Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

szept
7

By

Aranyosi Ervin: Miért születtél?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Miért születtél?

Ó, bár csak az lennél,
akinek születtél,
akiben a lélek,
még bűn nélkül bent él!
Akit nem fertőztek
meg hazug hitekkel,
aki tiszta, érző,
élő isten-ember!

Ó, mondd mért feledted
el azt, miért jöttél,
mikor egy életre
szerződést kötöttél?
Miért nem járhattad be,
tervezett utadat,
mért nem tarthattad meg,
olyannak magadat?

Isten gyermekeként,
egy isteni tervvel,
komoly kihívással
néz szembe az ember!
Hibás hitrendszerek,
tévútra vezetnek,
pedig azok adják,
akik még szeretnek!

Látszat okosságok
mérgezik a létet,
s húznak kinyílt szemre,
világnyi sötétet.
Hiába is látod,
mi rossz a világban,
azt kell elfogadnod,
s megélned a mában.

Nem bűnös a lélek,
mikor leszületik,
ám sok téves hittel
„tanítják”, etetik!
Aztán közösségben
romlik lelke tovább,
lassan elveszíti
az isteni csodát!

Később a jó útra
még visszatalálhatsz,
gondolkodó, érző,
jó emberré válhatsz,
ám ehhez szükséges
kiállnod a sorból,
s lesz ki helyedre lép,
a rossz helyen pótol!

Mikor megtalálod,
miért is születtél,
miért váltál mássá,
amíg cseperedtél,
újra rátalálhatsz,
tervezett utadra,
s nem bízod magad
a vezetett tudatra!

Megtalálod Istent
kőben, fűben, fában,
a teremtő rendet
ebben a világban.
Lekerül a fátyol,
becsapott szemedről,
kiderül, mi fontos
a te életedből!

Rájössz, hogy az Isten,
ott él életedben,
ott él lelked mélyén,
kint a természetben,
csodás Földgolyóban,
vízben, levegőben,
tengerben úszóban,
égben lebegőben.

Te is egy vagy vele,
s a világban minden,
egyetlen létező
EGY, maga az Isten!
Szeretet maga a
megnyilvánulása,
melynek a szívedben
ott izzik parázsa!

Hiszed, a gyűlölet
az, az ellentéte,
tévedsz, ha így hiszed,
ez félre lett értve!
Hiszen szeretetben
eggyé válhatsz velem,
s annak ellentéte
éppen a fél-elem!

A teljesség nélkül,
szeretetlen élünk,
rettegésben él most
rengeteg testvérünk!
Mert meg vannak osztva,
hatalomtól félnek,
ezért meghasonlott,
félős létet élnek!

Az elnyomott lelkek,
nem egymást szolgálják,
szolgaként a sikert,
a gazdagságot várják.
Félrelökik inkább
a szeretet-kincset,
s a rettegés ura
tesz rájuk bilincset!

Aranyosi Ervin © 2023-09-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
4

By

Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Itt van az ősz megint

Mint lusta madár
úgy száll az idő.
A nyár oda már,
és az ősz hava jő!
Átfesti életünk
víg napjait,
színekbe révedünk.
Nap se vakít!

Álmodni hív, ma a
szép és a jó!
Levélből válhat ma
álomhajó!
Patakvíz tükrén fut
szalad tovább,
szép, ahogy látjuk
e földi csodát.

Barna levélben
a múló idő,
alszik a vízben
kavics, meg a kő.
Ácsorog,
őrzi a tegnapokat,
itt csak a víz csorog,
s meglapogat.

Levelek zizegnek,
elszállt a nyár,
ágyazni hidegnek,
ideje már!
Borongva, sóhajtva
jár-kel a szél,
álmokat óhajtva,
nyárról mesél.

Elszáll az idő,
elfut a patak,
szállnak a költőző
vadmadarak.
Múlik az élet,
megőszül a táj,
várni egy szép telet
szinte muszáj.

Képzelet szárnyára
felvesz a szél,
az ősz festőállványa
életre kél.
Bölcsesség bújik meg
színek mögött,
életet újít meg,
s vetít ködöt.

Itt van az ősz megint,
száll az idő,
az avarszőnyeg, mint
gomba, kinő!
Ritkul a lomb,
gyengén ragyog a Nap,
búsul az ősz nagyon,
s lelkekre hat.

Aranyosi Ervin © 2023-09-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
12

By

Aranyosi Ervin: Elég, ha…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Elég, ha…

Lehetett volna jobb is,
lehetett volna szebb,
lehetett volna kétszer nagyobb is,
mint amekkora lett!

Lehetett volna teljes,
vagy lehetett volna kevés,
lehetett volna bonyolult is,
hogy ne érje fel az ész!

Nem kell olyan,
nem kell olyan,
ami teljesen rendben van,
tökéletes
és méretes,
milyenre vágynak annyian.

Elég ha jó, elég, ha jó,
s úgy úszik, mint egy nagy hajó!
Elég, ha száll, füvet kaszál,
ezer viharral szembe száll!
Elég, ha fut, vagy csak gurul,
ha elfárad, hát felborul.
Jó az, ha olykor megvadul,
máskor meg kis darabra hull.

Nem kell nekem tökéletes,
elég ha szívemért repes!
Elég lehet, ha megfelel,
de kedves és szeretni kell!
Nem baj, ha rossz, elég, ha szép,
ha nekem adja mindenét!
Elég nekem, ha elfogad,
sosem keresne másikat!

Lehetett volna egyszer,
vagy többször, s ez lényeges,
rájöttem réges-régen,
semmi sem tökéletes!

Lehetett volna teljes,
valami nagy csoda,
lehetett volna elmés,
vagy olyan kis ostoba.

Nem kell olyan,
nem kell olyan,
ami teljesen rendben van,
hibája is
lehet nagy kincs,
tanít, anélkül tudás nincs!

Elég, ha jó, elég ha szép,
elég ha szebb jövőt remél,
elég, ha olykor átölel,
és ettől új világ jön el!
Elég, ha van, s már végleges,
s elég, ha csak különleges!
Elég nekem, nem vágyom én,
nagyobb kincsre, e földtekén!

Aranyosi Ervin © 2023-08-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
6

By

Aranyosi Ervin: Szomorkodom…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Szomorkodom…

Szomorkodom, szomorkodom,
gyűlik a ránc homlokomon,
gondjaimat csak sorolom,
a külvilágot okolom!

Elbántak velem úgy hiszem,
ettől nehéz az én szívem,
búmat lelkemben cipelem,
miért is szúrtak ki velem?

Szomorkodom, szomorkodom,
nem jutok túl a gondokon,
múltam teherként hordozom,
tegnapi formám nem hozom!

Emelném lelkem, hogyha kell,
de álmaim nem érem el,
nyújtózkodom, nyújtózkodom,
amit tudtam, azt sem tudom!

Mit kéne tennem, jaj, nekem,
hogy szebb legyen az életem,
mondd meg nekem, mondd meg nekem,
vagy tegyél csodát én velem!

Aranyosi Ervin © 2023-08-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

aug
3

By

Aranyosi Ervin: Egyre jobbá válni

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Egyre jobbá válni

A jó bor is kesernyés lesz,
ha sosem nyitják azt ki már,
ha gazdája megtisztelve,
egy jobb alkalomra vár!
Így halhatnak meg az álmok,
a szívednek rejtekén,
és az idő, az az álnok,
megölheti könnyedén!

Ha sokáig érlelgeted,
nem okoz már örömöt,
inkább élj az élő mában,
ne mondd azt, hogy köszönöd!
Ne hidd azt, hogy jobb idő jön,
amikor létrehozod,
valójában halogatva,
a halálát okozod!

Azt hiszed, majd egyre jobb lesz,
toldozod és foltozod,
de ez csak egy időhúzás,
mely csodát sosem hozott!
Fejezd be és tedd teljessé
mindennapi művedet,
s mutasd csak meg a világnak,
legyen napi ünneped!

Tudsz te jobbat! – mondták néked,
és valóban jobb is lesz,
de a megérett gyümölcsöd,
ha vársz, hát rohadni kezd.
Inkább folyton érlelj újat,
és az az új, az jobb legyen,
érezd át, hogy emelkedtél,
hagyd, hogy boldoggá tegyen!

Az alkotás szabadsága
tegye szebbé napjaid,
tapasztalat és fejlődés,
ami fényre, Napra vitt!
Nem lehet mind tökéletes,
az amiket alkotunk,
tökéletlen lény az ember,
s maximalisták vagyunk!

Ám, sosem kell erőlködnöd,
ha lelked felemeled,
ha élvezed, amit művelsz,
s más is ünnepel veled!
Lelj örömöt a munkádban,
s amit szeretsz, azt tegyed,
a világod visszajelez,
válaszokat ad neked.

Nem kell rögtön naggyá válni,
csepp ragyogás a siker,
inkább egyre csak jót adni,
az boldog, ki élni mer!
Aki alkot, s mindennapján
csodát tud teremteni,
aki tudja adottsága
isteni és emberi!

S ha majd lelked fennen szárnyal,
ha jó érzés lesz tiéd,
gazdagodik a munkáddal,
s többé lesz e földi lét!
Minden többé, jobbá válik,
ha szellemed kiragyog,
már megérte álmodozni,
s jó lenni, mint a nagyok!

Aranyosi Ervin © 2023-08-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

júl
30

By

Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hogyan kéne szebbé tenni a világot?

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
közösen dúdolni egy gyönyörű dalt?
Hogyan kéne élővé tenni az álmot,
célokkal ellátni minden fiatalt?

Hogy lehetne adni a szeretet nevében,
egymást felemelve élni életünk?
Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
hogy a létezésünk több legyen velünk?

Hogy lehetne erre jó receptet írni,
mindenki megértse, van út, s járható?
Ne legyen több oka, senkinek se sírni,
hogy szeretet vágyunk valóra váltható!

Hogyan kéne szívből szeretetet adni,
emelni a rezgést, a frekvenciát?
Hogy tudna az ember, jó ember maradni,
és az utódoknak csak jót adni át!

Természettel együtt, hogyan kéne élni,
megbecsülni azt, mit Isten alkotott,
mit kellene tennünk, hogy ne kelljen félni,
jó útra találva, tudni az okot!

Tudni, miért jöttünk erre a világra,
hogy leszületéskor, mit vállaltunk fel!
Nem csak álldogálni, a csodára várva,
de tenni a dolgunk, amit tenni kell!

Hogyan kéne szebbé tenni a világot,
felébresztve alvót, ki nem lát utat,
lebontani szóból épült rossz karámot,
amit a szabadság vágyunk megmutat?

Hogyan kéne alvó lelkeket emelni,
lássák a valóság, csak illúzió,
hogyan lehetne egy jobb világra lelni,
amelyikben élni és dolgozni jó?

Ha az ember végre újra gondolkodna,
de szívén át látna, jó szándékúan,
ha a Földdel együtt békésen forogna,
s tudná, hogy jövője a kezében van!

Meg kéne tanulni látni, és szeretni,
kézen fogva egymást, mindent közösen,
a holnapunk magját el kellene vetni,
öntözni hitünkkel, hogy jövőnk legyen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

júl
4

By

Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 10 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Tudod, a szó…

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet teremtő, szép dolog.
Mégis, ha ráébred az ember,
akkor a lelke felragyog,
hiszen a szó, a teremtésnek
módja, mint élő gondolat.
Teremthet álmodón csodákat,
s alkothat gyarlón gondokat.

Tudod, a szó mikor kimondod,
mint könnyű madár szárnyra kél,
s ha szép, ha jó és el nem rontott,
akkor egy szép szívhez elér!
Jó lenne, hogyha simogatna,
s szeretettel lenne tele,
elvesztett hitet visszaadna,
s jószándék kerülne bele!

Tudod, a szó, az lehet fegyver,
s lehet kedves és szelíd,
de van, hogy helyette a csend kell,
ami, ha kellett messze vitt!
Hiszen a belsődben találod,
az olykor néma végtelent,
mikor a rosszat mind kizárod,
s rájössz a valós mit jelent!

Tudod a szót, azt ki kell mondjad,
ha benned ragad, meggyötör,
a gondokat mind meg kell oldjad,
ami a szép lelkedre tör!
Keress olyat, ki meghallgatja,
aki megérti mit jelent,
aki szavadhoz lelkét adja,
ki rendbe teszi a jelent!

A kimondott szó oldja benned,
feszültséged, hogyha van,
felszabadulhat tőle lelked,
szárnyal végre és gondtalan.
Ám, mielőtt kimondanád,
tarts egy cseppnyi szünetet,
ne bántson meg másik lelket,
a neki szánt üzenet!

A szavaiddal csínján bánjál,
emeljen inkább fel szavad,
a lényegükre rátaláljál,
legyen a lét ettől szabad!
Ne bántson, inkább simogasson,
ne legyen fegyver sohasem,
inkább szeretet nyelvén hasson,
fogalmazz szépen, kedvesen!

Aranyosi Ervin © 2023-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jún
24

By

Aranyosi Ervin: Fényből születtem a Földre

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Fényből születtem a Földre

Fényből születtem a Földre,
Napom gyermeke vagyok,
nem egy percre, mindörökre,
fénye a lelkemből ragyog!
Az sem baj, ha eltakarják,
önző, sötét fellegek,
hisz fényemet, a világból
eltüntetni nem lehet!

Fényből születtem a Földre,
s ez a fény, a szeretet,
ezért nem kell eljátszanom
semmiféle szerepet!
Nem kell mássá alakulnom,
elég, ha kiragyogok,
s körülöttem érzik, látják,
a Nap gyermeke vagyok!

Fényből születtem a Földre,
ezt a fényt adom tovább,
hálatelten, szeretettel
élem ezt a szép csodát.
Ha az emberek megértik,
csupán csak ragyogni kell,
szeretetünk ragyogtatva,
egymás szívét érni el!

Fényből születtem a Földre,
az árnyék nem létezik,
csak a tudatlanság bántó,
mitől a szív éhezik.
Tanítalak tündökölni,
használni a fényedet,
ez Nap adta isten-áldás,
mely maga a szeretet!

Fényből születtünk a Földre,
mind Nap-gyermekek vagyunk,
egymás létét beragyogjuk,
s közben szép nyomot hagyunk!
A szeretet fénycsóvái
szebb világot mutatnak,
légy része a tanulásnak,
bejárandó utadnak.

Ha majd elkezdünk ragyogni,
tiszta fénnyel, ahogy kell,
szeretett lesz a világunk,
a mennyország így jön el!
Sosem kellett haldokolni,
fény emeli lelkedet,
eltűnik az árny, az átok,
s győzni fog a szeretet!

Fényből születtünk a Földre,
tükrözni a másikét,
tüzet gyújtani szívekbe,
visszaadni a hitét.
Külön-külön pislákol csak,
ahogyan a gyertyaláng,
együtt fényünk erősebb lesz,
létre hozva a csodánk!

Fényből születtem a Földre,
fényből születtél te is,
kezdj el végre kiragyogni,
ha már lelked végre hisz!
Ragyogjuk be a világot,
szeretetet szórva szét,
ébresszük az alvó lelket,
s legyen létünk végre szép!

Fényből születtünk a Földre,
s értelmet fényben lelünk,
ha világunk fénybe fordul,
gazdag lesz a lét velünk!
Ki kell lépnünk hát a fényre,
s a rossz álom véget ér,
szeretettől átitatva,
érezd, lelkünk végre él!

Aranyosi Ervin © 2023-06-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

jún
2

By

Aranyosi Ervin: Szivárvány készül

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Szivárvány készül

Az eső, maga a csoda,
ahogy a víz hullni kezd,
vízcsepp pettyek játszadoznak
odafent és idelent!
Ha a Nap is kedvet érez,
fényt vetít az égre fel.
Elkészül a szép szivárvány,
kár, hogy azt nem érem el!

Hosszú ecset kéne nékem,
keverhetnék színeket,
égre festve megmutatnám,
valamennyit így neked!
Eső miatt nem búsulnál,
csodát látva az égen,
a világot szebbé tenné
valamennyi festményem!

Odafentről mosolyogna
a földre a szeretet,
s nem is kéne már mást tenni,
csak rányitni szemedet.
Minden ember mosolyogna,
ahogy nézné az eget,
s megértenék a szivárványt:
– Az öröm megérkezett!

A zöld felett ott a kék ég,
a Napunk sárgán ragyog,
vörös szín is tündökölne,
és még két színt ott hagyok!
Indigókék, ibolyával,
így lesz teljes a csoda,
fehér fényből varázsolnám
ecsetemmel fel oda.

Milyen hosszú ecset kéne,
mily hatalmas képzelet,
befesteni szép színekkel,
megmintázni az eget.
Ha behunyom szemeimet,
szivárványom láthatom,
ha van kedved, te is alkoss,
álmaimat rád hagyom!

Aranyosi Ervin © 2023-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

máj
27

By

Aranyosi Ervin: Rabul ejtett a szíved

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Rabul ejtett a szíved

Rabul ejtett szíved engem,
magához húz és fogva tart!
Vajon milyen csodát lát bennem,
magához kötni mért akart?
Mért kell néked egy kósza lélek,
mi az, mi vonz karomba rég?
Mi volna az, mi hiányozna,
nem volt belőlem még elég?

Vagy lehet, nem is a te szíved,
hanem enyém, mely követel,
s mert ez is jól esik szívednek,
örökös kísérőm leszel?
Tán, mert a szívünk együtt dobban,
tán mert az utunk is közös,
így élünk együtt szebben, jobban,
s világunk ettől nem ködös?

Együtt, a közös álmok mentén,
járunk be szép ösvényeket,
egymást is tán jobbá szeretvén,
minden a menny felé vezet!
Megleljük földi boldogságunk,
apró örömök tükrein,
valóra váltjuk minden álmunk,
s osztozunk szép érzésein.

Rabul ejtett a szíved engem,
s ettől lettem ilyen szabad!
Engedj csak boldogan szeretnem,
s légy oly mesés, milyen ma vagy!
Nem vonz már másfelé az élet,
melletted, tőled több vagyok,
szemedben látok jövőképet,
mely csalogatva rám ragyog!

Aranyosi Ervin © 2023-05-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

« Older Posts