Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ok a mosolyra


Aranyosi Ervin: Ok a mosolyra

Hogy lót-fut a sok-sok ember,
kapkod, rohan, mert siet.
De jó, hogy én nem szolgálok,
nem dolgozom senkinek!
Teszem, amit jónak látok,
élvezem az életet.
Mosolyomat szórom széjjel,
s látod? Mindenki szeret.
Nem fogok megsavanyodni,
az nem énnekem való.
Aki nem tud mosolyogni,
rúgja meg a hintaló!
Mindig azt fogom csinálni,
ami boldoggá tehet,
körülöttem a világot
bélelje ki szeretet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-31
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Noé birkája


Aranyosi Ervin: Noé birkája

Noé újra készülődik,
épített egy bárkát,
csakhogy mások, odafentről
hajóját meglátták.
Elterjedt a médiában:
– Özönvízre készülj,
de ha lenne elég időd,
asszony, azért még szülj!

Noé ahogy egykoron is,
állatokat mentett,
felvitt tehát a bárkára,
minden párból egyet.
Ám a bárka félig sem telt,
sok faj már kipusztult,
ezért aztán Noé apánk
egy hirdetést posztolt.

Kerestetik olyan ember,
kit lehet vezetni,
akit mások megvezetnek,
s nem képes szeretni.
Aki elvan önmagával,
mégis van egy párja,
aki folyton minta szerint,
mások útját járja.

Ki elhiszi, a hatalom
nincs másért, csak érte,
és a buta törvényeket
önmagára kérte.
Aki betart minden szabályt,
ahogy meg van írva,
akit bárki irányíthat,
s úgy él, mint egy birka.

Hogyan, hogy nem, gyűlt a tömeg,
jaj, sok volt belőlük,
Noé lassan a világot
alig látta tőlük.
Hogyan kéne választani,
birkák tömegéből,
amikor egy üzenet jött,
egyenest az égből.

– Hagyd fiam a sok-sok kergét,
miattuk csinálom,
mert az újabb özönvíz
egy jövőt hozó álom.
Ezek közül egyet válassz,
kinek nincsen párja,
ki látástól – Mikulásig
kanosszáját járja!

Aki másoknak dolgozik,
kinek nincs családja,
aki szabadidejében
a cégét szolgálja.
Ki benyal a főnökének,
másokat beárul,
hátha magasabb beosztás
kap majd jutalmául.

Aki csak a munkának él,
nem akar családot,
éppen ezért egyedüli,
birkasággal áldott.
Hát keresd meg azt az egyet,
a többit hagyd magára,
híreszteld el, hogy akciós
lett az agy mag ára.

Meglátod, mind elrohannak,
mindegyiknek ész kell,
a fejükben a sötétség,
s az ész helye fészkel.
Azt az egyet, aki marad
elnevezem rólad,
Noé birkájának hívom,
könyvembe ezt rójad!

Aztán jöhet az özönvíz,
tisztuljon a Föld meg!
Majd meglátod, magától is
kihal a jelölted.
Hisz magában boldogulni
sohasem lesz képes.
Így majd te a családoddal
szebb jövőbe léphetsz.

Aranyosi Ervin © 2019-08-31
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Búcsú a fecskéktől


Aranyosi Ervin: Búcsú a fecskéktől

Indulásra készen
állnak már a fecskék,
hogy a kéklő eget
sötétebbre fessék.

Aztán neki vágnak
egy távoli világnak,
ahol télen ételt,
s meleget találnak.

Drága csivitelők,
jó utat kívánunk,
aztán gyertek vissza,
mert mi visszavárunk.

Szívünkhöz nőttetek,
hozzatok új tavaszt,
ami az arcunkon
vidám mosolyt fakaszt.

Aranyosi Ervin © 2019-08-30
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Aranyosi Ervin: Mi végett lettél?

Megtaláltad-e már, hogy miért születtél?
Mért jöttél a Földre, hogy mi végett lettél?
Kell, hogy legyen oka, semmi sincs ok nélkül!
Hisz ahonnan jöttünk, visszatérünk végül.

De a lét értelmét meg kéne találnod,
nem csak siránkozva várni a halálod!
Meg kéne keresned a saját csodádat,
különben elszürkülsz és megöl a bánat.

Mi tehet boldoggá, jókedvűbbé téged,
milyen rejtvényeket tár eléd az élet?
Észreveszed vajon azt a feladatot,
amit a Teremtőd a válladra rakott?

Vajon csak cipelned kellene e terhet?
Nem kéne a csodád végre felismerned?
Kérdéseid vannak, keresd hát a választ,
figyelj a lelkedre, utat hogyan választ!

Cél nélkül bolyongva, örömtelen minden.
Cél nélküli élet itt a Földön nincsen!
Csak észre kell venned, hogy mi, mire tanít,
s követni vezérlő, fénylő csillagaid.

Keresheted éjjel, derült ég kék vásznán,
vagy a gyertyafényben, önmagadba mászván,
befelé fordulva, lelkednek fényében.
De megtalálhatod egy beszélgetésben…

Találd meg az okot, hogy miért születtél!
Lelkedbe van írva, hogy mi célból lettél,
mi a feladatod, mi boldoggá tehet,
s kezd el az alapján élni életedet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-30
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Küldj egy kis szeretet


Aranyosi Ervin: Küldj egy kis szeretetet

Küldj ki a világba egy kis szeretetet,
ami más szíveket jósággal megetet.
Adj, amikor adhatsz, nem is várva hálát,
így tedd picit szebbé, mások torz világát.
Hisz akinek nem jut, tán nem tehet róla,
csupán a szőnyeget húzták ki alóla…
Talán, ha segítesz, jó példát mutatva,
mikor egy elesett kerül az utadba,
akkor a világ is cseppnyit szebbé válik,
hisz a jóság mindig szívünkben tanyázik.
S talán, kin segítesz, az majd segít másnak,
nagyon kell a jóság a meggyötört világnak.

Aranyosi Ervin © 2019-08-29
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mi lenne veled nélküled?


Aranyosi Ervin: Mi lenne veled nélküled?

Mi lenne veled nélküled,
ha mások útját járnád?
Hogy szebb legyen az életed,
mindennap ettől várnád.

Mi lenne veled nélküled,
ha nem lelnél magadra?
Ha azt ki vagy elrejtenéd,
és semmid sem maradna.

Mi lenne veled nélküled,
milyen emberré válnál?
Nem lenne jobb, ha végre már
önmagadra találnál?

Mi lenne veled nélküled?
Szerep lenne az élet.
Valóban jó, ha önmagad
egy másikra cseréled?

Mi lenne veled nélküled,
ha másként végzed dolgod?
Lehetsz-e más, lehetsz-e jobb,
lehetsz igazán boldog?

Mi lenne veled nélküled,
hiányoznál-e másnak?
Vagy élnél láthatatlanul,
csupán az elmúlásnak?

Mi lenne veled nélküled?
Tudsz adni erre választ?
Mért nem vagy végre önmagad,
ki saját utat választ?

Aranyosi Ervin © 2019-08-29
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanévnyitó

Hartman Anikó rajza

Aranyosi Ervin: Tanévnyitó

Elszállt a nyár. Úgy sajnálom,
de már vár az iskola!
Tanító néni is vár rám,
és a barátnők sora.
Annyi mindent kell mesélnem,
csodásan telt el a nyár…
Igaz, én még nem kívántam:
– az évnyitó jönne már!
Azért, vártam a tanévet,
mert suliban lenni jó,
na meg ott lesz kis szerelmem,
a mindig mókás Jocó!
Aztán persze, egész évben
álmodhatok új nyarat,
ezért készül nagyon lassan
minden házi feladat!

Aranyosi Ervin © 2019-08-28
A vers és a rajz megosztása, másolása,
csak a szerzők nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Hartman Anikó festménye

Aranyosi Ervin: A tavi tündér

Élt egyszer egy tavi tündér
sűrű nádas rejtekén.
Úgy hiszem, hogy néhány jó szót,
most ő róla ejtek én.

Itt élt egész kis korától,
mert szerette a vizet.
Múlt héten volt szülinapja,
betöltötte a tízet!

Iskolába sohasem járt,
mégis írt és olvasott.
Öreg bagoly tanította,
ki a tó mellett lakott.

Minden élőt nagyra becsült,
tisztelte az életet,
és megtanult varázsolni,
mert a lét úgy szép lehet.

Együtt úszott a halakkal,
és kacsákat etetett,
vidrák kölykeivel játszott,
ameddig csak lehetett.

Átsétált az aranyhídon,
mikor földre szállt a Nap,
víz tetején táncot lejtett,
nem süllyedt el, fenn maradt.

A fűzfával dudorászott,
mikor feltámadt a szél,
s meghallgatta a sok hattyú
holdvilágnál mit beszél.

Hallgatta a békák dalát,
tőlük zengett ám a tó,
a sok dalnok, mind elbújik,
hallható, s nem látható.

Jól megtréfált minden horgászt
ki bedobta csaliját,
gumicsizmát, konzervdobozt
foghattak csak, ami járt.

Minden vadászt elaltatott
vadászidény idején,
ne lőhessen vadkacsákat
az a sok lusta legény.

Csupa jóság vezérelte,
szívében a szeretet,
összeszedte éjszakánként
tó partján a szemetet.

Nádasban volt kicsi háza
és ott egyedül lakott,
bárki jött a vendége volt,
nem is tett rá lakatot.

Télen gyakran korcsolyázott,
mikor a tó befagyott,
korcsolyája nyomán csodás,
szép jégrajzokat hagyott.

Kacagott a sirályokkal,
vagy a Nappal nevetett.
Boldog volt a tó is tőle,
hisz tündére lehetett.

Mikor nyáron arra jártam,
találkoztam is vele.
Illendően ráköszöntem,
s vártam, hogy megismer-e,

Jaj, megörült, látszott rajta,
emlékezett még reám,
hiszen tavaly itt tanyáztam,
holdvilágos éjszakán.

Akkor épp nagy tüzet raktam,
hűvös volt az éjszaka,
s megjelent a tüzem mellett,
a tavi tündér maga.

Megkérdezte leülhet-e,
aminek én örültem,
kerestem hát egy kis széket
s a lapját letöröltem.

Épp egy nádsípot faragtam,
s kipróbáltam hogyan szól,
és hallottam, hogy egy rigó,
a kis dalra válaszol.

Aztán jöttek tücskök, békák,
alakítva zenekart,
hamar összeállt a kórus,
és mind dalolni akart.

A tündér elénekelte
a szép tónak a dalát,
szemközti hegy visszhangozta,
késleltetve odaát.

Madarak is körénk gyűltek,
lám csak, mind velünk dalolt,
a tündéri éjszakában,
bizony ez szép csoda volt.

Hát ilyen a tavi tündér,
jóságos és nagyszerű,
szép lelkéből másokra száll,
a vidámság, a derű.

Te is lehetsz tavi tündér,
megvédheted a tavat,
felelősen vigyázni rá,
az is komoly feladat.

Ha nem tudod mit kell tenned,
könnyen megtalálható,
tavi tündér mesterségben
ő lesz majd az oktató.

Mint a tündér, meg kell védjük
erdeink és tavaink,
vigyázzon a természetre,
kiben jóság, s szív lakik.

Én tanulni jöttem hozzá,
varázsolni akarok,
hisz a földért, ahol élek
a felelős én vagyok.

Mennyivel szebb a világunk,
mikor élettel teli,
ahol minden okos ember
az örömét megleli.

Aranyosi Ervin © 2019-08-28
A vers és a rajz megosztása, másolása,
csak a szerzők nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Teremtő vágy


Aranyosi Ervin: Teremtő vágy

Olyan a világod, amilyennek látod,
lehet ellenséged, lehet a barátod.

A hitrendszereden keresztül ha nézed,
magad tőle jobban, vagy épp rosszul érzed!

Mert a világodat nagyrészt te teremted,
s ha nem tetszik, akkor tegyél benne rendet!

Keresd a világban a jót és a szépet,
amire koncentrálsz, az talál meg téged.

De, ha amire vágysz, nincs, csak a hiánya,
rögtön rosszra fordul figyelmed iránya.

Irigység, sóvárgás, hit nélküli vonzás,
nemigen teremtés, úgy hiszem, nagyon más.

Lásd, amit szeretnél, képzeld el, hogy megvan,
eljön, reád talál, s nem csak álmaidban!

Mikor elképzeled és meg is érinted,
akkor bevonzhatod, s megkaphatod mindet.

Megkapod, ha hiszel, ha nincs benned kétség,
hiszen az angyalok neved belevésték.

De ha kétely támad benned, akkor nem megy,
azzal tönkreteszed a teremtőkedved!

Azzal saját magad zárod el az utat,
amely teremtésed irányába mutat.

Álmodd meg, találd ki, hagyd gerjedni vágyad,
aztán képzeld csak el: – Megvan, megtaláltad!

Eljött, már a tiéd, kézzel érintheted,
hiszem, amire vágysz, mind a tiéd lehet!

Aranyosi Ervin © 2019-08-27
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kéz a kézben


Aranyosi Ervin: Kéz a kézben

Szabad vagyok a végtelenben,
amíg kezed a két kezemben,
amíg fogod, s nem engeded,
lelkem is őrzi lelkedet!

Szabad vagyok! Te is szabad!
Add hát csak önként önmagad!
Szabaddá tesz egy ölelés,
egymás lelkébe merülés.

Nem kell szerepet játszanunk,
jobbnak, vagy szebbnek látszanunk,
elég, ha szép szívünk szeret,
teljessé válhatok veled.

Ha kezed kezembe adod,
úgy érzem, te is akarod,
hogy lelkünk is szabad legyen,
a létünk boldoggá tegyen.

Légy, aki vagy és semmi több,
hozzád, szeretni eljövök.
Kezed már el nem engedem,
csak kérlek, légy szabad velem!

Aranyosi Ervin © 2019-08-26
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva