Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Virág nyílik


Aranyosi Ervin: Virág nyílik

Virág nyílik kertek alatt,
madarak dalolnak,
a világ is ébredezik
érkezik a holnap.
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megtelünk reménnyel,
hajladozik fű, fa, bokor,
táncra kél a széllel.

Virág nyílik, ne borongjunk,
gyönyörű tavasz van,
árad a víz, csörgedezve
szalad a patakban.
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megtelik a lélek.
Ébredezve példát mutat
nekünk a természet.

Virág nyílik és rügy fakad,
emelkedik kedvünk,
ébredezünk, álmodozunk,
újra kell szeretnünk!
Bíznunk kell,
hogy jobb lesz, szebb lesz,
megújul világunk,
életre kel a szerelem,
szebb napokat látunk!

Aranyosi Ervin © 2023-03-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébred a reggel


Aranyosi Ervin: Ébred a reggel

Álmokat kerget a hajnal,
tegnapról suttog a szél,
ébred a lelkünk a Nappal,
a világunk életre kél.

Madarak víg dala szálldos,
fény tölti ki a teret,
morcosan ébred a város,
egy újabb nap elérkezett!

Refrén 1.:
Nézz körül kérlek,
a lelked is ébred,
keresd a mában az égi jelet!
Lásd meg a szépet,
a földi igézet,
szívedbe markol és itt van veled!

Éled a reggel a Nappal,
hallgasd mit susog a szél,
fogadd be azt kitárt karral,
a holnap ma életre kél!

Ébredjen lelked a Nappal,
szívedben lüktet a vér,
dalolj a víg madarakkal,
s örüljön mind, aki él!

Refrén 2.:
Nézz körül kérlek,
a lelked is ébred,
átlép egy új nap szép kapuján.
Lásd meg a szépet,
a földi igézet,
ígéri lesz holnap, s holnapután!

Aranyosi Ervin © 2023-01-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át


Aranyosi Ervin: Reggeli ámulat – ablakon át

Ablakon kinézve gyönyörködöm,
áttört a napfény a gyönge ködön,
csillogtatja a fák levelét,
színeknek játéka gyönyörű szép!
Élénken pompázó álomvilág,
az érzi csodának, ki szívével lát,
ki látja az időnek múló nyomát,
ki látja a tegnapot, s éli a mát!

Szívedet átjárja a szeretet,
ámulva rányitod két szemedet,
látod és érzed a földi csodát,
meghatva lesed az ősz mosolyát.
Lelkedben elárad ez a mosoly,
hisz ez az elmúlás nem is komoly,
szépséggel tölti meg a lelkedet.
Szél-úrfi táncba hív száz levelet!

Nézem a természet, hogyan mulat,
arcomra mosolyt csal az ámulat.
Ősz szórja kincseit, s viszi a szél,
szárnyat bont, s repül az őszi levél.
Nem félnek, nem fájnak, nincs rá okuk,
táplálni világot, saját joguk.
Leszületőknek átadni helyük,
emléket őriz a porhüvelyük.

Az élet körforgás, nincs is mese,
nem kérdés számomra, értelmes-e?
Tudja a dolgát a gondviselés,
Isteni varázslat, csodatevés!
Az élet elmúlik, s átalakul,
az, aki megélte a porba hull,
s átadja az újnak saját helyét,
kezdődjön elölről újra a lét!

Aranyosi Ervin © 2022-10-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Tele van a szívem


Aranyosi Ervin: Tele van a szívem

Tele van a szívem szeretettel,
ezt kedves olvasóim, tőletek kapom!
Szavaitokkal indul minden reggel,
s ez teszi szebbé az egész napom!

Ez ad erőt, hogy minden napon újra,
beindítsam a varázsszőnyegem.
Mert általatok szívem megtanulja,
hogy mi a dolga, s ti jöttök én velem!

És szállhatunk a fényes szavak szárnyán,
és fentről mindig többet láthatunk,
ha nem borongunk a tegnapok árnyán,
s egy boldog létre nyitottak vagyunk.

A szeretet az életünk motorja,
a szívünket, azt nem kímélni kell,
úgy jó, ha fényét forrón szélbe szórja,
s a szeretetlent ezzel éri el!

Szeressük hát jobbá a világot,
a szív melegét hittel adva át,
dacoljunk az ősz hideg szelével,
melegedjen tőlünk a világ!

Aranyosi Ervin © 2022-09-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Őszi borongás


Aranyosi Ervin: Őszi borongás

Magára húzta zord felhőit
a vénné fáradt őszi Nap.
Sugarai – pók szőtte szálként –
a Földre nyúlva játszanak.

A melegét is visszavonta,
tartalékol a télre tán,
álmosan telik, elmerengve,
a szeptemberi délután.

A tájon méla nyugalom van,
csak a szél dúdol némi dalt,
falevelek, zizegve várják,
a mérget, mit nekik kavart.

Ünnepre várnak, karneválra,
színes ruhákat öltenek,
nyelvet nyújtanak a halálra,
miközben szívük megremeg.

Kívülről nincs a félelemnek
semmilyen látható nyoma,
örömre lelnek még az őszben,
legyen az bármily mostoha.

Mert hisznek újjászületésben,
jönnek majd újra játszani,
s amíg remény élhet szívükben,
minek borúsnak látszani?

A távolodó Nap is tudja,
hogy lesz még ő is közelebb,
áraszt még több fényt a világra,
fog adni újra meleget!

A sok levél, bár porba hullik,
éltető humuszt komponál,
táplál jövőt és újraélőt,
amely majd élelemre vár.

E körforgás majd megtörténik,
akár velünk, vagy nélkülünk,
csak az ember nem látja sorsát,
korán megyünk, vagy vénülünk?

Talán, jó lenne végig élni,
s kiélvezni minden napot,
és mindegyre hálásnak lenni,
hogy itt vagyok, s még maradok!

Ha célom van, vár rám egy új nap,
hát reggel újra felkelek,
a természettől ezt tanultam,
hogy bízzak, és nyitott legyek!

Fog még a Napunk felragyogni,
lesz még tavasz, nyílik virág,
s egyszer talán majd észhez térhet,
a pénzért eladott világ!

Aranyosi Ervin © 2022-09-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Fát növesztek


Aranyosi Ervin: Fát növesztek

Kicsi vagyok és fát növesztek,
jószívvel gyökeret eresztek,
megerősítem törzsemet,
ágaim büszkén nőjenek!

Ha kell akár az égbe nyúlva,
a többiektől jót tanulva,
szép felhőkbe kapaszkodom,
s az élethez ragaszkodom.

Egyszerre sok-sok lábon állok,
kincsekhez jutni megpróbálok,
magamba szívni a tudást,
az értelembe ájulást!

Gyökereim a múltba nyúlnak,
ősöktől értelmet tanulnak,
szívom a magyar nyelv vízét,
s kiélvezem mesés ízét!

Én nem csak élni akarok,
ágaim nem csupán karok!
Ők adakozó szép kezek,
viselnek szép levélzetet.

Alkotok tudás-levegőt,
s bátorítom a remegőt,
hogy ágaim közt merjen élni,
védelmezem, ne kelljen félni!

Adok reményt, adok hitet,
mert lelkük csak így érti meg,
hogy ők is mind céllal születtek,
s az egésznek részei lettek.

Nem félhetek, hogy majd kivágnak!
Hisz kellek az élő-világnak,
tőlünk lehet csak zöld e bolygó,
csak így van víz, a szomjat oltó.

S tudom, az ember, ezt megérti,
s mikor a boldogságát félti,
talán hiszi, hogy nélkülem,
üres lenne a végtelen.

Üres lenne, kopár, halálos,
kongna a kőből épült város,
madár helyett csak szél dalolna,
utat mutatva a pokolba.

Aranyosi Ervin © 2022-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szerelem szárnyán jöttem!


Aranyosi Ervin: Szerelem szárnyán jöttem!

Szerelem szárnyán jöttem,
ezüstös szél hozott.
A Nap járt fent, fölöttem,
– s Holdjáról álmodott…
Én meg csak rád gondoltam,
hevesen vert szívem,
csak te nyugtathatod meg,
így hát eléd viszem!
Szerelem szárnyán jöttem,
tán szívedbe fogadsz,
reményt egy szebb holnapba,
erőt és hitet adsz:
– Közös lehet világunk,
egymásért élhetünk,
s ha együtt jóra vágyunk,
boldog lesz életünk!

Aranyosi Ervin © 2022-06-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó kedvem van


Aranyosi Ervin: Jó kedvem van

Ma is huncut, jó kedvem van,
nem férek a bőrömbe!
Szabad vagyok, mint a madár,
nem zárhatnak börtönbe.
Én uralom a világot,
nem a világ engemet.
Nem bénítják rút szabályok
széllel szálló lelkemet…

Aranyosi Ervin © 2022.03.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: Héjában van a vitamin

Szólt a héja – Hijja, hijja,
nincsen semminek se híja!
Pocok, egér akad bőven,
magyar pusztán, zöld mezőben.
Az életnek sincsen híja,
bennem van a vitaminja.
Ám héját azt nem kell enni,
inkább gyümölcsöt kell venni!

Tollból áll a héja héja,
szigetelés, ez a célja,
ez a héja szép ruhája,
hát ezt hordja, ezt használja.
Télen csak ez melegíti,
s ha kell az égbe repíti.
Így tud szembeszállni széllel,
kormányozni tolldíszével.

Aranyosi Ervin © 2021.12.22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak az idő


Aranyosi Ervin: Csak az idő
(Enya: Only time dala alapján)

Ki mondja meg a szélnek,
hogy az ének,
hová száll?

Ki mondja meg a fénynek,
hogy a lélek,
csodát vár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg a létnek,
mi a lényeg,
mi ránk vár?

Hol van nyoma a szépnek,
amit érzek,
mi átjár?

Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
Ki mondja meg?
Ki mondja meg,
Ki mondja meg,
csak az idő oldja meg!

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom
eljön-e majd?

Ki lesz vajon a párom,
ki mindenáron
felém tart?

Ha a kedves felém tart.

Csak az idő,
csak az idő,
az idő mondja meg.

Ki mondja meg ha eljön,
álom felhőn,
hová tart?

Ki mondja meg az álom,
hogyha várom,
jön-e majd?

Csak az idő,
csak az idő
az idő mondja meg.

Aranyosi Ervin © 2021-01-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva