Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Merj élni!


Aranyosi Ervin: Merj élni!

Tedd, csak tedd a dolgodat,
és légy általa boldogabb!
Tegyed csak azt, mi boldogít,
s már is tudod, mi dolgod itt!

Ne más vezesse életed,
hisz jobb, ha te elképzeled!
Sajátod éled, s attól szép,
hogy nem másolod másokét!

Megkeresed, a jó utat,
amit majd lelked megmutat!
Ha másét éled, nem leled,
lelked nem jár együtt veled!

Parancsra élni, szolgaság,
pedig szükséged volna rád,
hogy kifejezd, mi benned él,
a lélek épp hozzád beszél!

Csak nem hallod, mert mást figyelsz!
Mert mit szólnak, ha élni mersz?
Meg kell felelned, azt hiszed,
ezért sok más terhét viszed!

Siker, ha máson taposol?
Ha más helyett döntést hozol?
Ha napjaidban nem vagy ott,
ha lelked fáradt, s nem ragyog?

Mókuskereked forgatod,
az álmaidat feladod,
és elhiszed, nem jár neked,
mert ezt mondták az emberek!

Ezért szólok, és tudatom,
eltévedtél az utadon,
a boldog létet keresed,
de nem hallod meg lelkedet!

Csendesülj el, nézz befelé,
indulj el álmaid elé,
vedd kezedbe a sorsodat,
ne más írja a sorokat!

Bárcsak tudnád, azt hogy ki vagy!
Hogy aki ural, az kihagy
téged, s már lelked nem teremt,
nem járja be a végtelent!

Hisz szolga vagy és még alszol,
és önmagadra haragszol,
pedig a sorsod rajtad áll,
s az alvás hosszú tetszhalál!

Aranyosi Ervin © 2023-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Útravaló az élethez


Aranyosi Ervin: Útravaló az élethez

Nem ok nélkül jöttél erre a világra.
Célja van a létnek, hát okkal vagy itt!
Teremtő erő jut, minden egyes vágyra,
s minden embertársad valamit tanít.

Céltalanul élni, senki sincs e Földön,
teremtő célt szolgál mindaz, aki él.
A test, a léleknek nem csupán egy börtön,
csak rá kell még jönnünk, mi velünk a cél?

Hogyan lennénk képes segíteni máson?
Mit kellene tenni, hogy létünk szebb legyen.
Nem csak siránkozni néma elmúláson,
végig hánykolódni az élet-tengeren.

Keresd hát az utad, soha nincsen késő!
Mi végből születtél, miért is vagy itt?
Kerüljön kezedbe toll, ecset, vagy véső,
szebbítsd a világod hétköznapjait!

Tedd csupán a dolgod, azt, amihez értesz,
s tegyen boldogabbá ez a ténykedés!
Tegyél mindig hozzá mások életéhez,
nem sok az elvárás, és nem is kevés!

De nem az elvárás neked a kihívás,
nem kell megfelelned, ha lelked szabad!
Élvezd ki napjaid, légy ezerszer hálás,
s másokat dicsérni is használd szavad!

Találd meg életed valódi értelmét,
és ha jó úton jársz, jól érzed magad!
Fordulj önmagadba, csendesítsd le elméd,
s megkapod a léthez a varázsszavakat.

Mikor már élvezed az élet varázsát,
mikor örömmel kelsz, s hálás a szíved,
akkor meglelted a lényed tisztaságát,
s mint jó útravalót magaddal viszed.

Aranyosi Ervin © 2019-09-03
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredjen a szíved!


Aranyosi Ervin: Ébredjen a szíved!

Minden új nap lehetőség,
új életet kezdeni.
Az nem mindegy,
hogy a napod
mivel rakod
majd teli.
Kezeld tehát ajándékként,
adj magadnak új esélyt!
Ezt folytatva,
utat adva,
engedd hatni a reményt!

Álmodozva szebb az élet,
hálás szívvel, boldogabb!
engedd csak el
ami bánthat,
bú és bánat
nélkül lásd el dolgodat!
Nem kell másnak megfelelned!
Légy csak más, és egyedi!
hisz az élet,
sodor téged,
szép lelkedet eteti!

Refrén:
Ébredjen a szíved
hálával telve!
Minden újabb napot
élőn ünnepelve!
Szeretettel tekints
a rád váró napra,
tegyél fel ma mindent,
erre az egy lapra!

Ne törődj a tegnapokkal,
az sem számít, hogy mi lesz!
Álmaidat
most építed,
most szépíted,
talán lassan élni kezd.
Van, aki már meg sem élte,
ám te itt vagy, létezel,
ha élvezed,
az életed,
akkor lelked érzi ezt!

Refrén:
Ébredjen a szíved
hálával telve!
Minden újabb napot
élőn ünnepelve!
Szeretettel tekints
a rád váró napra,
tegyél fel ma mindent,
erre az egy lapra!

Aranyosi Ervin © 2019-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képzeld a helyébe magad!


Aranyosi Ervin: Képzeld a helyébe magad!

Mi lenne, ha téged csak úgy kidobnának,
mert nem kellesz többé kutyádnak, macskádnak.
Öreg vagy és beteg, nincs már semmi hasznod,
minden álmod, vágyad a szögre akasztod.

Nem tudsz már úgy futni, nem teszed a dolgod,
szeretni sem tudsz úgy, nem is vagy már boldog.
Csak lógatod fejed, halálodat várod,
már csak megtűrt lényként tekint rád családod.

Mit szólnál, ha most már utcára tennének,
nem is ápolnának, s nem is etetnének?
Elfelejtenék, hogy milyen voltál régen,
s tengethetnéd sorsod kegyelem kenyéren?

Lásd be, mit érezhet egykori kedvenced,
ha jó öreg mancsait végleg elereszted?
Tényleg ezt érdemli, ki hűséggel szolgált,
mikor egy életet hűen pazarolt rád?

Aranyosi Ervin © 2018-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nagymama, te olyan jó vagy!


Aranyosi Ervin: Nagymama, te olyan jó vagy!

Nagymama, te olyan jó vagy,
szíved őszintén szeret!
A szíveddel jobban látod
a csintalan gyermeket.

Tanítgatsz, hogyan kell élnem,
hogy majd én is jó legyek.
Honnan a sok bölcsességed,
amit át kell, hogy vegyek?

Te már tudod, hogy mi a jó,
mit szabad és nem szabad,
ha figyellek, összhangban van
minden tetted és szavad.

Van türelmed, időd is van
– igaz – itthon dolgozol.
Figyelmed is rám áldozod,
s napjaimba jót hozol.

Nagymama, te olyan jó vagy,
megérted az unokád,
mikor elfoglalom magam,
annyi munka vár reád.

Ám, ha véget ér a dolgod,
velem játszol, és tanítsz,
a meséid rám találnak,
szavad messzi földre visz.

Néha csak úgy kitalálod,
néha könyvből olvasod,
a mesén át bölcsességed
unokádnak átadod.

Gyakran vagy a játszótársam,
bár a tested néha fáj,
de én értem mindig mozdulsz,
csakhogy a kedvemben járj.

Nagymama, te olyan jó vagy,
s tőled én is az vagyok.
Nem is értem, miért mások,
miért furcsák a nagyok.

Nem tudják, amit te tudsz már,
hogy fontos a szeretet?
Nincsen, kitől megtanulják?
Nem éltek még eleget?

Olyan jó, hogy vagy te nékem,
tőled annyit tanulok,
szeretem a melegséged,
ezért öledbe bújok.

Nagymama, ilyen jó mint te,
nincs is a Föld kerekén,
tőled vagyok okosabb is,
s igazán jó gyerek én!

Aranyosi Ervin © 2018-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miért lettél?


Aranyosi Ervin: Miért lettél?

Ha te olyan munkát végzel,
mihez csepp kedvet sem érzel,
amitől nem lehetsz boldog,
s csak a pénzért végzed dolgod,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha nincs célod, ha nincs álmod,
mit rád mérnek, azt csinálod,
úgy dolgozol, mint egy robot,
hurcolsz egy stafétabotot,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha a mások dolgát végzed,
s várod, mikor jön a végzet,
mást okolsz, vagy épp a sorsot,
mások rossz cipőjét hordod,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Ha félsz eljövő haláltól,
nem is élsz te igazából,
csupán csak a halált féled,
a félelem létét éled,
akkor bizony eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Mert, ha tudnád, lelked szabad,
s életet teremt a szavad,
vagy halált, ha úgy használod,
s munkaerőd pénzre váltod,
csak azért mert eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Jó hírem van, sosem késő,
ha köved van, akad véső,
csupán vágy kell, s a képzelet,
ami csodát tehet veled!
Ne azt lásd, hogy eltévedtél,
mikor ide leszülettél!

Álmodj nagyot és merészet,
váltsd valóra az egészet!
Teremts mindennap csodákat,
s légy víg, kerüljön a bánat,
találd meg, hogy miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Tárd ki lelked, keresd célod,
mert a lelked azért él ott,
hova leszületett élni,
hogy ne kelljen többé félni,
csak meglelni miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Ha majd szeretet vezérel,
Isten segít két kezével,
a céljaid megtalálod,
többé nem várod halálod,
hiszen tudod, miért lettél,
mikor ide leszülettél!

Aranyosi Ervin © 2017-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva


Aranyosi Ervin: Szebb jövőre vágyva

Ajtót nyit a képzeleted: – Új világba léphetsz!
Valóra vált álmaidnak kövezetén lépkedsz.
A jövődet elképzeled: – Legyen benne részed!
Melyik út visz a jó felé? – Szíved mélyén érzed!

Hited szerint, sok akadályt te emelsz magadnak,
s amíg magadban nem hiszel, mindig ott maradnak!
Kétségek között vergődve megteremted sorsod,
a teremtő varázs-magját szép szívedben hordod.

Ha hagynád, hogy érzéseid vezessék a lépted,
könnyebb lenne álmaidat valódban megélned.
Ám az elméd nem engedi, rossz hitek uralják,
az utódok hitrendszerét téves eszmék adják.

A képzelet és az érzés, boldoggá tehetne,
tudd meg, az a lehetőség, ami fénylik benne!
Erősítsd meg önmagadat, keresd a megoldást,
kell, hogy képes legyél látni, s szíveddel a jót lásd!

Szeretettel, képzelettel teremtsd csak meg bátran,
mert, ha hiszel, látni fogod a valós világban!
Mindaz, amit vágyad vetít, valósággá válik.
Nem kel félni, csak remélni egészen halálig!

Ha a dolgod elvégezted, hagyd az utókorra,
szíved szétszórt magocskái kikelhetnek sorra.
Szereteted hűs vízétől virágba borulnak,
kétségeid, félelmeid egy mély kútba hullnak!

Ne vedd hát el mások hitét, gondold át a dolgot!
Vezessenek szép érzések, s általuk légy boldog!
Szíved magját, szeretetét szórd szét a világba,
tiszta szívvel járd utadat, szebb jövőre vágyva!

Aranyosi Ervin © 2017-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Furcsa egy növény


Aranyosi Ervin: Furcsa egy növény

Kikelt a muskátli, s macska hangon nyávog.
Édes kis virágom, ezt miért csinálod?
Neked az a dolgod, levelet növesszél,
kedves virágoddal, díszelegjél, tetsszél!
De te forgolódsz csak, csereped kaparod,
s nem virágra hajaz szőrmók kis alakod.
Inkább vagy te cica, mint egy nyíló virág.
Gyere, mássz ki onnan, vár reád a világ!

Aranyosi Ervin © 2017-02-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Előbb-utóbb


Aranyosi Ervin: Előbb-utóbb

Készül-e már a reggelink,
most ezt lessük éhesen!
– Vagy felkeltél, de még alszol,
csukott szemmel, édesen.
Holdkórosan teszed dolgod,
– de mi azért szeretünk.
Sosem adjuk fel a reményt:
előbb-utóbb ehetünk.

Aranyosi Ervin © 2013-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!