Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Napfonat (köldök) csakra

A Mandala színeit Aranyosi Éva adta hozzá: – Napfonat csakra

Aranyosi Ervin: Napfonat (köldök) csakra

Tűz elemhez kapcsolódom, sárga e csakra színe,
tíz a száma, köldök felett két ujjnyira van helye.
Önmagunkról szól e csakra: önbecsülés, öntudat,
önvédelem, önismeret, ami befelé mutat.
Egy amolyan belső központ, mely adhat stabilitást,
ennek egyensúlya adja, hogy közelítsünk meg mást.
Saját helyünk a világban, másokkal a kapcsolat,
hatalomvágy nem ural, mert megbecsülünk másokat.
Egészséges öntudattal bátrak, nyitottak vagyunk,
tenni tudunk a világért, kreatívan alkotunk!
Légy hát jóban önmagaddal, nevess, tanulj, légy magad!
félelmeid dobd a tűzre, s léted legyen feladat!

Aranyosi Ervin © 2024.06.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó és rossz napok!


Aranyosi Ervin: Jó és rossz napok!

Vannak jó és rossz napok,
van, hogy mosolyt sem kapok,
de nekem mégis adnom kell,
dolgomat sosem adnom fel!

Teremtenem új holnapot,
mit megélek, hol ott vagyok,
mi a lelkemből kiragyog,
hogy megláthassák, ki vagyok!

Vannak még jó és rossz napok,
én mégis reményt adhatok,
hiszem, hogy jó úton vagyok,
lelkem vezet és felragyog!

Fényem majd új utat mutat,
s megnő bennünk az öntudat,
hogy lesz még szebb is a világ,
s virulni kész a sok virág!

Bár vannak jó és rossz napok,
szeretetet adok, s kapok!
Mosoly ragyog az arcomon,
s nem veszi senki sem zokon!

Mosoly a mag, s talán kikel,
s én nem érem be ennyivel!
Biztatlak téged is: – Szeress,
hogy te is boldoggá lehess!

Múljanak el a rossz napok,
jók legyenek a holnapok,
szívem sok árvát megetet,
és hatni fog a szeretet!

Jobbá lesz tőlünk a világ,
s boldogabb lesz mind, aki lát,
s naponta szépül életünk,
s a földi mennybe érhetünk!

Aranyosi Ervin © 2022.01.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Aranyosi Ervin: Ó, bár tudnánk

Ó, bár tudnánk hogy mi végből jöttünk,
mért zártunk időbe múló perceket?
Öntudat vezérel, s döntenek fölöttünk,
de megáll az idő, ha szép szívünk szeret…

Bárcsak értenénk a rohanó világot,
és a gondolattól ellopott teret.
Ha mind megismernénk ezt a valóságot,
s mindig szólna hozzánk a lelkiismeret.

Tetteink súlyától nehezül az élet.
Minden gondolatunk végül célba ér.
Vagy pont azt kapom majd meg, amit remélek,
vagy azt, amitől a lelkem újra fél.

Komplikált az élet, senki sem tanítja,
ésszel azt felfogni, lám, nem is lehet.
Érzéseink rejtik, bennük van a nyitja,
s közelebb kerülhetsz, hogyha figyeled.

Aranyosi Ervin © 2018-08-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva