Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Porszemek álma


Aranyosi Ervin: Porszemek álma

Porszemből áll a sivatag,
vízcseppekből a tenger,
külön-külön gyengék vagyunk,
de együtt a sok ember,
mindenre képes úgy,
ahogy viharos tenger árja,
mindent legyőzhet – én tudom –
ha hitét megtalálja!

Mindent legyőzni nem muszáj,
a világot uralni,
nem kell betevő falatért,
az utcán éhen halni!
Porból lettünk, s a porszemek,
könnyet csalnak a szembe,
s ha álmunk porvihart kavar,
ki állna velünk szembe?

Hány milliárdnyi ember él
szerte a nagyvilágban?
Ha fellángol a szenvedély,
hitünk ott ég a lángban.
Ám nem kell tüzet gyújtanunk,
csupán ébrednünk kéne,
bárcsak a hajnal jönne már,
milliárdok reménye!

Ne hidd hát el – kicsik vagyunk –
az álmunk nagyra nőhet,
van esély, jobbá tenni még,
az értünk élő Földet!
A világ összes porszemét,
csak felemelni kéne,
ébredjen, lásson szebb jövőt,
és lépjen be a fénybe!

Aranyosi Ervin © 2022-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől


Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől

Kivágják az erdőt,
kivágják a fákat,
kiszárad a világ,
kihal minden állat!
Elfogy a vizünk is,
és az oxigénünk,
agyrémek okozzák,
embertelen végünk!

Tereink nagy részét,
már sírkő burkolja,
pénzéhes, a szegényt,
melegért okolja.
Az ész elmenekült,
együttérzés nincsen,
szánakozva néz ránk
a teremtő Isten!

Meg kéne tanulnunk
őszintén szeretni,
világunkat újra
élhetővé tenni!
Együtt, közös céllal
s a szép természettel,
helyre állítani,
mit letarolt az ember!

Fát kell hát ültetni,
természetet óvni,
rengeteg szemetet
nem szanaszét szórni!
Éltetni a Földet,
vagy csak hagyni élni,
nélküle nem tudunk
holnapot remélni!

Sok az elszáradt fa,
de ki, nem azt vágják,
az élőt, az erdőt,
gazdagok “zabálják”!
Ássák a sírunkat,
meg a sajátjukat,
a pénz-láncra kötve,
hamis kutya ugat.

Sötétség vezeti
az emberiséget,
mint a birkanyájat,
mely egyfélén béget.
Hazug politika
okoz lét vakságot,
az ember feléli
az élő világot!

Pedig ezt a bolygót
mi csak kölcsön kaptuk
az utódainktól,
s lám kihal alattunk!
Halott földjeinkből
az élet kiszárad,
a folyók medrében
fáradt sóhaj árad.

Ébrednünk kell végre,
nincs már sok esélyünk,
egy-két év és eljön
szégyenletes végünk!
Ha csupán nézői
vagyunk a műsornak,
értelmetlen lények
veszélybe sodornak!

Kivágják a fákat,
pusztítják az erdőt,
nyomort hoznak reánk,
éhezést és fertőt.
Kifosztják a pénzért
gyönyörű világunk,
míg mi odafentről
fényes csodát várunk!

Temető lesz földünk,
sok milliárd halottal,
s a bűnösök nyomát
verhetik majd bottal.
Újabb kört futottunk,
írva történelmet,
amit az emberrel
együtt eltemetnek.

Aranyosi Ervin © 2022-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kereslek az álmaimban


Aranyosi Ervin: Kereslek az álmaimban

Annyira vágytam, hogy itt legyél,
ezernyi kérdés,mi bennem él.
Millió emlék szívemhez ér,
bárhová nézek, rólad mesél.

Álmomban látlak, s mondom neved,
szomorúan néz a szép szemed,
szájad lebiggyed, már nem nevet,
üres a szíved, már nem szeret!

Refrén:
Kereslek én,
s nem lellek téged,
kihűlt a szív,
elszállt az élet.
Kereslek én,
de nem talállak,
úgy fáj a szívem,
mert hiába várlak.

Reméltem, egyszer, majd újra jössz,
váratlan percben majd rám köszönsz.
Millió emlék még ösztönöz,
leszünk még együtt, s már meg se szöksz!

Álmomban látlak, itt vagy velem,
öröm virágzik a szívemen.
Nem lophat el már a végtelen,
nélküled lelkem emléktelen.

Refrén:
Kereslek én,
s nem lellek téged,
kihűlt a szív,
elszállt az élet.
Kereslek én,
de nem talállak,
úgy fáj a szívem,
mert hiába várlak.

Álmomban látlak, s boldog vagyok.
Arcodon újra mosoly ragyog,
nevetnek ránk fent a csillagok,
szívedbe zárva felolvadok.

Refrén2:
Kereslek én,
s tán megtalállak,
megérkezel,
s karomba zárlak.
Van még esély,
a szerelemre,
szívünk dalát,
dúdolom egyre!

Kereslek én,
Jöjj vissza hozzám,
bármelyik csillagot
neked lehoznám.
Álmodozom, hogy
de szép is lenne,
szívedbe zárnál,
és ott élnék benne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!


Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!

Nem vagyunk mi ellenségek,
s nem voltunk azok soha,
s nem azért kerültünk szembe,
mert a sorsunk mostoha!
Soha többé nem lövök rád,
leteszem a fegyverem,
hisz a világ összes lénye,
valójában egy velem!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Nincs közöm a háborúkhoz,
Isten gyermeke vagyok!
Amíg élek csak teremtek,
szebb világot alkotok!
Minden élő élni akar,
életről szól a világ,
Csak a hatalom a gyilkos,
mely elpusztít, amit lát!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Végeztem a háborúkkal,
én a békét akarom,
öldöklésre nem vehet rá
hazug, gyilkos hatalom!
Hiszen látom, sose harcol,
akiben a bűn terem,
s valójában csak az szenved,
ki elnyomott, s bűntelen!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Aranyosi Ervin © 2022.02.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás


Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás

A szeretet az egyetlen, igazi megoldás,
hogy e Földön eligazodj, s szíveden át jól láss!
Ha kiragyog lelkeinkből, változik világunk,
egy szebb jövőt megalkotó teremtőkké válunk!
Hiszen minden energia, s anyagba ragadtunk,
a technika földrengésként inog már alattunk.
Most kellene csatlakoznunk a fény seregéhez,
s megfigyelnünk, hogy a szívünk manapság mit érez!

Álmodjunk egy új világot fénylőn, szeretetben,
ébredésünk utat mutat, hogy élhetnénk szebben!
Isteni erő van bennünk, a fényből születtünk,
oka volt jövetelünknek, fény fiai lettünk!
Az árnyék és a sötétség, a szeretet hiánya,
ébredjen hát a fény benned, a szabadság vágya!
Az igazság tiszta fénye felszabadít téged,
és a bolygó egészsége végre visszatérhet!

A félelmet kell legyőzni, nem kell háborúzni,
nem bírálni, ítélkezni, és nem egymást nyúzni!
Áraszd szét a szereteted, jobbítsd a világod,
erőszak nélkül is megy majd, s ha hiszed, meglátod!
Több kell ma már jó szándéknál, hangolódj a jóra,
lelkeinket erősítse mától minden óra!
Ébredjünk az igazságra, kezdjünk tisztán látni,
csak így fog a zord világunk élhetővé válni!

Először is erősítsük magunkban a békét,
és ne várjuk rettegéssel a világunk végét!
Küldjük szét a nagyvilágba a szeret fényét,
s képzeljük el, merjük látni élő eredményét!
Teremtsünk hát gondolattal, s lássuk szebbnek Földünk,
a valóság fénylőbb lesz, ha több fényt beletöltünk!
A szeretet erejével, új csodát teremtsünk,
fényszóróként – meditálva – egy világot mentsünk!

Ha belsőnkben megváltozik, s jobbá lesz világunk,
a külvilág is változik, jönni fog utánunk!
Emeld hát fel társaidat, mutass nekik példát,
velük együtt a teremtés csodás álmát éld át!
Senki nem tudja helyettünk pont így megcsinálni,
magunknak kell elkezdenünk jobb emberré válni!
Egy nap elkezd tükröződni a belsőnknek fénye,
s hiszem, elkezd ébredezni a világ összes lénye!

A lelkünk fog gazdagodni, s béke száll a Földre,
öröm, s bőség árad reánk, s így lesz mindörökre!
Teremts időt és meditálj, képzeld el, hogy így lesz!
Egyre több lesz az ébredő, aki szintén így tesz!
Engedd szívedet szeretni, adj esélyt magadnak,
s érezd át, és érezd magad holnaptól szabadnak!
Teremtsünk hát új világot, tudjuk a megoldást,
kezdjük el a szívből jövő szeretet-fény szórást!

Aranyosi Ervin © 2021.12.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Léleksimogatás


Aranyosi Ervin: Léleksimogatás

Örül az én lelkem, mikor simogatlak,
s érzem a tiéd is visszamosolyog.
Egymás lelkére az érzéseink hatnak,
hisz egymást szeretni, van sok komoly ok!
Fénylik a szemünk és felderül a lélek,
az élő valóság új értelmet nyer.
A szíveink csendben jó érzést cserélnek,
és a boldogsághoz csupán ennyi kell!

Nem tudjuk a jövő mit is tartogathat,
de szeretetünktől szépül a jelen,
s hiszem, a jó érzés a holnapra hathat,
jövőben majd ebből annyi szép terem.
Fájó szíveket is begyógyít a hála,
sötét alagútban felgyullad a fény,
megtisztul a lélek, eltűnik határa,
s hinni kezd magában, hiszen van remény!

Bíz’ csak ennyit kéne megérteni végre,
hisz a világunkban nincsen más kiút!
Az tud a sötétből kilépni a fényre,
aki felszabadul és szeretni tud!
Dobjuk hát le együtt a félelem láncát,
lelkünk simogasson, s adjon szép esélyt,
járjuk el a lélek boldogító táncát,
s csodáljuk egymásban az élő, tiszta fényt!

Aranyosi Ervin © 2020-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Nap halála


Aranyosi Ervin: A Nap halála

Láttam, ahogy meghalt,
a tengerbe veszett.
Életben maradni
nem is igyekezett!
Feladta a reményt?
Nem hitt a csodában?
Örökre itt akart
maradni a mában?

Aztán jött a hajnal
és ő feltámadott,
szerény életének
még egy esélyt adott!
Hogy megint tanuljon,
újat tapasztaljon,
aztán, mikor végzett,
a tengerbe haljon…

Tudta és érezte,
nem lehet így vége!
Mindegyik új napon
felmászott az égre.
Felmászott az égre,
mert hitt a csodában,
mert hitt Istenében,
s a feltámadásban!

Mi mind Napok vagyunk,
fogjátok fel végre!
Hát mindennap fel kell
röppennünk az égre!
Sohasem halunk meg,
mindig feltámadunk,
hiszen mind az Isten
gyermekei vagyunk!

Aranyosi Ervin © 2019-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!


Aranyosi Ervin: Becsüld elődöd és utódod!

Lehajolni, közel kerülni,
egy szinten lenni szép lehet.
Közelről nézve megbecsülni,
elismerni az életet!
Észrevenni a feltörekvőt,
meglátni benne a csodát,
hadd lássa benned léte múltját,
ha stafétádat adod át!

Légy büszke rá, akitől kaptad,
örökké érted alkotott,
tette a dolgát lankadatlan,
s a mádba szép jövőt hozott.
A múlt terheit mind lerázta,
legyőzött érted száz veszélyt,
nyomot hagyott, hogy útját folytasd,
életre adott szép esélyt.

Becsüld meg hát, hisz ez a dolgod,
múlt és jövő ma összeér.
Becsüld elődöd és utódod,
s legyél csak hálás mindenért.
Fogd hát kezét és ne ereszd el,
érezze, tőle több a lét,
segítsd, hogy méltón megélhesse,
a reá testált életét!

Aranyosi Ervin © 2018-10-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Aranyosi Ervin: Szeretnék adni

Szeretnék adni kezedbe új világot,
rád bízni mindent, mit rád hagyott az Ős!
Higgy önmagadban, s egy szép napon meglátod,
lelked a sorshoz már elég erős!

Csak hinned kéne élőn önmagadban!
Csak tudnod kéne: – Honnan jössz, s ki vagy?
Nem élhetsz mindig az anyagba ragadtan,
várva, hogy Isten egyszer majd élni hagy!

Mindennap újabb esélyt adj a létnek,
álmokat szőve indulj el felé!
Ne adj helyet a fájó csüggedésnek,
álmodd világod és szeress belé!

Keress örömöt, békét, boldogságod,
s találd meg úgy, hogy mind valóra váltod!

Aranyosi Ervin © 2018-03-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!


Aranyosi Ervin: Ne maradj ki!

Kimaradsz a boldogságból,
ha nem mersz szeretni!
Ha ebben a szép világban
nem akarsz részt venni.
Kívülállóként figyeled,
hogy szeretnek mások,
s várod azt az életedben,
hogy majd legyen rá ok!

Mi lenne, ha megpróbálnál
szeretni ok nélkül,
hogy ne maradj szeretetlen,
s boldogtalan végül.
Adj jó esélyt önmagadnak,
s várd a boldogságot,
töltsd meg inkább szeretettel
az üres világod!

Engedd be s szeretetet,
fénylő szíved tárd ki!
Hadd lépjen be szeretettel,
kis kapuján bárki.
Bárki, aki téged szívből
megszeretni képes,
bárki, kinek te is eljutsz
szerető szívéhez!

Bezárt szívvel – hidd el nekem –
nem érdemes élni!
Ha nem hinnéd, hitrendszered
ki kéne cserélni.
Szeretettel vagyunk készen
csak a boldogságra,
tekints tehát szeretettel
mától a világra!

Légy része a boldogságnak,
hidd el, ez a dolgod,
egy értelme van a létnek,
ha az ember boldog.
Boldogítsuk egymás szívét,
szeressük csak jobbá,
váljunk hát jobb emberekké,
földi angyalokká!

Aranyosi Ervin © 2017-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva