Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szebbé tett világ

Aranyosi Ervin: Szebbé tett világ

Akard végre világodat
szebbé, jobbá tenni,
nem kell más, csak társaidat
boldoggá szeretni!
Tedd, amit a szíved diktál,
s álmodj csak merészet,
s meglátod majd sok örömben,
lehet végre részed!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A boldogság útja


Aranyosi Ervin: A boldogság útja

A boldogság útja, kitaposott ösvény,
mégsem járunk rajta olyan lelkesen.
Pedig végig járni, nem tiltja a törvény,
és nem járna rosszul az ember lelke sem!
Szeretetlen lelkek, nem tudnak szeretni,
elkerülik messze ezt a szép utat,
inkább földi kincset akarnak szerezni,
ami talmi mámort, értéket mutat!
A boldogság útja, kitaposott ösvény,
sokszor a szegény így, ettől gazdagabb,
s ezt sajnálja tőle a gazdag, a fösvény,
s így a világ végképp rossz felé halad!

A boldogság útján nincsen harag, bánat,
nincsen meg nem értés, nincsen háború!
Csak akik a vakság mocsarában járnak,
azoknak a lelke sivár, szomorú!
Ám az emberiség a fukart szolgálja,
aranyborjút imád, pénz szerzésre hajt,
nem csoda, az ösvényt sehogy sem találja,
a pénzvakság hoz rá, folyton újabb bajt!
Meg kéne tanulni őszintén szeretni,
a boldogság útján járni léten át!
Világunkat szebbé, s jobbá kéne tenni,
s lezárni a poklot építő vitát!

Aranyosi Ervin © 2024.05.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kivetülés


Aranyosi Ervin: Kivetülés

Igaz szót keresek
a hétköznapokban,
sok helyre belesek,
hátha éppen ott van!
Unom már a felszínt,
a sok hazugságot,
méregtől csöpögő,
elnyomott világot.

Jó lenne már végre,
jóízűt szeretni,
a fájdalmas létnek
világát temetni,
és magunkhoz térve,
ráébredni végre,
nem kell várni többé,
külső segítségre!

Hisz, ami belül van,
szebbíthet világot,
csak ki kell vetítsük
a dédelgetett álmot!
Egymásnak mutatni
a jót és a szépet!
Megtanítani, hogy
miről szól az élet!

Aranyosi Ervin © 2024-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem kell a verseny!


Aranyosi Ervin: Nem kell a verseny!

A mi versenyünk játék,
s mindannyian nyertünk,
senkit sem bántottunk,
senkit meg nem vertünk!
Ez volna a siker,
az együtt, egymásért,
szép közös célokért,
egy közös világért!

Milyen siker is az,
ha valaki veszíthet,
mikor megelőz, vagy
porba döngöl minket?
Az ami nekünk fáj,
ugyanúgy fáj másnak.
Gyógyítsuk hát sebét,
minden embertársnak!

Ne legyen hát verseny,
harc, háború, semmi,
csupán szeretni kell,
végre felébredni!
Egymást támogató
szép jövőben élni,
a háborúskodást,
békére cserélni!

Aranyosi Ervin © 2024-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!


Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!

Mikor úgy érzed, minden elveszett,
mikor nem leled életkedvedet,
e dal majd akkor fog találni rád,
amikor ott kívül nyomasztó a világ!

Mikor úgy érzed, nincsen már tovább,
mikor kihalnak az éltető csodák,
e dal majd akkor szép szívedhez ér,
talán e daltól megpezsdül a vér!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Amikor érzed, hogy újra van remény,
amikor lelked átjárja a fény,
Amikor élő hited újra rád talál,
akkor a lelked száll, mint a madár!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Aranyosi Ervin © 2024-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egymásnak teremtve


Aranyosi Ervin: Egymásnak teremtve

Tudsz te nekem ellenállni,
ha rám nézel? – Nem hiszem!
Jó az így, mert reád néztem,
s elraboltad a szívem!
Úgy hiszem, hogy amíg élek,
szerető társak leszünk,
mert, ha nem tudunk szeretni,
világunkban elveszünk!
Örülök, hogy rám találtál,
én is már kerestelek,
mától együtt indulhatnak
a napok, a reggelek!
Dorombolok szép szívednek,
te meg kedveskedsz nekem,
örülök, hogy befogadtál,
s szebbé teszed életem!

Aranyosi Ervin © 2023-11-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varázsolás


Aranyosi Ervin: Varázsolás

Egész nap írok, olvasok,
a tudós macska én vagyok,
kit elvarázsolt egykoron,
egy másik mágikus rokon.
Régen kis ember voltam én,
túljártam varázslók eszén.
A varázsigét keresem,
hogy újra emberré tegyen!

A tudós macska ritkaság,
nem mindig ért meg a világ,
pedig azért dorombolok,
hogy lehessetek boldogok!
Dorombolni, szeretni kell,
nem mástól érzést venni el!
Csak adni folyton kedveset,
szebb világba csak ez vezet!

Aranyosi Ervin © 2023-11-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyertyát gyújtottam


Aranyosi Ervin: Gyertyát gyújtottam

Gyertyát gyújtottam,
és most nézem!
A kedves arca feldereng,
újra itt van,
a karjaimban,
amint a gyertya lángja leng!

Újra átélek elmúlt percet,
újra láthatom mosolyát,
visszaléphetek az időben,
és újra teljes a világ!

Itt van velem,
nagyon hiányzott,
elmosták a hétköznapok,
szívem újra
szeretni vágyott,
és most megint
vele vagyok!

Hát köszönöm
a gyertyalángnak,
hogy újra
kettesben vagyunk,
egy elmaradt beszélgetésben
egy percre egybe olvadunk!

És tisztázunk
pár félreértést,
amit akkor nem lehetett,
és felidézünk
csodás érzést,
amit átfűt a szeretet!

Minden tiszta,
és már világos,
– mint előttem a gyertya fény –
és nem kell többé
magam okolnom,
hogy akkor mért nem tettem én!

A gyertya láng
vidáman táncol,
szememből értő könny csorog,
fájdalmam kimossa a mából,
a világ köröttünk forog!

Holnap jövök,
és gyertyát gyújtok,
és soha nem feledlek el,
hisz lelkem örök társa lettél,
akit mindig szeretni kell!

Aranyosi Ervin © 2023-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karomba zárlak


Aranyosi Ervin: Karomba zárlak

Karomba zárlak és súgom neked,
a szívemből érkező üzenetet,
hogy tudom, hogy érzem, hogy jó lesz veled,
a boldogság megérkezett!

Szorosan ölel át mindkét karom,
így lesz ez mától majd minden napon!
Mert tudom, mert érzem, hogy kellesz nagyon,
hát tudd meg én így akarom!

Refrén:
Szeretni jöttem, szemedbe nézni,
mosolyod látni, szíved igézni!
Szeretni jöttem, szívedben lakni,
amíg csak élünk, ott is maradni!
Szeretni jöttem, szeretve lenni,
boldogan élni, boldoggá tenni!

Karomba zárlak újra, meg újra,
amíg a szíved meg nem tanulja,
mert tudom és érzem, csak ezt akarom,
hogy körül öleljen karom!

Refrén2:
Szeretni jöttem, szemedbe nézni,
boldog perceket újra idézni!
Szemedbe nézni, a szívedbe látni,
gyönyörű lelkeddel is eggyé válni!
Szeretve lenni és viszont szeretni,
szerelmes szívedet boldoggá tenni!

Aranyosi Ervin © 2023-03-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tíz éve már Cipő nélkül

Bódi Laci – Cipő 1965-2013

Aranyosi Ervin: Tíz éve már Cipő nélkül

Kirúgta maga alól a földet,
más világba költözött,
a hatvanhetes utat járja,
kísért „Ég és föld között”!

Nem üzen már kismadárral,
nem várja már kedvese,
embereknek álmot adni,
nincs új dala, s kedve se!

Nem hatja meg rózsák vére,
a bálnája sem repül,
sokan voltak körülötte,
így maradt hát egyedül.

Szeretni szeretett volna,
valakit, valamiért,
ezt a földet választotta,
s egy szebb holnapot ígért!

Igaz, milliók szerették
szívhez szóló dalait,
akik vele énekelték,
kiket útján hazavitt.

Ma is él a dallamokban,
igaz, csak „a csend beszél”,
ha hallgatod Cipő dalát,
ha emléke benned él.

Zenéjében pionyír volt,
útkereső partizán,
az élete mégis elfolyt,
akár a víz a Tiszán.

Nagyon gyakran fájt a szíve,
mégis belőle adott,
sokan ma is egyre várják
a szép „Lassú vonatot”.

Varázsló és Indián volt,
„Tizenhat tonnát” rakott.
Erdő közepében járva,
lett a lelke elhagyott.

„Mezítlábas” lett az ország,
mert hiányzik a Cipő.
Hoppá, hoppá, hoppá, hoppá,
ez az álom neki bő!

Tíz éve megállt a szíve,
addig értünk dobogott,
nekünk adta érző lelkét,
aztán mindent itt hagyott!

Aranyosi Ervin © 2023-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!