Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A hónap meséje


Aranyosi Ervin: A hónap meséje

De izgalmas ez a mese
– elrágom a rojtokat!
Néha, néha nevetnem kell,
néha sírás fojtogat.
Győzhet-e egy árva cica,
mekkora az esélye?
Minden jó, ha jó a vége,
– ez a hónap meséje!

Aranyosi Ervin © 2023-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Szív hangjai


Aranyosi Ervin: A Szív hangjai

Egy ölelés, mely életet ment.
– a szív gyógyítja a szívet.
Mikor érzed, hogy szeretnek,
az a lelked menti meg.
Ne tétovázz az öleléssel,
adj hitet, kedvet, új esélyt!
Ne latolgass a puszta ésszel,
hogy érintésed mennyit ért!
Életet ad és megvigasztal,
mikor már minden elveszett,
sárba döngöltet felmagasztal,
ha valakit egy szív szeret!

Aranyosi Ervin © 2023-10-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadságra ment a szívem


Aranyosi Ervin: Szabadságra ment a szívem

Szabadságra ment a szívem,
szeretni nem bír tovább,
ellopták a szép szerelmet,
bezárták az iskolát.
Mi lesz velem ezután majd,
szív nélkül nem élhetek,
szabadságra ment a szívem,
s nélküle eltévedek!

Adj esélyt, hogy újra kezdjem,
tanítgasd a szívemet,
jöjjön vissza, bárhol jár is,
legyen boldog itt, veled!
jöjjön vissza, bárhol jár is,
legyen boldog itt, veled!
Hadd írjak még egy dalt hozzád,
kérlek, adj még ihletet!

Kérlek, hozd vissza a szívem,
nélküled én nem vagyok,
kihunyt a Nap is felettem,
éjben csillag sem ragyog!
Hozd vissza a szép szerelmet,
nélküled nem élhetek,
úgy szeretném újra élni
boldogan az életet!

Aranyosi Ervin © 2023-08-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Porszemek álma


Aranyosi Ervin: Porszemek álma

Porszemből áll a sivatag,
vízcseppekből a tenger,
külön-külön gyengék vagyunk,
de együtt a sok ember,
mindenre képes úgy,
ahogy viharos tenger árja,
mindent legyőzhet – én tudom –
ha hitét megtalálja!

Mindent legyőzni nem muszáj,
a világot uralni,
nem kell betevő falatért,
az utcán éhen halni!
Porból lettünk, s a porszemek,
könnyet csalnak a szembe,
s ha álmunk porvihart kavar,
ki állna velünk szembe?

Hány milliárdnyi ember él
szerte a nagyvilágban?
Ha fellángol a szenvedély,
hitünk ott ég a lángban.
Ám nem kell tüzet gyújtanunk,
csupán ébrednünk kéne,
bárcsak a hajnal jönne már,
milliárdok reménye!

Ne hidd hát el – kicsik vagyunk –
az álmunk nagyra nőhet,
van esély, jobbá tenni még,
az értünk élő Földet!
A világ összes porszemét,
csak felemelni kéne,
ébredjen, lásson szebb jövőt,
és lépjen be a fénybe!

Aranyosi Ervin © 2022-10-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől


Aranyosi Ervin: Búcsú az erdőktől

Kivágják az erdőt,
kivágják a fákat,
kiszárad a világ,
kihal minden állat!
Elfogy a vizünk is,
és az oxigénünk,
agyrémek okozzák,
embertelen végünk!

Tereink nagy részét,
már sírkő burkolja,
pénzéhes, a szegényt,
melegért okolja.
Az ész elmenekült,
együttérzés nincsen,
szánakozva néz ránk
a teremtő Isten!

Meg kéne tanulnunk
őszintén szeretni,
világunkat újra
élhetővé tenni!
Együtt, közös céllal
s a szép természettel,
helyre állítani,
mit letarolt az ember!

Fát kell hát ültetni,
természetet óvni,
rengeteg szemetet
nem szanaszét szórni!
Éltetni a Földet,
vagy csak hagyni élni,
nélküle nem tudunk
holnapot remélni!

Sok az elszáradt fa,
de ki, nem azt vágják,
az élőt, az erdőt,
gazdagok „zabálják”!
Ássák a sírunkat,
meg a sajátjukat,
a pénz-láncra kötve,
hamis kutya ugat.

Sötétség vezeti
az emberiséget,
mint a birkanyájat,
mely egyfélén béget.
Hazug politika
okoz lét vakságot,
az ember feléli
az élő világot!

Pedig ezt a bolygót
mi csak kölcsön kaptuk
az utódainktól,
s lám kihal alattunk!
Halott földjeinkből
az élet kiszárad,
a folyók medrében
fáradt sóhaj árad.

Ébrednünk kell végre,
nincs már sok esélyünk,
egy-két év és eljön
szégyenletes végünk!
Ha csupán nézői
vagyunk a műsornak,
értelmetlen lények
veszélybe sodornak!

Kivágják a fákat,
pusztítják az erdőt,
nyomort hoznak reánk,
éhezést és fertőt.
Kifosztják a pénzért
gyönyörű világunk,
míg mi odafentről
fényes csodát várunk!

Temető lesz földünk,
sok milliárd halottal,
s a bűnösök nyomát
verhetik majd bottal.
Újabb kört futottunk,
írva történelmet,
amit az emberrel
együtt eltemetnek.

Aranyosi Ervin © 2022-08-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Kereslek az álmaimban


Aranyosi Ervin: Kereslek az álmaimban

Annyira vágytam, hogy itt legyél,
ezernyi kérdés,mi bennem él.
Millió emlék szívemhez ér,
bárhová nézek, rólad mesél.

Álmomban látlak, s mondom neved,
szomorúan néz a szép szemed,
szájad lebiggyed, már nem nevet,
üres a szíved, már nem szeret!

Refrén:
Kereslek én,
s nem lellek téged,
kihűlt a szív,
elszállt az élet.
Kereslek én,
de nem talállak,
úgy fáj a szívem,
mert hiába várlak.

Reméltem, egyszer, majd újra jössz,
váratlan percben majd rám köszönsz.
Millió emlék még ösztönöz,
leszünk még együtt, s már meg se szöksz!

Álmomban látlak, itt vagy velem,
öröm virágzik a szívemen.
Nem lophat el már a végtelen,
nélküled lelkem emléktelen.

Refrén:
Kereslek én,
s nem lellek téged,
kihűlt a szív,
elszállt az élet.
Kereslek én,
de nem talállak,
úgy fáj a szívem,
mert hiába várlak.

Álmomban látlak, s boldog vagyok.
Arcodon újra mosoly ragyog,
nevetnek ránk fent a csillagok,
szívedbe zárva felolvadok.

Refrén2:
Kereslek én,
s tán megtalállak,
megérkezel,
s karomba zárlak.
Van még esély,
a szerelemre,
szívünk dalát,
dúdolom egyre!

Kereslek én,
Jöjj vissza hozzám,
bármelyik csillagot
neked lehoznám.
Álmodozom, hogy
de szép is lenne,
szívedbe zárnál,
és ott élnék benne!

Aranyosi Ervin © 2022-04-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!


Aranyosi Ervin: A békéhez nem kell fegyver!

Nem vagyunk mi ellenségek,
s nem voltunk azok soha,
s nem azért kerültünk szembe,
mert a sorsunk mostoha!
Soha többé nem lövök rád,
leteszem a fegyverem,
hisz a világ összes lénye,
valójában egy velem!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Nincs közöm a háborúkhoz,
Isten gyermeke vagyok!
Amíg élek csak teremtek,
szebb világot alkotok!
Minden élő élni akar,
életről szól a világ,
Csak a hatalom a gyilkos,
mely elpusztít, amit lát!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Végeztem a háborúkkal,
én a békét akarom,
öldöklésre nem vehet rá
hazug, gyilkos hatalom!
Hiszen látom, sose harcol,
akiben a bűn terem,
s valójában csak az szenved,
ki elnyomott, s bűntelen!

Refrén:
A békéhez nem kell fegyver,
a békéhez szeretet kell!
Nem kell pénz és nem kell siker,
egyszerűen szeretni kell!
Megismerni, elfogadni,
szebb élethez esélyt adni!
A másikban a jót látni,
jól szeretni megpróbálni!

Aranyosi Ervin © 2022.02.28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás


Aranyosi Ervin: A szeretet a megoldás

A szeretet az egyetlen, igazi megoldás,
hogy e Földön eligazodj, s szíveden át jól láss!
Ha kiragyog lelkeinkből, változik világunk,
egy szebb jövőt megalkotó teremtőkké válunk!
Hiszen minden energia, s anyagba ragadtunk,
a technika földrengésként inog már alattunk.
Most kellene csatlakoznunk a fény seregéhez,
s megfigyelnünk, hogy a szívünk manapság mit érez!

Álmodjunk egy új világot fénylőn, szeretetben,
ébredésünk utat mutat, hogy élhetnénk szebben!
Isteni erő van bennünk, a fényből születtünk,
oka volt jövetelünknek, fény fiai lettünk!
Az árnyék és a sötétség, a szeretet hiánya,
ébredjen hát a fény benned, a szabadság vágya!
Az igazság tiszta fénye felszabadít téged,
és a bolygó egészsége végre visszatérhet!

A félelmet kell legyőzni, nem kell háborúzni,
nem bírálni, ítélkezni, és nem egymást nyúzni!
Áraszd szét a szereteted, jobbítsd a világod,
erőszak nélkül is megy majd, s ha hiszed, meglátod!
Több kell ma már jó szándéknál, hangolódj a jóra,
lelkeinket erősítse mától minden óra!
Ébredjünk az igazságra, kezdjünk tisztán látni,
csak így fog a zord világunk élhetővé válni!

Először is erősítsük magunkban a békét,
és ne várjuk rettegéssel a világunk végét!
Küldjük szét a nagyvilágba a szeret fényét,
s képzeljük el, merjük látni élő eredményét!
Teremtsünk hát gondolattal, s lássuk szebbnek Földünk,
a valóság fénylőbb lesz, ha több fényt beletöltünk!
A szeretet erejével, új csodát teremtsünk,
fényszóróként – meditálva – egy világot mentsünk!

Ha belsőnkben megváltozik, s jobbá lesz világunk,
a külvilág is változik, jönni fog utánunk!
Emeld hát fel társaidat, mutass nekik példát,
velük együtt a teremtés csodás álmát éld át!
Senki nem tudja helyettünk pont így megcsinálni,
magunknak kell elkezdenünk jobb emberré válni!
Egy nap elkezd tükröződni a belsőnknek fénye,
s hiszem, elkezd ébredezni a világ összes lénye!

A lelkünk fog gazdagodni, s béke száll a Földre,
öröm, s bőség árad reánk, s így lesz mindörökre!
Teremts időt és meditálj, képzeld el, hogy így lesz!
Egyre több lesz az ébredő, aki szintén így tesz!
Engedd szívedet szeretni, adj esélyt magadnak,
s érezd át, és érezd magad holnaptól szabadnak!
Teremtsünk hát új világot, tudjuk a megoldást,
kezdjük el a szívből jövő szeretet-fény szórást!

Aranyosi Ervin © 2021.12.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Léleksimogatás


Aranyosi Ervin: Léleksimogatás

Örül az én lelkem, mikor simogatlak,
s érzem a tiéd is visszamosolyog.
Egymás lelkére az érzéseink hatnak,
hisz egymást szeretni, van sok komoly ok!
Fénylik a szemünk és felderül a lélek,
az élő valóság új értelmet nyer.
A szíveink csendben jó érzést cserélnek,
és a boldogsághoz csupán ennyi kell!

Nem tudjuk a jövő mit is tartogathat,
de szeretetünktől szépül a jelen,
s hiszem, a jó érzés a holnapra hathat,
jövőben majd ebből annyi szép terem.
Fájó szíveket is begyógyít a hála,
sötét alagútban felgyullad a fény,
megtisztul a lélek, eltűnik határa,
s hinni kezd magában, hiszen van remény!

Bíz’ csak ennyit kéne megérteni végre,
hisz a világunkban nincsen más kiút!
Az tud a sötétből kilépni a fényre,
aki felszabadul és szeretni tud!
Dobjuk hát le együtt a félelem láncát,
lelkünk simogasson, s adjon szép esélyt,
járjuk el a lélek boldogító táncát,
s csodáljuk egymásban az élő, tiszta fényt!

Aranyosi Ervin © 2020-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Nap halála


Aranyosi Ervin: A Nap halála

Láttam, ahogy meghalt,
a tengerbe veszett.
Életben maradni
nem is igyekezett!
Feladta a reményt?
Nem hitt a csodában?
Örökre itt akart
maradni a mában?

Aztán jött a hajnal
és ő feltámadott,
szerény életének
még egy esélyt adott!
Hogy megint tanuljon,
újat tapasztaljon,
aztán, mikor végzett,
a tengerbe haljon…

Tudta és érezte,
nem lehet így vége!
Mindegyik új napon
felmászott az égre.
Felmászott az égre,
mert hitt a csodában,
mert hitt Istenében,
s a feltámadásban!

Mi mind Napok vagyunk,
fogjátok fel végre!
Hát mindennap fel kell
röppennünk az égre!
Sohasem halunk meg,
mindig feltámadunk,
hiszen mind az Isten
gyermekei vagyunk!

Aranyosi Ervin © 2019-02-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva