Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az én keresése


Aranyosi Ervin: Az én keresése

Ki vagyok én? Ó bárcsak tudnám!
Ha világomat érteném,
a holnapom át nem aludnám,
s nem lenne olykor rémregény!

Ki vagyok én? Ó én tudom már!
Megértem már világomat,
több vagyok én egy megírt sorsnál,
engem a lelkem támogat!

Ki vagyok én? Azt tudnom kéne!
Sorsomat írom, önmagam,
A holnapnak megyek elébe,
mert életemnek célja van!

Ki vagyok én? Ó, azt tudom már!
Aki megírja sorsomat,
akit a vágyott cél vezérel,
s az Univerzum támogat!

Hát jóra fordítom figyelmem,
alakítva a holnapot!
Világomat rendbe kell tennem,
hiszen teremtő lény vagyok!

Aranyosi Ervin © 2024-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Anyák napi versrendelés

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: Anyák napi versrendelés

Rendelj verset ajándékba jó Édesanyádnak!
a bele szőtt érzésekkel adj szárnyat háládnak!
Köszönd meg az életedet, hogy világra hívott,
köszönd meg az édes nyelvet, mire megtanított!

Fejezd ki a háládat, hogy gondoskodott rólad,
köszönd meg a testi-lelki, jó ennivalódat!
Köszönd meg a fáradozást szerető szívének,
szálljon felé hálaképpen egy versbe szőtt ének!

Csalj csak mosolyt az arcára, mely szívednek kedves,
a szeme, csak örömkönnytől legyen kicsit nedves!
Melengesd meg drága szívét, mely aggódott érted,
tedd boldoggá egy szép verssel, áldja meg az élet!

Verset rendelhetsz anyák napjára az alábbi linken:
https://versek.aranyosiervin.com/vers-rendeles/

Aranyosi Ervin © 2024-04-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő varázslat


Aranyosi Ervin: Teremtő varázslat

Nevess a szélbe,
hadd simogassa arcod!
Szeretve, végre élve,
tedd csak le minden harcod!

Inkább csak éld a létet,
s figyeld benned a békét,
s őrizz csak száz emléket,
s hagyd csak, ne várd a végét!

Legyél egy a világgal,
pont úgy, hogy tudsz is róla,
világod mindensége,
mintha belőled szólna!

Nevess együtt a Nappal,
veszítsd el minden gondod,
ne küzdj sértő haraggal,
jobb, ha szépséged ontod!

És tanulj fűtől, fától,
tudd meg, mi is az élet,
milyen volt apró magként,
és felnőve, mivé lett!

A gondolat hatalma,
teremtsen szebb világot,
légy ott a jelenben ma,
általad legyen áldott!

Csak hagyd, hogy megtörténjen,
kívülről nézd a létet,
s csodáld, ahogy történik
a nagy varázslat véled!

Aranyosi Ervin © 2024-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredező világ


Aranyosi Ervin: Ébredező világ

Tavasz ezer virága pompáját öntse rád,
színes, tarka ruhája, megújult ifjúság!
Szerelem koszorúja, az fonja át szíved,
szomjat oltó varázsa, az éltető vized!
Télűző tudománya, gyújtson hát végre fényt!
A magányos szívekbe, öntsön most új reményt!
Annak, aki még fázik, olvadjon lelke fel,
a magány pokla helyet, a mennyet érje el!

Nyíljanak bimbók, szirmok, csodálkozó szemek,
érjen el szép szívekhez éltető üzenet!
Az élet szépségében időzzön el szívünk,
álmodjunk szebb világot, amelyben mind hiszünk!
Legyen az ember azzá, aminek született,
járja a Földet körbe a békeüzenet!
Tavasz van, ébredezz hát, tárd ki szíved, szemed,
áradjon a világra éltető szeretet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve


Aranyosi Ervin: Emelt fővel, Napba nézve

Bárcsak, bárcsak érteném,
szívemet nem félteném,
szebb lenne az én zeném,
mert élnék csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
álmodozva én!

Bárcsak tudnám hogy lehet,
szebben élni az életet,
azt megosztanám veled,
élhetnénk csak jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Bárcsak, bárcsak láthatnám,
vidámságom, ha rád adnám,
nevetésed is hallhatnám,
Élhetnénk a jót remélve,
emelt fővel, Napba nézve,
itt e földtekén!

Emeld fel végre a fejedet,
nyisd nagyra bátran a szemedet!
Nyisd meg a szíved, mert ha engeded,
beengeded a szeretetet.

Aranyosi Ervin © 2024-03-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés


Aranyosi Ervin: Helyzetjelentés

Ébresztgetjük az alvókat,
s nem tudjuk, hogy lehet-e?
Az ébredő úgy érzi, hogy
ő itt csak egy remete.
El van zárva a világtól,
s ő lát itt csak egyedül,
a többiek megvakultak,
szemükre hályog került.

Mi okozza a vakságot,
politika, média?
Az embernek, történelmét,
újra kéne írnia?
Bizony, nem fáj még eléggé,
hogy hazuggá vált a lét,
a kényelem csak a fontos,
amit letesznek eléd.

Van még néhány ébresztgető,
aki talán szólni mer,
aki bátran, vészharangot
másokért még félrever.
Mutatja az igazságot,
felnyitogat szemeket:
– Megmentheti a világot,
a valódi szeretet!

Annyi ember él a Földön,
élhetnénk mind boldogan,
jólétet is teremthetne
ez az emberi folyam.
Oly kevesen uralkodnak,
milliárdnyi nép felett,
felébrednünk rémálmunkból,
higgyétek el, még lehet!

Élünk bús rabszolgaságban,
s aki ural, az henyél,
végrehajtjuk, amit ránk mér,
s megfizetünk mindenért.
A világ minket szolgálna,
ha győz a népakarat,
lebonthatnánk, a mikörénk
épült börtön falakat.

Vajon, tényleg bábuk lennénk,
ezért játszhatnak velünk?
Elhitették, hogy ők írták
előre meg életünk.
Övék minden, a mi jussunk,
egyedül a félelem,
s ezért bukdácsolunk végig,
keresztül az életen?

A hatalomnak hívői
hazug istent szolgálnak,
elhiszik még, a sikerrel,
a sok pénzzel jól járnak.
Minden alvó, csupán csak
egy kihalóban lévő faj,
s eltűnik a föld színéről,
mint ajakról a sóhaj.

Vajon a felébredettek,
tudással, mit kezdenek,
s mit kell tenni, hogy
a népek lassan ébredezzenek?
Megéri-e a küzdelem,
két tűz közé szorítva,
elmúlhat-e a rémálom,
biliből kiborítva?

Érdemes-e ébreszteni,
(hogy hülyének nézzenek)
olyanokat, kik elhiszik,
hogy a júdáspénz remek?
Félelemből kiszolgálják,
a hatalmon lévőket,
munkájukkal sakkban tartva
félelemben élőket.

Az élet minden területét
uralja a hatalom,
sose kérdezte meg tőlem,
akarom, nem akarom?
Ők hozzák a törvényeket,
melyek látszólagosak,
keveseket támogatnak,
s eltaposnak másokat!

Aranyosi Ervin © 2024-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kivetülés


Aranyosi Ervin: Kivetülés

Igaz szót keresek
a hétköznapokban,
sok helyre belesek,
hátha éppen ott van!
Unom már a felszínt,
a sok hazugságot,
méregtől csöpögő,
elnyomott világot.

Jó lenne már végre,
jóízűt szeretni,
a fájdalmas létnek
világát temetni,
és magunkhoz térve,
ráébredni végre,
nem kell várni többé,
külső segítségre!

Hisz, ami belül van,
szebbíthet világot,
csak ki kell vetítsük
a dédelgetett álmot!
Egymásnak mutatni
a jót és a szépet!
Megtanítani, hogy
miről szól az élet!

Aranyosi Ervin © 2024-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kezet nyújtva


Aranyosi Ervin: Kezet nyújtva

Kezemet nyújtottam,
s te is a tiédet,
bárcsak erről szólna
ez a földi élet!
Egymást megsegítve,
értőn támogatva,
az akadályokat
magunk mögött hagyva.

Amit már elhagytunk,
nem nyomhatja lelkünk,
végre teret nyertünk,
jöjj hát, ünnepeljünk!
Majd nyújtsuk kezünket,
segítően másnak,
kell a jóakarat,
a lézengő világnak!

Aranyosi Ervin © 2024-02-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bányászsors


Aranyosi Ervin: Bányászsors

Bányában telik fél életünk,
és nem félhetünk,
tudjuk Isten velünk.
Egymáson tartjuk folyton szemünk,
Bányászként ez a sors jut nekünk.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Bányában telik fél életem,
de ott van nekem,
az én kedvesem,
műszak végén az órát lesem,
újra öleljem és velem legyen!

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

A bányában csak a dolgom teszem,
és nem jár eszem,
a vészhelyzeten.
Sok társam, ma már nincsen velem,
bányászként vajon mi jut nekem?.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

Aranyosi Ervin © 2024-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szép álmot láttam


Aranyosi Ervin: Szép álmot láttam

Szép álmot láttam,
Szép álmot láttam,
élhettünk együtt
egy boldog világban.
Élhettünk együtt,
egymásért, jobban,
nem hazugságban,
nem is titokban.

Szép álmot láttam,
már felébredtem,
utamat tőle,
más felé vettem!
Mutatnám néked,
merre az élet,
ha te is ébredsz,
rávisz majd téged!

Utat mutatnék,
jó helyre vinne,
aki bejárná,
az életben hinne,
szeretet adná
az alapot hozzá,
lélekben tán te is
jobbá változnál.

Szép álmot láttam,
Szép álmot láttam,
szeretném élni,
valóra váltan!
Boldoggá válva,
boldoggá tenni,
szeretve élni,
és szeretve lenni!

Aranyosi Ervin © 2024-02-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva