Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mezei verebek


Aranyosi Ervin: Mezei verebek

Összegyűlik a rokonság,
együtt mindig vidámabb.
Amikor így együtt vagyunk,
minket kerül a bánat.
Nem vagyunk mi gazdag fajta,
inkább olyan mezei,
formáskának teremtettek
meg az Isten kezei.
Közös ebéd, társaságban,
s visszük a sok csemetét,
összébb bújva melegebb van,
az élet így meseszép!

Aranyosi Ervin © 2020-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ültess fát, olvass alatta könyvet!


Aranyosi Ervin: Ültess fát, olvass alatta könyvet!

Ültess fát, olvass alatta könyvet!
Ha megpihensz, az élet újra könnyebb!
Tedd le a terhed, hagyd elméd kalandozni,
egy jó kis könyv tud téged lázba hozni.
Az olvasásra van még komoly ok:
Mikor olvasol, egy fa mosolyog,
mert látja, hogy van a halál után élet,
a fából készült papír újraéled!
Hát ültess fát, s pihenj meg árnyékában,
és tudd meg azt, mennyi jó van egy fában.
mert tisztítja megfáradt levegődet,
és oxigénnel tölti fel tüdődet.
Nélkülük, tudod, kihalna az élet,
ültess hát fát, hadd védje egészséged!
Ha teheted, öleld is meg a fákat,
köszönd meg azt, hogy érted annyit fárad,
hogy gazdagabb tőlük csodás világunk,
hogy madarak fészkét is rejti águk.
Ha öleled, jó energiát is adhat,
mely dobbanó mesés szívedre hathat.
Öleld a fát, hunyd be a szemedet,
érezd hogy árad reád a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2020-10-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Járd a táncod!


Aranyosi Ervin: Járd a táncod!

Járd, csak járd a táncot,
mosolyod ragyogjon!
Lelked jó érzésből
soha ki ne fogyjon!
Álmaidat éld meg,
élvezd a világod!
Teremts gondolattal,
s úgy lesz, ahogy várod!
Őrizd jó kedvedet,
nézz vidáman másra,
találj mindenkiben
vidám játszótársra!
Hisz játék az élet,
ne vedd túl komolyan,
kinek bús a szíve,
világa is olyan!

Aranyosi Ervin © 2020-10-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te mit szólnál?


Aranyosi Ervin: Te mit szólnál?

– Te mit szólnál,
ha rád önteném élhetetlen keservemet?
Ha szívbéli nagy nyomoromról
írnám csak a versemet?
Ha állandóan haldokolnék,
ha múltban ázna a szívem?
Mondd, te mit szólnál a versemhez?
Kiélveznéd? – Nem hiszem!
Ha betegségről, furcsa kórról
mesélnének szavaim?
Ha lelkemen kívül lakóról,
bájolognak angyalin?

– Te mit szólnál,
ha megsiratnám azt, mi bennem elveszett?
Ha letérnék a nemes útról,
ami szívedhez vezet?
Ha önmagamat vidámítva
találnék új dallamot?
De sugározna soraimból,
hogy nem igazán én vagyok!
Ha hálni jár belém a lélek,
és meghívót is küldenék?
Hogy veled együtt haldokoljak,
s hadd járjon lelkem beléd!

– Te mit szólnál,
ha hazug lenne, mindegyik leírt szavam?
Ha hamis álarcot viselnék,
s másnak adnám ki magam?
Ha mások megbánt életéből
építenék álmokat,
s olyan lennék ki hazug eszmét,
vagy istentelent támogat?
Ha válaszokat nem keresnék,
hogy létünk szebb és jobb legyen,
hogy kínzó sötétségbe hullva várnám,
boldoggá tegyen!

– Te mit szólnál,
ha én feladnám, s csak kullognék más után,
ha más sikerét learatnám,
s a létben csapongnék bután?
Ha nem próbálnék szárnyat adni,
ha magam sem volnék szabad,
ha én írnám meg jó előre,
hogy miről szóljon majd szavad?
Ha én is beállnék a sorba,
s mennék a szakadék felé?
– Te mit szólnál? Hát nem pusztulna
a szíved kicsit belé?

Aranyosi Ervin © 2020-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vidd hírül mesémet!

Aranyosi Ervin eddig megjelent mesekönyvei

Aranyosi Ervin: Vidd hírül mesémet!

Vidd hírül mesémet, olvasd gyermekednek!
Építsd vele lelkét! Kedvességgel lepd meg!
Tanítsd az életre okosan és szépen,
fürdesd meg a lelkét a mese vizében!

Lelke képernyőjén hagyd, hogy rá találjon,
mesém tanulsága a részévé váljon!
Ébredjen, s érezze benne az értéket,
hogy lelki kincsekkel, gazdagabb az élet!

Olvasd hát mesémet, s legyen közös élmény,
legyen egy ezüstszál, szívetekhez érvén,
ami összekapcsol, családdá kovácsol,
ami fogalmat ad az élő világról.

Csepegtettem bele emberséget bőven,
s hiszem, jól fog jönni, egyszer a jövőben!
Szeretettel szőttem szép szavait sorba,
mesekönyvbe zártam, szépen egy csokorba!

Megrendelhetők a webáruházban, ide kattintva!

Aranyosi Ervin © 2020-07-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elvesztettem a családom


Aranyosi Ervin: Elvesztettem a családom

Elvesztettem a családom,
bár itt vannak mellettem.

Úgy hiszem, hogy ez az élet,
számomra nincsen rendben!

Elvesztettem a figyelmet,
hiányzik a kedvesség.

Telefon lett a gyermekük,
s fontosabb, hogy azt lessék!

De mi lenne, ha eltűnnék,
észre vennék valakik?

Vagy nem számít a külvilág,
az ki velük ma lakik?

Ha plüssmackót tennék ide,
észre vennék a cserét?

Nem is értem, mért akartak
maguknak egy csemetét?

Elvesztettem a családom,
de lesz majd telefonom!

Én is ilyen ember leszek,
s tanulságom levonom!

Aranyosi Ervin © 2020-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bár lehetnék kismadár


Aranyosi Ervin: Bár lehetnék kismadár

Lombok alján, rét felett,
nyári szellő száll, s nevet.
Nyári szellő száll, s nevet,
Megdobbantja szívemet.

Lombok között száz madár,
csilingelő hangja szál,
vidám, kedves hangja száll,
tőlük hangos a határ.

refrén:
Bár lehetnék kismadár,
aki szabad, s messze száll,
s hívnálak, hogy szállj velem,
keresztül az életen!

Lombok között fészek ül,
kis fióka ott csücsül,
ő már szállna legbelül,
tanulja ügyetlenül.

Lombok között kismadár,
megtanulta mára már,
hogy használja szárnyait,
ha szívében vágy lakik!

refrén:
Bár lehetnék kismadár,
aki szabad, s messze száll,
s hívnálak, hogy szállj velem,
keresztül az életen!
Aranyosi Ervin © 2020-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Melyiket szeretnéd?

Aranyosi Ervin: Melyiket szeretnéd?

Mondd, ha választani kéne,
mondd te kit választanál?
Az unottat, vagy a félőst,
vagy ki éppen transzban áll?
Vagy azt, akiről rögtön látszik,
élvezi az életet,
szeme huncutul szikrázik,
ahogy nézed, rád nevet?
Hát énnálam ő a kedvenc,
nekem ő kell hát viszem!
Nem lesz unalmas az élet
– kis barátom – azt hiszem!

Aranyosi Ervin © 2020-07-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol tartunk?

Aranyosi Ervin: Hol tartunk?

Keressük az igazunkat,
s beletörik a fogunk.
Lepattanunk a világról,
aztán pedig nyafogunk.
Hirdetjük, mit szívünk diktál,
hátha lesz, ki majd megért,
mindennapi harcainkban
hála sincs már mindezért.

Nem is erről szól az élet,
nem számít, hogy kik vagyunk!
A Föld is csak terepasztal,
s kivetítőnk az agyunk.
Lelki harcainkat vívjuk,
felesleges sok csatát,
s valójában nem is látjuk,
a világ szebb oldalát.

Amikor gyerekek voltunk,
vágytuk, hogy majd felnövünk,
s átvesszük az irányítást,
s mindenbe belejövünk.
Ám a világ megváltozott,
s kapkodjuk a fejünket,
mert az emberek világa,
hamarosan letűnhet.

Digitális forradalom,
cyber világ érkezik,
s kihal végül az a lény,
ki érzésekre éhezik.
A tudomány mesterséges,
nincs már benne emberi,
az ember a helyes útját
nem találja, nem leli.

Aki látja, aki érzi,
azt őrültnek nevezik,
s amit tudománynak hívnak,
inkább rombol, nehezít.
Korunknak végére értünk,
újba kéne lépni át,
de sajnos a pusztulásra
megérett ez a világ.

Aranyosi Ervin © 2020-07-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Társasjáték


Aranyosi Ervin: Társasjáték

Vasárnap van, vasárnap van,
együtt a család,
a játékból ne maradj ki
szükségünk van reád!
Hozd a dobozt, nyisd ki szépen,
öntsd ki tartalmát.
válassz bábut,
majd a színe szerencsét hoz rád!

Itt a tábla, rajta lépkedsz,
ez az életút,
Itt mindenki bizonyíthat,
miből, mit tanult.
Már a startnál helyezkedünk,
indulhatnánk már?
Kíváncsian várjuk sorsunk,
mi az, ami vár.

Szeretetre vágyunk mind-mind,
szépről álmodunk,
nevetünk és néha sírunk,
néha vádolunk.
Néha bántunk, néha játszunk,
néha még hiszünk,
a játékba néha-néha,
cselt, csapdát viszünk.

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Ha játék, hát legyen játék,
ne vedd komolyan,
az utat kell végigjárnod,
s az idő rohan!
Nem muszáj egymást legyőzni,
célba érni kell!
sokkal szebb a játék vége
ha együtt érjük el!

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Aranyosi Ervin © 2020-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva