Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

júl
30

By

Aranyosi Ervin: Szép az élet

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Szép az élet

A Nap az arcod simogatja.
Varázsló fénye visszaadja,
elvesztett hited és reményed,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha bántanak, ne vedd magadra,
komor szemed emeld a Napra.
Arcodon mosoly fénye éled,
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ezernyi gond, mi nyomta vállad,
amire gyógymód a bocsánat.
Elengedéssel érhet véget,
– s rájössz arra, hogy szép az élet.

Hagyd lelked végre, újra élni,
nem kell a múlttal szembe nézni.
Ha múltad árnyát már nem féled.
– újra érzed, hogy szép az élet.

Ha nem bánt múlt, nem gyötör bánat,
és feloldoz a bűnbocsánat,
elengedés tesz szabaddá téged,
– tudni fogod, hogy szép az élet.

Aranyosi Ervin © 2012-07-30.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
28

By

Aranyosi Ervin: Ne szólj szám!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Ne szólj szám!

Ne szólj szám és nem fáj fejem,
Szólt a régi mondás.
Tudta egykor minden ember,
– király és a kondás.
Két fülünk van a hallásra,
egy száj a beszédre.
Aki bölcs, az hallgat másra,
s hallgat az eszére.
Amit mondasz, azt jól „rágd meg”,
mielőtt kimondod.
A gondolat jobban átmegy,
így nem okoz gondot.
Evés közben nem beszélünk,
– szól a magyar ember.
Rágás közben elrévülünk,
te is így teremtel.
A szavaknak hatalma van,
gondold végig kérlek:
Nem csak hallatom a szavam,
eszmét is cserélek.

Aranyosi Ervin © 2012-07-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
27

By

Aranyosi Ervin: Verses-relaxáció

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , 3 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Verses-relaxáció

Ülj le, kérlek, most egy székre,
és támaszd meg jól a hátad!
Talpaidat tedd a földre,
s ne keresztezd a két lábad!

Szemeidet hunyd be lágyan,
lélegezz most három mélyet,
A nyugalom lassan árad,
úgy hiszem, hogy most már érzed.

Gondolj most a fejtetődre,
bizsereg és átmelegszik,
ellazul a fejed bőre,
ez kellemes, – ugye tetszik?

Ahol épp a gondolat jár,
ott energia kíséri,
nem is zsong már, mint a kaptár,
a nyugalom fénye éri.

Gondolj most a homlokodra,
– ellazul annak is bőre,
kisimul a ránca, fodra,
ettől kapsz majd új erőre.

Ezt az érzést szépen vidd át
bal szemedre, majd a jobbra,
fedezd fel a lélek titkát,
láss bele a csillagokba.

Lazaságod lassan terjed,
orrodon át, majd a szádra,
ellazul a torkod, nyelved,
majd az érzést vidd az állra.

Füleid is ellazulnak,
tarkód kipihentté válik.
Érzeteid elvonulnak
nyakadon át le a vállig.

Gondolj most a karjaidra,
s le a kezeid fejére,
életed folyója itt ma,
leárad ujjad hegyére.

Gondolatod vidd a hátra,
lazuljon el minden része!
“Nézz” gerinced oszlopára,
hogy a feszültség elvész-e?

Figyelj most a mellkasodra,
Kívül-belül, hagy lazuljon!
Harcaidnak pörgő sodra
nyugalom tengerbe hulljon!

Lazítsd el most a tüdődet,
tiszta lég, ha benne árad,
csak a jó érzésed nőhet,
rekeszizmod el nem fárad.

A szíved is ellazulhat,
Ő mutatja, mit kell tenned,
feloldhatod fájó múltad,
ha szeretet árad benned.

Lazán gondolj a hasadra,
s minden szervre, ami éltet,
sosem hagynak egymagadra,
táplálják a puszta léted.

Gondolj, kérlek, most a májra,
majd gyomrodra, és a lépre.
Mint elomló, tiszta tájra,
hűs, kellemes vízesésre.

Vékonybeleidre vidd át
ezt az ellazító álmot,
a vastagbél, s hasnyál titkát,
“üres” elmédben találod.

Figyelmedet kérlek, szenteld
a két tisztító vesének,
hólyagod is laza, – nem telt,-
lazítja e bűvös ének.

Medencéd is megpihenhet.
Ellazul forgód, s a combod.
A lazaság árad benned,
lassan elszáll minden gondod.

És a gondolat továbblép.
Következő állomása,
alázattal meghajló térd,
minden mozdulat varázsa.

Lábszárad is elernyedve,
nem kell sehova se lépned,
sarkad, talpad leeresztve,
lábfejed is alig érzed.

Lábujjaidon keresztül
energiád végig árad.
Nyugalmat és meleget szül.
Feloldja minden hibádat.

Ellazult az egész tested,
feloldódtál, benned béke,
míg a megnyugvást kerested,
földre szálltál, majd az égbe.

Végtagjaid nehezülnek,
kezed, lábad meleggé lett,
Válladon madarak ülnek,
benned szétárad az élet.

Dörzsöld össze most két kezed,
érezd, ahogy átmelegszik.
Aztán takard le a szemed,
tartsd rajta, ameddig tetszik.

Ha úgy érzed nyújtóznod kell,
emeld fel a kezed végig,
Minden álmod elérheted,
emelkedj a magas égig.

Remélem a lelked mélyén
jól esett így megpihenni.
Annyit mondok még a végén:
– jó volt kísérődnek lenni!

Aranyosi Ervin © 2012-07-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

júl
25

By

Aranyosi Ervin: Lelkünk nyelve a betegség

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Lelkünk nyelve a betegség

Betegség a lélek nyelve,
– és ha egyszer ezt megérted –
a tudással felszerelve
megóvhatod egészséged.

Mikor egy konfliktust megélsz,
– ami lelkednek egy dráma, –
elkeserít ez az egész,
eszed csakis ezen jár ma.

Senkinek el nem mondhatod,
válságba kerül a lelked,
érzelmed magadban tartod,
álmod ez, s ezzel kell kelned.

A megoldást nem találod,
lelked feszült, s tenni próbál,
– olyat, miből nem lesz károd,
ami a javadra szolgál.

Agyad bio-számítógép,
parancsot kap, – ami éltet.
Így alakul ki egy „kórkép”,
ami megrémíthet téged.

Mert beindul egy folyamat,
ami betegségnek látszik.
Tudd! Ez megvédi jó magad,
míg eljutsz a megoldásig.

Egyik szerved is reagál,
amit épp az agy vezérel.
hasznos elváltozást kreál,
megoldandó szerepével.

Gondoskodó a természet,
vigyáz minden élő lényre.
megtervezte az egészet,
részletesen. Ezt vedd észre!

Millió év alatt készült
védekező arzenálja.
Ami bevált, megoldást szült,
– mai napig ezt csinálja.

Ahogy fejlődtek a sejtek,
persze más és más a válasz,
– a háttér logikát sejtet, –
s mindig jó választ találhatsz.

A természet kitalálta,
s lám mire visz rá a lélek,
mindenre van megoldása,
ezért biztonságban élek.

A rák, csak egy ollós állat,
– sosem eszi meg a tested.
A több sejt javadra válhat,
ha a megoldást kerested.

Félelmeid, rettegésed –
lelki-agyi szinten hatnak,
megvédenek, tettre készek,
s ezzel tünetet mutatnak.

Ha problémád megoldódik,
minden szépen helyreállhat.
Ami nem kell feloldódik,
így gyógyul meg ember, s állat.

Aranyosi Ervin © 2012-07-25.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
23

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-ének

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mosoly-ének

Ma a mosolygásról szóljon ez az ének!
Örüljünk a magunk, s mások örömének?
Mert egy mosolyt adni nem kerül semmibe,
ezért küldöm nektek, nagy vidáman, ide!

Remélem mosolyom e lapon megkapod.
Teljen mosolygósan mától minden napod!
Ki sokat mosolyog, az viheti sokra…
Tégy el a mosolyból nehezebb napokra.

A mosoly „befőttje” kerekítse szájad,
mosolygó szemedből a szeretet árad.
Szíved tiszta fénye arcod festi szebbre,
ha csak mosolyognál, sosem öregedne!

Úgy hat a mosolyod, mint mágnes a vasra,
s emeli a lelked mindig magasabbra.
Barátok is jönnek, megtalálod párod,
mert mikor mosolyogsz szíved is kitárod.

Aranyosi Ervin © 2012-07-23.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

júl
22

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-Manó verse

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mosoly-Manó verse

Mosoly-manó már reggel rám kacsint,
derűt sugároz arca szüntelen.
Fürdőszobám tükréből visszaint,
s tudom, egész nap itt lesz majd velem.

Hiába jönne milliónyi gond,
Mosoly-manóm mindegyiken nevet.
Legyintek én is, „hálójával befont”,
az ember így szomorkás nem lehet.

Itt bujkál bennem, – vidáman kacag!
mosolya itt ül szájam szegletén,
s bár dolgozom, jó kedve rám ragad.
– mosolyt varázsló, kedves kis legény…

Mosoly-manó nem csak bennem lakik.
a lelkek mélyén ott él szüntelen.
Ha engeded, nevetni megtanít,
hogy neked is vidám napod legyen!

Aranyosi Ervin © 2012-07-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
11

By

Aranyosi Ervin: Amikor gyermek – amikor öreg

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Amikor gyermek – amikor öreg

Amikor kicsi voltál, még tanítgattak téged,
hogy felkészülten érjen a nagy próba, az élet!
Megmutatták, hogyan kell evőeszközzel enni,
bekötni cipőfűzőt, hogy könnyebb legyen menni.
Begombolni ruhádat, s hogyan használd a WC-t.
Hogyan kell átugorni az akadályok lécét.
Mit tegyél önmagaddal, hogy másoknak is tetsszen,
hogyan mosakodj, öltözz – hogy átmenj majd a „teszten”.
Tanítva tettél szert az erkölcsre, tudásra:
– hogyan nézz önmagadra, miképpen gondolj másra!
Legyen egy csepp esélyed a boldogságra lelni,
az „elváró” nagy világnak könnyen megfelelni.

Apró, piciny gyermekből, komoly felnőtté váltál,
s ha jól alakult sorsod, már saját lábra álltál.
Ám akik tanítottak az életre, a jóra,
azok felett is elszállt jó néhány nap, és óra.
Az idő szállt felettük, és idősebbé lettek,
és olyanokká válnak, mint mikor megszülettek.
Lám most meg kell tanulnod megértőbb lénynek lenni,
mert ügyetlenül fognak remegő kézzel enni.
Bekötni cipőfűzőt, vagy felöltözni szépen.
Makacsok már a tárgyak az ősz ember kezében.
Lelassul minden lépés, az egyensúllyal baj van,
segítsd hát két karoddal, légy támaszuk a bajban.

Emlékszel, mikor téged megtanítottak járni,
a lassú tipegésed volt türelmük kivárni.
Te is lassan fejlődtél, ők lassan öregednek,
lelked táplálja lángját a vénülő szíveknek!
Legyél nyitott, kitartó, szereteted segítsen,
engedd – odaadásod – vén szívet melegítsen.
Látod, a kedvességért, a hála ég szemükben.
Te voltál álmuk, céljuk az egész életükben.
Te érted küzdöttek, mindig érted álmodoztak,
ha a szükség hozta nehéz áldozatot hoztak.
Ám már megfáradtak, nem működik úgy a testük,
amíg teheted önként maradj mindig mellettük.

Aranyosi Ervin © 2012-07-11.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
10

By

Aranyosi Ervin: Ha nyár van és nagy a hőség – ez egy prima lehetőség!

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: , , , , , , , , 1 Comment

Gyere el ha nagyon meleged van,
ha a rosszból nagyon eleged van.
Hűvös élmény csalogat a mélybe,
csak a rosszkedv kerülhet veszélybe.

Szemlő-hegyi-barlang  hűvös mélyén,
merengj el a gongok lágy zenéjén.
Ám mielőtt ezen meditálnál,
jó lenne, ha velünk körbe állnál.

Nevetésünk visszhangozzon végre,
szálljon fel a barlang tetejébe.
Érzéseid emeljék a lelked,
változások induljanak benned!

E kis helyen sok jó ember elfér,
ha kedved van, te is eljöhetnél.
A barlangban hűsölhet az ember,
idevárunk, sok sok szeretettel!

További részletek és jelentkezés

júl
8

By

Aranyosi Ervin: Mosoly-Manó

Category: Humor, vidámság, tréfa Tags: , , , , , 3 hozzászólás

mosolymanoAranyosi Ervin: Mosoly-Manó

Mosoly-Manó, vidám lélek.
bennem lakik, vele élek.
Vidám kópé, csak mókázgat.
Hogy én lennék? Ez csak látszat.

Nevetésre ingerelget,
vidám vagyok, mint egy gyermek.
Szomorúság el nem érhet,
ezért manót nem cserélek.

Ám, ha Mosoly-Manó tetszik,
lelkedben is megtelepszik,
Vidámmá teszi a napod.
Mosolyra vágysz? Megkaphatod!

Aranyosi Ervin © 2012-07-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

júl
6

By

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , 20 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
– és az embernek is számtalan hibája, –
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha „délibábot” játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Aranyosi Ervin © 2012-07-06.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva