Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az igazi ima

Aranyosi Ervin: Az igazi ima

Lelkeden át beszélj hozzá!
Ez az igazi ima!
Amit gondolsz a világról,
arról kéne szólnia.
Nem előre, már megírva,
mástól szóló üzenet,
összekulcsolt két kezeddel,
hidd el gúnyt űztek veled.

Neked kéne elmondanod,
léted mitől lenne szép!
Nem kellene fohászodhoz
használnod mások eszét!
Mindennapi kenyerünket
ma adja meg mind az Úr?
Mit szólnál ha odaadná
az egészet válaszul?

Nem is kéne letérdelned,
jó Atyád meg nem aláz!
Nem lakik ő templomokban!
Az egyházé az a ház.
Isten benned él és bennem,
s minden teremtményében,
megtalálod önmagadban,
vagy a Napnak fényében.

Szabadítson a gonosztól?
Hisz ő arról nem tehet!
Mert a sátán abban bujkál,
ki rosszul bánik veled.
Mikor te az embertársad
bántod, hol van a gonosz?
Nem gondolod, hogy a bántás
igazából, ami rossz?

Minden gondolat teremtés,
hozzá szóló szép ima,
csak hát szeretetről kéne
imáinknak szólnia!
Ám, mi rosszra koncentrálunk,
így teremtünk ördögöt,
s teremtődik földi poklunk,
a rossz gondolat mögött!

Aranyosi Ervin © 2022-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Mástól várod a megoldást?
Sohasem leszel szabad!
Azt kellene észrevenned,
hogy világod elszalad!

Más nem tudja megoldani
helyetted a gondodat,
tüzet nem fog eloltani,
ki csak odamondogat!

Bár segítők segíthetnek,
hogy megtaláld jó utad,
de a tudás ott él benned,
s ha figyelsz rá, jót mutat.

Állj csak meg a rohanásban,
vizsgáld csak meg lelkedet,
száguldozva, kapkodásban,
a jót fel nem ismered!

Mi lenne, ha megkeresnéd
magadban az okokat,
s visszavennéd kezedbe
a döntést hozó jogodat!

Más nem érezhet helyetted,
s nem tudja, mi jó neked,
egyedül csak te vagy képes
helyrehozni életed!

Az orvos nem gyógyított még,
tanár tudást nem tanít,
jogász is csak megkutyulja
az igazság dolgait.

Az ember szemétre termel,
csak fogyjon el egyre több,
a jóság nem is feltétel,
és a romlás szembeköp!

Látod, magunk alatt vágjuk
büszke ésszel ki a fát,
így omlik le Bábel-tornya,
és agyonnyom a világ.

Élhetetlen lény az ember,
csak harácsol, s nem szeret,
mindig csak utólag bántja
lelkét lelkiismeret.

Fel kellene szemed nyitnod,
végre látnod kellene,
mielőtt még elnyel minket,
az önzésnek tengere.

A világ nem minket szolgál,
mert a szolgák mi vagyunk,
ha így folytatjuk a dolgunk,
mindannyian kihalunk.

Nem is marad más utánunk,
csak lézengő robotok,
kik egy maréknyi gonoszért,
lapátolnak homokot.

Új létforma lesz a földön,
mely érezni képtelen,
ám, a hazugság-tudásból,
tudománya végtelen.

Aranyosi Ervin © 2026-01-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mikrokozmosz

Aranyosi Ervin: Mikrokozmosz

Apró üveggolyó, a világnak tükre,
a megmérhetetlent cseppbe összegyűjtve.
Benne lehet minden, ami csak létezik,
amik a végtelent, láthatóvá teszik.
Pontos másolata a nagyobb egésznek,
mit láthatsz gonosznak, vagy csodásnak, szépnek.

Apró üveggolyó, a világnak mása,
benne lüktet szívünk összes dobbanása.
Benne minden érzés, alkotó gondolat,
s benne, a rettegés okoz csak gondokat.
Milyen jó is lenne hát átválogatni,
a bántót, a sértőt, mind-mind tűzre rakni!

Apró üveggolyó, pont ilyen a lelkünk,
ezért kéne reá még jobban figyelnünk!
Hiszen, mi benne van, kívül tükröződik,
az áramlik felénk a végső időkig!
Az üveggolyónkban rendet kéne tenni,
így tudna világunk, tőlünk jobbá lenni!

Aranyosi Ervin © 2024-06-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Békét akarunk!


Aranyosi Ervin: Békét akarunk!

Békét akar, minden ember, minden nép!
Jóistenünk, száll fohászunk feléd!
Nem kellenek, a gyilkos fegyverek!
Hadd éljenek, hadd éljenek,
az emberek!

Adj békét nekünk, adj boldog életet,
adj csak jó utat, adj érző szíveket!
Tüntess ma el minden háborút,
legyen a lét, legyen a lét,
szép vándorút!

Refrén:
Mutasd nekünk,
hogyan szerethetünk,
minden gonosznak
véget vethetünk!
Mutasd nekünk
szeretni hogyan kell!
Adj békét mindörökre,
s magadhoz emelj fel!

Adj békét nekünk, múljon a fájdalom,
ne legyen már teher a vállakon!
Ki még nem lát, ébredjen már fel,
ez a világ, ez a világ,
már békét ünnepel!

Békét akar, minden ember, minden nép!
óhajunkat, letesszük most eléd!
Zokszó helyett, jöjjön végre öröm!
Hálás vagyok, hálás vagyok,
Istenem köszönöm!

Refrén:
Mutasd nekünk,
hogyan szerethetünk,
minden gonosznak
véget vethetünk!
Mutasd nekünk
szeretni hogyan kell!
Adj békét mindörökre,
s magadhoz emelj fel!

Aranyosi Ervin © 2023-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szél, a fák, a levelek


Aranyosi Ervin: A szél, a fák, a levelek

Rángatja a szél a fákat,
reszketnek a levelek.
Egy kis megnyugvásra várnak.
Félve élni nem lehet!
Mondd, a szelet ki uralja,
ki ad erőt és jogot,
amikor még szellőcske volt,
vajon, kihez nyafogott?

Ki küldte, hogy rendet rakjon?
Szabad létű fák között,
hogy parancsot osztogasson?
Por gúnyába öltözött,
s megmarkolta békés fáknak,
imádkozó ágait,
s eltitkolta rossz urának,
a gonosz szándékait!

Vajon, emberi lény küldte,
meghasonlott és hamis?
Lehet, hogy az ördög szülte
és gonosz lett maga is?
Száraz ágak porrá törnek,
de az ifjú, fiatal,
zöld levelek tündökölnek,
mert még mind élni akar!

Lám, dacolnak ők a széllel,
még remélnek holnapot,
s nem bír a sok friss levéllel,
mikben az élet ragyog!
Száraz törzsek mind feladják,
de együtt a sok levél,
ágaikat megragadják,
mert a hit még mindben él!

Ha a zsoldos szél tovább fut,
róluk a por lepereg,
kinyújtózva sóhajtoznak
a túlélő levelek.
Külön-külön gyenge jószág,
együtt közös az erő,
a szél randalírozása,
csak együtt túlélhető!

Aranyosi Ervin © 2023-07-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Vihar után


Aranyosi Ervin: Vihar után

Villám szaggatja fel egünk,
dörögve mordul fellegünk,
egymásnak feszül jó, s a rossz,
harcra kél rútul a gonosz.

S lám, ömlik könnyük, mint patak,
s tisztulnak porlepett utak,
a föld a könnyet elnyeli,
vagy pocsolyával lesz teli.

Tisztul a lelkiismeret,
mert megtisztulni így lehet!
Lemosódik mocsok, a kosz,
nem bántja szívünket gonosz!

A fergeteg is megpihen,
csend lesz úrrá a lelkeken.
Széjjel árad a nyugalom,
most már létemet uralom!

Eloszlik sötétség, ború,
elmúlt az égi háború!
Párát söpör a lenge szél,
s napunk éled, szívünkhöz ér!

A világ felett csend honol,
a gonoszság elbujdokol,
s ha rányitottad szemedet,
árad reád a szeretet!

Ahogy ragyogni kezd a Nap,
szivárvány zászlók bomlanak,
félkörben festik az eget,
ahogy az ég visszanevet.

Aranyosi Ervin © 2022-06-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Életre születtünk


Aranyosi Ervin: Életre születtünk

Miről szól az élet,
s miről kéne szóljon?
Azért jön a lélek,
hogy élőn haldokoljon?
Törvény szabta rácsok
vesznek minket körül.
A rabszolgaságot
kaptuk csak örökül?

Tényleg azért jöttünk,
születtünk e Földre,
befogadja testünk
egy sírhant örökre?
A kétség uraljon,
hazugság, sötétség,
nevünket gonoszok
egy fejfára véssék?

Világban bolyongó,
árva lelkek vagyunk?
Egy helyben toporgunk,
s azt hisszük haladunk?
Terjesztjük az új kórt,
a szeretetlenséget,
és a sötétségnek
sosem vetünk véget!

Másokat okolunk,
mert nem tanítottak?
Szemet a világra
fel sosem nyitottak!
De ugyanazt tesszük,
hiszen ezt tanultuk,
feledésbe is megy
ezért hősi múltunk!

Rá kellene jönnünk,
miről szól az élet,
rendbe kéne tennünk
végre az egészet!
Tovább kéne adnunk,
szeretettel másnak,
életre születünk,
s nem az elmúlásnak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Béke és a szeretet


Aranyosi Ervin: Béke és a szeretet

A béke és a szeretet
felemel az égig.
Ha teheted, az életed,
ily módon járd végig!
Meglásd, a szépség, s örömök
folyton majd rád találnak!
Álmaid lent, a földön is,
valóságossá válnak.

A béke és a szeretet
az egyetlen megoldás,
ne játssz idegen szerepet,
a céljaidat jól lásd!
A gonosz vív csak háborút,
s ha oldalára állunk,
szakadékba vezet az út,
s ott lelhetjük halálunk!

A béke és a szeretet,
valódi, tiszta érték,
hadd nyissam fel a szemedet,
bárcsak szívedhez érnék!
Isten sosem vívott csatát,
s gyermekét mind szerette,
békélj meg végre, s óvj hazát,
állj ki bátran mellette!

A béke és a szeretet,
az életünk alapja,
s nem óv önző érdekeket,
mely létünk veszni hagyja.
Fel kéne ébrednünk talán,
meglátni, mi az érték,
hogy még az élet hajnalán,
a jót nem pénzben mérték!

A béke és a szeretet,
legyen egy közös vágyunk,
ne gyártsunk bóvlit, szemetet,
mely pusztítja világunk!
Óvjuk meg a természetet,
onnan merítsünk példát,
nyisd hát kíváncsi szemedet,
s a valóságban éld át!

Aranyosi Ervin © 2022-05-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett


Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett

Az ember Istent teremtett
a saját képmására,
és bizony e teremtésnek,
hatalmas az ára.
Mert a megteremtett Isten
büntetni is képes,
bár azt mondják ember tervez
és az Isten végez.

Aztán hatalmat teremtett,
eljátszva az Istent.
Káosszá tette a rendet,
s ennél messzebb is ment.
Istent akart játszani
a többiek kárára,
ezért aztán pénzt nyomtatott
saját képmására.

Teremtett egy új világot,
hazugságban élőt,
elnyomva a természetest,
a pénz-istentől félőt.
Uralja a nagyvilágot
és hatalom éhes,
hazugságban és csalásban
igen tehetséges.

Szembemegy a törvényekkel,
mit Isten teremtett,
nem tiszteli, nem tartja fenn
az isteni rendet.
Leigázza a világot,
hatalomra éhes,
s megküzdeni vágyaival
sehogyan sem képes!

Bár élhetne boldogan is,
rossz vágyai nélkül,
de az álma csak a pénzre
és sikerre épül.
Elfelejt a többiekhez
szívvel közeledni,
csupán uralkodni képes,
nem tud már szeretni!

Vissza kellene találnunk
ősi Istenünkhöz,
aki gyermekeként szeret,
sosem bánt, nem üldöz!
Nem a pénzt, a csereeszközt
kellene szolgálnunk,
élni kéne életünket,
s boldogokká válnunk.

Úgy nézni a társainkra,
mint Isten gyermekére,
mint a lelkünk testvérére,
élő, szép tükrére!
Megérteni, haragunkkal
önmagunkat bántjuk,
szeretettel tegyük jobbá,
még élő világunk!

Váljunk azzá, akik vagyunk,
Isten gyermekévé,
s ne uralhassa elménket
rádió, vagy tévé!
Olvadjunk a természettel
szép harmóniába,
elmondhassuk, hogy életünk
sosem volt hiába!

Figyeljünk a belső hangra,
az Ő üzenetére,
bocsássunk meg a világnak,
dühünk tegyük félre.
Világunkat mától kezdve
ne a pénz uralja,
ne keveredhessen többé
fel a mocsok alja!

Feladat vár folyton reánk:
emberré kell válnunk!
Teremteni holnapunkat,
sarkunkra kell állnunk!
Keresnünk a lét értelmét,
magunkra találva,
szeretettel világunkat
élővé formálva!

Ne teremtsünk Isteneket,
arra nincsen szükség,
azok vagyunk mindannyian,
legyünk hát rá büszkék!
Atyánk minket teremtéssel
szépen felruházott,
csak az ember torzította
el a Napvilágot!

Fogadd el, hogy egy az Isten,
s része vagyunk mind-mind!
Egyik sem több, vagy kevesebb,
ki teremtést indít!
A gondolat, ami alkot,
mely lelkünkből éled!
Nem attól lesz szép a világ,
ha Istened féled!

Értsük már meg, nem a gonosz
uralja a lelkünk,
az emberség, az istenség
élőn itt él bennünk!
Csak hagynunk kell, mint egy magot,
földjéből kikelni,
csak a lélek útján tudunk
jobb világra lelni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ugratás


Aranyosi Ervin: Ugratás

Nem érti, tényleg nem érti,
hová lett a tápja?
Csak meredten néz előre
és a száját tátja!
Na jó, kicsit huncutkodtam,
befaltam előle,
de a macska, csak, ha eszik,
akkor kap erőre!
Ám ne hidd, hogy gonosz vagyok,
az én tápom megvan,
csak eldugtam az ágy alá,
mert itt kint meleg van.
Amikor majd előveszem
megkínálom véle,
ha jól lakik, nem fog fájni
rossz poénom éle…

Aranyosi Ervin © 2021.12.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva