek tudj meg róluk
verseimből többet,
így a tudás birtokában
szeretni is könnyebb!

Csodálatos madárvilág
gyönyörködtet minket,
amit sikerült megtudnom,
közreadtam mindet.
Két kötetben háromszáz faj,
található benne,
amelyeknek a helye már,
régen nálad lenne!

A webáruház elérhetősége, ahol madaras könyveimet is találod:
https://shop.aranyosiervin.com/

Mátyásmadár szállt az ágra,
s lesi a lehullt diót,
mért szórta szét a diófa,
a sok jó ennivalót?

Aztán megjött a szarka is,
egy nagy diót felkapott,
alig fért el a csőrében,
hát nem emelt kalapot.

A dióval tovarepült,
és a szajkó csak lesi,
tán a téli betevőjét
a diók közt keresi.

Földre röppen és válogat,
szerencsére van miből,
s lám a legszebb, és legnagyobb,
még a földön tündököl.

Csőrbe kapja, „csőbe húzza”,
s hipp-hopp fenn van már a fán,
kopogtatja kemény héját:
– Ki kell, hogy nyílj, kiskomám!

Ám a dió dacos jószág,
nem adja könnyen magát,
kiugrik a szorításból,
menti finom vagyonát.

A Szajkó meg száll utána,
szem elöl nem vesztheti,
s azt gondolja, majd fészkében,
könnyebben feltörheti.

Mátyásmadár száll a földre,
felkapja a szökevényt,
viszi haza a fészkébe,
s nem adja fel a reményt!

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

Diófánkra szállt egy karvaly
ez még nem is volna nagy baj.
Észrevettük, megcsodáltuk,
s örültünk, hogy végre láttuk.

Ám egy cinke járt épp arra,
de nem nézett a karvalyra,
nem csodálta, nem figyelte,
ez lett hát a cinke veszte!

Mert a karvaly kifigyelte!
– Tán a színét irigyelte?
Á, nem, ő ebédre vágyott,
s tetszett neki, amit látott.

Huss neki, csak arrébb reppent,
s elkapta a figyelmetlent,
s mint ki jól végezte dolgát,
elhagyta a vén diófát.

Karmai közt cinketetem,
mélázhatott az életen…
Ha nem figyelsz, bizony nagy baj,
veled lakik jól a karvaly!

Aranyosi Ervin © 2024-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

Aranyosi Ervin © 2024-10-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

– Beöltöztem indiánnak,
Búbosbanka a nevem!
Valaki bekopogtatott,
gondoltam, hogy meglesem!

Aranyosi Ervin © 2024.06.06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva