Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Rossz boszorka

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: Rossz boszorka

Volt egyszer egy rossz boszorka,
a holmiját széjjel szórta.
Nem viselte el a rendet,
mindig csak rumlit teremtett!

Egyszer aztán felöltözött,
s ide hozzám, beköltözött,
lett is belőle galiba,
s én nem tudtam, hol a hiba!

Mert a boszorkát nem láttam,
– amit persze nem is bántam –
ám valami megváltozott,
a boszikám elátkozott!

Attól a csúf naptól kezdve,
napom mind meg lett mérgezve,
eltűnt minden fontos holmim,
pulóverem, fél pár zoknim.

Imádta a bosszantásom,
kifigyelte sok szokásom.
Úgy tűnt rendetlenné váltam,
holmijaim nem találtam.

Leültem hát, s gondolkodtam,
s mert nem tudtam boszim hol van,
úgy döntöttem, kifigyelem,
hogyan is packázik velem?

Elbújtam hát a sarokba,
s telt és múlt a percek sodra,
s bizony, hosszú órák teltek,
egymás után meneteltek.

De nem történt közben semmi,
hát én kezdtem mérges lenni:
– Hol van már a csúf boszorka,
ki az átkát reám szórta?

Lassan sötétedni kezdett,
s ez a perc lett hát a kezdet.
Íróasztalom tetején,
egy kis pontból ömlött a fény.

Aztán fényesen gomolygott,
s eltűnt. – Talán nem is volt ott?
Később lent a szőnyegen,
egy kalapos tök terem.

Aztán a tök megrázkódott,
s már egy kis boszorka volt ott.
Megérkezett, széjjel nézett,
s elkezdődött az igézet.

Elkezdődött egy varázslat,
asztalomról mind a tárgyak,
levegőbe emelkedtek,
s hullámzó körtáncba kezdtek.

Kis boszorkánk meg varázsolt,
kezéből szór szét varázsport,
és a tárgyak elgurultak,
elrejtőztek, jól elbújtak.

A boszikánk felkacagott,
varázsolt néhány kacatot
és azt tette asztalomra,
mintha az én holmim volna.

Elegem lett, előléptem.
Gúny szikrázott a szemében,
s az, hogy látom nem zavarta,
a levegőt megkavarta.

Varázspálcájával intett,
varázsporral körbe hintett,
ám kiléptem bűvköréből,
nem kértem varázsszeréből.

Lassan kezdett bosszankodni,
s mert nem hagytam rosszalkodni,
rájött, rajtam sosem győzhet,
nem hat rám a varázsfőzet.

Én annak mind ellenálltam,
rendetlenné mégsem váltam.
Addig-addig bosszantottam,
nem tarthatott engem rosszban.

Aztán szóltam: – Most már végre,
költözhetnél más vidékre,
máshol átkozd el a házat,
mert az én lelkem fellázad.

Ezért aztán rossz boszorkám,
több időt nem pazarolt rám,
szomorkásan búcsút intett,
s magával vitt végül mindent.

Eltűnt hát a rendetlenség,
mától azt máshol keressék,
vette hát a sátorfáját,
máshol éli már világát.

Jól figyelj, mert megjelenhet,
nálad forgatva fel rendet,
és ha holmid nem találod,
a rossz boszorkányom járt ott.

Ám, ha mindent rendben tartasz,
rossz boszorkányt nem marasztalsz,
abbahagyja gonoszságát,
másra küldi rossz varázsát.

Gondolkodom, hogyan kéne,
hatni az ő rossz fejére?
Hogy változna meg a beste,
mikorra eljön az este.

Talán tündért kéne hívni,
varázzsal rá kéne bírni,
hogy jó boszorkánnyá váljon,
hogy a jó oldalra álljon.

Tanítanám rendet tenni,
másokkal csak jónak lenni,
Ami eltűnt megtalálja,
eztán csak a jót szolgálja.

Talán, ha a szépet látná,
a jóttevést kipróbálná,
s örülne más örömének,
abból lenne öröm-ének.

Volt egyszer egy rossz boszorka,
de mától más lesz a dolga,
nem csinál rendetlenséget,
rendet tenni segít néked.

Rumliból rendet varázsol,
előnyökből erényt ácsol,
segíti az elesettet,
megtalál sok keresettet.

Jó boszorka lesz már végül,
kit szívesen látsz vendégül,
kivel együtt ünnepelhetsz,
mert mi eltűnt, most már meglesz!

Ő lesz majd a jó boszorka,
szert tehet majd jó modorra.
Kedves lesz és szolgálatkész,
ami rossz volt, az majd elvész.

Ha majd látod, segíts neki,
mutasd, hogy kell rendet tenni,
hogy mindent helyén találjon,
csuda jó boszivá váljon!

Aranyosi Ervin © 2021-05-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi is a szeretet?

Sandro Botticelli: Vénusz születése (Wikipedia)

Aranyosi Ervin: Mi is a szeretet?
(Capriccio)

A szeretet egy érzés?
Nem, hisz több az annál!
Több egy hűvös szónál,
vágyott gondolatnál!

Nehéz körül írni,
annyira összetett.
Hogyan fejezi ki
a szív, hogyha szeret?

Oly sokan hiszik,
hogy egy a szerelemmel,
mikor a vágy mellett,
szeret is az ember.

Bizony, ha az is van,
a szerelem gazdag,
szeretettől látszik
e kapocs igaznak.

Megannyi formája
van a szeretetnek,
s annyi az éhes szív,
melyet nem etetnek.

Mi is a Szeretet?
Nem értékes holmi,
szeretettel nem tudsz
semmit birtokolni!

Hiszen, a tulajdon,
a gazdája rabja,
míg a szeretet
a szabadságot adja!

Érzelmi kötődés
a jóhoz, a széphez,
mágneses vonzódás
egy másik szívéhez.

A jóra törekvés,
pozitív állapot,
hisz szívből szerethetsz
akár egy állatot.

Ám szerethetsz tárgyat,
vagy szerethetsz enni!
Akarhatsz másokat
boldogabbá tenni.

Gondoskodhatsz másról,
akár egy barátról,
lehet kapcsolatod,
mit a szíved ápol.

Szeretheted azt is,
mit naponta végzel,
locsolhatsz virágot
szeretet vizével!

Ha meg szerelmes vagy
a szíved szerethet,
két szerető szív így
képez gyakran egyet!

Szerethetsz barátként,
megértéssel, hűen,
és együttérzően,
egész egyszerűen.

Szeretet, ha megóvsz,
megvédsz mást a bajban,
szerethetsz olyat is
kinek fején vaj van…

Törődhetsz másikkal,
aggódhatsz is érte,
szeretheted úgy is,
hogy ő nem is kérte.

Szerethetsz valakit,
csak könyörületből,
hátha megváltozik
a szívszeretettől.

Szeretni kényszerből,
ez az, ami nem megy,
de szerethetsz azért,
mert úgy tartja kedved.

Néha önmagadat is
nehéz szeretni,
akkor mással nehéz
jó embernek lenni.

Lehet a szeretet
rokoni, testvéri,
s van ki vonzódásod
könnyen félreérti!

Szerelmes szeretet
romantikus fajta,
s plátói, ha párod
épp ezt nem akarta.

Van ki csak a szexet
hívja szeretetnek,
önmegtartóztatás is
bűnbe vezethet.

Önzetlen szeretet
is létezik persze,
mi nem vár viszonzást,
s tiéd minden perce.

Van látszat szeretet,
amit annak érzel,
aztán meg megsebez,
s ezer sebből vérzel.

Van földi szeretet,
s persze van az égi,
a különbség köztük,
bizony, minőségi.

Lehet hát szeretni,
s lehet nem szeretni.
Szeretetről e vers
maradjon csak ennyi!

Aranyosi Ervin © 2018-12-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ebben a bőröndben…

Ebben a bőröndben
Aranyosi Ervin: Ebben a bőröndben…

Ebben a bőröndben van az én életem.
Minden, ami történt, emlékként éltetem.
Ami fájdalmas volt, azért megbocsátok,
a haragom, dühöm, ne maradjon átok.

Néha átrendezem a sok gyűjtött holmit,
kincseket keresve, s kidobva a bóvlit.
Nem is gyűjtök tovább rossz kedvet, kacatot.
Kidobom a rosszat, s vidáman kacagok.

Mától kezdve csupán a szépet teszem el,
ami boldoggá tesz, s az égbe felemel.
Gondolatom szárnyán teremtek ma szebbet,
vonzok boldogságot, így teremtve rendet.

Ebben a bőröndben ott a teljes múltam,
a jót újra élem, a rosszból tanultam.
Hiszem, jövőt alkot minden csodás vágyam,
bőrönd az életem, s szépen vetett ágyam.

Aranyosi Ervin © 2016-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tépőzáras cicák

tépőzáras cicák
Aranyosi Ervin: Tépőzáras cicák

Öntapadós cica, tépőzáras holmi,
nem kell gombolgatni, nem kell vacakolni,
ahova felteszed ott rögzíti magát,
– bár egy kicsit rontja a fotel anyagát.
Nem-igen mosható, a vizet utálja,
de ha macskatáppal telik meg a tálja,
magától is lejön, onnan ahol hagytad.
Jobb, ha a fotelban nem marad alattad!

Aranyosi Ervin © 2015-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva