Aranyosi Ervin: ’56 emlékére

Aranyosi Ervin: ’56 emlékére

Hiába volt, s hiába holt,
ki jobb világról álmodott,
hisz a világ rosszabbodott,
a szabad nép elbujdosott!
S aki maradt, mit sem haladt,
rabbá tette bősz akarat,
tankok festették vérvörösre
a mindent látó falakat.

Hiába várt a barikád,
egy láthatatlan rabigát,
akasztottak nyakunkba hát,
bár lelkünk új holnapra várt!
Rabbá lettünk, nem szabadok,
az ősi nép, a Magyarok,
saját hazában bujdokol,
mit eladtak az árulók!

Mi lett velünk, ünnepelünk,
a múltban megnyugvást lelünk?
Testvérünk fordult ellenünk,
mások írnak sorsot nekünk?
Sötét a múlt, és nem tanult
a nemzet, bárhogy alakult,
élősködöknek térdre hullt,
s fájó ünneppé vált a múlt!

Aranyosi Ervin © 2023-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva