Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Nem elég várni folyton másra,
hogy egyszer csak szeressenek,
szeresd magad, így lelhetsz társra,
meg kell nyitnod a szívedet!

Ha önmagad tudod szeretni,
majd más is képes lesz reá,
próbálj meg kicsit fényesedni,
tárd ki a szíved végre már!

Nem elég csak a kart kitárni,
meg kell nyitni a lelket is,
szeretettel a jóra várni,
s megkapja az, ki benne hisz!

Amíg szeretni nem vagy képes,
addig majd más is elkerül,
úgy juthatsz közel más szívéhez,
ha fényed az arcodra ül!

Nem elég sírni bús magányban,
ki kell tárnod az ablakot!
Hadd lássák szerte a világban,
ami a szívedben ragyog!

Aranyosi Ervin © 2024-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Úgy szeretnék az arcodra mosolyt csalni én,
hadd ragyogjon vidáman a bánatod helyén!
Mert jól tudom, hogy attól aztán felragyog szíved,
s visszaadja az életben elvesztett hited!

Úgy szeretném, ha megélnéd végre álmaid,
ha elhinnéd, hogy lelked mélyén teremtőd lakik.
Mert jól tudom, ha megértenéd, hogy ez mit jelent,
átírhatnád, gondolattal a fájó jelent!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Úgy szeretném, ha ott maradna rajtad a mosoly,
engedd el a gondjaid, mert egyik sem komoly!
Mert jól tudom, hogy változtathatsz, s világod követ,
élvezd csak az életedet, s találj örömet!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Aranyosi Ervin © 2024-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz üzenete


Aranyosi Ervin: A tavasz üzenete

Tavaszi napfény simogatja arcod,
langyos ma még, de igaz, tiszta fény.
Kisimít rajta apró ráncot, karcot,
mosolyod csillan, mint egy tünemény.
A virágszirmok, zöldülő mezőkön,
apró fejecskék, nyíló életek.
A tavasz végre úrrá lesz a Földön,
hálás vagyok, hogy én is élhetek!

Bár ez a tavasz költözne belénk is,
és megmutatná, mi a lényeges!
Nem uralnunk kell, ám csodálni mégis,
mind azt a jót, mit a lélek keres!
Nem birtokolni, csak élvezni a szépet,
nem haszonért, a szépsége miatt!
Megérteni, hogy miről szól az élet,
s élvezni azt, mit a lét ingyen ad!

Ha ez a fény, a szívünket simítja,
s lefog majd bántó, önző kezeket,
kezünkben lesz a boldog élet nyitja,
ami nem más, mint értő szeretet.
Ha ezen át nézzük majd a világot,
a természet is visszamosolyog,
így lesz a lét az embertől megáldott,
s így lehetnek a lelkek boldogok!

Engedjük hát a tavaszt a szívünkbe,
s érezzük át az élet örömét,
hiszen Napunk, ragyog mindegyikünkre,
és ettől válik gazdaggá a lét!
Élvezd a fényt, az érző melegséget,
engedd, hogy lelked béke járja át,
nem véletlen hívtak világra téged,
hisz tőled is gazdagabb a világ!

Aranyosi Ervin © 2024-03-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hadd lássam a mosolyod!

Megrendelhető a képre kattintás után!

Aranyosi Ervin: Hadd lássam a mosolyod!

Volt oly idő, mikor otthon-maradni kellett,
s nem mehettünk el a bántó dolgok mellett,
akkor is kaptam áldást, és írtam verseket,
melyek gondolkodtattak, elérve lelkeket.
Volt oly idő, mikor nem láttam arcod,
amikor szép mosolyod, el kellett takarnod,
és nagyon híján voltunk gyógyító ölelésnek,
szerető szép szavaknak, miket szívünkbe vésnek!
Én akkor is akartam, hogy mosolyod ragyogjon!
Hogy a mosoly, bennünket összefogjon,
s túljussunk bántón, megalázó léten,
akkor is írtam versem, érted, s értem!
Remélem azt, e kor már nem tér vissza,
lelkem mosolyod, oly örömmel issza,
és nem tart távol egymástól semmi sem,
mert újra együtt dobban szíved, s szívem!
Hadd lássam hát mosolyod arcodon,
nevess te is tegnapi harcodon,
hogy hadd lehessen szeretve minden ember,
a gyógyult világ, élhessen szeretettel!

Megrendelhető az alábbi linkre kattintva:
https://shop.aranyosiervin.com/hadd-lassam-a-mosolyod

Aranyosi Ervin © 2024-03-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halál-félelem


Aranyosi Ervin: Halál-félelem

Vallásos vagy, mégis félsz a haláltól?
Félelmedet eloszlatni, mi gátol?
Ha túl leszel, megoldódik magától,
átléphetsz az öröklétbe, a mából!

A fájdalom játszadozik tevéled.
Minél jobban közeledik, úgy érzed,
egyre jobban megkeserít az élet,
szinte már csak gondod akad, temérdek!

Megsemmisül minden, ami te voltál,
megkopsz lassan, nincsen miért ragyognál?
Úgy gondolod, a föld mélye nagyon vár,
nem boldogít a világi vagyon már?

Elveszted a kapcsolatod a léttel,
éjszakánként megbékélsz a sötéttel.
Nem ízlik már sem a lét, sem az étel!
bántó a nap, s ez alól nincs kivétel!

Aztán eljön rég rettegett halálod,
nem siet az, még akkor sem, ha várod,
odaát vár milliónyi barátod,
kiktől boldog lesz a lelked, ha látod.

Csak hát, mikor leszületünk, felejtünk,
tudat fölé zsugorodik a lelkünk,
tanulással fel kellene emelnünk,
és az embert földi mennybe terelnünk!

A szélvédőnk hazugságtól homályos,
hitrendszerünk butaságtól dagályos!
A lét célja oly sokáig homályos,
a valóság, őrülettel határos!

Mert mi van, ha létezik a túlvilág,
ahova csak a lélek tud jutni át,
s mi van, ha pont azok fognak várni rád,
kik szerettek, de előtted léptek át?

Vajon mért félsz a haláltól annyira,
hisz feltámad mindaz, ki Isten fia!
Lelkednek lesz aztán is hol laknia,
csak a testnek kell földhöz ragadnia.

Aranyosi Ervin © 2024-01-29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A szeretet csillaga


Aranyosi Ervin: A szeretet csillaga

Messzi-messzi Galaxisban
érik már a szeretet!
Hogy elhozd e földi létbe,
erről szól a szereped!
Azt nem lehet pénzért kapni,
ha van is, nem eladó!
Ám, hogy másban hol találod,
a szíved a jeladó!
Az erő, ott van szívedben,
csak használnod kellene,
jóember képes elérni,
kit segít a jelleme!
Kinek ott ragyog szívében
a szeretet csillaga,
annak használnia kéne,
s szeretve lesz ő maga!

Aranyosi Ervin © 2024-01-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én és a tükör


Aranyosi Ervin: Én és a tükör

Fogtam a tükrömet,
szépen átfestettem:
– Mosolyommal máris
szebbnek látszol, szentem!
Vidámabb a szemed,
kedvesebb a szád is,
s nem is olyan unott,
mint amikor ásítsz!

Mától kezdve mindig
ezt az arcot látom,
s máris vidámabbá
váltam kisbarátom!
Szemeim ragyognak,
élettel telnek meg,
így látom igazán
gondtalan gyermeknek!

Meg kéne őriznem
a gondtalanságom,
szebbé kéne tennem,
nyugtalan világom!
Kívül is belül is
fényesen ragyognom,
A vidám, jókedvet,
meg kellene szoknom!

Meg kellene szoknom,
gyakran gyakorolnom,
nem kellene többé
másokat okolnom!
Inkább a tükörbe
és magamba néznem,
talán megváltoznék,
s jobb lennék egészen!

Ahogy megváltoznék,
változna világom,
hatna rá a kedvem,
vidám mosolygásom!
A világ onnantól
lehetne a tükröm,
amire naponta
jókedvemet öntöm!

Varázsolnék szebbet,
varázsolnék jobbat,
leraknám alapját
a szebb holnapomnak!
A tükrözött csodám
visszamosolyogna,
felvidított szívem
boldogan dobogna!

Megállok előtted,
légy a tükörképem!
Akarj te is mától,
jobban élni, szépen!
Figyeld, velünk együtt
változik világunk,
amit egyre szebbnek,
s vidámabbnak látunk!

Aranyosi Ervin © 2024-01-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Dal a bohócnak


Aranyosi Ervin: Dal a bohócnak

A bohócnak is fáj a szíve olykor,
és nem látszik rajta a fájdalom!
Nem látszik, a megrajzolt mosolytól,
nem tudják, hogy szíve fáj nagyon!

Eltitkolja, sohasem mutatja,
a mások lelke fontos őneki,
a vidámságot más szíveknek adja,
mert ez telik érzőn tőle ki!

Refrén:
Hadd gyógyítsam meg a szíved,
hadd ragyogjon őszintén,
legyen holnap miben hinned,
bánatodat elvinném,
s ha boldog lennél, elhinném!

Vidám bohóc kéne a világnak,
ki jókedvűen, őszintén nevet,
kit tiszta szívvel mosolyogni látnak,
akitől boldogok a fáradt emberek!

Refrén:
Hadd gyógyítsam meg a szíved,
hadd ragyogjon őszintén,
legyen holnap miben hinned,
bánatodat elvinném,
s ha boldog lennél, elhinném!

Aranyosi Ervin © 2023-12-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyémánt


Aranyosi Ervin: Gyémánt

Látod, gyémántból vagyok,
lelkem mélyén fény ragyog,
így várom a holnapot,
fényt adok, és fényt kapok.

Nem érdekel semmi más,
csak a szépség, csillogás,
s amit vágyok, az egy társ,
vegyél észre, kell, hogy láss!

Hogyha kell, kemény leszek,
hogyha kell, csodát teszek,
szép szívedbe rajzolok,
bele nyilat karcolok!

Kívül kemény, belül lágy,
mikor ránk talál a vágy,
mikor együtt csillogunk,
akkor boldogok vagyunk!

Egyszer majd gyűrűt veszel,
szíved kincsévé teszel,
akin gyémántod ragyog,
s olyan lesz, mint én vagyok!

Lásd meg bennem, ami szép,
legyen a világ miénk!
Ha elvesznék emelj fel,
csillogtass a szíveddel!

Lásd bennem a gyémántot,
az ékszert, s boldogságot,
ragyogtass fel, tündököljek,
szikrázhassak végre tőled!

Lásd meg bennem a gyémántot,
bennem élő gazdagságot,
szerelemnek koronáját,
világodnak összes báját!

Aranyosi Ervin © 2023-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem vehet el tőlem senki!


Aranyosi Ervin: Nem vehet el tőlem senki!

Nem szakíthat tőlem senki el,
amíg csak élek bennem létezel.
Az életem vagy, s szívedben lakom,
és boldogító minden alkalom,
mert örömteli minden pillanat,
amíg a lelkünk egy úton halad.
Nézd el nekem, ha néha bántalak,
ha fáj a lelkem, s nem süt rám a Nap!

Ha rám ragyogsz, hát nem is kell nekem!
Minek a Nap, ha itt vagy énvelem,
hisz két szemed sokkal szebben ragyog,
s ha rám nevetsz,  én már boldog vagyok!
Az enyém vagy, ezt ígérte szavad,
de nem vagy rab, csak végtelen szabad,
mert amire vágysz tőlem megkapod,
hadd legyek hát szerencse csillagod!

Mert nem vehet már tőlem senki el!
Pokolra hívsz, vagy mennyekbe viszel,
mindegy nekem, csak add mindig magad,
vegyél el mindent, s annál több marad!
Én rád ruháztam érző lelkemet,
s hidd el, nagyobb kincs ennél, nem lehet!
Amíg csak élek, mélyen bennem élsz,
s álmokon át a léten át kísérsz!

Aranyosi Ervin © 2023-09-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva