Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Oroszlán-vágy


Aranyosi Ervin: Oroszlán-vágy

Én úgy szeretnék ott élni,
hol szüleim születtek,
s úgy szeretnék azzá válni,
kik őseim lettek!
Nem szeretnék cirkuszolni,
másokat szolgálni!
Csak élni a valós létem,
s oroszlánná válni!
Visszakapni szabadságom,
s élni büszke létem,
elmondhassam majd magamról,
hogy boldogan éltem!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet


Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Ha verseim szívedhez érnek,
megértve, lassan feldobog.
Hangjait súgják az álmodó szélnek,
mitől parazsad fellobog.
Más szemmel látod máris a világot,
van hát, mit adhatok neked,
valamit, mire a lelked vágyott,
emberi érzést, meleget.

Hitet adok, hát higgy a holnapokban,
hogy ez a világ mégis szép lehet,
meg van rég írva, fenn a csillagokban,
s versekbe gyűjtöttem össze neked!
Mutatom, hogyan kell szívedből szeretni,
s elhárul, látod, minden akadály,
akard világod te is jobbá tenni,
szívvel megélni azt, amit muszáj!

Félelmeinket kell igazán legyőznünk,
ez a recept és nem kell semmi más!
A földi létben hosszan elidőznünk,
ne legyél hát egy hitetlen Tamás!
Téged csak a félelem gyengíthet,
az, ha már önmagadban sem hiszel,
rajtad az aggódás sosem segíthet,
az csak energiákat visz el.

Próbálj hát élni szívvel, szeretettel,
s látni a világ tényleg csodaszép,
ne dacolj kiégett, fáradt életekkel,
akikre rárogy nap, mint nap az ég!
Találd meg utad, tedd szebbé világod,
éld meg a percet és keress örömöt,
magad körül a szépet megtalálod,
s egyre több jön, ha szívvel köszönöd!

Legyen a hála vonzó mágnes a létben,
tapasztald meg, hogy egyre többet ad,
fénysugár az, a nappali sötétben,
amitől jobban érzed majd magad!
Engedd szívedbe, s ha onnan elárad,
szeretet fénnyel telik meg a lét,
szíved szeretni soha el nem fárad,
és fénylő utat terít majd eléd!

És ez az út, itt lent vezet a mennybe,
a megváltás már e Földön jöjjön el!
A szereteted boldogságot teremtve,
éltet, ragyogtat, s az égig emel!
Lelkierőddel, mint sas, égen szállhatsz,
felülemelkedhetsz, mind a gondokon,
s ezzel saját sorsod írójává válhatsz,
s nem kell keseregned más írta soron.

Segíts a szeretet magjait elvetni,
s ha a lét földjéből búzája kikel,
akard világunkat így jobbá szeretni,
hiszen boldogulni, s nem csak lenni kell!
Legyél fényvivője az emberiségnek,
szereteted szórva köztük szerte-szét,
bátorítsd azokat, akik ma még félnek,
fényszóród legyen a kedves, szép beszéd!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hiszek a lét csendjében


Aranyosi Ervin: Hiszek a lét csendjében

Van hogy a lelkem megpihen,
testembe épp csak hálni jár,
olyankor töltődöm, igen,
mélyen a lélek csendje vár.

Felejtek rosszat, s jól vagyok,
magamban többé lehetek,
hiszem, hogy jobbá válhatok,
amikor újra szeretek.

Hiszek a lét csendjében én,
hiszem, hogy lesz még holnapom,
életem jól megírt regény,
s mindegyik percét vállalom,
mindegyik percét vállalom!

Hiszen a sorsom írva van,
tervekkel jöttem a Földre én,
nem írta más, csak én magam,
segíti azt belső zeném.

Nem írtam fájó életet,
s nem írtam rémítő halált,
s hiszem benne, hogy szép lehet,
amire vágytam rám talált.

Hiszek a lét csendjében én,
hiszem, hogy lesz még holnapom,
életem jól megírt regény,
s mindegyik percét vállalom,
mindegyik percét vállalom!

Aranyosi Ervin © 2021-08-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket


Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Egyre sűrűbb a sötétség,
mocsara a mélybe húz!
Győzhet feletted a kétség,
vagy túlélni megtanulsz?

Nem kevés a túléléshez
a nyílt szellem, tanulás?
Úgy érzed, neked nem kedvez,
nincs benned elég tudás?

Hisz a tudás birtokában
teremthetnél szebb jövőt!
Pont ezt rombolják a mában,
s a bolond fejedre nőtt!

Már nem szolgál, aki szolga,
erővel élősködik,
s ő mondja meg, mi a dolga,
s már a nép sem hősködik!

Öncélú a tudomány is,
s használja a hatalom,
s ki tud, arra lecsap máris,
amint van rá alkalom.

Rögtön el is hallgattatja,
s nincs igazság, csak a jog,
mely erejét fitogtatja,
s ígéri, hogy fájni fog!

A szerepek felcseréltek,
a gyenge uralkodik,
s akik régen büszkén éltek,
csak a lelkük álmodik.

Félelmektől elgyötörten
nő ma fel egy nemzedék,
porrá zúzva, összetörten
mégsem mondjuk: – Most ELÉG!

Sírva várunk a csodára,
egyszer jön majd égi jel?
Számolgatjuk mi az ára?
Valójában, élni kell!

Kiállni önnön magunkért,
tenni dolgunk szabadon,
haldoklóknak így adunk vért,
mit nem ad a hatalom!

A figyelmünkkel teremtünk,
így adunk energiát,
de a rossz kél szárnyra bennünk,
s az is csak néz, aki lát!

Nem a megoldást keressük,
folyton csak siránkozunk,
hogy még most magunk lehessünk,
rossz döntéseket hozunk.

A hatalom teszi dolgát,
dörzsöli a tenyerét,
gyűjti holnapra valóját,
s cipőjét törli beléd!

De jó lenne felébredni,
rossz álmaink feledni,
s mind, a jókat felemelni,
és a gonoszt temetni!

Mert azt is mi hoztuk létre,
s éltetjük amíg lehet,
s rettegünk csak hétről hétre,
s hiányzik a szeretet!

Szeretettel felemelni,
ez lenne csak, ami kell,
a létben örömre lelni,
mikor a nép ünnepel.

Átrendezni a világot,
teremteni élhetőt,
Letörölni fáradt arcról
félelemtől vélt redőt!

Életcélt és hitet adva,
nemzetet emelni fel,
mert a Magyar Köztársaság
nemes jövőt érdemel!

Visszavenni a sajátunk,
sorsunk írni mi magunk,
büszkén írhassuk az égre,
mi a MAG népe vagyunk!

Éljük végre úgy a létet,
ahogy elrendeltetett,
teremtsünk egy szebb világot,
hol élő a szeretet.

Ahol együtt, összefogva
szolgáljuk a nemzetünk!
Lelkünk tiszta, szívünk büszke,
s gazdagabb a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Embertelen világban


Aranyosi Ervin: Embertelen világban

Okostelefonon lebutítva látod,
hogy veszik el tőled lassan a világod.
Írásjelek helyett, kis ikonok vannak,
ne adjanak munkát megfáradt agyadnak!
Nem kell gondolkodni, csak tenni a dolgod,
hisz a ma embere a kütyüktől boldog.
Fontos: legyen mindig, amit birizgálhatsz!
Kiürített aggyal robottá is válhatsz!
Okos a sok kütyü, te vagy lebutítva,
tákolt magyar nyelvet olvashatsz leírva.
Tele “Inglis” szóval, szókifacsarással,
gőgicse beszéddel, s lassan minden mással.
A szép, helyesírás ma már nem is számít,
a rosszul leírt szó, a részünkké válik.
A kezünkkel írni lassan elfelejtünk,
még a kevésbe is sok-sok hibát ejtünk.
Okos kütyüibe befordult az ember,
s nem tud mit kezdeni már a szeretettel.

Szeretném, ha mégis másképp alakulna,
és a világ újra virágba borulna!
Éltetnénk a szépet, jó emberré válnánk,
tenni szebb jövőért bensőnkből próbálnánk!
Újra megtanulnánk szívünkből szeretni,
emberibb világban tisztán, jónak lenni!
Hinni önmagunkban, s nem sikerben, pénzben,
mely az önvalónkat nyeli el egészben.
A pénz csak egy eszköz, s nem uralhat minket,
látnunk kéne végre valós kincseinket!
Mert szeretni jöttünk, örömöt találni,
megélni a létet, jó emberré válni!
Együtt és egymásért tenni tiszta szívvel!
Jó útra találni szeretettel, hittel!
Emberséges módon bánni a világgal,
méltón együtt élni állattal, virággal.
Élni, s élni hagyni, egymást felemelni,
életünk értelmét nap, mint nap meglelni!

Aranyosi Ervin © 2021-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emelkedj magasra!


Aranyosi Ervin: Emelkedj magasra!

Emelkedj fel a gondjaid fölé,
a felhők mögött lásd meg a napot!
Ne bújj a múlt rút árnyai közé,
s az éltető fényt tisztán láthatod!
Érezd a lét szeretet-melegét,
mely felemel, s könnyű szárnyán repít!
Légy önmagad, sorsod maga a lét,
s szemed elé élhető célt vetít.

Emelkedj fel, ne ülj a porban lent,
éld meg a létet, vállald önmagad!
Érezd szíveddel mennyi jót jelent,
mikor a lélek szárnyal, mert szabad!
Ha teheted, ne indulj egyedül,
baráti lelkek elkísérjenek!
Élvezd a békét, ha válladra ül,
s engedd, hogy boldog percek érjenek!

Emelkedj fel és láss messzebbre el,
láss többet ebből a csodaszép világból!
S ha lelked majd, belső hangra figyel,
gyógyulhatsz is, mert e hang lelket ápol.
Ha fenn szárnyalsz nem húzhatnak a mélybe,
s békében hagy a lent még zord világ!
Elindulhatsz egy szebb jövő elébe,
mely ott az úton fog majd várni rád!

Aranyosi Ervin © 2021-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Értelmet keresve


Aranyosi Ervin: Értelmet keresve

Mi lehet a hosszú, boldog élet titka?
Nem kell abbahagyni korán az életet!
Persze, a száz éves manapság is ritka,
de ők bizonyítják, azt, hogy még lehet!
Lehet hosszan élni, tartalommal töltve,
bölcsességet adva másoknak is át,
minden betegségre a nyelvet kiöltve,
s megosztva másokkal mindazt, amit lát.

Értelmet keresve, sosem unatkozva,
tanítgatva mást is, úgy, ahogy lehet,
felszedett jó tudást másokkal megosztva,
amely a világnak hasznára lehet.
Amiből tanulva változik az élet,
értelmet nyerhetnek a hétköznapok,
amitől gazdagabb, s könnyebb lesz a lélek,
mikor jóérzésből adok és kapok!

Nemcsak időhúzás a hosszú élet titka.
Értelmet keresni, ez lenne a cél!
Ne legyen az élet rabság, bús kalitka,
érezze az ember, hogy igazán él!
Hiszem, nem tengődni, de álmot szőni jöttünk!
Legyen lelkünk vászna díszekkel teli!
Egy hosszú életre szerződést kötöttünk,
amelynek a módját lelkünk megleli…

Töltsük meg a létet élő tartalommal,
élvezzük a percet, legyen a miénk!
Merjünk élni bátran, minden alkalommal,
s váljon gazdagabbá itt, e földi lét!
Engedjük a szívünk őszintén szeretni,
viseljük arcunkon legszebb mosolyunk,
s legyen okunk mindig jókedvűn nevetni,
s legyünk büszkék arra, hogy emberek vagyunk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!


Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!

Legalább, míg élünk
legyünk csak vidámak!
Ráér azután majd
ránk ülni a bánat.
Szomorúság, rossz kedv,
kelljen a halálnak,
inkább éljünk vígan
nap, mint nap a mának!

Lelkünkben csendüljön
kacagás és ének!
Orrukat ne hordják
mélyen, csak a vének!
Míg szívünk fiatal,
míg álmaink élnek,
addig a lelkünkben
angyalok zenélnek!

Élvezzük ki percét
a nap mosolyának,
természet erői
mind javunkra válnak,
pillangók, madarak
a vállunkra szállnak,
üzenetét hozzák
egy élhető világnak!

Vigadjunk, örüljünk,
szeretni születtünk,
Isten gyermekei,
utódai lettünk,
és ha jól csináljuk,
igazol majd tettünk,
ha egy csepp világot
is jobbá szerettünk!

Nem kell megküzdenünk
a világ sodrával,
a ránk terhet rakó
napi hazugsággal,
s nem is kell naponta
rettegésben élni,
nem azért születtünk,
nem kell folyton félni!

Örülnünk kell inkább,
egymást felemelve,
a lelkünk vezessen,
ne rettegő elme!
Lépjünk túl a félszen,
jó érzéssel telve,
magunk rezgésszintjét
magasra emelve!

Az élet igazol,
ha van rálátásunk,
ha nem lent a mélyben
magunknak sírt ásunk,
hanem fenn szárnyalunk,
hogy mindent át lássunk,
fentről nézve, hiszem,
lehet rá hatásunk!

Legyünk hát vidámak
és elégedettek,
legyünk jól szeretők,
s viszont szeretettek!
Minősítsenek csak
jót akaró tettek,
melyek értünk vannak,
és általunk lettek!

Aranyosi Ervin © 2021-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Hartman Judit festménye

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Valami fontosat
tudhat az én manóm,
s teszi is a dolgát
szépen, jót akarón.
Az ő paprikái
vígan mosolyognak,
ezt tartom csodának,
igen nagy dolognak!

Mert Paprika Jancsi
sok mosolyt varázsol,
s odavan a lelke
mások mosolyától.
Az ő képéről sem
lehet letörölni,
s a paprikáinak
nagyon tud örülni.

A paprikáira
a Nap szebben ragyog,
s ettől jobban nőnek,
ezért lesznek nagyok,
héjuk a napfénytől,
lesz igazán fényes,
ez már rég nyílt titok,
csak így lehetséges!

Paprikák gyökere
folyton vízben ázik,
a manónk egész nap
viccel és mókázik!
Egyszer, nagy titokban
meg is lestem őket,
s jól megmosolyogtam
a vidám nevetőket.

Nem akad más dolguk,
csupán nagyra nőni,
levegőt beszívni,
aztán fészkelődni,
nevetni, hogy látsszon,
a boldogság rajtuk,
ettől lesz olyan szép,
jól felfújt alakjuk.

A testük megtelik
tiszta levegővel,
jó édeskés ízzel,
erük, meg erővel!
Ezzel teszik később
finommá az ételt,
ezt alátámasztja,
ki ma jót ebédelt.

A paprikák bizony
varázsolni tudnak,
amikor az ember
konyhájába jutnak.
Távoli rokonuk
a jó paradicsom,
ezért a kettőjük
közös főztje finom!

A paprika belül,
ha megnézed üres,
sok apró mag lakja,
ami nagyon ügyes,
mert ha szerte szórjuk
odakint a kertben,
megjelenhet szépen,
a magból kikelten.

Kis gyökeret ereszt
azzal kapaszkodik,
szép zöld szárat növeszt,
s az sem panaszkodik,
lesz neki levele
és később virága,
és a manónk védi,
senki meg ne rágja!

Már a virágok is
vígan mosolyognak,
hála a napfénynek,
Paprika manónknak!
Paprika virágát
rovarok porozzák,
és, hogy mosolyogjon,
meg-megcsiklandozzák.

Ebből is látszik, hogy
mindig van rá oka,
hogy a nagyvilágra
villanjon mosolya.
Beporzott virágot
a mi manónk óvja,
az ágyások között
hosszú útját rója.

Virágból termés lesz,
s vigyázni kell nagyon,
óvni kell hidegtől,
nehogy lehervadjon!
Apró kis arcára
víg mosolyt kell csalni,
és hogy nagyra nőjön,
nagyon kell akarni!

A paprika manó
erre nagyon ügyel,
ezért szép a termés,
öntözi derűvel!
Ahol manó nincsen,
ott, bizony nem terem,
ezért is olyan jó,
hogy van manóm nekem!

Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Néhány szó a magyar nyelvről


Aranyosi Ervin: Néhány szó a magyar nyelvről

Tudod, a magyar nyelv könnyen használható,
teremteni KÉPES, mert képet alkotó.
Szóval megMAGYARáz, körülír, pontosít,
szép szavakkal árnyal, s közben szóval tanít.
Sokszínű, részletes, nagyon kifejező,
világot alkotó, rosszat leleplező.
Minden magyar ember, teremtéshez kapta,
s csak a magyar érti, mit értesz alatta.
Édesanyánk nyelve, hisz tőle tanultuk,
s ha elvész, majd vele odavész a múltunk.
Hiszem, őriznünk kell, szépen megbecsülni,
helyesen használva, “nem hagyni kihűlni”!
Gondolatunk tükre, alkotás alapja,
mindennapi létünk savát-borsát adja.
Merd használni bátran, okkal lett a tiéd,
ízes, szép szavaktól gazdag a földi lét!
Mondd ki, amit gondolsz, beszéljünk egymáshoz,
teremtsük világunk, a magyar szó mást hoz!
Benne örökségünk, hazánk, s szívünk kincse,
ne hagyd hogy a MAGYAR a nyelvét elveszítse!

Aranyosi Ervin © 2021-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva