Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Kicsik vagyunk, nagy a szívünk


Aranyosi Ervin: Kicsik vagyunk, nagy a szívünk

Kicsik vagyunk, nagy a szívünk,
és őszintén szeretünk.
Mindenhova együtt megyünk,
jóbarátok lehetünk.
Nem cserélünk senki mással,
senki nem állhat közénk,
számíthatunk a társunkra,
ez benne a csodaszép.
Közös játék erősíti
a mi barátságunkat,
amire egy idegen
tán fittyet hányva ráunhat,
de mi élvezzük a létet,
jóból ki nem maradunk,
egy irányba fut az utunk,
s mindig egyet akarunk!

Aranyosi Ervin © 2020-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fáj még A Nazareth: Love Hurts című dalának magyarítása


Aranyosi Ervin: Fáj még
A Nazareth: Love Hurts című dalának magyarítása
A dal a youtube-on az alábbi linken található:
https://www.youtube.com/watch?v=G_1LP3Z6pW4

Fáj még,
fáj még,
kínzó játék,
már nem hív
egy szív,
másé lett rég.
De hová lett a szó,
hová lett a dal,
hová tűnt a szép,
mi mélyen felkavart?
Fáj még,
úúúúgy fáj még!

Éltem,
Égtem,
lángolt vérem,
elhittem én,
hogy még
boldog lennék.
de hiába a szó,
hiába a szív,
hiába is fáj,
ha végül nem tanít
Fáj még,
úúúúgy fáj még!

Nem hittem, hogy kín lehet,
ha fáj a szív, mert így szeret!
Kettétörted szívemet,
amely mély kútba hullt,
ez már csak a múlt,
ez már csak a múlt
bárhogy is fájt,
szívem nem tanult
Fáj még,
úúúúgy fáj még!
úúúúgy fáj még!

ez már csak a múlt,
ez már csak a múlt
bárhogy is fájt, szívem nem tanult
Fáj még,
úúúúgy fáj még!
úúúúgy fáj még!
úúúúgy

Aranyosi Ervin © 2018-08-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cica ábránd a Holdról


Aranyosi Ervin: Cica ábránd a Holdról

Az a kerek, nagy fényesség,
odafönt a telihold,
és hogy felkúszott az égre,
az a játék része volt.
Elképzeltem, hogy enyém lesz,
hogy az égről leszedem.
Nagy kihívás egy cicának,
kaland, játék, szerelem.

Minden este megcsodálom,
ahogy ott végig vonul,
csillogtatja halvány fényét,
és csalogat álnokul.
Feljövök a háztetőre,
kinyújtom a karjaim,
hátha egyszer megbotlik fenn,
s elmarják a karmaim.

Mitől olyan magabiztos,
olyan lenéző velem?
Honnan tudja, hogy csodálom,
mért hiszi, hogy kedvelem?
Hogyan tudnék feljebb mászni,
hogy elérjem végre már,
de mire én felébredek,
ő már rég az égen jár.

Azt hiszem, hogy neki vágok,
s mikor leszáll, elkapom!
Onnan kezdve rabul ejti,
mancsomon a tíz karom.
Ma éjszaka elindulok
és ahol majd földre száll,
ott leszek és lesben állok,
s találkozunk végre már.

– Enyém leszel, s nem eresztlek,
Hold, te fénylő gombolyag,
az eszeden is túljárok,
van már tervem komolyabb.
Most indulok, s addig futok,
hogy majd megelőzzelek,
hogy mire te földet érhetsz,
addigra már ott legyek.

Én futottam egész éjjel,
a Hold meg fent nevetett.
– Gúnyolódj csak, ha elkaplak,
elveszem a kedvedet!
Ám valahogy nem ért földet,
oly magasan fent maradt.
Magasan szállt lekörözve
minden szálló madarat.

Felkelt a Nap és a fénye,
teljesen elvakított,
hunyorogva gondolkodtam:
– Vajon mire tanított?
Itt maradtam játék nélkül,
nem lett enyém az a Hold.
A sok futás egész éjjel,
úgy tűnik hiába volt!

Aranyosi Ervin © 2020-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Társasjáték


Aranyosi Ervin: Társasjáték

Vasárnap van, vasárnap van,
együtt a család,
a játékból ne maradj ki
szükségünk van reád!
Hozd a dobozt, nyisd ki szépen,
öntsd ki tartalmát.
válassz bábut,
majd a színe szerencsét hoz rád!

Itt a tábla, rajta lépkedsz,
ez az életút,
Itt mindenki bizonyíthat,
miből, mit tanult.
Már a startnál helyezkedünk,
indulhatnánk már?
Kíváncsian várjuk sorsunk,
mi az, ami vár.

Szeretetre vágyunk mind-mind,
szépről álmodunk,
nevetünk és néha sírunk,
néha vádolunk.
Néha bántunk, néha játszunk,
néha még hiszünk,
a játékba néha-néha,
cselt, csapdát viszünk.

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Ha játék, hát legyen játék,
ne vedd komolyan,
az utat kell végigjárnod,
s az idő rohan!
Nem muszáj egymást legyőzni,
célba érni kell!
sokkal szebb a játék vége
ha együtt érjük el!

Refrén:
Játék, játék, játék, játék
– ne vedd komolyan!
Játék, amely élni tanít,
lelkünkben fogan!
Játék, játék, játék, játék
– ébren álmodás,
játék, amely valóságos,
mégis látomás!

Aranyosi Ervin © 2020-07-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Itthon ülés

Aranyosi Ervin: Itthon ülés

Hej, bezárt az óvoda
és végre együtt a család!
Hiszem, így majd megtaláljuk
az élet szebb oldalát!
A szüleim sem rohannak,
van idejük végre rám,
ezt a furcsa bezártságot
idillinek mondanám!
Van most idő a játékra,
mesét olvasnak nekem.
Hát én ezt az itthon ülést
egyre jobban kedvelem!

Aranyosi Ervin © 2020-03-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Reggeli rohanás

Aranyosi Ervin: Reggeli rohanás

Indulnunk kell, nem késhetünk,
téged már vár az óvoda!
Munkába kell mennem bocsom,
és nem vihetlek el oda!
Sietnünk kell, nem késhetünk,
nélkülünk megáll a világ!
Nem értem, mért csodálkozik,
aki reggel rohanni lát.
Te meg még itthon játszanál?
Nekem megmondják, hol legyek!
Ha nem sietsz, megnőnek majd,
a jég helyett, a gondhegyek!

Aranyosi Ervin © 2020-03-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lehet szép a kutyaélet!


Aranyosi Ervin: Lehet szép a kutyaélet!

Kifeküdtünk, játék közben elfáradtunk, jaj nagyon.
Reméljük, hogy jó játékra holnap is lesz alkalom!
Szundi közben feltöltjük a bennünk lévő elemet,
alvás után azt reméljük, hogy a gazdi megetet!
Aztán megint hancúrozunk, mert az élet csudaszép,
bizony, nekünk áll a világ, így boldog a kutyanép!

Aranyosi Ervin © 2019-11-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Van egy békám!


Aranyosi Ervin: Van egy békám!

Mekkora nagy békám van,
földig ér a lába!
Könnyen ugrik hát fejest
a nagy pocsolyába.
Én is ugrom egy nagyot,
nagyon vicces játék,
felugrom és követem,
mintha égben szállnék.
Egymás után pattogunk,
ő elöl, én hátul,
aztán elbeszélgetünk,
ő brekeg békául.
Én meg persze unszolom,
ugorjunk még egyet,
s ő mutatja az utat,
nehogy eltévedjek!

Aranyosi Ervin © 2018-02-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cica álarc


Aranyosi Ervin: Cica álarc

Cica vagyok, nagy szemekkel?
Vagy egy macska arcú ember?
Ketten vagyunk én, s a gazdám,
ember szemet ő ragaszt rám!
Jön a farsang, úgy döntöttünk,
hogy közös álarcot öltünk.
Elmegyünk a jelmezbálba,
egy jelmezben, eggyé válva.
Sikerünk lesz, én már sejtem,
gazdám arcát úgy elrejtem,
fel senki nem ismeri!
Ez a játék isteni!

Aranyosi Ervin © 2019-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hol a hiba bennünk?


Aranyosi Ervin: Hol a hiba bennünk?

Tudod, a világon mindenki hibázik.
Tökéletes lélek nem is létezik.
Ám ha a te lelked ezért könnytől ázik,
akkor szeretetre, jóra éhezik.
Hibát követtél el, pedig jót akartál?
A legjobbat adtad, amit lehetett?
Lehet, csak a régi utadon haladtál,
ahonnan hiányzott még a szeretet.

Hiszem, minden lélek, ki eljön a Földre,
hibátlan és tiszta, tanulni akar.
Úgy érzi, hogy mástól kaphat csak erőre,
s falakat kell bontson, ami eltakar!
Mindannyiunk szíve szeretetre éhes,
és hogy megszerezzük, bármit megteszünk.
Erősítjük szívünk, s ha már harcra képes,
mindent, mire vágyunk, mástól elveszünk.

Ám tudd, a szeretet különleges jószág,
másoktól elvenni, csak úgy, nem lehet!
Jó lenne, ha látnánk, mi is a valóság,
mi késztet hibára érző lelkeket?
Hiszen szeretetet senki nem kap pénzért,
s adni is csak szívből, tisztán adható!
Ám, ha adni akarsz, pusztán csak a létért,
visszaáramlik majd – ebben az a jó!

Meg kéne csak értsük, egyek vagyunk mind-mind,
egy kirakós játék szép darabjai,
akik társaikat játéknak tekintik,
s maguk is egy játék vétlen rabjai.
Ám a szabályokat mások találták ki,
s rosszul is tanítják, ettől szenvedünk.
Azt tanítják nekünk, hogy uralhat bárki,
s mi csak szerencsétlen bábuk lehetünk…

Hogyha megtanulnánk szeretetet adni,
nem vétenénk többé annyi sok hibát.
Ha nem akarnánk a versenyben maradni,
nem okoznánk többé fájó galibát.
Nem mérnénk magunkat egyre-másra máshoz,
csak a jó érzésre figyelne szívünk!
Visszatérnénk végre teremtőnk szavához,
s megkérdőjeleznénk amikben hiszünk.

Ha a többi lényért élne csak az ember,
s képes lenne fogni a mások kezét,
ha emelni tudna szívvel, szeretettel
és ezért használná a tudós eszét!
Apránként feladnánk számtalan hibánkat,
s jót látnánk másokban, és szerethetőt!
Megértenénk mindazt, ami fájón ránk hat,
s végre tisztán állnánk Istenünk előtt!

Hol a hiba bennünk? Hogy javíthatnánk ki?
Mit kellene tennünk, hogy létünk szebb legyen?
Tapasztalatunkat át kéne formálni,
hogy ne bántson senki, s boldoggá tegyen!
Bocsássuk meg végre, amit elkövettünk,
próbáljuk meg jobban, szívből, igazán!
Csupán az volt a baj, hogy rosszul szerettünk!
Tanuljunk szeretni, és jobb lesz talán…

Aranyosi Ervin © 2019-01-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva