Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…

Hiába ragyog kint a Nap,
ha szívemnek fáj a pillanat,
ha lelkem sötétségben él,
mert elhagytál, mert elmentél.

Üresség vár csak mindenütt,
a világom lassan kihűlt,
de visszavárlak, jól tudod,
belőled csak ennyi jutott!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Hiába fúj az őszi szél,
az álmom nem rólad mesél.
Magányról szól a pillanat,
elmentél, semmim sem maradt!

Lassan kihűl bennem a fény,
alig pislákol a remény,
üres, sivár az életem,
mióta nem vagy énvelem!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2025-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
11

By

Aranyosi Ervin: Beleélve magad

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Beleélve magad

Egy könyvet olvasva,
új világba léphetsz,
közelebb kerülhetsz
a jóhoz és a széphez!

Lehetsz főszereplő,
átélhetsz csodákat,
s lehet, titkos álmod
is valóra válhat.

Lekapcsolhatod
a kívül zord világot,
s átélheted benne,
mire szíved vágyott!

Minden könyv új élet,
s műveli elmédet,
gazdagabbá, többé,
élőbbé tesz téged!

Aranyosi Ervin © 2025-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
23

By

Aranyosi Ervin: ’56 emlékére

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: ’56 emlékére

Hiába volt, s hiába holt,
ki jobb világról álmodott,
hisz a világ rosszabbodott,
a szabad nép elbujdosott!
S aki maradt, mit sem haladt,
rabbá tette bősz akarat,
tankok festették vérvörösre
a mindent látó falakat.

Hiába várt a barikád,
egy láthatatlan rabigát,
akasztottak nyakunkba hát,
bár lelkünk új holnapra várt!
Rabbá lettünk, nem szabadok,
az ősi nép, a Magyarok,
saját hazában bujdokol,
mit eladtak az árulók!

Mi lett velünk, ünnepelünk,
a múltban megnyugvást lelünk?
Testvérünk fordult ellenünk,
mások írnak sorsot nekünk?
Sötét a múlt, és nem tanult
a nemzet, bárhogy alakult,
élősködöknek térdre hullt,
s fájó ünneppé vált a múlt!

Aranyosi Ervin © 2023-10-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva