Aranyosi Ervin: A Föld napjára

Aranyosi Ervin: A Föld napjára

Aranyosi Ervin: A Föld napjára

Ezen a földön születtem én,
ahol a fák, virágok nőnek.
Hol az élet, mint lenge fény,
esélyt ad minden felnövőnek.
Belőle nőtt kezem, s a lábam,
s táplálja élő testemet,
Itt nőttem fel. Emberré váltam.
S e föld lesz majd mi eltemet.
Szívem akárhány dobbanása,
visszhang csupán, a föld dala.
Minden, mit látok, színek varázsa,
a megújulás diadala.
Éteri hangok szállnak a légben,
a szférák zenéje körül ölel,
Talpam a földön, lelkem az égben,
testemet erővel tölti fel.
Ezen a földön születtem egyszer,
enyém e tág, kék horizont.
itt ébredek életre reggel,
s nappal is ébren álmodom.

 

Aranyosi Ervin © 2009-03-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva