Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
14

By

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Ébredned kéne már Magyar!

Az igazság fáj csak! Az ám!
Mert hagyod elveszni Hazám!
Mert te a hazugnak hiszel,
ki népet pokolra visz el!
Választod azt, ki meglopott,
s épít magának templomot,
a bűnözőt, törvénytelent,
ki gúnnyal írja a jelent!

Vagy változásra fáj fogad?
Ezért ad hát alád lovat!
Egyazon kutya fattya Ő,
s ha győzni fog, fejedre nő!
Nincsen esély, népakarat,
nem kell neki, csak szavazat!
Aztán nem téged képvisel,
utána más gúnyát visel!

Ez mind köpönyegforgató,
tudja, hogy neki mi a jó!
Egyik sem törődik veled,
nem szolgál népet, nemzetet!
Ezek mind hazaárulók,
urukkal pokolra valók!
Nem is szolgálják e hazát,
leköpik a nép igazát!

Ősök vére szárad lelkükön,
s te nem csíped őket fülön,
csak megválasztod egyiket,
aki felé húz a szíved!
De egy sem szolgálja hazád,
nem védi néped igazát,
sőt, inkább szembe megy vele,
s mi ebbe rokkanunk bele!

Ébredned kéne már Magyar!
Ha lelked szebb jövőt akar,
vedd a kezedbe sorsodat,
Isten jobb létet tartogat!
Emeld fel a Szent Koronát,
mely óvott annyi koron át,
őseid rendjét vedd elő,
s érezd, hogy mily felemelő!

Ne bűnhődj tovább, nincs okod!
Érvényesítsd ősi jogod!
Légy az, ki tényleg jót akar,
aki hazafi és Magyar!
Légy hát erős, és légy szabad,
szabadítsd végre fel magad!
Ne legyél többé szolganép,
ki áruló parancsra lép!
Aranyosi Ervin © 2026-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 11 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Gyásznap

Gyásznap lett a mai,
ELADTÁK HAZÁNKAT!
Ez ellen a lelkem
összetörve lázad!
Pártok játékában
a nemzet a vesztes,
a függetlenségünk
elvesztése lesz ez!

Hej, ki választottál,
el sem gondolkodtál,
idegen uraknak
mindent odatoltál!
Önként mész meghalni,
eladtad országod,
mert boldogulásod
Európától várod!

Itt él a Magyarság
ezen a földrészen,
így a Kárpát-haza
egyben sírja lészen!
Eddig kifosztottak,
most kivéreztetnek,
s te ástad a sírját
meg szép nemzetednek!

Aki most választott,
mind magára vessen,
ott van felszegezve
Jézus a kereszten!
Megosztó pártok közt,
elveszett a MAGYAR,
aki a népének
igazán jót akar!

Utolsó gúnyánkat
is lerántják rólunk,
álmunk rémálom lett,
abban forgolódunk!
Szakadék mélyére
taszítanak minket,
megtagadva népet,
hősi Őseinket!

Megvakult a nemzet,
s nem fog összefogni,
rabláncot lerázni,
néppé egybeforrni!
Inkább elszenvedi
egy más nép hatalmát,
akik szép hazánkat
oly nagyon akarják!

Milyen jövőt adtál
így az utókornak?
Háborút, éhséget
hoz reá a holnap!
Nem lesz büszke reád,
ki eladtad lelked,
ő is az árulót
fogja látni benned!

Húzd a nadrágszíjat
mától szorosabbra,
most fordul világod
sokkal gonoszabbra!
Lelkedet eladtad,
pénzed el fog folyni,
saját országodban
így fogsz nyomorogni!

Gyásznap ez a mai,
ha még nem is látod,
vakság, elbutulás
okozza halálod.
Startkő, amelyről
a medencébe ugrassz,
de nem lesz víz benne,
így pokolra juthatsz!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
13

By

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 8 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Csak értsd meg!

Csak értsd és tudd, nem választottál,
csak eladtad a lelkedet!
Mert jogtalan törvények szabják
meg mit lehet, s mit nem lehet!

Eladtak hitel-rabszolgának,
nincs alkotmány, hát nincs jogod,
média ver bilincsbe végleg,
hazug világa megfogott!

Nem vagy magyar, mert nincs országod,
nem létező állam ural.
Átírták sorsod, s te nem látod,
a pénz bombáz ágyúival.

Ma mások dönthetnek feletted,
ősök kincsét veszni hagyod.
A kék pirulát rég bevetted,
s a döntést másokra hagyod.

Nincs holnapod, megástad sírját,
és megtagadtad népedet,
a holnapod uraid írják,
akik megvették lelkedet.

Mért nem akarsz magyar maradni,
visszavenni, ami tiéd,
felállni, s igazsággal hatni?
Legyen valós a földi lét!

Mért nem jársz őseid nyomában,
hagyod veszni a nyelvedet,
s hagyod, hogy más népek uralják,
csodára képes népedet!

Hiába földed gazdagsága,
ha más uralkodik azon,
ha anyafölded féreg rágja,
akinek célja a haszon!

Mért kell másokhoz csatlakoznod,
hogy folyton irányítsanak,
neked kéne a döntést hoznod,
ne légy tékozló és hanyag!

Vedd csak vissza, ami téged illet,
tiéd az ország, s hatalom!
Az Isten óvja lépteinket,
az Ő országát akarom!

Magyar hazát, a magyar népnek,
pártatlanul, együtt megint,
kik kalákába közösen lépnek,
a Szentkorona Rend szerint!

Kik együtt élnek és egymásért,
kiknek szíve együtt dobog,
teszik a dolguk e hazában,
mert így lehetnek boldogok.

Ezt adjuk fiaink kezébe,
– mert eluralva, elveszünk –
ám együtt élve, s összefogva,
újra nagy nemzetté leszünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
12

By

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Ami ma van

Bár nagyon fáj, de elfáradt a lelkem,
csak üvöltök a békés, síri csendben,
de nem halljátok meg a hangomat.
bár miattatok fáj szívem sokat!

Bár nagyon fájt, és már magam sem értem,
de úgy látszik a pusztába beszéltem,
mert bennetek visszhangra nem talált,
csak várjátok a fájdalmas halált!

De ébredjetek, nincs mit vesztenünk,
csak szebbé kéne tenni életünk,
megélni azt, kik valóban vagyunk,
ha szívünk vezethetné „bölcs” agyunk!

A lelkem sír, mert nincs súlya a szónak,
nincs értéke az igaznak, valónak,
mert hazugságokra épült Bábel tornya,
mintha ha a világunk csak a pénzről szólna!

És összedől majd a hazugság vára,
és elvész minden, ez lesz majd az ára,
mert egy napon majd erre ébredünk.
Nem lenne jobb, inkább megértenünk?

A sötétségből lépjünk ki a fényre,
leljünk rá az igazi ösvényre!
A nyelvünk térkép, mindent megmutat,
csak járnunk kell az elhagyott utat!

Mert elveszett belőlünk a tudás,
ma értékesebb minden árulás!
A szemfényvesztő nem is látható,
s a korszellemnek bűze átható!

Épp gépnek adjuk át, amit tudunk,
s majd ő járja helyettünk az utunk.
Az ember lelke lassanként kihal,
s pokolra jut halott álmaival.

Nem olvasunk többé sorok között,
a megértés is messze költözött,
már nem divat a saját gondolat,
a tudomány, akár a rák, tolat.

Térkép e nyelv, és mi lemondunk róla,
idegenként ugrálunk parancsszóra,
s tesszük, mit várnak a hatalmasok,
hiába tudjuk: hazugok, aljasok!

Válasszunk hát bábok, szolgák közül,
olyat, ki pénz oltárán üdvözül,
s hagyjuk veszni e szép Magyar hazát,
s vele a magyar ősök igazát?

Uraljon az, ki sosem volt magyar,
ki hízelegve magának kapar,
aztán a vaksi nép nyakára hág,
mert őt emeli fel a pénzvilág.

Nincs választás, felettünk döntenek!
A választható szinte mind beteg!
Külföldről pénzelt és irányított,
s az igaz útra egyik sem nyitott!

Mert minden párt megoszt és megvezet,
és széjjel tép egy ősi nemzetet,
s a vágóhídra már önként megyünk,
ahelyett, hogy EGY nemzet legyünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
8

By

Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: A választáson merengve…

Ellopták az alkotmányunk,
alaptörvény ma az „úr”!
Hazugságra épült várunk,
s minden köve meglazul.
Képviselő választás lesz,
de mind pártot képvisel,
a létünkhöz hozzá nem tesz,
csak kasszánkból pénzt visz el.

Fogva tartják koronánkat,
s uralják a nemzetet,
s csak olyan van, aki árthat,
ki bűnöző, s megvezet.
Megvakított már az ország,
megosztott nép a magyar,
más kezébe adja sorsát,
s úgy hiszi, hogy jót akar!

Nincs választás, ez a lényeg,
egyformán hazug ma mind,
hazánk sorsán rágó férgek
számlálják meg napjaink.
Alszik a nép, elfogadja,
s azt hiszi ennyit tehet,
s szomorú, hogy alig vannak,
látó, s értő emberek.

Média és politika,
egy követ fúj, s mind beteg!
Az ármánynak, mi a titka,
mért hiszik el emberek?
Sötét korban, alagútban,
már nem is látszik a fény,
csak a magyar nép van útban?
A jövőjére nincs remény?

Vagy van, csak körül kell nézni,
felemelni a fejünk,
ősök nyomdokába lépni,
s megtalálni a helyünk!
Vissza kéne venni végre
ellopott értékeink,
visszaszálljon mind a népre,
a Szentkorona Rend szerint!

Legyen a Kárpát-Medence,
hol új világ születik,
egységet, s jogot teremtve,
hol a rablást büntetik.
Hol élnek, s nem visszaélnek,
hol igazság, s béke van,
hol okkal történik minden,
s nem marad boldogtalan!

Hol egymásért tesszük dolgunk,
saját hazát építünk,
van jövőnk, s vannak utódok,
s az emberségben hiszünk!
Megkeressük a megoldást,
s lelkünkben majd rálelünk,
elkerülve a vérontást,
a lét fontosabb nekünk!

Aranyosi Ervin © 2026-04-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
31

By

Aranyosi Ervin: Választás?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Választás?

Vajon írástudatlanok,
mert x-szel írják nevüket?
Felelősség elhárítva,
nem terheli lelküket?
Választanak sok rossz közül,
s nem hallatják hangjukat,
s kizárják a döntésekből,
egy új ciklusra magunkat!

Analfabéták állnak sorban,
hogy kitegyék ikszüket!
Miattuk élünk lent a porban,
hiszen a jóra mind süket!
Hazugságokra bólogatva,
hiszik, hogy ők is döntenek,
lemondanak csak, voksot adva.
Pokolra benzint öntenek!

Urnákba dobják kis papírjuk,
halott világuk hamvait.
Nincs esély rá, hogy újra írjuk,
a történelem lapjait!
Kevés, ki látja a valósat,
kinek a rosszból már elég,
így válik valóra a jóslat,
így bűnhődik jövőt e nép!

A választás, nem old meg semmit,
egymásnak feszül a magyar,
ezért soha nem is lesz rend itt,
s az lesz, amit a „PÉNZ” akar!
Országgyűlés ahol mellékes,
s nincs is jelen népakarat,
egy ház, mit adott a kellékes,
hogy elhazudják szavadat.

Siralomház, hol pálcát törnek
a szép, magyar nemzet felett,
hol újabb négy évig gyötörnek
a meghasonlott emberek.
Tőled van felhatalmazásuk,
hogy árulásukat tegyék,
hogy kiforgassák a palástjuk,
és mindenünket elvegyék!

Aranyosi Ervin © 2026-03-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
20

By

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Vers a Magyarokhoz

A választások értelmüket vesztik,
hisz pártok dúlják széjjel a hazát,
nemzet-nyúzó, rút háború lesz itt,
eltiporva a népünk igazát!
Te elhiszed még a sok hazugságot?
A pénz beszél, mondd hiszel még neki!
Mételye fertőzi meg a nagyvilágot,
s a népet koncként keselyű elé veti!

Ó jaj magyar, halld meg a vijjogását,
készülj fel végre és állj ellene!
Építsd fel hát a Kánaánnak mását,
hiszen a népnek jólét kellene!
Mindenünk van, mi életet teremthet,
csodás a föld és áldott a vizünk,
a magyar szó, amit Isten teremtett,
és saját Isten, amiben hiszünk!

Kergesd el mind, kik szétlopták hazádat,
ősi tudással őrizd nemzeted!
Kevés, ha szíved oroszlánként lázad,
úgy jó ha közben józan ész vezet!
Használd tudásod, mit őseidtől kaptál,
legyél naggyá tőle és általa!
Érezd magad, mintha a mennyben laknál,
s szolgáljon óvó, s tápláló haza!

Kérlek magyar, sose szidd a hazádat,
hiszen e föld mindarról nem tehet,
hogy mindenhonnan sátán-érdek támad,
s csatlósa az, aki népet vezet.
Vedd vissza hát a régi igazságot,
kövesd a nép, a magyar érdekét,
példádon taníts meg élni világot,
kövesd az ősök szép üzenetét!

És eljön majd a kor mely igazol,
a korona, és hazánk felragyog!
A népért újra honfi szava szól,
hiszem, megérjük azt a szép napot!
De csak együtt, hát össze kéne fogni,
s kivívni végre népünk igazát,
ne kelljen többé sírva nyomorogni!
Fényünkkel áldjuk a szép Magyar hazát!

Aranyosi Ervin © 2026-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
17

By

Aranyosi Ervin: A csorda

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: A csorda

Kora reggel elindult a csorda,
jöttek ki az istállókból sorba,
s indultak a dús füvű mezőre,
figyelve a hangos vezetőre.

Annak kolomp lógott a nyakában,
és nem akart menni egy magában,
látszólag a csordáját vezette,
kiket hívott, kolompját zengetve.

Bólogattak, olykor hangot adtak,
de a sorban mégis ott maradtak,
a csordás meg ballagott utánuk,
és, ha kellett, kutya mordult rájuk.

Bár az élen ment a főkolompos,
ám ott nem az ő szava volt fontos,
hisz a csordás uralta mind őket,
a jobb létért mezőre menőket.

A háttérből voltak irányítva,
s évek alatt be lettek tanítva.
Ne gondolkodj, megteszik helyetted,
örülj, hogy a magadét megetted.

Ha megetted, hát kérődzhetsz rajta,
este pedig vár megint a pajta.
Reggel, s este volt a ki-, s behajtás,
s együtt vonult a sok tehén-pajtás.

Mi meg néztük, hogy vonul a marha,
bólogatva hol jobbra, hol balra.
Persze mind mind, a gazdát szolgálták,
s hogy megfejjék őket, el is várták.

Aranyosi Ervin © 2026-03-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
11

By

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Képviselő?

Mért hívjuk képviselőnek,
ki csak pártot képvisel,
négy éven át hátat fordít,
gondot reánk nem visel?
Nem érdekli hogyan élünk,
de ő tömi a zsebét,
törvényeket hitelesít,
világunkat tépve szét.

Nem kéri ki véleményed,
ő mondja meg mit szabad,
tönkreteszi a hazánkat,
úgy, hogy közben nincs szavad!
Országházban gombot nyomkod,
alszik és unatkozik,
jó előre megírt módon,
valótlant nyilatkozik.

Mind elárulta hazádat,
s nem szolgálja népedet,
jó magasról lesajnálja,
hogy éled az életed!
A háttérhatalom által,
ha kell visszahívható,
minden hájjal megkent,
ezért könnyen megzsarolható.

Te csak négy évente látod,
kunyerálja voksodat,
ígérget egy jobb világot,
miből nem láthatsz sokat.
Fizetése és nyugdíja
tízszer nagyobb, mint tiéd,
te meg ezután sem érted,
mért nehéz a földi lét?

Erkölcstelen, rossz bűnözők
vezetik az országod,
te pedig napi munkáddal
főleg őket szolgálod.
Azt hiszed, hogy bármelyik jobb?
Ezért választani mész?
Meg sem kérdem, mit vársz ettől,
mit diktál a józan ész?

Miből telik a kampányra,
miből van a sok plakát?
Nem látod a hazug hírek,
jól átverő oldalát?
Egyik sem jobb, vedd már észre,
csak kihasznál, s megvezet,
de te nagyon hinni akarsz,
s félreteszed az eszed!

A nyugatnak átjátszották
minden kincsünk, iparunk,
csak felvevő piac lettünk,
rossz irányba haladunk.
Éléskamra volt országunk,
kifosztotta a nyugat,
nem kéne már számon kérni,
a láncos kutya mért ugat?

Vajon attól képviselő,
mert hazug képet visel?
Keveset hoz a hazának,
ám annál többet visz el!
Sokszor a törvény felett áll,
rá az nem vonatkozik,
ezért aztán büntetlenül
lop, csal és hazudozik!

Külföldről megválaszthatja,
ki nem él idehaza,
ő akaszthatja nyakunkba,
mert a választás laza.
Amikor már lázad lelked,
mikor nem bírod tovább,
jön egy másik hazudozó,
s hiszed, ő tesz majd csodát!

Nem látod az ő pórázát,
neki is van, és ugat,
s ugyanaz pénzeli őt is,
mint a rút háborúkat!
Valójában háború ez,
ellenem és ellened,
választásokkal osztják meg,
az elvakult nemzetet.

Aranyosi Ervin © 2026-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

febr
27

By

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Egy választópolgár monológja

Választópolgár vagyok,
de mégsem tudok hatni!
Nem tudok az igazságnak
méltón hangot adni!
Sok rossz között választhatok,
de azok mind pártok,
csak árulók választhatók,
a nemzetnek ártók.

Nincs választás,
hatalmasok döntenek felettünk,
megvakított, lebutított
szolganéppé lettünk!
Négy évente elhisszük
a sok-sok hazugságot,
és „látszólag” választunk
egy nekünk tetsző pártot.

Országunkat kirabolták,
s külföldnek eladták,
a mirajtunk élősködő,
hazug, rablóbandák.
Hazájukat elárulták,
mégis esélyt kapnak,
nem csoda, hogy felkopik
az álla a magyarnak.

Ők jól élnek, színészkednek,
színházat csinálnak,
kufárok, kik a templomba
kereskedni járnak.
Államvagyon, nemzeti kincs
elporlik kezükben,
zsebtolvajként ott a kezük
folyton a zsebünkben.

Bűnözők, kik a nép ellen
törvényeket hoznak,
nincs is köztük feddhetetlen,
mind elkárhozottak.
Mindegyik csak aranyborjú,
s ha imádod őket,
elherdálják birtokodat,
édes anyafölded!

Egy sem az, akinek látszik,
csupán rusnya bábok,
akik eltapsolják nyíltan
szép Magyarországot.
Csatlósok és zsoldosok,
kik tőled voksod várják,
aztán az önrendelkezést
előled elzárják.

A választás, érdek mentén,
már rég el van döntve,
s minden egyes szereplőnek
zsebe meg van tömve.
Analfabétának néznek,
iksszel írod neved,
mert a látszólagos döntést
hitelesítheted.

Országházban képviselők
élik jó világuk,
hogy a gombokat nyomkodják,
nagy szükség van rájuk.
Párton belül ki van adva,
melyiket kell nyomni,
felelősség terhe alatt
nem kell nyomorogni.

A magyar nép, mint egykoron,
hisz még a mesében,
szavazattal díjazza azt,
ki megszólítja szépen.
Habár már sokszor becsapták,
mégis képes hinni,
ezért könnyű, mint a barmot,
vágóhídra vinni.

A választópolgárságról
szívesen lemondok,
választással nem oldódnak
többé meg a gondok!
Amíg nem lesz újra nemzet,
egységes a népünk,
míg megosztva széjjelhúzunk,
nem egyszerre lépünk.

Míg idegen írja sorsunk,
míg szolgáljuk őket,
míg pártok közt választgatunk,
csak a gondunk nőhet!
Hazugsággal megvakított
magyar népünk alszik,
s felettünk a jövő-szélnek
gyászdala hallatszik.

Aranyosi Ervin © 2026-02-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

« Older Posts