Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!


Aranyosi Ervin: Csak meg kéne érteni!

Kevered Jézust az Istennel,
s hiszed, ő egy isten-ember,
és lényegében igazad van,
van igazság a gondolatban!
De te is Isten vagy, és Jézus,
ha törekszel, hogy jók közé juss!
Ha törekszel, hogy szívvel adjál,
és mindig jó ember maradjál!

Hisz egyek vagyunk mind Atyánkkal,
a teremtő nagy világgal,
az éltető végtelennel,
és testvérünk minden ember!
Csak, amíg ezt meg nem látjuk,
amíg egymást folyton bántjuk,
míg a szeretet csak fázik,
velünk a képzelet játszik!

A káprázat, megtévesztés,
hazug világ, szemfényvesztés,
az ember győzni akarása,
világunkat aláássa!
Bűnök nélkül születünk meg,
nyoma sincs bennünk a bűnnek,
azt csak eltanulni lehet,
ott, hol kevés a szeretet!

Ha elhinnénk, egyek vagyunk,
ha szeretet-nyomot hagyunk,
ha rájövünk, nincs mit félnünk,
csak egymásért kéne élnünk!
Ám az ember gyarlóvá lett,
tudatlanság kapzsivá tett,
a félelem úr felettünk,
pedig bűn nélkül születtünk!

Ha Isten gyermeke lettél,
aki mindenek felett él,
mi okod van félelemre,
ha hatni tudsz életedre?
Mért nem lépsz Jézus nyomába,
mért nem hozod őt a mába,
mért nem szórod szereteted?
Mért a félelmed eteted?

Nem tudod, mire vagy képes,
ha Isten vagy, lehetséges
bármit megtenni a létben,
vegyél részt a teremtésben!
Képzelj el egy jobb világot,
amit Isten, s Jézus látott,
s szeretettel tegyél érte,
gyáva lényként, ne hullj térdre!

Ne mástól várd a teremtést,
a csodát, vagy a megmentést,
kezdj el hinni önmagadban,
benned élő akaratban!
Amely szabad, s istenadta,
légy jelen a pillanatban,
világodat szeresd jobbá,
ahogy Jézus egykor mondá!

Aranyosi Ervin © 2023-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Munkácsy Mihály – Honfoglalás (részlet)

Aranyosi Ervin: Ébredj velem!

Mind itt vagyunk,
ide születtünk,
teremtőnk által
magyarok lettünk.
Miénk e föld,
ez a hazánk,
itt van szükség
valóban ránk!

Ide köt rég,
őseink vére,
mert minden magyar
egymás testvére!
Bármi jöhet,
hisz egy a sorsunk,
egymáshoz mind
egy nyelven szólunk!

Refrén:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
a hazug szót nem kedvelem!
Ébredj velem,
éld meg velem,
hazánkban újra rend legyen!

Ébredj velem,
dobd le a láncot,
leld meg velem a szabadságot!
Ébredj velem,
légy szabad végre,
egy szebb jövőt véssünk az égre!

Mind itt vagyunk,
és bármi jön,
a szabadság
majd ránk köszön!
Miénk e föld.
miénk a lét,
egy szebb jövőt,
tennék eléd!

Refrén 2:
Ébredj velem,
szép nemzetem,
béke legyen a földeden!
Ébredj velem,
míg mag terem,
míg van miért, ébredj velem!

Ébredj velem,
szép nemzetem,
hazánkat veszni nem engedem!
Isten velünk,
Isten velem,
ahogy szeretnénk úgy legyen!

Aranyosi Ervin © 2022-12-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett


Aranyosi Ervin: Az ember Istent teremtett

Az ember Istent teremtett
a saját képmására,
és bizony e teremtésnek,
hatalmas az ára.
Mert a megteremtett Isten
büntetni is képes,
bár azt mondják ember tervez
és az Isten végez.

Aztán hatalmat teremtett,
eljátszva az Istent.
Káosszá tette a rendet,
s ennél messzebb is ment.
Istent akart játszani
a többiek kárára,
ezért aztán pénzt nyomtatott
saját képmására.

Teremtett egy új világot,
hazugságban élőt,
elnyomva a természetest,
a pénz-istentől félőt.
Uralja a nagyvilágot
és hatalom éhes,
hazugságban és csalásban
igen tehetséges.

Szembemegy a törvényekkel,
mit Isten teremtett,
nem tiszteli, nem tartja fenn
az isteni rendet.
Leigázza a világot,
hatalomra éhes,
s megküzdeni vágyaival
sehogyan sem képes!

Bár élhetne boldogan is,
rossz vágyai nélkül,
de az álma csak a pénzre
és sikerre épül.
Elfelejt a többiekhez
szívvel közeledni,
csupán uralkodni képes,
nem tud már szeretni!

Vissza kellene találnunk
ősi Istenünkhöz,
aki gyermekeként szeret,
sosem bánt, nem üldöz!
Nem a pénzt, a csereeszközt
kellene szolgálnunk,
élni kéne életünket,
s boldogokká válnunk.

Úgy nézni a társainkra,
mint Isten gyermekére,
mint a lelkünk testvérére,
élő, szép tükrére!
Megérteni, haragunkkal
önmagunkat bántjuk,
szeretettel tegyük jobbá,
még élő világunk!

Váljunk azzá, akik vagyunk,
Isten gyermekévé,
s ne uralhassa elménket
rádió, vagy tévé!
Olvadjunk a természettel
szép harmóniába,
elmondhassuk, hogy életünk
sosem volt hiába!

Figyeljünk a belső hangra,
az Ő üzenetére,
bocsássunk meg a világnak,
dühünk tegyük félre.
Világunkat mától kezdve
ne a pénz uralja,
ne keveredhessen többé
fel a mocsok alja!

Feladat vár folyton reánk:
emberré kell válnunk!
Teremteni holnapunkat,
sarkunkra kell állnunk!
Keresnünk a lét értelmét,
magunkra találva,
szeretettel világunkat
élővé formálva!

Ne teremtsünk Isteneket,
arra nincsen szükség,
azok vagyunk mindannyian,
legyünk hát rá büszkék!
Atyánk minket teremtéssel
szépen felruházott,
csak az ember torzította
el a Napvilágot!

Fogadd el, hogy egy az Isten,
s része vagyunk mind-mind!
Egyik sem több, vagy kevesebb,
ki teremtést indít!
A gondolat, ami alkot,
mely lelkünkből éled!
Nem attól lesz szép a világ,
ha Istened féled!

Értsük már meg, nem a gonosz
uralja a lelkünk,
az emberség, az istenség
élőn itt él bennünk!
Csak hagynunk kell, mint egy magot,
földjéből kikelni,
csak a lélek útján tudunk
jobb világra lelni!

Aranyosi Ervin © 2022.01.05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Élő jövőkép


Aranyosi Ervin: Élő jövőkép

Hiszem, hogy lehetne szebben, jobban élni,
egy olyan világban, ahol nem kell félni!
Ahol az emberek mindig a jót látnák,
kitárt szívvel egymást, s a Földet szolgálnák!
Megférnének együtt, s tennének magukért,
óvnák a világot élő holnapjukért.
Meglelnék a létben a rengeteg kincset,
amit a Földanyánk lábuk elé hintett.
Sosem kell éhezni, van mindenből elég,
s ha ezt felfedeznénk, eltűnne a szemét.
Erdeink, mezőink gazdagságot adnak,
csak körül kell nézned, s leszedned magadnak!

Hiszem, ha egymással jó testvérként bánnánk,
ha nem katasztrófát túlélni próbálnánk,
hanem visszatérnénk a jól bevált útra,
s rálelnénk a szomjat csillapító kútra.
Hiszen annyi minden lábunk előtt hever,
Földünk élőn táplál, ellát és felemel,
csak szabaddá kéne lelkünk végre tenni,
minden éhes szájat meg tudnánk etetni.
A betegségek is múlnának maguktól,
s erőt meríthetnénk önnön igazunkból.
Álmokat is adnánk, élő jövő képet,
amibe az ember megtisztulva léphet.

Hiszem, ha éltetnénk magunkban az álmot,
ledobnánk a minket gúzsba kötő jármot,
emberekhez méltón, tisztán, szívvel élnénk,
mai félelmünket célokra cserélnénk!
Vannak megoldások, csak keresnünk kéne,
a jó szó – a társhoz – közvetlen elérne,
nem csak haldokolnánk, elkezdenénk élni,
programozás alól, ki kellene lépni!
Csak ébrednünk kéne, meglátva a szépet,
hazug világ mögött, ott vár ránk az élet!

Aranyosi Ervin © 2021-05-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A vér az élet (Véradók himnusza)


Aranyosi Ervin: A vér az élet
(Véradók himnusza)

A vér az élet, mely szíveden átfolyik.
Benned a lélek, szebb létről álmodik.
Ha véred adod, az új reményt ígér,
a hálát kapod, ami majd végig elkísér.

Köszönet jár minden csepp véredért,
köszönet jár, a megmentett életért!
Köszönet jár, de mégse azért tegyed,
adj új esélyt vele, egy élhető életet!

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

Figyeld önmagad milyen szép a földi lét!
Hogyan tehetnéd még szebbé a másokét?
Hogyan adhatnád vissza a jó reményt,
Egy szebb életre, hogy adhatsz új esélyt?

A vérünk élő anyag és nincs helyette más,
csak ember képes adni s ez már nem vitás.
Nélküle nincsen élet, nincs szép szerelem,
ha vért adsz testvérré is válhatsz te velem.

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

A vérünk a szeretet, az összetartozás,
egymásért áldozás, erény kovácsolás
egy véradó, ki szívből ad neked,
egyszerre megmenthet három szép életet.

Adj vért, a kérés véresen komoly,
a fizetség a hála és mosoly,
de az érzés az sokkal többet ér,
nap, mint nap tudd, hogy mily fontos a vér!

Refrén:
Segíts hát visszaadni mások álmait,
szeretettel, amely a szívedben lakik.
Szeretettel, amely a szíved mélyén él,
ami oly meleg, tiszta, s piros, mint a vér!

Aranyosi Ervin © 2017-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvérvárosi köszöntő


Aranyosi Ervin: Testvérvárosi köszöntő

Mindegy a világnak mely táján születtél,
te a testvérünk vagy, ha magyarrá lettél!
Ősi szülőhelyünk összeköti létünk,
együtt dobban szívünk, egy nyelvet beszélünk.
Mindegy, a világunk miért szakadt széjjel,
magyarul álmodunk mindig, minden éjjel!
Összeköt a szívünk, összeköt a vérünk,
légy hát üdvözölve jó magyar testvérünk!

Boldoggá tesz minket: – Nem vagyunk egyedül,
vannak kik még élnek Kárpátokon belül!
Kerestük a hidat, s végre rátaláltunk,
s minden jó magyarral gazdagabbá váltunk!
Számunkra Szilágysámson és Nagyborzsova,
éppen olyan kedves, mondhatni egy csoda!
Onnan jött most hozzánk egy kedves küldöttség,
hogy ezt a pár napot a körünkben töltsék!

Kis műsort terveztünk a tiszteletükre,
ami a mi falunk kulturális tükre.
Egy kis ízelítő pár helyi szokásból,
néhány dal, néhány tánc, amit nem látsz máshol.
Bele csomagoltuk szívünk szeretetét,
érezze jól magát, itt, nálunk a vendég.
Bemutatjuk nékik a szűkebb hazánkat,
melyet feldicsérni megnyitjuk a szánkat!

Közös a mi múltunk, legyen jövőnk is az!
Legyen barátságunk őszinte és igaz!
Ápoljuk nyelvünket, büszke hagyományunk,
megismerve egymást, jó testvérré váljunk!
Vigyétek hát hírét Tiszaörs népének,
baráti jobb kezet nyújtunk most felétek.
Építkezzünk ebből, – nyíló barátságból –
közös jövőt adó tervekre a mából!

Aranyosi Ervin © 2017-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak!


Aranyosi Ervin: Magyar testvérem, élni hívlak!

Magyar testvérem, élni hívlak!
Teremtsünk együtt szebb hazát!
Nem csábítlak, csak megtanítlak:
– Dalold az élet himnuszát!

Kövesd velem az ősök útját,
amerre érző szív vezet,
s pengesd meg bátran lelked húrját,
csendüljön rajta szeretet!

Tanuljunk újra együtt élni,
együtt, egymásért, közösen!
A jó útról kár volt letérni,
– figyeld a múlt miképp üzen!

Legyél világod fénylő Napja,
melegíts, fényt adj, lelkesíts!
Legyen álmod jövőd alapja,
egy élhetőbb jövőt vetíts.

Ami csak kell, már megvan, minden:
– Bőn termő föld, víz, levegő,
szellemi, lelki, testi szinten,
minden elem elérhető!

Nyújts hát kezet a csüggedőknek,
emelj fel, éltess másokat!
Hazug világok dőlnek össze,
ahol a pénz sírt ásogat!

Feledd az ármányt, megkisértést,
legyen utad a szeretet,
s fentről kapsz tudást, hozzáértést,
ha mások lelkét eteted.

Maradj magyar és védd hazádat,
s védd meg néped értékeit!
S ha elnyomótól lelked lázad,
védd meg a nemzet kincseit!

Magyar testvérem, kezet nyújtok,
emelkedjünk a gond fölé!
Lelkedbe fénylő lángot gyújtok,
gyújtson tüzet, s gyűljünk köré!

Egymás kezét erősen fogva
visszatér majd az ős-erőnk!
Nem lesz lelkünk a mások foglya,
s nem lesz a föld a szemfedőnk.

Föld hátán hazug nem maradhat,
ne éltessük a gazt, gonoszt!
Közös létet csak egység adhat,
töröljük el, mi még megoszt!

Pártoskodásra nincsen szükség,
alkossunk együtt nemzetet!
Ne hagyd, hogy lángodat lehűtsék,
tűz nélkül égni nem lehet!

Menjünk hát mindig egy irányba,
s nyelvünk, a magyar nyelv segít!
Emelkedjünk a napsugárba,
megáldva népünk Istenit!

Egy az utunk – a többi téves –
a jó felé csak egy vezet!
A hazugság már ezer éves,
s így élnünk tovább nem lehet!

Magyar testvérem, élni hívlak!
Teremtsünk együtt szebb hazát!
Nem csábítlak, csak megtanítlak:
– Dalold az élet himnuszát!

Aranyosi Ervin © 2017-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Állj meg pajtás

állj meg pajtás
Aranyosi Ervin: Állj meg pajtás!

Állj meg pajtás, ne rohanj úgy,
élvezd inkább az életet!
Ha elveszel a rohanásban,
lesz majd, mit nem lát két szemed.
Lassíts le néha, állj meg csendben,
figyeld, hogy él a nagyvilág!
Csoda nyílik a végtelenben,
csak engedd végre hatni rád!
Csodáld és nyílj meg,
annyi szépség, keresi hozzád az utat.
Ha lassan jársz és figyelemmel,
megnyílik, s mindent megmutat.
Érted van minden, csak te érted,
azért, hogy élvezd, s felfedezd.
Csodáld a lét ezer csodáját,
s csak lelassulva érzed ezt.

Ám néha, tudom, kell a vágta,
mikor kerget a kósza szél.
Belerohansz a vakvilágba,
mert az kell, hogy szabad legyél!
Mikor a gondok földre nyomnak,
mikor a szíved fáj nagyon…
Áradj, és vágtass át a Földön,
hogy oldódjon a fájdalom!
De, aztán állj meg újra testvér,
nyugtasd meg izzó lelkedet,
Ha őrző angyalod lehagytad,
veszélybe kerül életed.
Hát állj meg pajtás, állj meg újra,
hunyd be szemed és éld a mát!
Hagyd, hogy a szíved megtanulja,
az élet lassúbb dallamát!

Aranyosi Ervin © 2016-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Magyarnak lenni jó
Aranyosi Ervin: Testvér, magyarnak lenni jó!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Mikor a szívünk együtt dobban,
érzem, magyarnak lenni jó!
Nem tarthatom azt sem titokban,
mitől gazdag a magyar szó!

Mit ad a nyelv, hogyan tanítgat?
MegMAGYARáz és megmutat,
képeket képez, képessé tesz,
elképzelteti az utat.

Szárnyakat ad a képzeletnek,
kitűzött célod láthatod,
és amit látsz, azt megteremted,
s büszkén vállald: – Magyar vagyok!

Fejleszd tudásod életfogytig,
tanulj, hogy ettől több legyél!
Figyeld és ismerd a világod,
a bölcs tisztán lát, s szebben él!

Az oktalan boldogtalan csak,
kiben a vágya nem ragyog.
Ha célom éltet, lelkesít is,
– már ettől is boldog vagyOK!

A jó Isten sosem ver bottal,
nem ver sehogy, mért bántana?
Egy jó atya, a gyermekének,
ok nélkül miért ártana?

Növény a lét, belőled sarjad,
s hited vizével öntözöd,
biztatlak hát, a jót akarjad,
a valósághoz legyen közöd!

Vigyél hát fényt a sötétségbe,
világosítsd fel a ma még butát!
Ördög, s pokol a tudatlanság,
az ad rád fájdalom ruhát.

Keresd a fényt, hogy tisztán láthass,
a hazugság csak elvakít.
Az igazság a te fényszóród,
Ő-szintén csak jóra tanít.

Akarj végre magyarrá válni,
lerázni vállról rabigát!
Ne higgy a fennen trónolónak,
ki a múlt ármányát menti át!

Ne hagyd, hogy megosszák a néped,
ötszáz éve nem vagy szabad,
bedőlsz a hazug zsarnokoknak,
és nem magad vagy, nincs szavad!

Hiába drága anyafölded,
ha bőségét mind elveszik.
Kifosztanak és megaláznak,
s mondják, csak miattad teszik.

Ébredj álmodból, lelj magadra,
Légy újra erős nemzetem!
Tegyél azért, hogy ez az ország
újra erős és nagy legyen!

Testvér, magyarnak lenni jó!
Kitüntetés, hidd el nekem!
Csodállak szép, magyar hazám,
imádlak drága nemzetem!

Aranyosi Ervin © 2015-06-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Öleld át a világot!


Aranyosi Ervin: Öleld át a világot!

Öleld magadhoz ezt a Földet,
szíved dobogjon érte most,
s minden lényért, ki testvéredként,
e Földön élt és itt lakott!
Azokért is kik veled élnek,
s kik majd utódként jönnek el!
Szeretet lángja melegítsen,
s érezd, a lelkünk ünnepel!

Aranyosi Ervin © 2012-12-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!