Aranyosi Ervin: A könyv tündére 17. rész
Aranyosi Ervin: A könyv tündére 17. rész
Ismét eljött az est,
a Nap is elfáradt,
fénye vöröses lett,
s a felhőkre áradt.
Siettem hát gyorsan,
a könyvtündéremhez,
s tudtam mesél tovább,
s benne örömem lesz.
Tündérkirályságba
vezetett a mese…
– Hol is hagytuk abba,
nem emlékszel te se?
Dehogy nem emlékszel,
hát a másik lánynál,
a tündérkirálynál
és a palotánál.
A kisebbik leány
szépen cseperedett,
körülvette jóság,
tündéri szeretet.
Tündérek tudását
mind reá ruházták,
varázstudományban
nem is lelték mását.
A Tündér királylányt
szolgálta varázsa,
minden tudományát
jóságra használta.
Szeretetet küldött,
varázzsal gyógyított,
minden éhezőnek
éléskamrát nyitott.
Bőség zavarában
éltek itt a népek,
örömtől, vígságtól
visszhangzott az élet.
Az egész országot
tündér-varázs védte,
így gonosz, vagy bántás
nem jut közelébe.
Felnőtt a királylány,
férjhez kellett adni,
nem szabad egy lánynak
pártában maradni.
Jöttek is a kérők,
hosszú tömött sorban,
mert ilyen szép lányka
nem terem bokorban.
Volt köztük királyfi,
herceg és hadvezér,
mert a leány híre
messzi földre elér.
Persze tündérország
mesés gazdagsága
is nyomott a latba,
kit ez hozott lázba.
A király egy próbát
gondolt ki magában,
aki ott át jutott,
már bízhatott magában.
Három termen kellett,
csupán csak át kelni,
egy-egy feladatban
szépen remekelni.
Három ajtaja volt
mindhárom teremnek.
Egyik a bejárat,
melyen beléphettek.
Mindig csak egy kérő
juthatott be rajta,
és az ajtón álló,
alabárdos fajta.
Mindig csak egy kérő
léphet a szobába,
és a túlsó végen
két új ajtó várja.
Ott áll két szép vitéz,
páncélban fegyverben,
ők tudják meg látni,
mi van az emberben.
Ahogy viselkedik,
az ajtót úgy nyitják,
Jobbra, avagy balra
a hőst irányítják.
Három próba-terem,
három feladattal,
vár minden kérőre,
s egyik sem marasztal.
Aki mind a hármon
sikeresen átlép,
magára vonhatja
a tündérlány figyelmét.
– Holnap elmesélem,
mik voltak a próbák,
melyek a kérőknek
nagy részét kiszórták.
S lám a könyv tündére,
mára búcsút intett,
s a fejemre bűvös
álomporból hintett!
A folytatáshoz kattints ide
Aranyosi Ervin © 2016-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva
Pingback: Aranyosi Ervin: A könyv tündére 16. rész | Aranyosi Ervin versei