Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

aug
4

By

Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Ha verseim szívedhez érnek,
megértve, lassan feldobog.
Hangjait súgják az álmodó szélnek,
mitől parazsad fellobog.
Más szemmel látod máris a világot,
van hát, mit adhatok neked,
valamit, mire a lelked vágyott,
emberi érzést, meleget.

Hitet adok, hát higgy a holnapokban,
hogy ez a világ mégis szép lehet,
meg van rég írva, fenn a csillagokban,
s versekbe gyűjtöttem össze neked!
Mutatom, hogyan kell szívedből szeretni,
s elhárul, látod, minden akadály,
akard világod te is jobbá tenni,
szívvel megélni azt, amit muszáj!

Félelmeinket kell igazán legyőznünk,
ez a recept és nem kell semmi más!
A földi létben hosszan elidőznünk,
ne legyél hát egy hitetlen Tamás!
Téged csak a félelem gyengíthet,
az, ha már önmagadban sem hiszel,
rajtad az aggódás sosem segíthet,
az csak energiákat visz el.

Próbálj hát élni szívvel, szeretettel,
s látni a világ tényleg csodaszép,
ne dacolj kiégett, fáradt életekkel,
akikre rárogy nap, mint nap az ég!
Találd meg utad, tedd szebbé világod,
éld meg a percet és keress örömöt,
magad körül a szépet megtalálod,
s egyre több jön, ha szívvel köszönöd!

Legyen a hála vonzó mágnes a létben,
tapasztald meg, hogy egyre többet ad,
fénysugár az, a nappali sötétben,
amitől jobban érzed majd magad!
Engedd szívedbe, s ha onnan elárad,
szeretet fénnyel telik meg a lét,
szíved szeretni soha el nem fárad,
és fénylő utat terít majd eléd!

És ez az út, itt lent vezet a mennybe,
a megváltás már e Földön jöjjön el!
A szereteted boldogságot teremtve,
éltet, ragyogtat, s az égig emel!
Lelkierőddel, mint sas, égen szállhatsz,
felülemelkedhetsz, mind a gondokon,
s ezzel saját sorsod írójává válhatsz,
s nem kell keseregned más írta soron.

Segíts a szeretet magjait elvetni,
s ha a lét földjéből búzája kikel,
akard világunkat így jobbá szeretni,
hiszen boldogulni, s nem csak lenni kell!
Legyél fényvivője az emberiségnek,
szereteted szórva köztük szerte-szét,
bátorítsd azokat, akik ma még félnek,
fényszóród legyen a kedves, szép beszéd!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
31

By

Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Felemelni nemzetünket

Egyre sűrűbb a sötétség,
mocsara a mélybe húz!
Győzhet feletted a kétség,
vagy túlélni megtanulsz?

Nem kevés a túléléshez
a nyílt szellem, tanulás?
Úgy érzed, neked nem kedvez,
nincs benned elég tudás?

Hisz a tudás birtokában
teremthetnél szebb jövőt!
Pont ezt rombolják a mában,
s a bolond fejedre nőtt!

Már nem szolgál, aki szolga,
erővel élősködik,
s ő mondja meg, mi a dolga,
s már a nép sem hősködik!

Öncélú a tudomány is,
s használja a hatalom,
s ki tud, arra lecsap máris,
amint van rá alkalom.

Rögtön el is hallgattatja,
s nincs igazság, csak a jog,
mely erejét fitogtatja,
s ígéri, hogy fájni fog!

A szerepek felcseréltek,
a gyenge uralkodik,
s akik régen büszkén éltek,
csak a lelkük álmodik.

Félelmektől elgyötörten
nő ma fel egy nemzedék,
porrá zúzva, összetörten
mégsem mondjuk: – Most ELÉG!

Sírva várunk a csodára,
egyszer jön majd égi jel?
Számolgatjuk mi az ára?
Valójában, élni kell!

Kiállni önnön magunkért,
tenni dolgunk szabadon,
haldoklóknak így adunk vért,
mit nem ad a hatalom!

A figyelmünkkel teremtünk,
így adunk energiát,
de a rossz kél szárnyra bennünk,
s az is csak néz, aki lát!

Nem a megoldást keressük,
folyton csak siránkozunk,
hogy még most magunk lehessünk,
rossz döntéseket hozunk.

A hatalom teszi dolgát,
dörzsöli a tenyerét,
gyűjti holnapra valóját,
s cipőjét törli beléd!

De jó lenne felébredni,
rossz álmaink feledni,
s mind, a jókat felemelni,
és a gonoszt temetni!

Mert azt is mi hoztuk létre,
s éltetjük amíg lehet,
s rettegünk csak hétről hétre,
s hiányzik a szeretet!

Szeretettel felemelni,
ez lenne csak, ami kell,
a létben örömre lelni,
mikor a nép ünnepel.

Átrendezni a világot,
teremteni élhetőt,
Letörölni fáradt arcról
félelemtől vélt redőt!

Életcélt és hitet adva,
nemzetet emelni fel,
mert a Magyar Köztársaság
nemes jövőt érdemel!

Visszavenni a sajátunk,
sorsunk írni mi magunk,
büszkén írhassuk az égre,
mi a MAG népe vagyunk!

Éljük végre úgy a létet,
ahogy elrendeltetett,
teremtsünk egy szebb világot,
hol élő a szeretet.

Ahol együtt, összefogva
szolgáljuk a nemzetünk!
Lelkünk tiszta, szívünk büszke,
s gazdagabb a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
26

By

Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Legyünk csak vidámak!

Legalább, míg élünk
legyünk csak vidámak!
Ráér azután majd
ránk ülni a bánat.
Szomorúság, rossz kedv,
kelljen a halálnak,
inkább éljünk vígan
nap, mint nap a mának!

Lelkünkben csendüljön
kacagás és ének!
Orrukat ne hordják
mélyen, csak a vének!
Míg szívünk fiatal,
míg álmaink élnek,
addig a lelkünkben
angyalok zenélnek!

Élvezzük ki percét
a nap mosolyának,
természet erői
mind javunkra válnak,
pillangók, madarak
a vállunkra szállnak,
üzenetét hozzák
egy élhető világnak!

Vigadjunk, örüljünk,
szeretni születtünk,
Isten gyermekei,
utódai lettünk,
és ha jól csináljuk,
igazol majd tettünk,
ha egy csepp világot
is jobbá szerettünk!

Nem kell megküzdenünk
a világ sodrával,
a ránk terhet rakó
napi hazugsággal,
s nem is kell naponta
rettegésben élni,
nem azért születtünk,
nem kell folyton félni!

Örülnünk kell inkább,
egymást felemelve,
a lelkünk vezessen,
ne rettegő elme!
Lépjünk túl a félszen,
jó érzéssel telve,
magunk rezgésszintjét
magasra emelve!

Az élet igazol,
ha van rálátásunk,
ha nem lent a mélyben
magunknak sírt ásunk,
hanem fenn szárnyalunk,
hogy mindent át lássunk,
fentről nézve, hiszem,
lehet rá hatásunk!

Legyünk hát vidámak
és elégedettek,
legyünk jól szeretők,
s viszont szeretettek!
Minősítsenek csak
jót akaró tettek,
melyek értünk vannak,
és általunk lettek!

Aranyosi Ervin © 2021-07-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
15

By

Aranyosi Ervin: A borongásnak vége

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A borongásnak vége

Borongva a mában,
vajon, mit teremtek?
Meglátom-e így is
az isteni rendet?
A világ szépségét
észre fogom venni?
Megkapom a választ,
vajon, mit kell tenni?

Rossz erőknek adom
az energiámat,
közben a lelkem is
dühtől egyre lázad?
Lám a sötét erők
egyre erősödnek,
én adok hatalmat
a pusztító ködnek?

De nem ez a dolgom,
kiragyognom kéne,
fénylő sugaraim
küldeni az égre,
hogy a Nap tükrözze
Földünkre a fényét,
megvilágosítva
a világ minden lényét.

Már nem is borongok,
azzal nem segítek,
inkább más lelkébe
álmot közvetítek,
mely rendet tesz végre,
jövőképet formál,
s erősebb a hazug,
gyilkos hatalomnál.

A szeretet fényét
küldöm ki magamból,
csodás fény-virága
nyíljon ki a magból!
Szirmait, magvait,
szórja szét a szélben,
s legyen fény-virággá
az emberek lelkében!

A borongás helyett
szívemben a hála,
Isten rám mosolyog,
s vendég vagyok nála!
Szeretet vízével
öntözgeti lelkem,
szeretet-virágom
növekedjen bennem!

Nem hagyom, hogy tovább
az anyag uraljon,
hitem és reményem
így kudarcot valljon!
Megosztom veletek
a titkot, mi éltet,
amit elrejtenek,
s ami miatt féltek!

Nincs a hatalomnak
akkora ereje,
mint a mi lelkünknek,
mit Isten öntött tele!
Csak a szeretetet
kellene használnunk,
igazi, értelmes
emberekké válnunk!

Ha – mi lelkünkben él –
az igazzá válna,
s szellemünk emberként
élni megpróbálna,
ha használni mernénk
isteni erőnket,
élhetővé tennénk
ránk váró jövőnket.

Hisz a sötét erők
oly kevesen vannak,
csak eszközeikkel
ránk könnyebben hatnak,
ám, ha csatlakozunk
mind a tiszta fényhez,
eltűnik az árnyék,
s mindenütt csak fény lesz!

Próbálj hát magadból
küldeni jóságot,
fényeddel emelve
a megtört világot!
Hiszem, ha majd fényünk
mind összeadódik,
a teljesség végre
egységbe rakódik.

Az igaz természet
minket fog szolgálni,
képesnek kell lennünk
részeivé válni!
Mi nem uralhatjuk,
nem tehetjük rabbá,
nem fokozhatjuk le
egy éltető darabbá!

Egyek vagyunk a világgal,
s nem szabad leválnunk,
magunkban a harmóniát
meg kéne találnunk,
majd egymásra hangolódva,
együtt, szebben élnünk,
s elhinni, hogy miértünk van,
s nincsen mitől félnünk.

Hétköznapi borongásunk
abba kell hát hagynunk,
rátalálni a jó útra,
amin kell haladnunk!
Felismerni, hogy jólétünk
önmagunkból árad,
és a lélek teremteni
soha el nem fárad.

Legyünk úrrá félelmünkön,
jó érzéssel teljünk,
hogy a világ napos felét
mindennap megleljük!
Ne borongjunk! Mosolyogjunk,
vidáman derüljünk,
a nyomasztó napok után,
csodás jövőt szüljünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
13

By

Aranyosi Ervin: Dobd el a béklyódat!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Dobd el a béklyódat!

Dobd el a béklyódat, mely a földhöz láncol,
sokkal szebb az élet, ha a lelked táncol,
amikor élvezed napjaid múlását,
s hallod a természet bölcs és mély súgását!
Mikor észreveszed napi üzenetét,
s éled a csodádat, s azt szórod szerte szét,
mikor önmagad vagy, szabad lesz a lelked,
s lesz okod világod folyton ünnepelned!

Nyisd ki két szemedet, s kezdj el velük látni,
s próbáld meg elméddel utánuk csinálni!
Kell, hogy világodban felfedezd a szépet,
ne raboljon tőled hazugság, enyészet!
Hunyd be két szemedet, s kezdj el végre látni!
Lelkednek szitáján próbáld átszitálni,
amit a világod odakintről üzen,
s ne hagyd megvezetni magad könnyelműen!

Kezdj el végre élni, nyitott szemmel járni,
a világ kincseit lelkesen csodálni,
s elhinni csak érted, miattad jött létre,
naponta teríti lábaid elébe!
Ha szemed behunyod, ott is csodát láthatsz,
eddig még nem ismert álmokat csodálhatsz,
csak hallgasd a csendet, belső mindenséged,
amely érted szolgál és felemel téged!

Használd képzeleted képeket teremtve,
lásd meg a jövődet, s alakítsd ki rendre,
írd csak saját sorsod, megvan benned minden,
ha van elég hited, akadályod sincsen!
Lelked erejével képes vagy bármire,
szereteted szórjad bátran mindenkire!
Szabadon teremthetsz a belső tudással,
oszd meg jószándékod minden embertárssal!

Akard szép jövődet már előre látni,
érdemes lelkesen ezt is kipróbálni,
mert amit elképzelsz, az valóra válhat,
csak álmodj merészet és az álmod rád hat!
Ha látod, ha hiszed, majd életre kelted,
hisz a gondolat mag, a lelked a kerted,
és ha locsolgatod a hited vizével,
valósággá lesz majd, mit elméd elképzel!

Képzeld el és érezd, próbálj hozzáérni,
érzékszerveiddel közelébe férni,
s amit megteremtesz, valóban megkapod,
csak ne álljon ellent neki akaratod!
Mert ha megérdemled, ha járandóságod,
akkor eléd teszi teremtő világod,
sosem kell a módján neked gondolkoznod,
elég képzeletben vágyad létrehoznod!

Ha így teremtenénk együtt szebb világot,
lehetne a Földünk általunk megáldott,
csak isteni fényünk kellene használnunk,
teremtő készségünk végre megtalálnunk!
Harmóniát hozva napi életünkbe,
ősök hitvallását éltetve lelkünkben,
természettel élni, fénylőn, tisztán, szépen,
megmártózni folyton az élet vizében!

Aranyosi Ervin © 2021-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
10

By

Aranyosi Ervin: Szabaddá válni

Category: szonett Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szabaddá válni

Rémület álmunkból fel kéne ébrednünk,
keresni az utat egy szebb világ felé!
Mind, amire vágyunk, régen itt él bennünk,
s ki lélekkel vágyja, biztos meglelé.

Technokrata világ fojtó szorítását
el kéne engednünk, nem kell az nekünk!
Meglelni az éden mesés, földi mását,
gazdagodjon végre, a világ velünk.

Régi történelmünk újra kéne írnunk,
az emberi lélek szabad, mint a szél!
Annyit kell szeretnünk, amennyit csak bírunk,
s hallgatni szívünkre, hozzánk mit beszél?

Le kellene dobnunk magunkról a láncot,
mely börtönné tette e csodás világot!

Aranyosi Ervin © 2021-07-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
9

By

Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Emberekké kéne válnunk

A lét értelmét keressük,
és mellette elmegyünk.
Pedig az életünk célja
az hogy boldoggá legyünk.
Szeretet adva másnak,
élvezzük az életet,
nincs értelme rohanásnak,
figyeld a természetet!

Érezz együtt a világgal,
légy hálás, hogy itt lehetsz,
légy boldog egy kis virággal,
amely pompázik neked.
Apró csodák vesznek körül,
rohanva nem láthatod,
ha megállsz és körül nézel,
látsz virágot, állatot.

Ha megérted, érted vannak,
szebbé tegyék életed,
szeretet morzsákat adnak,
s ettől léted szép lehet!
Ne hagyd, hogy lelkedre hasson
a gerjesztett félelem,
fölötted sikert arasson
a technika, a kényelem.

Ne kergesd a gazdagságot,
nem boldogít az a cél,
nem kell, hogy egy rút világban,
szorgos rabszolga legyél!
Fontos lenne felfedezni,
élni születtél ide,
ne hagyd hát hogy álmaidat
rettegésed elvigye.

Hej, ha rájönne az ember,
nem kell pénz, se hatalom,
örökös rettegés sem kell,
álmom élni akarom!
Együtt, egymást jobbá téve,
őszintén és boldogan,
tudva, a szeretet magja
kicsírázik, megfogan…

Ha a tudós azt keresné,
mitől lesz szebb életünk,
ha az élő bolygót lesné,
értünk lenne és velünk!
Nem vonná el a figyelmét
értelmetlen csillogás,
látva használná az elmét,
s értünk lenne a tudás.

Hiszen, ott a természetben,
minden, ami kell nekünk:
– Hogy lehetne élni szebben,
könnyítve az életünk?
Látni kéne, megismerni,
felhasználva a tudást,
nem uralni, eltiporni,
nem bántani soha mást!

A technika kezdetleges,
még ha látszólag modern,
a végső cél rég nem nemes,
mesterséges, rossz modell.
Lassan minden MŰ-vé válik,
a lét vegyszerrel kezelt,
robotolunk mind halálig,
belőlünk csak ennyi telt?

Távolodunk a tudástól,
és a tudás hatalom,
én a helyes utat járni,
s azt szolgálni akarom.
Szeretettel megérteni,
mi az élet lényege,
nem hagyni és nem rettegni,
s hagyni, hogy más elvegye.

Gondolkodni kéne végre,
míg nem hal ki a világ,
változzon az élet szépre,
s a féreg tűnjön, ami rág!
Emberekké kéne válnunk,
s úgy élni az életünk,
rájönni, ha teszünk érte,
szebb lesz ez a Föld velünk!

Aranyosi Ervin © 2021-07-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
5

By

Aranyosi Ervin: A mosolyhoz nem kell tolmács

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A mosolyhoz nem kell tolmács

Mosolyodhoz nem kell tolmács,
mert a mosoly, pont attól más:
– Az ember minden nyelven érti,
s csak aki a szívét félti,
csak az nem mer mosolyogni!
Ne akard hát visszafogni!
Engedd arcodon ragyogni,
s nem kell más nyelven gagyogni…
A mosoly a közös nyelvünk,
csak a párját meg kell lelnünk,
közösen kell ünnepelnünk.
Ha a mosoly szépen terjed,
mindenki jókedvre gerjed,
s onnan te is szebbnek látod,
a mosolytól szép világot!

Aranyosi Ervin © 2021-07-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
3

By

Aranyosi Ervin: Túl rövid az élet?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Túl rövid az élet?

Túl rövid az élet,
hogy folyton csak sírjunk.
Rövid, hogy magunknak
csak rossz sorsot írjunk!
Kevés az az idő,
mi jut boldogságra,
s ritkán kap a lelkünk
vágyainktól szárnyra.

Túl rövid az élet
szomorúnak lenni,
megszokásból álló
úton végigmenni,
Nem tenni kitérőt,
új utat keresve,
csak a megszokottat,
a beváltat lesve.

Túl rövid az élet,
hogy igazán éljünk?
Tesznek róla mások,
legyen mitől féljünk?
Nem segít az Isten,
s nem segítünk magunkon,
csak várjuk, hogy minden
az ölünkbe hulljon.

Túl rövid az élet?
Néhánynak meg hosszú!
S van, akit nem éltet
egyéb, csak a bosszú!
Nem találják Istent,
nem hiszik a Karmát,
ezért istenítik
még a pénz hatalmát.

Túl rövid az élet,
végig haldokolni,
s itt marad utánunk
a pénzen vett holmi.
Aztán visszanézve
látjuk, mitől féltünk,
hiába volt időnk,
nem igazán éltünk.

Meg kéne töltenünk
ezt a kis időnket,
értelmes percekkel,
hol vágy álmot szőhet!
Hisz szeretni jöttünk,
egymásért kiállni,
s közben szép világunk
megélni, csodálni.

Nem csak pénzt hajszolni,
folyton robotolni,
gyűjtött garasokat
egymásra pakolni,
hanem szívvel élve,
élményekre lelni,
életet jobbítva
lelkünket emelni!

Túl rövid az élet,
tegyük tartalmassá,
kell, hogy világodra,
lelkeden át hassál,
alkoss, tegyél érte,
hogy értelmet nyerjen,
szíved minden napot
fénnyel ünnepeljen.

Túl rövid az élet?
Kezdj el végre élni,
“nem szeretem” percet,
boldogra cserélni!
Változtass és közben
figyeld a világod,
az is tükröt tart majd,
és javulni látod!

Születés és halál,
nem kezdet és nem vég,
hiszen leszületni
többször is jövünk még,
mert a lélek örök,
sok életet él meg,
mutatják a múltból
felsejlő emlékek.

Bár rövid az élet,
de tanulni születtünk.
Megtudni, ezúttal
milyen céllal lettünk!
Próbáld hát világod
élhetőbbé tenni,
ne egy életen át
magadat temetni!

Adj hát szép értelmet
mától minden napnak,
emlékeid kincsek,
melyek megmaradnak!
Azt viszed csak tovább,
minden más itt marad,
ne uraljon többé
a pénzen vett anyag.

Élményeket gyűjts hát,
azt adj másoknak is,
s figyeld, hogy világod
közben mire tanít!
Éld meg minden napod,
ne rágd körmöd tövig,
hidd el így az élet
nem lesz olyan rövid!

Aranyosi Ervin © 2021-07-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
11

By

Aranyosi Ervin: Huncutkodó

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Huncutkodó

Huncutkodó jó kedvem van,
mosolyog az arcom.
Feltöltődöm vidámsággal
valahányszor alszom.
Mosolyomat rád ragasztom,
mert úgy még vidámabb.
Vidd hírül a mosolyomat
az egész világnak!

Aranyosi Ervin © 2021-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts