Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
16

By

Aranyosi Ervin: Vegyük kezünkbe sorsunk

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

Székely Bertalan: Vérszerződés

Aranyosi Ervin: Vegyük kezünkbe sorsunk

Dörögve mordul ránk az ég,
villámló fényét szórja szét,
ebből is láthatjuk: – Elég!
Ébrednünk kéne réges-rég!

Az égen rossz előjelek,
s ne várd, hogy újak jöjjenek,
sötéten zúdul a vihar,
csapkod bőszen villám’ival!

Refrén:
Hallasd hát hangod nemzetem,
legyél úrrá a végzeten,
vedd kezedbe a sorsodat,
ne írja más az álmodat!
Több vagy te, mint amit hiszel,
hazugság tévútra visz el!
Tudatosodnod kéne már,
lelkedben Isten fénye vár.

Fentről megváltónk hangja szól,
kétségeinkre válaszol,
hiszen, most rossz úton megyünk,
magunkért kéne, hogy tegyünk!

Dörögve mordul ránk a hang,
figyelmet kérő vészharang,
elég volt, emberek elég!
Magunkért tennünk illenék!

Refrén:
Hallasd hát hangod nemzetem,
legyél úrrá a végzeten,
vedd kezedbe a sorsodat,
ne írja más az álmodat!
Több vagy te, mint amit hiszel,
hazugság tévútra visz el!
Tudatosodnod kéne már,
lelkedben Isten fénye vár.

Ez az, mi minket összeköt,
ősi tudás áll mind mögött,
lássatok végre emberek,
utunk a fény, a szeretet!

Mondjuk ki büszkén a nevünk,
gazdagodjon a lét velünk,
éledjen őseink hona,
a magyar nemzet otthona!

Refrén:
Hallasd most hangod nemzetem,
legyél úrrá a végzeten,
vedd kezedbe a sorsodat,
ne írja más az álmodat!
Több vagy te, mint amit hiszel,
hazugság tévútra visz el!
Tudatosodnod kéne már,
lelkedben Isten fénye vár.
Egünkön szép turul madár,
ránk szeretet és béke vár!

Aranyosi Ervin © 2021-07-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
19

By

Aranyosi Ervin: Átélni a mesét

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Átélni a mesét

Csoda szép mesét hallottam
és az álom elnyomott.
Persze, folytattam álmomban,
figyelmem el nem fogyott.
Én lettem a főszereplő
és ez tetszett, jaj, nagyon,
nekivágtam hát utamnak
egy felfénylő hajnalon!

Képes voltam varázsolni,
képzeletem dolgozott,
s minden egyes varázslatom
életembe jót hozott.
S nem csak nekem lett jobb sorom,
javítottam másokét!
Egyre vidámabban éltem,
ha szívem másokhoz ért!

Ha majd egyszer felébredek,
folytatnom kell a mesém!
A világ nagy varázslója,
azt hiszem, az leszek én!
Segítek az embereknek,
hogy magukban higgyenek!
Hiszen láttam, mire képes,
álmában egy kisgyerek!

Aranyosi Ervin © 2021-05-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

máj
12

By

Aranyosi Ervin: A legrosszabb, ha látod..

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 5 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A legrosszabb, ha látod…

A legrosszabb, ha látod azt, ami megmérgez,
de nem tudsz eljutni az emberek szívéhez,
az értelem, mint kő a falról lekoppan,
és nincs megváltás már fénylőn holnapokban.

A legrosszabb, ha látod, győzött a sötétség,
s nincs az emberekben ellenkezés, kétség!
Elfogadnak bármit, ha szépen hazudnak,
s elfelejtik azt is, amit régen tudtak.

A legrosszabb, ha látod tehetetlenséged,
s hiába világít gondolkodó fényed,
elvész az esélyed, hogy jövőt teremthess,
visszavezess mást is az isteni rendhez.

A legrosszabb, ha látod, hogy akiben hittél,
a sátánra hallgat, hazugság szerint él,
s nem látja világát, s nem akarja látni,
így hát könnyű vele bármit megcsinálni!

A legrosszabb, ha látod, több van már a vakból,
süketből, ki nem ért jobbító szavakból,
s kit nagyra tartottál, ma beáll a sorba,
buta követőit magával sodorva.

A legrosszabb, ha látod, s nem tudsz cselekedni,
nem tudod világod jobbá, szebbé tenni,
s mint egy ócska filmet, könnyes szemmel nézed,
hogyan rombolják le fentről az egészet.

A legrosszabb, ha látod, s nem akarod látni,
a megoldást nem vagy képes megtalálni,
csak mocsarat látsz, hol lelkek fuldokolnak,
s mindennap zsákutca, s tán nem is lesz holnap.

A legrosszabb, ha látod, börtön a világod,
s éljük a tervezett, rút rabszolgaságot,
és a rabszolgákból már nem is kell ennyi,
elfelejt az ember őszintén szeretni.

Aranyosi Ervin © 2021-05-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
3

By

Aranyosi Ervin: Hálni jár belém a lélek?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hálni jár belém a lélek?

Halódni jár belém a lélek,
pontosan úgy, mint másba is?
Ki napról, napra újra éled,
de bevált megszokásban hisz?
Ne hagyjuk elveszni a lelkünk,
keltsük életre lelkesen,
tegyük szebbé a nagyvilágot,
hogy újra élhető hely legyen!

Én jól tudom, hogy megvezetnek,
s a lelkem mélyén lázadok!
Kiáltanám az embereknek,
ébredjetek fel, lássatok!
Vegyétek észre a valósat,
s ne higgyétek a hazugot,
s ne oltsátok szomjatok ott
hol halál forrása buzog.

Nem halni jár belénk az élet,
hiszen mind életre születünk,
nem csak kitalált a történet,
a lét nem csak történik velünk!
Mert ha kell, van beleszólásunk,
sorsunkhoz lehet több közünk,
ha magunknak nem gödröt ásunk,
hanem élő álmot szövünk!

Az élet szép! S mi mégis,
mégis cipelünk mázsás terheket!
Szeretnénk végre kiélvezni,
letenni hát, mért nem lehet?
Megélni csak a boldogságot,
ízlelgetni egymás szavát,
bejárni szépen, megcsodálva
a szépségekkel telt hazát?

Mért kell a létben meggebedni,
tudva, hogy rabszolgák vagyunk,
és tesszük dolgunk napról napra,
s szemét hegyeket alkotunk.
Íróasztalnál annyi ember
értelmetlen dolgot csinál,
és akta hegyek magasodnak,
az irodisták lábainál.

Rengeteg munka értelmetlen,
és túlórázni is lehet!
Lassan az adat, statisztika,
mint sír, maga alá temet.
S ha kérdeznéd, hogy mi a haszna,
csupán annyi, hogy pénzt keress,
hogy költhess, olykor szórakozva,
s pár percre jóllakott lehess!

Húsz éven át készülsz a létre,
tanulsz, de többre nem viszed.
Nem is jössz rá a zord miértre,
hisz érted van! Mert ezt hiszed!
Amit tanulsz, el is felejted,
csak néhány szükséges marad,
amit, ha kéne, megtanulnál,
akár pár röpke hét alatt!

Az életről mégsem tudsz semmit,
arra nem tanít iskola,
ezért él gyakran, mit sem értve,
a tudós tanárok sora.
Fegyelmezés lenne a fontos,
leírt szöveg bemagolás?
Kockafejekké válni pont most,
mert lexikális a tudás?

Nem hálni jár belém a lélek,
hanem megélni a napom,
és mindig szebb jövőt remélek,
hitem elvenni nem hagyom!
Talán mások is felébrednek,
és visszatér az értelem,
s elbuknak majd, kik megvezetnek,
s szabad lehetsz végre velem!

Aranyosi Ervin © 2021-03-03..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jan
5

By

Aranyosi Ervin: Bűntelennek születünk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Bűntelennek születünk

Az a bűnös, aki mondja!
Mert a lélek bűntelen!
Na meg, aki megtanítja,
hogy bűnös hogyan legyen!
Tiszta lappal érkezünk mind,
s tele írjuk papírunk,
s mivel bűnösnek neveznek,
egy léten át lapítunk!

Szabadítsuk fel a lelket,
az ember szerethető,
hittel, vággyal, mosolyogva,
minden cél elérhető!
Bűntelenül, szeretetben,
könnyebb élni emberek!
Hagyni kell hát, hadd tudhassa:
– Gazdagabb a lét veled!

Minden lélek – le a Földre –
ártatlanul érkezik,
senki nem válik gonosszá,
míg rosszal nem mérgezik.
S néha, bíz’ a legjobb szándék,
az is rossz útra vezet,
hitrendszer lehet a csapda,
így azt észre sem veszed!

Hogyan kéne jóvá válni,
nincs is ennél egyszerűbb,
észre kéne végre vennünk
egymásban a nagyszerűt!
A jó tettet megdicsérni,
felemelve lelkeket,
legjobb út egy szebb világba,
a megértő szeretet.

Mi értelme a világnak,
ha elnyom a hatalom?
Nem tesz senkit boldogabbá
mérhetetlen, nagy vagyon!
Ám ha másokkal megosztod
amid van, a keveset,
jó érzéssel gazdagodhatsz,
mely simítja lelkedet!

Más lelkében nyomot hagyva,
éljük szép világunkat,
s nincsen ember, aki erre,
tiszta szívvel, ráunhat.
Ám hiszem, hogy jobbá válunk,
ha mától mind így teszünk,
megépítjük mennyországunk,
s mind angyalokká leszünk!

Aranyosi Ervin © 2021-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
25

By

Aranyosi Ervin: Száll az idő…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Száll az idő…

Száll az idő, mint sólyom az égen,
mennyire más volt a világ itt régen,
mennyire más volt benne az ember,
fel volt ruházva az értelemmel,
eligazodott és tisztán látott,
értette még a zajló világot.

Száll az idő és múlnak a percek,
szeretnék látni úgy, mint egy gyermek,
szeretném élvezni ezt a világot,
szeretném hinni, hogy jó amit látok!
Beleolvadva élni a létet,
s látni, hogy magától zajlik az élet!

Refrén:
Megnyitnám a lelkemet,
beengednék, akit lehet,
beengedném, vendégül látnám,
a mások lelkét megcsodálnám!
Megnyitnám a lelkemet,
egyek vagyunk mind emberek!
Szebb lenne minden, ha egymásért élnénk,
egymást az életen végig kísérnénk!

Száll az idő, mint sólyom az égen,
szeretném megélni az emberségem,
szeretnék hinni az emberi jóban,
nyomokat hagyva a hófehér hóban,
nyomokat hagyni mások szívében,
boldognak lenni attól, hogy éltem!

Szeretném hinni, hogy ezt más is érzi,
lehet e Földön boldogan élni,
boldogan élni, s azt látni másban,
nem veszni el örök rohanásban!
Lelassulnék, a lelkem megvárnám,
életem célját így megtalálnám.

Refrén:
Megnyitnám a lelkemet,
beengednék, akit lehet,
beengedném, vendégül látnám,
a mások lelkét megcsodálnám!
Megnyitnám a lelkemet,
egyek vagyunk mind emberek!
Szebb lenne minden, ha egymásért élnénk,
egymást az életen végig kísérnénk!

Hadd nyissam meg hát lelkemet,
egyetlen út ha a szív szeret!
Egyetlen út és rá kéne lelnünk,
egymásra kéne tán jobban figyelnünk!
Szálljon a lelkünk, mint sólyom az égen,
elmondhassam majd, boldogan éltem!

Aranyosi Ervin © 2020-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

nov
4

By

Aranyosi Ervin: A lét csodaszép

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: A lét csodaszép

Szépen szeretve,
így élni jó.
Napba nevetve,
száll a hajó.
Álmokat szőve,
szeretni szép,
feltündökölve
írni mesét!

Valóra váltva
saját csodát,
s folyton csodálva
a Föld mosolyát!
Embernek lenni,
megélni valót,
csupa jót tenni,
használva a szót!

Hogyan is kéne,
hogyan is kell?
Boldogan élve,
nevetni fel!
Álmokat látva
élni csodát,
szépnek találva
mások mosolyát!

Szeretni kellene
csak emberek,
ennyi lehetne
a szép üzenet!
Meg kéne fognunk
már egymás kezét,
s felmosolyognunk:
– A lét csodaszép!

Aranyosi Ervin © 2020-11-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
24

By

Aranyosi Ervin: Őszapócska merengése

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Őszapócska merengése

Őszapócska ül az ágon,
magányában elmerül,
bölcsen átlát a világon,
nem megy szembe emberül.

Hagyja hogy az idő sodra,
hadd vigye a perceket,
tudja, hiába kapkodna,
lassítani nem lehet.

Nézi hát a sietséget,
hogy az ember hogy rohan.
Amit egy madár nem érthet:
– Mért nem élünk boldogan?

Hisz, mindenünk meglehetne,
mert értünk van a világ!
Ha szívünk a jóval telne,
s nem lenne gond, ami rág.

Őszapócska ül az ágon,
figyel minket, s elmereng:
– Legbutábbak a világon,
a rohanó emberek…

Aranyosi Ervin © 2020-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
17

By

Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!

Azt nézd, mit látsz az éhezők szemében!
A gazdagság hamis és elvakít!
Lehetne élni eggyé válva, szépen,
de arra pénz, vagy hírnév nem tanít!
Hiszem, világunk sokkal szebb lehetne,
ha megbecsülnénk jót, értékeset.
A szeretet, az boldoggá tehetne,
s ha szétszórnád, visszaadnák neked.

Nem lenne koldus, hisz mindenkinek jutna,
nem lenne tolvaj, rabló, nincstelen,
az ember csak emberséget tanulna,
s nem ülne összehordott kincseken!
S elmúlna tán a sok kór, itt e földön,
nem kínozna már senkit ezután,
s nem lenne létünk, oktalanul börtön,
s élhetnénk együtt, egymás oldalán.

Elvakult létben mennyit lát az ember,
hazugság csapdák foglyul ejtenek,
s lázadna lelkünk, telve szeretettel,
és felfedeznénk, mit tőlünk rejtenek.
Lehetne élni tiszta szívvel szépen,
mások szívébe hozva örömöt,
ott van a sorsunk, az érzőknek kezében,
el kéne fújnunk a takaró ködöt!

Hisz jutna minden, minden éhezőnek!
Földünk, világunk sokkal gazdagabb!
Csak látni kéne az éhezők szemében,
hogy van megoldás, ha a lélek szabad!
El kéne osszuk a világ gazdagságát,
s jutna belőle, tán bőségesen,
felszabadítva az emberek világát,
hogy ez a Föld, a Mennyország legyen!

Meg kéne látnunk az önzés mély csapdáját,
s hinni, hogy élni szebben is lehet!
Elosztani bőségét, gazdagságát,
segíthetne a jóság, szeretet.
A fényűzés nem tehet embert naggyá,
a tiszta fény ránk egyformán ragyog,
s nem kéne válnunk élősködő varanggyá,
csak büszkén tudni: – Emberből vagyok!

Aranyosi Ervin © 2020-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
13

By

Aranyosi Ervin: Drága madaraim…

Category: Állatok, természet, Madarak Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Drága madaraim…

Drága madaraim, odakint a kertben,
dalotoktól megint vidámabban keltem,
trillátok segíti lelkem égben szállni,
magasba repülni és szabaddá válni!
Máris csupa jókedv költözködik belém,
egy vidám, jó reggelt tárva rögtön elém.
Átjárja a szívem melegség és hála,
ahogyan világom ablakát kitárja.

Drága madaraim, hallom dalotokat,
az lehet csak boldog, ki ebből ért sokat,
aki felfedezi, mitől szép az élet,
akit nem fertőz meg bölcsnek hitt ítélet.
Aki világában csak a szépet látja,
nem kesereg múltján, nem holnapját várja,
hanem képes élni, pont itt, a jelenben,
mikor a titkokról a fátyol lelebben.

Drága madaraim, édes tanítóim,
szárnyaló testekbe bújt csoda-manóim,
ti tényleg tudjátok, mért érdemes élni,
dalolva a hajnalt, szép napra cserélni.
Jó veletek kelni, hallgatni a csendben,
milyen vidámság van apró szívetekben,
s mennyi szép dallammal tudjátok mutatni,
a semmi porából öröm tud fakadni.

Drága madaraim, tanítsatok engem,
hogyan kell napomért hálásabbnak lennem,
hogy mikor felkelek, mozog kezem lábam,
és a víg dalotok vendég lehet nálam.
Néha azt is látom ágról-ágra szálltok,
színessé teszitek az egész világot,
fejet nem lógattok, soha nem csüggedtek,
örök boldogságra, vígságra születtek.

Drága madaraim, angyali barátok,
hiszem, szüksége van a Földnek reátok!
Mutassátok végre meg az embereknek,
ők is dalolhatnak, boldogok lehetnek!
Csak szívüket kéne reggel megnyitniuk,
dalt és vidámságot, hálát tanulniuk.
Meglátni a szépet ebben a világban,
az ébredő napban, s a madarak dalában!

Aranyosi Ervin © 2020-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts