Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csapongás


Aranyosi Ervin: Csapongás

Csapongok én, ha célom nincsen.
S bár ott van a kezem a kilincsen,
jövőm ajtaja zárva marad,
s a világ mellettem elszalad.

Kéne egy cél, hogy hajtson vágyam,
hogy miért jöttem, megtaláljam!
Megleljem okát életemnek,
hiszen a lelkek célt keresnek.

Nem jöttem én sem üres kézzel,
felruháztak a hűvös ésszel,
ám közben mégis azt hiszem,
a választ rejti még szívem.

Tudom, hogy szívvel kell keresnem,
s fontos erősnek, igaznak lennem!
Átlátni minden hazugságon,
ami mérgezi még a világom.

Hiszek és látok, érzek, értek,
de amíg más az államérdek,
amíg félnek az emberek,
utat mutatni nem lehet!

Hogyan lehetnék fény a sötétben?
Nem jön sugallat, vagy én nem értem?
Hogy kéne szemeket felnyitnom,
mutatva: – Én a jót tanítom!

Keresem így hát, annak módját,
elmondjam, mit lát, aki jól lát!
Megmutassam az igazságot,
mert félrevezették ezt a világot!

Sötétség börtönében élünk,
alantasok mocskától félünk,
saját szemünknek sem hiszünk,
félelmektől fagyott szívünk.

Csak csendben várunk a csodára,
s közben épül a gonosz vára,
mi meg csak várunk, nem teszünk,
amíg a rabjaik leszünk.

Aranyosi Ervin © 2021-01-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jövünk – megyünk


Aranyosi Ervin: Jövünk – megyünk

Jövünk, megyünk.
Hát ez az élet!
A régit új korra cseréled.
Újat tanulsz,
vagy tanítasz másnak,
s nem adsz hitelt az elmúlásnak!
Mindig apró lélekként kezded,
s amit hozol, mind elfelejted,
mert azt lelkedben kicserélik,
akik hiszik, a létet élik.
Pedig ők csupán csak haldokolnak,
s nekik halált hoz csak a holnap,
s nem értik meg, ha te nem félnél,
hát magáért a létért élnél.

Jövünk, megyünk,
mert ez a dolgunk,
de másképp kéne boldogulnunk,
és egymást is boldoggá téve,
megmártóznánk a lét vizében.
De sosem tanulunk meg élni!
Nincsen halál, hát nem kell félni!
Csak levetjük lélekruhánkat,
de majd a létbe visszavárnak,
hogy szebbé tegyük a világot,
hogy álmodjunk egy boldog álmot,
hogy jók legyünk, s csináljuk végig!
Hogy tanítsunk, míg meg nem értik!

Jövünk, megyünk,
sokadszor, s újra…
Amíg a lelkünk megtanulja,
amit csak odaát tudunk.
Hová vezet hát szép utunk?
Leszületni, mégis kihívás,
másképpen élni, nem pont úgy, mint más!
Nehéz korban is jóvá válni,
s a nagy küldetést végig csinálni!
Véghez vinni és hinni benne,
hogy a világ, tán még szebb lenne,
ha megértenénk, miért is lettünk,
ha igazolna számos tettünk!

Jövünk, megyünk,
s nem számít semmi!
Itt kell nekünk boldoggá lenni!
Boldoggá válni és szeretni,
s nem önmagunkat eltemetni!
Tenni azért, hogy más is értse,
hogy létünk más lelkét ne sértse!
Ám magunktól kell felismernünk,
miért is bújt egy testbe lelkünk?
Mi célból születtünk e Földre?
Mi dolgot terveztünk e körre?
S mikor a lét célját megértjük,
végre saját sorsunkat éljük!

Aranyosi Ervin © 2021-01-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rólad mesélt a csend


Aranyosi Ervin: Rólad mesélt a csend

Rólad mesélt nekem a csend,
megfejtettem, mit is jelent.
Álmokra épült holnapot,
megértsem, hogy miért vagyok,
miért mesélt rólad a csend?

Együtt kell mennünk már tovább,
álmodva ébredő csodát,
jobbá tenni a holnapot,
amelyben melletted vagyok,
s meglelni szívünk otthonát!

Refrén:
Egy út vezet csak a boldogság felé,
hiszem, a szívünk rá talál!
Jöjj hát velem, te kísérj el elé,
induljunk késlekedni kár!
Egy út vezet és szükségem van rád,
mellettem légy, veled legyek!
álmodj velem, legyen szebb tőlünk a világ,
hogy boldog légy, azon leszek!

Rólad mesélt nekem a dal,
tudom már lelkem mit akar!
Hogy újra itt legyek veled,
hogy megfejthessem csendedet,

Refrén:
Egy út vezet csak a boldogság felé,
hiszem, a szívünk rá talál!
Jöjj hát velem, te kísérj el elé,
induljunk késlekedni kár!
Egy út vezet és szükségem van rád,
mellettem légy, veled legyek!
álmodj velem, legyen szebb tőlünk a világ,
hogy boldog légy, azon leszek!
Hogy boldog légy, azon leszek!

Aranyosi Ervin © 2021-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kedvetlenség…


Aranyosi Ervin: Kedvetlenség…

Kihűlt a lelkem és sivár?
Nincs kedvem verset írni már?
Nem is tudom, már rég, mi vár?
Nincs kedvem verset írni már!

Azt mondtam tegnap ne borongj,
s bennem kondult a vészharang,
belém sajdult egy égi hang:
– Hagyd a világot, ne szorongj!

Ne láss, ne mutass égi fényt,
úgysem akarják látni azt,
kinek adhatnál még vigaszt,
ha elvesztették a reményt?

A lélek csak zokogni jár,
nincs kedvem verset írni már!
Mi veszett, visszahozni kár!
Nincs kedvem verset írni már!

Legyen hát ez egy búcsúdal?
Mint egy utolsó lehelet,
itt éltem én is veletek,
csak élni épp nem lehetett!

Na jó, ne vedd ezt komolyan,
a költő olykor hitet veszít,
s lelke előtted vérez itt,
mikor pár álma elrohan.

Ám, nem rontásnak jöttem én,
inkább emelném lelkedet,
s ne tiltakozz, hogy nem lehet,
neked is szól e költemény.

Vannak néha rosszabb napok,
mikor megőrül a világ,
belevakul mind, aki lát,
de nem lehetünk mind vakok!

Hát nyitnom kell a szemeket,
fényt gyújtok, tűnjön a sötét,
reményt és hitet szórva szét:
– Hogy győzni fog a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2021-01-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: DEJA Vu 2.


Aranyosi Ervin: DEJA Vu 2.

Visszatérünk párszor
az örök körforgásból,
végigjárjuk együtt az utunk.

Emlékek törlődnek,
képek összetörnek,
önmagunknak gyakran hazudunk.

De lesz ki emlékeztet,
és lesz egy újabb kezdet,
rájövünk, hogy ez egy folytatás.

Jártunk itt korábban,
s a visszatérő mában,
érezzük, hogy ez valami más!

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Hogyan kéne jobban,
a fáklya lángra lobban,
új utunkon e fény talán vezet.

Ez egy új ajándék,
egy visszatérő játék,
és attól szép, ha végre élvezed!

Refrén:
Visszatérő érzés,
az idő meghasad,
más térben, más korban
érzed most magad.
Furcsa megkísértés
tükröt tart eléd,
deja vu-nak hívják,
ha rád kacsint a lét.

Aranyosi Ervin © 2019-04-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A fenyőrigó és a tükörképe


Aranyosi Ervin: A fenyőrigó és a tükörképe

Itt is vagyok, ott is vagyok,
tükörképem vízen ragyog.
Csőröm, ha a vízbe dugom,
viszonozza. Meg nem unom!
Mindegy, hogy hol iszom éppen,
elkísér a tükörképem.
Tőle tudom, hogy szép vagyok,
tollam, szemem ezért ragyog!

Aranyosi Ervin © 2021-01-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin – Cinkosok

Szilády Ildikó grafikája (illusztráció)

Aranyosi Ervin – Cinkosok

Úgy döntöttünk az Anyuval,
megvicceljük az Aput.
Összeraktunk pár dobozból
olyan autó alakút.
Ráhúztuk az autóponyvát,
a sok doboz ne látsszon,
Anyu meg vitte az autót,
hogy a ház mögé álljon.
Aztán szóltunk az Apunak,
hogy vigyen a boltba el,
mert liszt kell a sütijébe,
hát sürgősen menni kell!
Hej, az Apu meglepődött,
mi volt a ponyva alatt!
Azt hitte, hogy tündér járt itt,
s az autónkból ez maradt.
Aztán, persze, megmutattuk,
hová dugtuk mi azt el.
Sütöttünk egy jó sütit is,
mert ez után vigasz kell!

Aranyosi Ervin © 2021-01-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tőled szebb a világ


Aranyosi Ervin: Tőled szebb a világ

Sosem veszthetsz engem el,
a lelkem új életre kel,
minden napon,
míg melletted vagyok.

Belőled éled életem,
számolhatsz mindennap velem,
minden napon,
a Napom felragyog!

Refrén:
Tetőled szépül a világ,
jó érzés szóval hatni rád,
a lelkemet megnyugtatod.
Mindennap érted ébredek,
a lelkem tisztán él veled,
a jó utat te mutatod.

Mindenkor melletted leszek,
álmunkért mindent megteszek,
minden napon,
általad több vagyok!

Hiányzol mikor nem vagy itt,
tudom, az élet így tanít,
minden napon!
Egy kedves sort hagyok!

Refrén2:
Tetőled szépül a világ,
jó érzés szóval hatni rád,
a lelkemet megnyugtatod.
Mindennap érted ébredek,
a lelkem tisztán él veled,
minden napon,
míg melletted vagyok!

Aranyosi Ervin © 2021-01-19..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kell egy… .


Aranyosi Ervin: Kell egy…

Nem fáj már semmi sem,
begyógyult rég szívem,
bánatom nem viszem tovább!
Kirabolt életem,
megtöltöm, éltetem,
és mától én teszek csodát!

Megnyitom szívemet,
hadd jöjjön, ki szeret,
kitárom lelkem ablakát!
Hadd leljen rám a szép,
álmom ne tépje szét,
dúdoljuk az élet dalát!

Refrén:
Kell egy dal,
ami feltölt érzelemmel,
kell egy szív,
amelyről érzem épp nekem kell,
és kell a csend,
amiben lelkünk összeér,
ami végig elkísér,
ami a szép szívekhez ér!

Kell egy perc,
amiben álmom megtalálom,
kell egy perc,
ami ha múlik újra várom,
és kellesz te,
aki fontosabb mindennél,
akivel lelkem összeér,
kitől az én szívem zenél.

Álmodom életem,
nyújtom a két kezem,
célunk felé repít a vágy!
Szállj csak, repülj velem,
nem bánthat semmi sem!
Miértünk csodás a világ!

Refrén:
Kell egy dal,
ami feltölt érzelemmel,
kell egy szív,
amelyről érzem épp nekem kell,
és kell a csend,
amiben lelkünk összeér,
ami végig elkísér,
ami a szép szívekhez ér!

Kell egy perc,
amiben álmom megtalálom,
kell egy perc,
ami ha múlik újra várom,
és kellesz te,
aki fontosabb mindennél,
akivel lelkem összeér,
kitől az én szívem zenél.

Aranyosi Ervin © 2021-01-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zöldhullámok


Aranyosi Ervin: Zöldhullámok
(A Secret Garden – Greenwaves című dalának magyarítása)

A dal a youtube-on az alábbi linken található:
https://www.youtube.com/watch?v=i9nlU0q4eiw

Emlékszem, kint a réten, májusi reggelen,
álmoktól fényes égről a Nap köszönt nekem.
Ott a hullámzó fűben, vidám tengeren,
szabadság, mint bűvös érzés táncra kélt énvelem.

S jött a szép megbocsájtó, és megbánó perc,
hogy igazán szerethetsz és boldog lehetsz!
Egyedül, ott a réten sétáltam csak tovább,
zöldhullámok közt járva éltem a csodát.

Refrén:
Vigyél el most a rétre, és ébreszd szívem,
és a hullámok visznek, míg lát a szem.
Vigyél el, hiszen oly messze volt a szívünk,
s közel hoz, hogy ha tényleg hiszünk.

Refrén:
Vigyél el most a rétre, és ébreszd szívem,
és a hullámok visznek, míg lát a szem.
Vigyél el, hiszen oly messze volt a szívünk,
s közel hoz, hogy ha tényleg hiszünk.

Mit nem adnék, ha lelkemben ott élne még,
az a pillanat, mi enyém volt egykor, réges-rég,
Amíg lélegzem, érzem, nevet rám az ég,
és a fűtenger hullámzik, ami nekem egy örök emlék.

Refrén:
Vigyél el most a rétre, és ébreszd szívem,
és a hullámok visznek, míg lát a szem.
Vigyél el, hiszen oly messze volt a szívünk,
s közel hoz, hogy ha tényleg hiszünk.

Emlékszem kint a réten, májusnak reggelén
Álmokkal teli égről a Nap köszönt énfelém.
És én táncoltam vígan, fűhullámok tengerén,
A szabadság mámora költözött énbelém.

Aranyosi Ervin © 2021-01-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva