Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Égig érő fának tetejére mászok,
ott fenn égi fénynek ablakot kitárok.
Hadd legyen az ember égi fénytől áldott,
s lent is tapasztaljon élhető világot!

Lehozom a Földre az égi világot,
amit Égi Atyánk, ott fenn jónak látott.
Lehozom a Földre, s megtöröm az átkot,
s idelenn a Földön igaz úton járok.

Valósággá teszem én az ősi álmot,
igaz emberek közt, emelt fővel járok.
Mikor körülnézek, szép lelkeket látok,
eltűnnek a minket megosztó határok!

Égig érő fáról a Földre vissza mászok,
lehozom a Földre a mennyei világot.
Elmulasztok harcot, pénzt és kapzsiságot,
felnyitott szemekben ébredő fényt látok.

Aranyosi Ervin © 2025-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyújtom kezem!


Aranyosi Ervin: Nyújtom kezem!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Nyújtom kezem,
segítő kéz,
te is lehetsz,
segítőkész!
Majd mutatom,
hogyan lehet,
szeretve élni
az életet!

Nyújtom kezem,
kapaszkodj meg,
s ha nekem kell,
te nyújts kezet!
Külön-külön
kicsik vagyunk,
a másikról
alig tudunk!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Nyújtom kezem,
meríts erőt,
segítsd a most
még ébredőt!
Mutass utat,
egy szebb jövőt,
egy vágyottat,
egy élhetőt!

Nyújtom kezem,
ne ereszd el,
a lelked így
emelem fel!
Ha hinni tudsz
lesz holnapod,
a reményt így,
tőlem kapod!

Refrén:
Mitől lesz szebb,
mitől lesz jobb,
talán, ha lelkemből adok!
Mitől lesz jobb,
mitől lesz szebb,
ha merem élni az életem!

Aranyosi Ervin © 2022-06-26..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Megjelentetése online, vagy nyomtatott formában,
csak
a szerzőtől kapott külön engedéllyel lehetséges!
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredő, hűvös reggelen

Ébredő_hűvös_reggelen
Aranyosi Ervin: Ébredő, hűvös reggelen

Horizont alján kél a Nap.
Aranyló, sárga sugarak
reám mutatnak azt hiszem,
hidat állítva a vízen.
Felhőpaplanban a világ.
Karjukat nyújtják nyurga fák
imádkozva az égre fel,
imájuk végre szépre lel.
Csend van, és benne az öröm,
hálás vagyok és köszönöm,
hogy átitat a nyugalom,
s társam lesz némán utamon.
Csepp emlék, amely megtanít,
hogy életünk nagy dolgait,
meglátni könnyű, – nem nehéz –
mert nem kell hozzá hűvös ész,
csak elmerengő képzelet,
álom mely földi szép lehet,
s körül vesz némán, hangtalan,
– a csendnek mennyi hangja van –
s elringat, táncba kezd velem,
ébredő, hűvös reggelen…

Aranyosi Ervin © 2016-06-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva