Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
15

By

Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Vers a szülőföldről

Szeretnék a szülőföldről írni,
és bemutatni drága, szép hazám!
A természetet élőn szóra bírni,
egy mesés nyelven, mit tanított anyám!
Mert büszke vagyok itt én minden tájra,
az Alföldre, mit szép hegylánc övez,
s ha köztük járok, miért vágynék másra,
ez kötődésem, s oly egyszerű ez!

Csak csodálom az élet gazdagságát,
mit nem pusztíthat el az oktalan,
s ha kerülöm a versenyek világát,
tudom, nem leszek boldogtalan!
És szembe merek nézni én a Nappal,
s a fényét őrzöm, lelkemben ragyog,
és gazdagodom minden egyes nappal,
ha ráébredek arra, ki vagyok.

Csodálom a hömpölygő folyókat,
mik hordozzák az éltető vizet,
a magyar tengerben lubickolókat,
hol a nyár sok élménnyel fizet.
A mezőket, a zöldellő erdőket,
ahol békésen élnének vadak,
hol fűrész marta sudár fák kidőlnek,
hol dallal sírnak ma a madarak.

Ó bárcsak lenne jó gazda az ember,
s nem érdek mentén pusztulna e föld,
ha rájönnénk, hogy betondzsungel nem kell,
a természet itt élőn tündökölt!
Én csodálom a képzelet dús elmét,
mert naggyá tették ezt a szép hazát.
a nyelvünk nélkül szegényebbek lennénk,
hát ezért írom versbe szép szavát.

A természetben ott a tiszta válasz,
a kérdésekre mind meglelhető!
A lépésekkel erősebbé válhatsz,
s a kihívás, a mélység, s hegytető!
Az érzések, mind támaszok lehetnek,
és megmutatják a helyes utat,
mert boldogok, kik világot szeretnek,
ha lélek hajt, és szolgál a tudat!

Hát szeretnék a szülőföldről írni,
nincs más ország, mely ennél gazdagabb,
elrablott részeit kell visszasírni,
mert az magában is magyar marad!
Én itt születtem és idekötődöm,
ha utazom is, visszatérek én,
mert szép hazámtól újra feltöltődöm,
mert itt ragyog rám legszebben a fény.

Aranyosi Ervin © 2024.04.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
9

By

Aranyosi Ervin: A teljesség felé

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A teljesség felé

Az éteren át,
pár méteren át,
s pár életen át,
már együtt haladtunk,
és miközben adtunk,
forgott a Föld alattunk,
s kinyílt az ég felettünk,
és végre igazán együtt lehettünk,
mert szerettünk!

Miénk volt a Föld, s az Ég,
és nyújtottam kezem feléd,
elértelek, és szép veled,
s megértheted,
együtt maradni így lehet,
mert ebből már sosem elég!
A lelkem költözött beléd…

És átölelt,
örömre lelt,
csak adott és nem követelt!
Azt adta pont, mi tőle telt!
Lélekként földre jövetelt!
A megélést, a nagy csodát,
amit nem érzett odaát!

De itt, az is megadatott,
kaptuk a lét feladatot,
amit közös lelkünk adott,
amit előre megszabott!

Amit gyermekként vettek el,
mert lelkem félelemre lel,
a rút haláltól rettegés,
az nem kevés,
és nem mesés!

A lélek közben megvakult,
az élet másképp alakult,
rányomta bélyegét a múlt,
de lelkem közben is tanult.

Leszületve egy testbe zártan,
eltévedtem a nagyvilágban,
hozott tudásom elveszett,
és kaptam rút félelmeket,
s egy öröklődő, rossz hitet.

A lelkem, mondd, ki menti meg?

Kerestem hát, mit kéne tenni,
más lelkeket megmentegetni,
szívvel, jó szóval megetetni,
s félelmeiket eltemetni!

Nincsen halál, csak átmenet,
ahol a lélek átmehet
oda, hol fény van, s szeretet!

Tanulni jöttem, tapasztalni,
tudatos verseket szavalni,
s hozni a kor üzenetét,
lehet a lét
még meseszép!

Csak felgyorsult a mindenségem,
az idő nem úgy száll, mint régen,
s rossz az irány, amerre nézünk,
elvész teremtő képességünk,
hisz lelkünk rosszul fókuszál!
Amikor bántják, bosszút áll!

Egymást bántjuk, s vele magunkat,
s a gödörből, a fény kijuthat?
Miközben egyre lejjebb ásunk,
aztán meg nem lesz maradásunk!
Rossz az irány, kivülre nézünk,
s ki sem vetül szellemünk, fényünk!

Be kéne fordulnunk hát újra,
rálépni már a belső útra,
fényünkkel látva, és teremtve,
hatni az éhes emberekre,
kik a tudást is éhezik,
mert létezik,
csak épp elébünk nem teszik!

Javítsuk hát a világunkat,
lássuk a felfénylő utat,
amit lelkünk buzgón kutat,
s amit belső fényünk megmutat!
Mit beragyog a szeretet,
melyen, ha veled lehetek,
élhetek teljes életet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

febr
6

By

Aranyosi Ervin: Meg kéne békélned

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Meg kéne békélned

Meg kéne békélned a hazudott halállal!
Ki elhitette véled, becsapott, s ez rávall!
Hisz nem tudna uralni, az élő igazsággal,
egy vagy a mindenséggel, a teremtett világgal!

A halál csak átjáró, egy sokkal tisztább létbe,
hol rokon lelkek jönnek, kedvesen elédbe,
hol fény van, boldog élet és mennyei béke,
de neked dolgod van, még ne lépj a fénybe!

Ez egy börtönbolygó, vezekelni jöttél,
és hogy jobbá tegyed, szerződést kötöttél!
Tanulsz, tanítanak mások, mit kell tenned,
leszületésedkor ott a szikra benned.

Meg kéne békülnöd, s szeretetben élned,
s akkor a haláltól nem lesz okod félned!
Ha majd időd lejár, átléphetsz a fénybe,
levetve a testet, csak fénylényként élve!

Aranyosi Ervin © 2024-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
25

By

Aranyosi Ervin: A kor sötétje elvakít

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 9 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A kor sötétje elvakít

A kor sötétje elvakít
és bontogatja szirmait
az árnyék színű, torz virág,
s halódik tőle a világ!
A sötétség fejünkre nőtt,
hazugság szőtt ránk szemfedőt ,
mitől az emberek vakok!
Úgy érzem egymagam vagyok!

Mért hagyod drága Istenem?
Tudom, te is szenvedsz velem!
A sötét oldal már ural,
s etet hazug szavaival.
Hová tűnt el a tiszta fény,
a jóra már nincs is remény?
Kihűlt a lét, lám megfagyott,
a jó szóért, bántást kapok.

A sötétség a mélybe húz,
s hiába, ebből sem tanulsz!
Hagyod elveszni lelkedet,
mert utadon a pénz vezet.
Isten fia alig akad,
hagyod, hogy írják sorsodat,
Judások adják el neked,
a lélekölő mérgeket!

Ha olykor mégis szembe szállsz,
csak kihűlt szíveket találsz,
halott virágot öntözöl,
sötétség árnya égre tör!
Győz a fekete mágia,
szenved tőle Isten fia,
a fényt nehéz mutatnia,
a kiutat kutatnia.

Úgy látom, minden elveszett,
nincs emberség, nincs szeretet,
felfalták sátánfajzatok,
sosem jön el, kit vártatok!
A jövőben nincsen helyünk,
légüres térben lépkedünk,
csak a szakadék széle vár,
s nem ragyog Isten fénye már?

Mélység, sötétség hívogat,
ne fájjon hát a szív sokat,
jöjjön a végső zuhanás,
mindent eltüntető varázs!
Hisz ennél lejjebb nem lehet,
megélni ezt az életet,
nincsen ránk szükség már tovább,
nincsen, kivel tegyünk csodát.

De akkor minek volt e lét,
ha megoldást nem tett eléd,
meg kell találnunk, úgy hiszem,
ezt súgja egyre bús szívem!
Mert nem lehet, hogy elvegyék,
a holnapunk ígéretét!
Mert feladnunk, azt nem szabad,
a szép filmünk el nem szakad!

Van még hitünk? Kell, hogy legyen,
s kell az, hogy boldoggá tegyen,
hisz kell, hogy legyen még remény,
legyen sorsunk bármily kemény!
Mert jönni fog, mert jönni kell,
egy jövőt hozó égi jel,
mely ráébreszt embereket,
hogy egy út van: A szeretet!

Legyél hát te is ébredő,
egy szebb világot éltető,
azt valósággá álmodó,
lelkek oltárán áldozó!
A kor sötétje múljon el,
az éj elmúlt, ébredni kell,
álmodni, élni szabadon,
csak te segíthetsz magadon!

Ha milliárdnyin ébredünk,
gazdagabb lesz a lét velünk,
ha szeretni megtanulunk,
fénylő lesz az életutunk!
Meggyógyul végre a világ,
nem a pokol fog hatni ránk!
Értelmet nyer az életünk,
valóban emberré leszünk!

Aranyosi Ervin © 2024-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
22

By

Aranyosi Ervin: Valóra váltás

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Valóra váltás

Egy álmodott világot adnék neked tovább,
varázsold valósággá, és éld meg a csodád!
Teremts a képzelettel, hagyd hatni vágyaid!
Csodáld a két szemeddel, amely parányt nagyít!

Nem létezőből így lesz, megtapasztalható,
pont ugyanúgy teremthetsz, mint a Mindenható!
Hiszen belőle jöttél, élőn vagy gyermeke,
mert ő, teremtő fénnyel, lelket töltött tele!

Tanuld meg jól használni, a benned élő fényt,
szeretet erejével emelni minden lényt!
Tanulj meg szívből adni, és gazdaggá leszel,
nem az teremt világot, ki másoktól vesz el!

Tanulj meg jól szeretni, hisz nem olyan nehéz,
bár olykor akadályoz a bölcsnek mondott ész!
Szíveddel kéne látnod, érzéssel másokat,
és jobbá kéne tenned, feldúlt világodat!

Álmodni szebb világot, másnak mutatva meg,
hogy élni itt, e földön, békésen is lehet!
Nem harc, verseny az élet, ne küzdj hát ellenem,
ha szeretni vagy képes, gazdagodhatsz velem!

Örömöt hozz a mába, jó kedvet, légy vidám!
Én úgy mosolygok másra, hogy jó lesz nézni rám!
Hát kérlek, mosolyban fürdesd meg arcodat!
Ne folytasd mások ellen, szélmalom harcodat!

Álmodj egy szebb világot, s az valóság lehet,
amit a földi ember, szívvel jobbá szeret!
Egyek vagyunk a létben, s ha erre rájövünk,
majd mind egymás szívébe, szeretve költözünk!

Aranyosi Ervin © 2024-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
10

By

Aranyosi Ervin: A Nap gyermeke

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A Nap gyermeke

A Napból jöttem,
így születtem én,
a Földre szálltam,
s átölelt a fény.
Egy útra leltem,
szívem rejtekén,
kell hogy érts, láss,
hát nézz belém!

Rájöttem,
hogy egy ösvény vezet,
hogy végigjárni
egyként, nem lehet!
Szép a lét,
ha szívünk jól szeret,
ezt kell értsék
meg az emberek!

Refrén:
Kérlek jöjj,
lépj a fénybe!
Kérlek, jöjj én velem!
Értőn nézz
más szemébe,
és kísérj át az életen!

A Napból jöttünk,
mind egyek vagyunk,
az életünknek
értelmet adunk.
Egymás szívében
nyomot hagyunk,
fényből jöttünk,
meg sosem halunk!

Refrén:
Kérlek jöjj,
lépj a fénybe!
Kérlek, jöjj én velem!
Értőn nézz
más szemébe,
és kísérj át az életen!
Járd be utam énvelem!

Aranyosi Ervin © 2024-01-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
3

By

Aranyosi Ervin: Én és a tükör

Category: Egyéb Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Én és a tükör

Fogtam a tükrömet,
szépen átfestettem:
– Mosolyommal máris
szebbnek látszol, szentem!
Vidámabb a szemed,
kedvesebb a szád is,
s nem is olyan unott,
mint amikor ásítsz!

Mától kezdve mindig
ezt az arcot látom,
s máris vidámabbá
váltam kisbarátom!
Szemeim ragyognak,
élettel telnek meg,
így látom igazán
gondtalan gyermeknek!

Meg kéne őriznem
a gondtalanságom,
szebbé kéne tennem,
nyugtalan világom!
Kívül is belül is
fényesen ragyognom,
A vidám, jókedvet,
meg kellene szoknom!

Meg kellene szoknom,
gyakran gyakorolnom,
nem kellene többé
másokat okolnom!
Inkább a tükörbe
és magamba néznem,
talán megváltoznék,
s jobb lennék egészen!

Ahogy megváltoznék,
változna világom,
hatna rá a kedvem,
vidám mosolygásom!
A világ onnantól
lehetne a tükröm,
amire naponta
jókedvemet öntöm!

Varázsolnék szebbet,
varázsolnék jobbat,
leraknám alapját
a szebb holnapomnak!
A tükrözött csodám
visszamosolyogna,
felvidított szívem
boldogan dobogna!

Megállok előtted,
légy a tükörképem!
Akarj te is mától,
jobban élni, szépen!
Figyeld, velünk együtt
változik világunk,
amit egyre szebbnek,
s vidámabbnak látunk!

Aranyosi Ervin © 2024-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
31

By

Aranyosi Ervin: Közeleg egy új év!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Közeleg egy új év!

Amikor sötétnek látod a jövőt,
amikor irigyled, az álmokat szövőt,
amikor úgy néz ki, minden ködbe vész,
akkor mi segíthet, mit súg a hűvös ész?
Lehet, a szerencséd épp most érkezik,
legszebb álmaidat komolyan veszik,
csupán hit kell hozzá és bizakodás,
s lehet az újéved végtelen csodás!
Mert az éjszakát is hajnal követi,
Napunk sugarait Földünkre veti,
a fény beragyogja lépteink nyomát,
emberségtől lesz csak fénylőbb a világ!

Aranyosi Ervin © 2023-12-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
21

By

Aranyosi Ervin: Legyen boldog a karácsony!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Legyen boldog a karácsony!

Legyen boldog a karácsony,
legyen szebb a holnap!
Amikor a közös percek
szeretetről szólnak!
A Szeretet jó angyala
szálljon fel az égre,
legyen a világon mától,
mindörökre béke!

Legyen boldog a karácsony,
szeretetről szóljon!
Hogy az ember egymás ellen,
többé ne harcoljon!
Adjon reményt elesettnek,
hitet, segítséget,
minden háború a Földön
rögtön érjen véget!

Legyen boldog a karácsony,
s adjon hitet nékünk,
mindannyian egyek vagyunk,
s örüljünk, hogy élünk!
Ünnepeljük a szeretet
fénylő születését,
s emeljük fel planétánknak
a szegényebb részét!

Legyen boldog a karácsony,
teljen szeretettel,
azt kívánom, legyen boldog
itt lent minden ember!
Szórjuk fénylő mosolyunkat,
jusson bőven másnak,
nagy szüksége van reá
a szomorú világnak!

Legyen boldog a karácsony,
együtt ünnepeljünk,
s egész évben őrizzük meg,
boldogságra leljünk!
Legyen bennünk mások iránt
éltető jó szándék,
hiszen ez a világban
a legnagyobb ajándék!

Aranyosi Ervin © 2023-12-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
19

By

Aranyosi Ervin: Gyémánt

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Gyémánt

Látod, gyémántból vagyok,
lelkem mélyén fény ragyog,
így várom a holnapot,
fényt adok, és fényt kapok.

Nem érdekel semmi más,
csak a szépség, csillogás,
s amit vágyok, az egy társ,
vegyél észre, kell, hogy láss!

Hogyha kell, kemény leszek,
hogyha kell, csodát teszek,
szép szívedbe rajzolok,
bele nyilat karcolok!

Kívül kemény, belül lágy,
mikor ránk talál a vágy,
mikor együtt csillogunk,
akkor boldogok vagyunk!

Egyszer majd gyűrűt veszel,
szíved kincsévé teszel,
akin gyémántod ragyog,
s olyan lesz, mint én vagyok!

Lásd meg bennem, ami szép,
legyen a világ miénk!
Ha elvesznék emelj fel,
csillogtass a szíveddel!

Lásd bennem a gyémántot,
az ékszert, s boldogságot,
ragyogtass fel, tündököljek,
szikrázhassak végre tőled!

Lásd meg bennem a gyémántot,
bennem élő gazdagságot,
szerelemnek koronáját,
világodnak összes báját!

Aranyosi Ervin © 2023-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts