Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A csikósok tánca

Aranyosi Ervin: A csikósok tánca

Lovaspuszta kisbojtárja
víg kedvében táncát járja.
A csikósok vígan nézik,
megjön hozzá kedvük nékik.

A csikósok táncba fognak,
jókedvükben kurjongatnak,
dalolják a csikós nótát,
amire a táncot ropják.

Hej, te babám de hiányzol,
te a tánctól kivirágzol,
hazamegyek, megforgatlak,
táncba hívlak, karba kaplak.

Előkerül lajbi alól,
mert szívet is gyógyít a bor,
jól meghúzzák, körbe adják,
a kedvüket vidámítják.

Hej, te babám, holnap este,
gyere ki a kiskertedbe,
ott várlak majd Gyöngyvirágom,
csókom nyomot hagy a szádon.

Aranyosi Ervin © 2025-11-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fohász a Magyarok Istenéhez

Aranyosi Ervin: Fohász a Magyarok Istenéhez

Magyarok Istene, hozzád szól fohászunk!
Segíts összefognunk, újra eggyé válnunk!
Újra eggyé válnunk, jobbítva világunk!
Saját igazunkért, közösen kiállnunk!

Újra eggyé válnunk a szép természettel,
éljünk tiszta szívvel, élő szeretettel!
Gyógyítsuk a Földet, drága Földanyánkat,
megtisztulva lelkünk örök lénnyé válhat!

Hej Magyar, ne keresd társadban a rosszat,
amid van, népeddel szívből kell megosszad!
Tedd anyaföldedet élhetővé, széppé,
most van itt az idő, az igaz beszédé!

Ne legyél már többé hazugságok tükre,
a földi Mennyország vár mindegyikőnkre!
Tisztelj ősi tudást, néped hagyományát,
életet igenlő, tiszta, ősi vágyát!

Drága, jó Istenünk, veled fogunk össze,
kell hogy az arcunkat örök fény fürössze!
Ne legyen hatalom idegen kezekben,
hadd éljen a magyar újra méltón, s szebben!

Halld meg az imánkat, régi vágyainkat,
emeld fel a földről mától fiainkat,
mutass nekik utat, szebb jövőt teremtve,
földi országukat, formálhassák Mennyre!

Várjuk áldásodat, nyisd hát fel szemünket,
tegyél mások elé példának bennünket!
Ha a világ végre látni fog, felébred,
újra emberivé válhat majd az élet!

Aranyosi Ervin © 2025-10-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadság, egyenlőség, testvériség?

Aranyosi Ervin: Szabadság, egyenlőség, testvériség?

Kommunizmus, az sosem volt még!
Ezen a bolygón nem is lehet!
Sohasem lesznek egyenlőek
világunkban az emberek!
Hiszen a bőség kosarából,
az erősek választanak,
és mindent, mihez hozzáférnek,
a sajátjuknak tartanak.

Amíg az ember fel nem ébred,
s nem tudja azt, EGYek vagyunk,
addig bizony, csak egy irányba,
egy zsákutcába tart utunk.
Ameddig az érdek szabályoz,
s szívünkben nincsen szeretet,
addig a gyűlölt kommunizmust,
valóssá tenni sem lehet.

Nem volt, s nem is lesz, ezt kell tudni,
amíg létezik hatalom,
amíg a világ bármely részét,
még birtokolni akarom.
Az ember önző, nagyra vágyó,
ezért hát bánt is másokat,
letarolja mesés világát,
és végül ő lesz az áldozat.

Csak együtt kéne tudnunk élni,
mástól semmit sem venni el,
adni szívből, a jót teremtve,
hisz lelkünk többet érdemel!
Szeretnünk kéne megtanulnunk,
önzetlen adni, hogy legyen,
eggyé válni mindenki mással,
s hagyni, hogy boldoggá tegyen!

Aranyosi Ervin © 2025-10-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Aranyosi Ervin: Nem kell tűzijáték!

Elfüstölt most pár milliárd…
Cirkusz kell a népnek!
Akinek már megvan minden,
az láthatja szépnek.
Persze, van, ki gazdagodik
mások butaságán,
s akad, aki uralkodik
a magyarok világán!
Vastag füst ront egészséget,
hangos durranások
kínozzák az állatokat,
s ez törvényes átok.
A környezet is megsínyli,
ünnepel az ember,
s lehurrogják azt, ki mondja,
tűzijáték nem kell!
Pont úgy, mint a kábítószer,
látvány kell a népnek,
s követelik minden évben,
kik parancsra lépnek!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Aranyosi Ervin: Új kenyér ünnepén

Szeretném az új kenyeret megosztani véled!
Szeretném ha megértenéd, rólunk szól az élet!
Szeretetről, jóságról és igaz emberségről,
s akkor jó, ha belülről jön, az ember lelkéből!

Szeretném, ha evés közben megjönne étvágyad!
Életed jobbítására megjönne a vágyad!
Nem adnád ki a kezedből másoknak a gyeplőt,
nem szolgálnád szolgaként a sötétben teremtőt!

Bár megjönne az igényed, végre tisztán láthass,
felébredve, fényeddel a zord világon át hass!
Hozd vissza ősök tudását, szeretettel élve,
teremthetnél szebb holnapot, hittel és nem félve!

Gyógyítsd be a Föld sebeit, emeld fel hazádat,
nem elég, ha zsörtölődsz, ha fájó lelked lázad!
Technokrata világodból ki kellene lépni,
nem elég célt választani, s más döntését élni!

Ha ma elveted a magot, jövőd abból sarjad,
a szabad akaratodat használni akarjad!
Ha mások írhatják sorsod, rád nem is lesz szükség,
lemondanod önvalódról, igazán őrültség!

Ma még megtermett a búza, s kenyér lett belőle,
ma még juthat neked is, és jól is lakhatsz tőle!
Ne hagyd hogy a szemfényvesztők lekössék figyelmed,
lopott kincsük értéktelen, nincs mit irigyelned!

Tűzijáték, felvonulás, népnek lökött koncok,
határtalan szórakozás, udvari bolondok!
Ez az ünnep nem rólunk szól, ezt kell, hogy megértsed,
maradj csendben, a hatalom hangzavarát sértsd meg!

Ott belül, ha ezt szeretnéd, célod megtalálod,
lelkedben is lesz új kenyér, meglátod, ha várod!
Fényesebb lesz, ízesebb lesz, értelmet nyer minden,
eljöhet a Mennyországod égi, s földi szinten!

Aranyosi Ervin © 2025-08-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Aranyosi Ervin: Lehozott világ

Égig érő fának tetejére mászok,
ott fenn égi fénynek ablakot kitárok.
Hadd legyen az ember égi fénytől áldott,
s lent is tapasztaljon élhető világot!

Lehozom a Földre az égi világot,
amit Égi Atyánk, ott fenn jónak látott.
Lehozom a Földre, s megtöröm az átkot,
s idelenn a Földön igaz úton járok.

Valósággá teszem én az ősi álmot,
igaz emberek közt, emelt fővel járok.
Mikor körülnézek, szép lelkeket látok,
eltűnnek a minket megosztó határok!

Égig érő fáról a Földre vissza mászok,
lehozom a Földre a mennyei világot.
Elmulasztok harcot, pénzt és kapzsiságot,
felnyitott szemekben ébredő fényt látok.

Aranyosi Ervin © 2025-05-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Magyar költészet napjára

Aranyosi Ervin: A Magyar költészet napjára

Költő vagyok,
s hiszem, okkal születtem!
A lélek húrja
érzéssel pendül bennem,
s mit fentről kapok,
azt tovább adom,
hogy használhasd
majd saját utadon!
Verssé válik
bennem a gondolat,
érzéssel töltök
meg verssorokat,
így adom át
neked írt versemet,
mint égi jelt,
fontos üzenetet.

Magyar vagyok,
annak születtem én.
Nyelvem csodám,
teremtő tünemény,
mely megtanít,
miről szól a világ,
ily módon akar
a lelkem hatni rád.
Szívemből szól
hát minden üzenet,
versen keresztül
fényszóród legyek,
s ébresszem lelked,
hogy tudd, mi dolgod itt,
s ha rátalálsz,
lehetsz csak boldog itt!

Mert hozzád szól,
s neked, költészetem,
jobbító célom,
mind eléd teszem.
Olvasd és értsd meg,
minden vers hozzád szól,
s boldoggá tesz,
ha lelked válaszol.
Így mondom el
verseken át neked,
s így nyitom fel
talán a szemedet,
egyek vagyunk
lélekben te veled,
s csak egy a cél,
és az a szeretet!

Az élet szép,
ha egymásért teszünk,
ha jól szeretve
emberré leszünk,
ha átlátunk
a sötétség falán,
és együttérzünk,
egymás oldalán.
Ha másokért
teszem a dolgomat,
az én szívem
ettől lesz boldogabb,
ha felnyitok,
még csukott szemeket,
ha jobbá teszem az embereket!

Költő vagyok,
s érző szívem szabad,
s hozzád szállnak
a lehozott szavak,
hogy tud, hogy érezd,
amiért itt vagyunk,
hogy itt, e földön
mind nyomot hagyunk.
Ha másokat
majd jobbá szeretünk,
gazdagodhat
a világunk velünk.
Az én dolgom,
hogy írjam versemet,
hogy átérezd,
hogy kell a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2025-04-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Memento

Aranyosi Ervin: Memento

A politika ocsmány méreg,
mely elbutít, nyomorba dönt,
mint alkohol, amit a részeg,
mámorában gyomorba önt.
Te úgy hiszed, hogy téged szolgál,
de idegen célt képvisel,
rossz törvényt hoz, amivel jól jár,
súlyos terhet a nép visel.

Már régen nincs beleszólásod,
hisz elárulta a hazád,
s ha hiszel neki, sírod ásod,
neki meg nem lesz gondja rád!
A választás csak szemfényvesztés,
árulók közt, melyik a jobb?
A döntésekből kirekeszt, és
az engedélyt, azt te adod!

Hisz bármelyiknek jár a szája,
máris tudod, hogy hazudik,
s e népnek lassan nincs hazája,
mert arra a bank alkuszik.
Rémálomban alszik a nemzet,
felébreszteni sem lehet.
A megosztásra emlékeztet,
hisz nem vagyok már egy veled…

Lám, már jövőnknek nincs alapja,
elárvult nép ma a Magyar.
Már jön a végítélet napja,
mit szemfödőnk majd eltakar?
Mert rabok voltunk mostanáig,
s szabadok tán sosem leszünk,
kidőlnek sorban kopjafáink,
s csendben süllyed el nemzetünk.

Aranyosi Ervin © 2025-04-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Becsület, tisztesség

Aranyosi Ervin: Becsület, tisztesség

Becsület, tisztesség, nem kapható holmik.
Eladni, mindössze csak egyszer lehet!
Kétes vállalkozás, azt visszaszerezni,
amikor rájönnek már az emberek!

Ha eladod, persze könnyen gazdagodhatsz,
ám, nem leszel többé a magad ura!
Az ördög veszi meg az elárult lelked,
s szembeköp a tükröd, bármilyen fura!

Persze, kényelmesebb, mintha nyomorognál,
de nem lesznek többé nyugodt álmaid!
Mintha földi létben, sírodban forognál,
lelkiismereted még nyugtalanít.

Sokkal szebb az álma a becsületesnek,
bár az élet neki olykor nehezebb.
Tisztán nézhetsz szembe te is a világgal,
ha nem adod el, míg élsz, a lelkedet!

Aranyosi Ervin © 2025-01-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sólyom

Aranyosi Ervin: Karácsonyi sólyom

Népünk őrző madara volt
– Turul madár – egykoron,
tudón nézett a világra,
és lelkünkkel egy, rokon!
Szárnyával emelt az égbe,
reményt adó képzelet,
égig érő fa tetejére
emelte a népemet!

Karácsony, fény születése,
sötétből felébredünk,
sötét felhők árnyékából,
végre már kiléphetünk.
Napjaink is hosszabbodnak,
mert a fény megszületett,
karácsonyi sólyom vélünk
ül meg békés ünnepet!

Szállj hát sólyom, fel az égbe,
s hozd el a fényt, a reményt,
lesz ez a hon újra élő,
várjuk már az eseményt!
Gondolatunk szárnyán szállva,
emelkedik nemzetünk,
az őseink útján járva,
újra nagyokká leszünk!

Aranyosi Ervin © 2024-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva