Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

dec
24

By

Aranyosi Ervin: Hadd legyen karácsony mától örök ünnep!

Category: Mikulás, Karácsony, Szilveszter, Húsvét Tags: , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hadd legyen karácsony mától örök ünnep!

Aki eddig bántott, annak megbocsájtok,
kerülje el őt is a bánat, az átok!
Nem is ő miatta, magam miatt teszem,
mert ha rá haragszom, magamat mérgezem!

Aki pedig szeret, annak szívből adok,
s hiszem, tiszta szívvel, szeretve maradok!
Bárcsak megértenék végre az emberek,
hogy miért is fontos, ha a szívünk szeret!

Akad tehát dolgunk ezen a világon,
legyen végre mindig, örökké karácsony!
Hagyjuk a rohanást, lassítsunk le végre,
engedjük Napunkat felszállni az égre!

Fénye mindenkire egyformán ragyogjon,
szívünk szeretetből többé ki ne fogyjon!
És az ember többé senkinek se ártson,
legyen örök ünnep eztán a karácsony!

Ám, amíg ez így lesz, nagyon sok a dolgunk,
miközben tanítunk, sokat morgolódunk.
Tanuljunk megértést, türelmet kiváltképp,
legyen szívünk mélyén, jót akaró szándék!

Tanuljunk örülni, másra mosolyogni,
ahogyan egy kisgyermek tanul meg totyogni!
Örüljünk magunknak, minden jó lépésnek,
minden kedves szónak, mit szívünkbe vésnek!

Mikor nem megy tovább, huppanjunk a földre,
s kezdjük el elölről, belépve a körbe!
Szórjuk szeretetünk, s a jóra figyeljünk,
elesett lelkeket magunkhoz emeljünk!

Szabadítsuk is fel szolgává tett lelkünk,
Istenünk áldását benne meg kell lelnünk!
Tegyük azt másokkal, mit magunkkal tennénk!
Hiszem, ettől mind-mind boldogabbak lennénk!

Aranyosi Ervin © 2021.12.24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
21

By

Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Ébresszük a fényt!

A sötétség ma volt tán a legerősebb,
naplemente után ébresszük a fényt!
Kapjon a szeretet új erőre tőled,
add vissza a tőlünk ellopott reményt!

Meg kell váltanunk ma nekünk a világot,
Jézus is e célból, fényből született,
a születésnapját későbbinek látod,
a sötét használja e pár nap szünetet!

De mi reménykedünk, fény jövetelében,
s őrtüzeket gyújtunk, ahogy őseink,
ősi hagyományról szól a dal az éjben,
s a szívünkben élnek drága hőseink.

A Turul madár is kiterjeszti szárnyát,
óvja nemzetségét, tőle szent e föld!
S hiszem, felrepíti égi Nap világát,
mi a magyarokra egykor tündökölt!

S talán tiszta fénytől megszépül világunk,
szívünk melegséggel újra megtelik,
őseinkhez lassan vissza kell találnunk,
s megmutatni büszkén, többre is telik!

Aranyosi Ervin © 2021.12.21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
9

By

Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Hallgass a medvére!

– Irgum-burgum – szólt a medve.
– Ne legyetek elképedve,
hogy ember nyelven beszélek,
de én gondolkodva élek!
Ha már gondolkodva élek,
az árnyékomtól se félek,
megy előttem, jön utánam,
eddig is a fényben jártam.

Az árnyékom néha hosszabb,
ha elfutnék, annál rosszabb,
hiszen úgyis utolérne,
talpam alatt is elférne,
s akkor sötét lenne bennem.
Ki kéne a fényre mennem,
hogy a sötét meneküljön,
és örökre elkerüljön!

De ha Napom bennem ragyog,
úgy érzem, hogy teljes vagyok.
Elkerül félelem, kétség,
elmenekül a sötétség!
Szeretet lép a helyébe,
s minden rossznak így lesz vége!
Csak utánozz, s lépjél végre,
s gyere ki a tiszta fényre!

Aranyosi Ervin © 2021.12.09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
26

By

Aranyosi Ervin: Advent előtt

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Advent előtt

Nem is tudom, milyen világ ez,
mibe csöppentünk emberek?
Szeretnék szívvel közeledni,
de megtiltják, hát nem merek!
Adnék jó szót, kis melegséget,
de tőled távol tartanak!
Nincs ölelés, nincs egyetértés,
csak rettegést adó szavak!

Hát tényleg, ez lett a világunk?
Nem él már bennünk Istenünk?
Csupán csak mind túlélni vágyunk,
és szegényebb a Föld velünk?
Halálos méreg terjed széjjel,
és testet-lelket oltanak,
s hazudnak kínzón, szenvedéllyel,
s pusztítanak hazug szavak?

A szó ma már egy gyilkos fegyver,
hazugsággal kiélezett,
a testünk idegen anyagtól,
lelkünk szavaktól mérgezett!
Érzéseink csendben kihűlnek,
egymást bántjuk a rossz helyett.
S a hatalom dörzsöli mancsát,
mert velünk bármit megtehet.

Nem együtt, s nem egymásért élünk,
megosztott, szétszórt rész vagyunk,
lassan már jól szeretni félünk,
s megvezetetté lesz agyunk.
Én nem hiszem, hogy ezért jöttünk,
áthaldokolni életet!
Jó szó és ölelés hiányzik,
hová tűnt el a szeretet?

Talán újra tanulni kéne,
elfordítani a fejünk,
és inkább egymásra figyelni,
hogy újra testvérek legyünk!
Talán még nincs késő szeretni,
talán még akad egy esély,
próbáljunk hát egymásért tenni:
– Azért vagyok, hogy szebben élj!

Advent jön, s kell hogy megszülessen
szívünk mélyén a szeretet,
nélküle éhen hal világunk,
ha nincs jó szó, mi megetet!
Ölelés kell, mosoly az arcra,
rémület űző szép szavak!
Adjunk a szívnek melegséget,
s jó szót, mik élőn tartanak!

Ne legyen üres és kietlen,
ünneptelen várakozás,
szeretet nélkül lehetetlen,
kell hát az összetartozás!
Öleljük együtt át a Földet,
fogjuk meg most egymás kezét,
gondoljunk minden elesettre,
hitünk erejét szórva szét!

Merüljünk el a szeretetben,
mikor adunk, rögtön kapunk,
s nem is lehetne ennél szebben,
hogy felragyoghasson Napunk!
Költözzön lelkeinkbe béke,
olvadjon eggyé minden szív,
hadd éljen lelkünk összeérve!
Testvér, a szív szeretni hív!

Aranyosi Ervin © 2021.11.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
16

By

Aranyosi Ervin: Én építek, és alkotok…

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Én építek, és alkotok…

Én építek, és alkotok,
– igaz még kisgyerek vagyok,
de élvezem az életem,
s utamon nyomokat hagyok.
Fentről kacag reám a Nap,
az arcomon mosoly ragyog,
mert felvidít a gondolat,
hogy boldog kisgyerek vagyok…

Az szeretnék maradni én,
hát hagyd, hogy süssön rám a Nap!
Ne vedd el játékaimat,
mert akkor semmim sem marad!
Ne félni taníts engemet,
az élet annyi mást tanít!
Szabadítsd fel a lelkemet,
tedd kinccsé létem napjait!

Tudod mit? Figyelj én reám,
s élvezd te is az életet!
Játsszál velem, legyél vidám,
igazán élni így lehet!
Ne nézd, mások mit mondanak,
ne bántsanak meg érdekek!
Ne kullogj te mások után,
éld szabadon az életed!

Én építek, és alkotok,
ettől lehet szép a világ!
Igaz, még kisgyerek vagyok,
de tiszta lélek, aki lát!
Te se takard el a Napot,
tőle is kapok még reményt,
engedd inkább a lelkedbe
a felemelő tiszta fényt!

Aranyosi Ervin © 2021.11.16
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
10

By

Aranyosi Ervin: Útmutató

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Útmutató

Kiteszem lelkemet,
lásd milyen vagyok!
Szeretet verseim
csak elvetett magok.
Ha benned kikelnek
és szirmot bontanak,
világról mesélnek,
a fénnyé vált szavak.

Kiírom magamból,
mi lelkemből fakad,
világot alkotnak,
teremt a gondolat.
Fény útján küldöm el,
tenálad célhoz ér,
új álmot, új hitet,
és új jövőt ígér!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!

Megnyitom lelkemet,
szálljon rád a fény,
Igaznak születtünk,
egy csodás földtekén!
Nincsenek bűneink,
ma is tiszták vagyunk,
ha jó szándék vezet,
reményt is adhatunk!

Refrén:
Ébren is álmodom,
kövesd hát lábnyomom,
mutatom, merre kéne menni!
Nap, mint nap itt vagyok,
szavaim hit-magok,
világunk rendbe kéne tenni!
Világunk rendbe kéne tenni!
Világunk jobbá kéne tenni!

Aranyosi Ervin © 2021.11.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
11

By

Aranyosi Ervin: Hétköznapi ima

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 3 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Hétköznapi ima

A szeretet-energia
körbevesz és megvéd.
Ha a lelked gyógyítanád,
csendesítsd le elméd!
Figyeld meg az érzéseket,
mely szívedből árad!
Jó érzésből, örömökből
építs erős várat!

Ne enged, hogy harag és düh
gyakran rád találjon!
Bocsásd meg a mások vétkét,
ne engedd, hogy fájjon!
Bocsáss meg saját magadnak,
ürítsd ki a lelked!
Engedd át a belsőd mélyét,
a tiszta szeretetnek!

A szeretet-energiád
küld szét a világba,
a sok fáradt, kihűlt lelket
hadd gyújthassa lángra!
Ha a lelked végre gyógyult,
emeld fel a másét,
támogasd a jövő álmát,
ne az elmúlásét!

Imádkozz a benned élő,
szerető Istenhez!
Segíts végre önmagadon,
s kívüled is rend lesz!
Akarj hinni szebb holnapban,
élő, szép világban,
tiszta lelkű emberekben
élő igazságban!

Legyen ez az ima mától
hétköznapod része!
Veled együtt változik majd
a világ egésze.
Ne adj erőt a gonosznak,
sötét gondolattal,
ragyogj együtt a lelkedben
felragyogó Nappal!

Szórd széjjel a szereteted!
Ha jóságod terjed,
meglátod, egy szebb világba
emelkedik lelked!
Hol az élet fontosabb lesz,
minden egyéb másnál,
figyeld hát meg a jeleket,
hogy ébredhess, s lássál!

Úgy imádkozz az Istenhez,
hogy legyél egy véle!
Tapasztald meg létezik-e,
lelked mélyén él-e?
Ha már tudod, hogy létezik,
nincsen mitől félned,
csak az Isten gyermekeként
világod megélned!

Egy az Isten, egy az ember,
egyek vagyunk mind itt!
Nem szükséges az embernek
harcolnia mindig!
Hisz a Földre boldogulni
és szeretni jöttünk,
és ha együtt emelkedünk,
nem lesz más fölöttünk!

Aranyosi Ervin © 2021.10.10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
1

By

Aranyosi Ervin: Október

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Október

Október fénylő, okker-aranyába
mártja a szél villámgyors ecsetét,
művészi színt visz az indián-nyárba,
cseppeket szórva a fákon szerteszét.
Olykor vöröst fest, véresen komolyra,
olykor irigység sárgája virít,
barna is jut a szél tépázta lombra,
festi a haldoklás gyönyör-színeit.

Pompával vigad a megfáradt természet,
terhüket télre leteszik a fák,
itt utoljára gondolt egy merészet,
színes levélből szőtt szőnyeget alánk.
Az avar megroppan lépteink súlyától,
zizegve súgja végső szavait,
még fel-felröppen, de haladni nem gátol,
hagyja porladni lelke hamvait.

Borong az idő, elmereng a lélek,
mint minden őszön, halványul a fény.
Az őszi ködben mégis érzem, élek!
A Nap felől pislákol a remény.
Hálás vagyok, hogy nekem nem kell mennem,
hogy álmodozva tavaszt várhatok,
borongok tán, de hit világít bennem,
hogy változom, s tán jobbá válhatok.

Aranyosi Ervin © 2021.10.01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
25

By

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

Hartman Judit festménye

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Valami fontosat
tudhat az én manóm,
s teszi is a dolgát
szépen, jót akarón.
Az ő paprikái
vígan mosolyognak,
ezt tartom csodának,
igen nagy dolognak!

Mert Paprika Jancsi
sok mosolyt varázsol,
s odavan a lelke
mások mosolyától.
Az ő képéről sem
lehet letörölni,
s a paprikáinak
nagyon tud örülni.

A paprikáira
a Nap szebben ragyog,
s ettől jobban nőnek,
ezért lesznek nagyok,
héjuk a napfénytől,
lesz igazán fényes,
ez már rég nyílt titok,
csak így lehetséges!

Paprikák gyökere
folyton vízben ázik,
a manónk egész nap
viccel és mókázik!
Egyszer, nagy titokban
meg is lestem őket,
s jól megmosolyogtam
a vidám nevetőket.

Nem akad más dolguk,
csupán nagyra nőni,
levegőt beszívni,
aztán fészkelődni,
nevetni, hogy látsszon,
a boldogság rajtuk,
ettől lesz olyan szép,
jól felfújt alakjuk.

A testük megtelik
tiszta levegővel,
jó édeskés ízzel,
erük, meg erővel!
Ezzel teszik később
finommá az ételt,
ezt alátámasztja,
ki ma jót ebédelt.

A paprikák bizony
varázsolni tudnak,
amikor az ember
konyhájába jutnak.
Távoli rokonuk
a jó paradicsom,
ezért a kettőjük
közös főztje finom!

A paprika belül,
ha megnézed üres,
sok apró mag lakja,
ami nagyon ügyes,
mert ha szerte szórjuk
odakint a kertben,
megjelenhet szépen,
a magból kikelten.

Kis gyökeret ereszt
azzal kapaszkodik,
szép zöld szárat növeszt,
s az sem panaszkodik,
lesz neki levele
és később virága,
és a manónk védi,
senki meg ne rágja!

Már a virágok is
vígan mosolyognak,
hála a napfénynek,
Paprika manónknak!
Paprika virágát
rovarok porozzák,
és, hogy mosolyogjon,
meg-megcsiklandozzák.

Ebből is látszik, hogy
mindig van rá oka,
hogy a nagyvilágra
villanjon mosolya.
Beporzott virágot
a mi manónk óvja,
az ágyások között
hosszú útját rója.

Virágból termés lesz,
s vigyázni kell nagyon,
óvni kell hidegtől,
nehogy lehervadjon!
Apró kis arcára
víg mosolyt kell csalni,
és hogy nagyra nőjön,
nagyon kell akarni!

A paprika manó
erre nagyon ügyel,
ezért szép a termés,
öntözi derűvel!
Ahol manó nincsen,
ott, bizony nem terem,
ezért is olyan jó,
hogy van manóm nekem!

Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
16

By

Aranyosi Ervin: Éld át az élet csodáját!

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Éld át az élet csodáját!

Ma reggel ismét madárdalra keltem,
vidám dalocska ébresztgette lelkem.
A kelő Nap lomhán az égre kúszott,
s a nagy világ fénylő tengerben úszott.

Ahogy a Nap, úgy emelkedett kedvem,
s a madárdal is táncra perdült bennem,
azonnal szebbnek láttam a világot,
s éreztem létem, mily csodákkal áldott.

Az egyszerű nap ünneppé vált bennem,
és tudtam azt, hogy boldognak kell lennem,
hiszen az élet ma is megérintett,
lábam elé újabb csodákat hintett!

Derült az ég és bennem is eláradt,
s a kismadár dalolni el nem fáradt,
hirdette azt, hogy igen, szép az élet,
s ha hinni tud, hát megújul a lélek!

A természet ma is éli világát,
életre kelti millió virágát,
s lüktet a szív, mert madárdalra dobban,
és örömét nem tarthatja titokban.

Csakis a szépet kell a létben látni,
a lelkünket a világnak kitárni!
Természetben találva méltó példát,
hogy életed minden csodáját éld át!

Aranyosi Ervin © 2021-05-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts