Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A könyv tündére 17. rész

tunderorszagAranyosi Ervin: A könyv tündére 17. rész

Ismét eljött az est,
a Nap is elfáradt,
fénye vöröses lett,
s a felhőkre áradt.

Siettem hát gyorsan,
a könyvtündéremhez,
s tudtam mesél tovább,
s benne örömem lesz.

Tündérkirályságba
vezetett a mese…
–    Hol is hagytuk abba,
nem emlékszel te se?

Dehogy nem emlékszel,
hát a másik lánynál,
a tündérkirálynál
és a palotánál.

A kisebbik leány
szépen cseperedett,
körülvette jóság,
tündéri szeretet.

Tündérek tudását
mind reá ruházták,
varázstudományban
nem is lelték mását.

A Tündér királylányt
szolgálta varázsa,
minden tudományát
jóságra használta.

Szeretetet küldött,
varázzsal gyógyított,
minden éhezőnek
éléskamrát nyitott.

Bőség zavarában
éltek itt a népek,
örömtől, vígságtól
visszhangzott az élet.

Az egész országot
tündér-varázs védte,
így gonosz, vagy bántás
nem jut közelébe.

Felnőtt a királylány,
férjhez kellett adni,
nem szabad egy lánynak
pártában maradni.

Jöttek is a kérők,
hosszú tömött sorban,
mert ilyen szép lányka
nem terem bokorban.

Volt köztük királyfi,
herceg és hadvezér,
mert a leány híre
messzi földre elér.

Persze tündérország
mesés gazdagsága
is nyomott a latba,
kit ez hozott lázba.

A király egy próbát
gondolt ki magában,
aki ott át jutott,
már bízhatott magában.

Három termen kellett,
csupán csak át kelni,
egy-egy feladatban
szépen remekelni.

Három ajtaja volt
mindhárom teremnek.
Egyik a bejárat,
melyen beléphettek.

Mindig csak egy kérő
juthatott be rajta,
és az ajtón álló,
alabárdos fajta.

Mindig csak egy kérő
léphet a szobába,
és a túlsó végen
két új ajtó várja.

Ott áll két szép vitéz,
páncélban fegyverben,
ők tudják meg látni,
mi van az emberben.

Ahogy viselkedik,
az ajtót úgy nyitják,
Jobbra, avagy balra
a hőst irányítják.

Három próba-terem,
három feladattal,
vár minden kérőre,
s egyik sem marasztal.

Aki mind a hármon
sikeresen átlép,
magára vonhatja
a tündérlány figyelmét.

– Holnap elmesélem,
mik voltak a próbák,
melyek a kérőknek
nagy részét kiszórták.

S lám a könyv tündére,
mára búcsút intett,
s a fejemre bűvös
álomporból hintett!

A folytatáshoz kattints ide

Aranyosi Ervin © 2016-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

3 Responses to Aranyosi Ervin: A könyv tündére 17. rész

  1. Pingback: Aranyosi Ervin: A könyv tündére 16. rész | Aranyosi Ervin versei

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .