Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Beleélve magad

Aranyosi Ervin: Beleélve magad

Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!

Lehetsz főszereplő,
átélhetsz csodákat,
s lehet, titkos álmod
is valóra válhat.

Lekapcsolhatod
a kívül zord világot,
s átélheted benne,
mire szíved vágyott!

Minden könyv új élet,
s műveli elmédet,
gazdagabbá, többé,
élőbbé tesz téged!

Aranyosi Ervin © 2025-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Aranyosi Ervin: Idős szerelmespár

Egymást nézik a mában is,
pedig sok minden változott.
Az élet gonddal volt teli,
de annyi szépet is hozott!

Az érzés szívükben maradt,
örökké összetartozás!
Egy döntés volt az elején,
egy közös elhatározás!

Mert fontos volt a szerelem,
amely szívükben ragyogott,
s szemükön látszik szüntelen,
s így hagyott arcukon nyomot!

Mert bármi jól megoldható,
legyőztek minden akadályt,
a bántó orvosolható,
elviselték, ha néha fájt!

De inkább több volt, ami szép,
s megélték a napi csodát,
szebbítve egymás életét,
szívük melegét adva át!

Őrizték egymást jólesőn,
gyakori volt az ölelés.
Emlék-kincseken merengőn,
a sok szépre emlékezés.

Tisztelet volt és szeretet,
szövetségük életre szólt,
a Nap csak rájuk nevetett,
szívük egymásnak válaszolt!

Aranyosi Ervin © 2024-11-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanítás – szívből

Aranyosi Ervin: Tanítás – szívből

Átadom a bölcsességet,
mit az életről tudok.
Remélem, majd megfontolod,
s ha kell, eszedbe jutok.
Boldog ember akkor lehetsz,
ha boldogítasz másokat,
jókedvet adhat a lelked,
ha szíved nem fáj sokat!
Keresd hát a jót, a szépet,
s azt másoknak add tovább,
szíved mélyén lelheted meg,
a boldogító csodát!

Aranyosi Ervin © 2024-10-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nehéz bőrönd

Aranyosi Ervin: Nehéz bőrönd

Nehéz a bőrönd, de cipeld csak tovább,
és nyisd ki olykor, és lesd meg a csodát,
hogy mennyi mindent gyűjtöttél bele,
hogy mivel raktad az életed tele!

Szedd ki közüle a sok-sok kacatot,
ami bántott, s örömöt nem adott,
dobd csak szemétre, ne őrizgesd tovább,
ne nyomja lelked, töröld ki a nyomát!

Bocsáss csak meg, és tedd le terhedet,
ha tovább viszed, úgy sem tesz jót neked.
Inkább csak őrizd a szép emlékeket,
azok emelik, könnyítik lelkedet!

Nehéz a bőrönd? Sok lommal van teli,
sok fájda-lommal, mely szíved hergeli,
s nem is emlékszel valós okára tán,
de hozzád nőttek életutad során.

Inkább csodáld meg újra a szép emlékeket,
vetítsd lelked vásznára, segít a képzelet!
Képes vagy visszanézni az elszállt tegnapot,
s a megélt kedves érzést, a mában megkapod!

Kapaszkodj meg e kincsben, mert ez a vagyonod,
ez az, amit világod boldogan megadott.
Ha csupa jóérzéssel van bőröndöd tele,
könnyebben melegszik át idős korod tele.

Aranyosi Ervin © 2024-10-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Aranyosi Ervin: Tanárnak lenni

Tanárnak lenni úgy hiszem,
ma nehéz feladat,
mert nem elég az oktatás,
adnod kell magadat!
Tanítani csak úgy lehet
a sok kisgyereket,
ha figyelmed, szereteted,
rájuk csepegteted.

És ismerned kell hátterét,
honnan jött, mit hozott,
mitől lett olyan, amilyen,
milyen álmot kapott!
Milyen terhet rakott reá,
még otthon a család,
megismerni, s felismerni,
e munka vár reád!

Tudást átadni úgy lehet,
ha élő az anyag,
változatos és érdekes,
s ki adja sem hanyag.
Ha tudod azt, a gyermeket
elérni hogy lehet,
hogy mitől válik nyitottá,
az alvó képzelet!

Meg kell ismerd, hogy lelkében
milyen álom lakik!
Hogy hogyan képes látni ő
az élet dolgait!
S tudom, tanterv, portfólió,
s ezer gond vár reád,
s te inkább azt a gyermeket,
szívvel tanítanád!

Mert biztos szunnyad tehetség,
készség is benne sok,
de milyen földbe ülteted
el a tudás-magot.
Tantárgyad, fontos őneki?
Vagy tán felesleges?
A kreatív, az renitens,
s nem mindenért repes.

Ha bántod őt, a lelkében
elhalhat a csoda,
s a zseni is benne marad,
ha nem figyelsz oda!
Tanárnak lenni, úgy hiszem,
ma igen nagy teher,
s aki mégis szívvel teszi,
az hálát érdemel!

Aranyosi Ervin © 2024-08-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tiéd a szívem és a lelkem!

Aranyosi Ervin: Tiéd a szívem és a lelkem!

Amit akartam, elértem,
sok értő szívhez értem!
Talán szívet is cseréltem,
mert amim van, nem féltem!

Amim volt, azt adtam,
egy csodás pillanatban,
s tán jó ember maradtam,
s azt adtam, mit akartam!

Refrén:
Tiéd a szívem és a lelkem,
fogadd el, s másnak add tovább,
én jártam már a mennyben
és megéltem a csodát!
Tiéd a szívem dobbanása,
tiéd a lelkemnek varázsa,
csak tovább kéne adnod,
hogy néha más is lássa!

Amire vágytam, mind megkaptam,
a sors elől nem szaladtam,
reményem fel nem adtam,
mindent megőrzök itt magamban.

Refrén:
Tiéd a szívem és a lelkem,
fogadd el, s másnak add tovább,
én jártam már a mennyben
és megéltem a csodát!
Tiéd a szívem dobbanása,
tiéd a lelkemnek varázsa,
csak tovább kéne adnod,
hogy néha más is lássa!

Aranyosi Ervin © 2024-07-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Álom a szeretetről

Aranyosi Ervin: Álom a szeretetről

Volt egy szép álmom,
álmodtam én,
szebbé varázsolt
mindent a fény!
Szeretet fénye
szállt énreám,
tükröznöm kéne,
biztatott anyám!

Volt egy szép álmom,
s átéltem én,
amit kiküldtem,
elindult felém!
Szeretet fénye
kezdett hatni ránk,
általunk jobb lett
az egész nagy világ!

Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!

Volt egy szép álmom,
valóra vált,
szeretet-fényem,
mást megtalált!
Mind visszakaptam,
s adtam tovább,
s megéltem végre,
a földi szép csodát!

Refrén:
Bár szeretne minden ember,
dacolva a félelemmel,
egymásnak szívébe látnánk,
mind-mind jó emberré válnánk!
Bár szeretne minden lélek,
s értené, amit beszélek,
a szeretetünk felemelne,
s az ember boldogságra lelne!

Szeretet fénye
kezdj el hatni ránk,
általunk jobb lesz
az egész nagy világ!

Aranyosi Ervin © 2024.06.04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A teljesség felé


Aranyosi Ervin: A teljesség felé

Az éteren át,
pár méteren át,
s pár életen át,
már együtt haladtunk,
és miközben adtunk,
forgott a Föld alattunk,
s kinyílt az ég felettünk,
és végre igazán együtt lehettünk,
mert szerettünk!

Miénk volt a Föld, s az Ég,
és nyújtottam kezem feléd,
elértelek, és szép veled,
s megértheted,
együtt maradni így lehet,
mert ebből már sosem elég!
A lelkem költözött beléd…

És átölelt,
örömre lelt,
csak adott és nem követelt!
Azt adta pont, mi tőle telt!
Lélekként földre jövetelt!
A megélést, a nagy csodát,
amit nem érzett odaát!

De itt, az is megadatott,
kaptuk a lét feladatot,
amit közös lelkünk adott,
amit előre megszabott!

Amit gyermekként vettek el,
mert lelkem félelemre lel,
a rút haláltól rettegés,
az nem kevés,
és nem mesés!

A lélek közben megvakult,
az élet másképp alakult,
rányomta bélyegét a múlt,
de lelkem közben is tanult.

Leszületve egy testbe zártan,
eltévedtem a nagyvilágban,
hozott tudásom elveszett,
és kaptam rút félelmeket,
s egy öröklődő, rossz hitet.

A lelkem, mondd, ki menti meg?

Kerestem hát, mit kéne tenni,
más lelkeket megmentegetni,
szívvel, jó szóval megetetni,
s félelmeiket eltemetni!

Nincsen halál, csak átmenet,
ahol a lélek átmehet
oda, hol fény van, s szeretet!

Tanulni jöttem, tapasztalni,
tudatos verseket szavalni,
s hozni a kor üzenetét,
lehet a lét
még meseszép!

Csak felgyorsult a mindenségem,
az idő nem úgy száll, mint régen,
s rossz az irány, amerre nézünk,
elvész teremtő képességünk,
hisz lelkünk rosszul fókuszál!
Amikor bántják, bosszút áll!

Egymást bántjuk, s vele magunkat,
s a gödörből, a fény kijuthat?
Miközben egyre lejjebb ásunk,
aztán meg nem lesz maradásunk!
Rossz az irány, kivülre nézünk,
s ki sem vetül szellemünk, fényünk!

Be kéne fordulnunk hát újra,
rálépni már a belső útra,
fényünkkel látva, és teremtve,
hatni az éhes emberekre,
kik a tudást is éhezik,
mert létezik,
csak épp elébünk nem teszik!

Javítsuk hát a világunkat,
lássuk a felfénylő utat,
amit lelkünk buzgón kutat,
s amit belső fényünk megmutat!
Mit beragyog a szeretet,
melyen, ha veled lehetek,
élhetek teljes életet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Súgom a békét!


Aranyosi Ervin: Súgom a békét!

Súgom a békét! Súgd tovább!
Teremtsen szavunk új csodát!
Vigye a szél árkon-bokron át!
Lelje meg bennünk otthonát!

Súgom a békét! Ez kell nekünk!
Hadd legyen világunk szebb velünk!
Ássuk el végre a fegyverünk,
kell, hogy mi egymással EGY legyünk!

Súgom a békét! Súgd te is!
Életet éltet, ki benne hisz!
Ez az az út, mi mennybe visz,
amitől édes lesz majd az íz!

Súgom a békét! Védelek!
Együtt kell élnem még veled!
A közös életünk szép lehet,
amikor alkot a képzelet!

Súgom a békét! Én elhiszem,
hogy jó a ritmus, amit ver szívem!
Mert nyugalom járja át, tölti meg,
és pont azt dobogja, mint a tied!

Súgom a békét! Ébredj világ!
Ne hagyd a gonoszt hatni rád!
Szeretet nem gerjeszt rút vitát,
mondjunk a békéért egy imát!

Súgom a békét! Imádkozom!
Mennyből, a jóságot, áthozom!
Áldás lehessen az álmomon,
örökös békéről álmodom!

Aranyosi Ervin © 2024-03-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!


Aranyosi Ervin: Dalold ki magadból!

Mikor úgy érzed, minden elveszett,
mikor nem leled életkedvedet,
e dal majd akkor fog találni rád,
amikor ott kívül nyomasztó a világ!

Mikor úgy érzed, nincsen már tovább,
mikor kihalnak az éltető csodák,
e dal majd akkor szép szívedhez ér,
talán e daltól megpezsdül a vér!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Amikor érzed, hogy újra van remény,
amikor lelked átjárja a fény,
Amikor élő hited újra rád talál,
akkor a lelked száll, mint a madár!

Refrén:
Hát énekelj!
Életre kelj!
Kell, hogy mást is érdekelj!
Ha szól a szív,
szeretni hív,
a dalban izzó fényre lelj!
Hát énekelj!
Kérlek felelj,
A daltól új életre kelj!

Aranyosi Ervin © 2024-02-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva