Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

febr
29

By

Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Mese, mese, Fabula

Mese, mese, Fabula,
eljut messzi faluba,
bejárhat egy egész várost,
elkezdem mesélni mármost,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese csodaszép,
mesét gyárt a mesegép?
A mesélő kitalálja,
megkeresi, mi a pálya?
Hallgassátok gyerekek.

Refrén:

Gurul hát a Fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Mese, mese, Fabula,
meséből van a ruha,
Öltsd fel gyorsan, vedd magadra,
együtt szállunk fel a Napra,
hallgassátok gyerekek!

Mese, mese, csodaszép,
hallgassátok a zenét,
csendüljön a vidám dallam,
mese szóljon vidám dalban,
ti is énekeljetek,
velünk együtt gyerekek!

Refrén:

Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
nem lesz ebből galiba?
A mesénkben nincs hiba!
Tündér, király, kis manó,
égen szálló kis hajó,
és beszélő állatok,
varázslóvá válhatok!
Gurul hát a fabula,
városba és faluba,
könnyet szárít, nevettet,
szép álmaid lehetnek.

Aranyosi Ervin © 2020-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
28

By

Aranyosi Ervin: A lelkemben mese él

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A lelkemben mese él

Ha lelkemben mese él,
nem fúj el a mese szél!
Erős leszek és vidám,
mert az így tud hatni rám!

Szárnyat kapok, s repülök,
egy felhőre felülök,
aztán visz a képzelet,
együtt szállhatnék veled!

Bejárjuk a világot,
találunk sok barátot,
embert, tündért, varázslót,
csodás tüzet, parázslót.

Hegymagasan vízesést,
dalt, ritmusra szívverést,
erdőt, mezőt, réteket,
őzikét mely lépeget.

Megvalósult álmokat,
tengerparton rákokat,
vizek mélyén halakat,
csodatevő szavakat.

Kisnyulacska, sasmadár,
elénk szalad, arra száll.
Sárkányt is találhatunk,
s azzal szembeszállhatunk.

Gonosz, ördög, boszorkány?
Bosszúságot szórt reám!
De amikor bánat ért,
elhívtam a jótündért.

Lám, a mese megsegít,
felhőm bármily messze vitt,
szemem szépeket látott,
egy élhető világot.

Én hiszek a mesében,
élhetnénk meseszépen.
kergethetnénk álmokat,
amelyik színt váltogat.

Hívlak hát: – Gyere velem,
át a mesetengeren,
túl az Óperencián,
s jó lesz együtt lenni ám!

Élvezd ki a perceket,
felnőttet és gyereket
egyaránt vár a csoda,
jótündérek mosolya.

Ha lelkünkben mese él,
simogat a meseszél,
vidámmá tesz felderít,
élőt élhetsz, emberit!

Aranyosi Ervin © 2020-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Felborzolt csíkok

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Felborzolt csíkok

A lökött szél erre repült, s felkapta a csíkokat.
Ez a zebra, láthatóan, azóta is sír sokat.
Bár úgy tűnik a csíkoktól, akár szárnyalhatna is,
ám a sok csík nem emel fel, ez a szárny nem sokra visz.
A menésben akadályoz, mindenbe beleakad,
odaragad fűhöz-fához, s félő, hogy majd leszakad.
Reméljük a szél eláll majd, s a csíkozás helyreáll!
Látható, hogy szomorkásan ez a zebra erre vár!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: A világ, az megvár!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A világ, az megvár

A világ, az megvár, olvass csak nyugodtan,
ne tedd le a könyved, éld meg álmaid!
Nem jó a munkát sem végezni unottan,
miközben szívedben kalandvágy lakik.
Dobd már le magadról a rabszolgaláncot,
amit a felnőttkor aggatott reád!
Eldobnád, ha lenne hozzá tudományod,
tudva, hogy a világ többé nem ver át?

Minek a sietség, hogy végére érjél,
annak a dolognak, mi nem boldogít?
Nézd másképp világod, célokat cseréljél,
keresd meg a könyvben, hogy mi dolgod itt?!
Álmodj szebb világról, legyél te a főhős,
aki álmaival világot teremt!
Juss el messzi tájra, boldogabb jövőhöz,
járd be ezt a Földet, vagy a Végtelent!

Tanulj szórakozva, tanulj olyanoktól,
akik tapasztaltak már előtted is!
Akik rég leírták valamilyen okból,
mert az ő tudásuk is előbbre visz!
A világ majd megvár, nem fog elrohanni,
ami a te dolgod, a tiéd marad.
Nem csak úton járva vagy képes haladni,
hisz akad számodra lelki feladat.

Egy jó könyv segíthet, csak aludj rá egyet,
utad megmutatják majd az álmaid.
Hiszen a holnapod most alakul benned,
szűrd le mi a fontos, a könyv mit tanít?!
Egyetlen gondolat teremthet csodákat,
s nem baj, ha egy jó könyv ehhez súg neked!
Hidd el, boldog leszel, majd ha megtaláltad,
mert léted nyitjához a kulcsot megleled!

Aranyosi Ervin © 2020-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
26

By

Aranyosi Ervin: Süni-cica

Category: 1 kép 1 vers, FurcsÁllatok Tags: , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Süni-cica

Ez a cica úgy döntött,
hogy sünivé fog válni,
mert a hegyes-tüskés bundát
ki kéne próbálni!

Mert volt dolga már egy sünnel,
aki bezárkózott,
nem engedett önmagához
se macskát, se borzot.

Hát a cica irigyelte
a süni nyugalmát,
mivel már megtapasztalta
a tüskék hatalmát.

Hogyan tudna, növeszteni
szőre helyett tüskét?
Megkereste a jótündért,
őreá volt szükség.

Sikerült is a varázslat,
itt a képen látod
Süni-cica lett belőle,
mikor bundát váltott!

Aranyosi Ervin © 2020-02-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
25

By

Aranyosi Ervin: Búcsú Csukás Istvántól

Category: Gyerekvers, verses mese Tags: , , , , , , , , , 12 hozzászólás

Kép: Polcz Péter

Aranyosi Ervin: Búcsú Csukás Istvántól

Süsú búsul, Mirr-murr gyászol,
és ma Pom-pom sem varázsol.
Gombóc Artur – üres asztal –
már a csoki sem vigasztal!
Elment hát a nagy mesélő,
több csodát már nem mesél ő!
Pedig biztos maradt elég,
nem mondta még el a felét!

Nagy Ho-horgász sem fog halat,
bánatában otthon maradt.
Picur nem ment Iskolába,
nem viszi el oda lába.
A legkisebb ugrifüles
pityereg, mert szíve üres.
Kutyánszky Kázmér sem versel,
nem törődhet ma a verssel.

Keménykalap sutba dobva,
krumpliorr sem vigyorog ma.
Fagylaltot a Bagaméri
nem mérhet, s ezt maga kéri!
Sün Balázs, Oriza Triznyák
jó kedvüket másra bízták.
A Bátor tintanyúl is fél,
hogy többé már nem mesél…

Szárítókötél sem támad,
ma már ő sem növeszt lábat.
Sebaj Tóbiásnál baj van,
ő is osztozik a bajban.
Csukás István elment messze,
ilyen mesemondónk lesz-e?
Ám meséi itt maradnak,
gyermekeknek hitet adnak.

S kiben ekkora nagy szív élt,
– jól használta, nem volt kímélt –
szeretettel búcsúztatjuk,
és azt mind-mind megfogadjuk,
el őt, soha nem feledjük,
a meséit újra kezdjük,
s amíg olvassák valakik,
addig a szívekben lakik!

Aranyosi Ervin © 2020-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
25

By

Aranyosi Ervin: Éjt nappallá téve

Category: 1 kép 1 vers Tags: , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Éjt nappallá téve

Pszt, csendesen, mert a cicus felébred!
Lábujjhegyen járkálj jóbarát!
Ha cicád van, egy másik éned éled,
s látod a létnek a szebbik oldalát.
Ám, ha alszol, ő átgázol terajtad,
és kedveskedve ébresztgetni kezd.
Ő úgy gondolja, – te is ezt akartad,
s hogy felébredtél, hát most már jelezd!
Ki nappal alszik. az bírja az éjt is,
mert játszadozni akkor is lehet.
A cicád, ha az illem ellen vét is,
csak ötletet akart adni neked!

Aranyosi Ervin © 2020-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
25

By

Aranyosi Ervin: Az embert szolgálva

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Az embert szolgálva

Szavaimat gyűjtöm versbe, kis csokorba,
aztán elrendezem, érthetően, sorba.
Szépen gyülekeznek a gondolat szárnyán,
apró lámpást gyújtva a tegnapok árnyán.

Eljutnak-e ahhoz, akinek én szánom,
akinek én írom, akinek kívánom,
kinek a holnapját jobbá tudná tenni,
s vajon, ha olvassa, komolyan fog venni?

Vajon a médiák mennyi helyet hagynak?
Van befogadása a leterhelt agynak?
És a lelki szemek, látnak-e a mában?
Vagy mind-mind őrlődik szellemi magányban?

Keresik az utat, a fényt mely világít,
amit megélhetnénk, azt az evilágit,
amit születéstől mindnyájan kerestünk,
ami híján gyengék, s szegényebbek lettünk.

Igazi életcélt, ami nem öncélú,
ami mást is emel, ami jó szándékú,
melyet megtalálva, méltón szolgálhatunk,
mert tudjuk lelkünkből, tiszta szívből adunk.

Ha majd szép szavaim lelkeket emelnek,
elmés gondolatok megértőkre lelnek,
akkor – hiszek benne – változik a világ,
s örömmel fogad majd mindenki, aki lát!

Ha csak egy lépéssel léphetünk előre,
az utat mutatva, fel a hegytetőre,
hogy onnan nézz körül, ott lesz rálátásod,
mikor megszabadulsz, s nem sírodat ásod.

Sok az útkereső, s nem tudhatunk mindent,
de valami mégis hajt és késztet itt bent,
hogy amiről hiszem, hogy jó lehet neked,
érthetővé tegyem azt az üzenetet.

Eljuttassam hozzád, megértessem véled,
akkor leszel szabad, ha saját léted éled,
s nem másokat másolsz, s nem állsz be a sorba,
s nem hiszel már többé, más által írt sorsban.

Hanem te is végre sajátodat írod,
akad hozzá tintád, hófehér papírod,
s ha lelkedbe néznél, ha lelkedbe látnál,
bizony önmagadat, s másokat szolgálnál.

Aranyosi Ervin © 2020-02-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
24

By

Aranyosi Ervin: Kalandozás a múltba

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 1 Comment


Aranyosi Ervin: Kalandozás a múltba

Vannak képek, szép emlékek,
melyek hozzánk visszatérnek.
Élnek fények, nevetések.
Ezer hangú madár ének.

Hullócsillag száll felettünk.
Tengerhullám táncot lejtünk.
Átvágtatunk száz vidéken,
sors vezette kötőféken.

Sötétségnek bársonyában,
néma fáknak árnyékában.
Ők ránk néznek, csendben várnak,
szemtanúi a csodáknak.

Megtalálni minden választ,
ami minket még elválaszt.
Visszatérni ősi földre,
s itt maradni mindörökre.

Hullócsillag, tengerhullám,
szép nyugalma, csendben hull rám.
Dobban szívem, végre érzem,
életemben révbe értem.

Ősi fának, vén gyökérnek,
eredése földi létnek.
Itt a lelke, hozzánk szól ma,
mintha égi áldást szórna!

Aranyosi Ervin © 2020-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
22

By

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Mikor versem írom

Írom a versemet…
Lám, milyen érdekes!
Benne az olvasó csak megnyugvást keres.
Mintha magok közül
csak úgy válogatna,
mintha rá az egész nem is igen hatna.

Valahogy megleli
azt a gondolatot,
mit versbe szőtt szavam, csakis neki adott!
A többit otthagyja,
nem veszi magára,
a befogadásnak megvan a határa.

Ki is emelhetném,
mi lenne a lényeg,
de látom, az nem kell, úgysem értené meg!
Én még reménykedem,
tán az is fog hatni,
egyszer azt a részt is el fogja fogadni!

Megpróbálom ezért
másképp is leírni,
másképp fogalmazva, belátásra bírni,
hogy a teljes tudást
adhassam át neki,
hátha felismeri, s talán hasznát veszi.

Hiszem, mégis jó így,
ez a feladatom,
megszerzett tudásom, sokféleképp adom.
Mikor verset írok,
jó szándék vezérel,
teremtőm vezeti tollam a kezével.

Aranyosi Ervin © 2020-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts