Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Császár Tamás festménye

Császár Tamás festménye

Aranyosi Ervin: Áradjon a szeretetet

Ha majdan egy napon a szeretet fénye
egyformán árad szét minden földi lényre,
árnyék és sötétség, mind elmenekülnek,
s ha a bűnös lelkek is fénybe kerülnek,
akkor itt e Földön eljön a Mennyország,
s mosolytól ragyognak az emberi orcák.

Ha majd minden lélek adni, s kapni képes,
s közeledni akar a másik szívéhez,
akkor látni fogjuk, mily nagy az ereje,
milyen erősen vonz szívünknek deleje!
Mindenki képes lesz csodát létrehozni,
s nem akar majd senki, semmit elorozni!

Mert a szívszeretet, mások szívét vonzza,
az ember örömét, jó kedvét fokozza,
és terjedni képes szerte a világban,
így fürdik a lélek szerető fényárban.
A szeretet erő, mi a jót fokozza,
lelked egy boldogabb, fénylőbb szintre hozza.

Elmúlhat az önzés, meggyógyul világunk,
megértjük a létet, s nem féljük halálunk.
Megtaláljuk Istent, egyéb célunk nincsen,
nem marakodunk már kétes, földi kincsen,
csupán csak élvezzük létünk tiszta fényét,
magunkhoz ölelve a világ egészét.

Gyújtsunk hát szívünkben szép, szeretet lángot!
Fényünkkel ragyogjuk be e szép világot!
Egyetlen egy szív se maradhasson árva,
ne lehessen lélek gondok közé zárva!
Ne legyen éhező, mindenkinek jusson,
a szeretet fénye a Földön szerte fusson!

Jöjjön el az Isten fénylő Mennyországa,
boruljon a világ fénybe és virágba!
Egymás kezét fogva a nép ünnepeljen,
önmagába nézve megnyugvásra leljen.
Minden éhezőnek jusson elég étel,
boldoguljon mind-mind, ne legyen kivétel!

Legyen világosság, hogy mindenki lásson,
segítsen önmagán, és segítsen máson!
Kezdd el osztogatni szereteted fényét,
add vissza az ember utolsó reményét,
hited szent vizével locsolgasd álmait,
érezze, hogy az Úr a lelkében lakik!

Aranyosi Ervin © 2017-01-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

ha láz aláz
Aranyosi Ervin: Ha láz aláz

Ha láz aláz, hagyd magadat,
hidd el, hogy az jó neked!
A gyógyító immunrendszer
forrósítja véredet.

Tudod, a láz nem azért van,
hogy gyógyszerrel csillapítsd!
Azért van, hogy szervezeted
meggyógyulni megtanítsd.

A tested csak forrong, lázad,
megszokottól menekül,
elbújna a nagy világtól,
amíg nincsen remekül.

A sérült is sebét nyalva,
elbujdosik valahol,
nem rohangál, nem vadászgat,
elbújik az ég alól.

Vagy a munka elől bújik,
mert élni is kedvtelen.
Szervezete jöjjön rendbe,
benne újra rend legyen!

Amíg pihen, belsejében
immunrendszer működik,
ha nincs elég meleg hozzá,
akkor bizony küszködik.

Ne csillapítsd hát a lázat,
maradj nyugton, az a jó,
hadd simítsa ráncaidat
a láz, mint egy vasaló!

A lázzal a jó Istennek
egy különös célja van:
Amíg pihensz, gondolkozz el,
ne rohangálj céltalan.

Mi nem volt jó, mi nem tetszett,
mi bántotta lelkedet?
Mit tehetnél legközelebb,
hogy ne fájjon így neked?

Ha a választ megtalálod,
megoldod a gondodat,
a tested is egészséges,
a lelked is boldogabb!

Aranyosi Ervin © 2017-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutkodtam
Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutságot követtem el,
de maradjon ez titok!
Ne tudjátok, hogy én voltam!
Befordulva szundítok.

Távirányítót lenyúltam,
eldugtam az egeret…
Ne tudjatok tévét nézni,
inkább velem legyetek!

Egér nélkül a gép sem megy,
adok majd jobb ötletet:
Játsszunk „Ki nevet a végén”-t,
vagy olvassunk könyveket!

Viccelődjünk, nevetgéljünk,
s játszunk inkább boltosat,
eladó egy görgős egér,
nem is kérek túl sokat!

Távirányítót is kaphatsz,
ölelésért megkapod!
Csak a figyelmedet kértem,
s huncutságom – lám – hatott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Aludt a szívem…

Aranyosi Ervin: Aludt a szívem…

Aranyosi Ervin: Aludt a szívem…

Aludt a szívem, s nem álmodott,
csak dobbant céltalan.
Megláttalak, s megváltozott,
azóta célja van!

Refrén:
Minden dobbanásban érted él,
terólad álmodik.
Azóta csak szépet remél,
s a szívedben lakik.
Mióta ismerlek, én gazdagabb vagyok,
ez a sok furcsa érzés megváltoztatott!
Nem tudok élni többé, s nem gondolni rád,
általad vált csodássá a régen zord világ.
Mióta ismerlek a bánat elkerül,
érzem, hogy fény van bennem, izzón legbelül,
Nem tudok élni többé, s nem gondolni rád,
megszépült, s élővé vált bennem a világ!

Aludt a szívem, de már dobog,
mert ma már van miért,
A céltalan, üres világ
számomra véget ért!

Refrén:
Minden dobbanásban érted él,
terólad álmodik.
Azóta csak szépet remél,
s a szívedben lakik.
Mióta ismerlek, én gazdagabb vagyok,
ez a sok furcsa érzés megváltoztatott!
Nem tudok élni többé, s nem gondolni rád,
általad vált csodássá a régen zord világ.
Mióta ismerlek a bánat elkerül,
érzem, hogy fény van bennem, izzón legbelül,
Nem tudok élni többé, s nem gondolni rád,
megszépült, s élővé vált bennem a világ!
Aludt a szívem, aludt a szívem,
aludt a szívem, de felébredt
és ébren álmodik…

Aranyosi Ervin © 2017-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt, és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Korokon át

korokon át
Aranyosi Ervin: Korokon át

Mikor gyermek vagy, kisgyerek,
tanítgatják az illemet,
szabályok rácsa vesz körül,
s ennek a lelked nem örül!
Nem érezheted jól magad,
megmondják mi jó, mit szabad!
Amire vágysz, azt nem lehet,
gúzsba kötik a lelkedet!
Csak egy dolog lesz már a cél,
hogy jó hamar felnőtt legyél!
A felnőttnek mindent lehet,
amit akar, ő azt tehet!

Kamaszként lázadsz, mert hiszed,
a gyermek, aki hisztizett,
ma már beérett és komoly,
ritkább az önfeledt mosoly.
Feljebb léptél létrád fokán,
tudásod nőtt, s ennek okán,
már felnőttnek érzed magad,
s elnyomod, mi benned maradt,
a tisztán-látó gyermeket,
mert akkor elbántak veled.
A felnőttnek mindent lehet,
amit akar, ő azt tehet.

Felnőtt leszel, s csodálkozol,
ugyan te nősz és változol,
de nem tűnnek el rácsaid,
s a kisgyermek belül lakik.
Nem teheted, mi jól esik,
undok szemek csak azt lesik,
betartod-e a sok szabályt,
vagy kerülöd az akadályt?
Élsz-e szabályos életet?
Ritka a perc, hogy élvezed.
A felnőttnek mindent lehet?
Amit akar, ő azt tehet?

Mikor a munkát leteszed,
már remeg lábad és kezed,
s látod, hogy rab voltál csupán,
sorokba álltál be bután.
Lelked sohasem volt szabad,
s kevés a boldog pillanat,
elvárt tettek vezettek rég,
és oly jó lenne élni még!
Újra lennél apró gyerek,
ki mindent ért, dalol, nevet,
mert nagyként semmit nem lehet,
ha így élted az életet.

Mondd csak, mi lenne még veled,
ha másképp élnéd életed,
s felrúgnál minden rút szabályt,
legyőznél minden akadályt
és álmaidat mentenéd,
új célok jönnének eléd,
s lebontanád a rácsaid?
Gyermek-lelked benned lakik!
Vár még reád a nagyvilág,
engedd hát újra hatni rád!
Hidd el, neked mindent szabad!
Másképp a lét csak elszalad…

Aranyosi Ervin © 2017-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne engedd a fákat kivágni!

ne engedd a fákat
Aranyosi Ervin: Ne engedd a fákat kivágni!

Ne engedd a fákat, ne engedd kivágni!
Ne engedd a férget a húsukba rágni!
Ne hagyd mű dolgokért megölni az élőt!
Légy a megmentője, támogasd a félőt.
Kőből, műanyagból halott világ épül,
utódodnak kihalt várost hagysz emlékül.
Elfogy a levegő, nincs mi árnyat adjon!
Akard hogy világod élőn megmaradjon!
Ha kihalnak a fák, s eltűnnek a méhek,
minden műanyag lesz, s menekül az élet!
Mit adsz gyermekednek, mit hagysz rá örökül?
milyen világ néz rá üvegbúra mögül?

Vigyázz hát a fákra, mert szükség van rájuk,
ott van csak az élet, ahol van hazájuk.
Mert ha nem teszel mást, tétlenül fogsz ülni,
neked is el kell majd egyszer menekülni!
De ha csupasz a Föld, s rajta élet nincsen,
hová menekülhetsz, hová futhatsz innen?
Akik elpusztítják, majd pénzükön ülnek,
ők is veled halnak, ők sem menekülnek.
Óvjad hát a fákat, vigyázd, őrizd őket!
Ez létednek kulcsa, ők adják jövődet!
De a jelenben kell a fák mellé állni,
ne kelljen a Földnek kietlenné válni!

Aranyosi Ervin © 2017-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nátha

Nátha
Aranyosi Ervin: Nátha

Rám talált a fránya nátha,
reménykedem, hátha, hátha
kiköltözik, elmegy máshoz,
ragaszkodjon más lakáshoz!
Ő jól érzi magát bennem,
lehet, nekem kéne mennem?
Más vidékre, új lakásba,
én is költözködjek másba?
Ki kellene innen tenni,
bennem nem jó ketten lenni!
Nátha nélkül jól meglennék,
úgy mint régen, innék, ennék.
Fittyet hánynék én a télre,
elköltöznék innen délre!
Én inkább a náthát űzöm,
forró teám ott a tűzön,
nem várom meg, hogy kihűljön,
csak a nátha meneküljön!

Aranyosi Ervin © 2017-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremts magadnak!

Teremts magadnak
Aranyosi Ervin: Teremts magadnak!

Mikor reggel felkelsz, s felébred a hála,
akkor Istennél jársz, s boldog lehetsz nála.
Légy csak hálás azért, amit eddig kaptál,
ne zsongjon úgy fejed, mint felbolydult kaptár!
Elméd csillapítsd le és szívedet tárd ki!
Gondolj önmagadra, mert nem vagy akárki!
Egy vagy teremtőddel, annak fontos része,
s körül vesz a többi, a világ egésze.

Nem csak a semmiből, nem csak úgy születtél.
Okkal, tiszta céllal, tapasztalni lettél!
Megélni világod, javítani rajta,
akad itt feladat, mindenféle-fajta.
Ne akarj küzdeni, s ne akarj harcolni,
nem kell életednek háborúról szólni!
Mosolyt, szeretetet ajándékozz másnak,
s lásd a többieket éppen úgy, hálásnak.

Rajtad múlik minden, alakítsd a sorsod,
hiszen a teremtést adományként hordod!
Gondolatod figyeld, szép dolgokon járjon,
akarj változtatni ezen a világon!
Ahhoz, hogy változzon minden körülötted,
legyen gondolatod saját újszülötted!
Olyat indíts útnak, mit szívesen kapnál,
ami boldoggá tesz, amit elfogadnál.

Dédelgess magadban néhány kedves álmot,
olyat, melyre lelked már régóta vágyott.
Képzeld el, vetítsd le lelked mozivásznán,
mint egy kincskereső, kincsekre találván.
Lásd, hogy már a tiéd, teljesült a vágyad,
érezd, nincs boldogabb lény a Földön nálad,
s tudd, hogy megkaphatod, hidd el, hogy jár neked,
érted teremti meg drága, jó Istened.

Azzal meg ne törődj, hogyan lesz a tiéd,
váratlan csodáktól hemzseg a földi lét!
Csupán szegény lelkek nem merik elhinni,
hogy aki hittel él, többre tudja vinni.
Sokan gondolják úgy: – hiszem majd, ha látom!
Pedig máris látnád, ha hinnél, barátom!
Mert, ha kifogást gyárt az emberi elme,
elkerüli a célt teremtő figyelme!

Régi, rossz hiteddel te építesz gátat,
ezért van hogy vágyad nem teljesül, várat.
Ha a képzeleted szabadon használnád,
s hinnéd már a tiéd, s nem csak úgy elvárnád,
teremtésed tárgya végre megjelenne,
valóságod része, tényleg tiéd lenne!
Lásd, érezd. hogy megvan, élvezd ki egészen,
mert ha elképzeled, látni fogod, készen!

Aranyosi Ervin © 2017-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Angyalok kísérnek

Angyalok kísérnek
Aranyosi Ervin: Angyalok kísérnek

Bármerre is járok, bármerre is nézek,
angyalokat látok, gondoskodást érzek.
Körülvesznek engem, vigyázzák a léptem,
lesik mit cselekszem, s mire vágyom éppen.

Mostantól azt hiszem, figyelek reájuk,
önmagamra öltöm szép angyalruhájuk!
Én is angyal leszek, jóságos és kedves,
felszárítom könnyét, kinek szeme nedves!

Kinek fáj a szíve, annak gyógyírt adok,
érezze, hogy én is jó, kis angyal vagyok!
Lelkét melegítem, megóvom a bajban,
szeretet vezérel minden pillanatban.

Előbb családomban leszek kicsi angyal,
ki fájó szíveket vidít, megvigasztal.
Ha már ők boldogok, jönnek a barátok,
s mindenkin segítek, ha búsulót látok.

Telecsepegtetem szívét szeretettel,
legyen vidám, boldog, mától minden ember!
Így majd mindenkiből angyalt varázsolok,
szeretettel telve, nem lesz nehéz dolog.

Ha mindenki jó lesz, s már mindenki boldog,
megfogják érteni, hogy miért mosolygok.
Bármerre is járok, bármerre is nézek,
örül az én szívem, mert angyalok kísérnek.

Aranyosi Ervin © 2017-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Megtaláltam Istent
Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istent

Drága jó Istenem, mindig attól féltem:
mikor imádkoztam – magamban beszéltem.
Pedig, hidd el, mindig csak hozzád akartam,
elhitették velem, hogy kívül vagy rajtam.
Imádkozás közben kifelé, figyeltem,
s azokat, kik láttak, szívből irigyeltem.
Kérdeztem, hogy: – Tényleg, hol lehet az Isten,
kiabálnom kéne, hogy rajtam segítsen?
Aztán az imámat befelé mormoltam,
elmondtam némán is, csak úgy csendben, szótlan.
És lám, csoda történt, imám meghallgattad,
végre rád találtam, hitem visszaadtad!
Mert, aki megtalál, nincs boldogabb nála,
mert szívét kitölti szeretet és hála!

Rájöttem, hogy itt élsz a lelkembe zárva,
ezért nem lehetek magányos, vagy árva!
Ha hozzád szólanék, nem kell ahhoz menni,
elég csak lelkemre, és terád figyelni.
Drága jó Istenem, mindig is itt voltál,
mikor jót akartam, a szívemből szóltál.
Máshol kerestelek, de rád leltem végre,
magamba tekintek, nem a magas égre.
Ha kitárom karom, magamhoz ölellek,
ha magamba nézek, lelkemben meglellek.
Ahogy bennem itt élsz, úgy élsz a világban,
s tudom, megtalállak fűben, kis virágban,
s mindenben a Földön, mi a teremtményed,
onnan reám köszön a szerető fényed.

Aranyosi Ervin © 2017-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva