Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Aranyosi Ervin: Ne mástól várd!

Mástól várod a megoldást?
Sohasem leszel szabad!
Azt kellene észrevenned,
hogy világod elszalad!

Más nem tudja megoldani
helyetted a gondodat,
tüzet nem fog eloltani,
ki csak odamondogat!

Bár segítők segíthetnek,
hogy megtaláld jó utad,
de a tudás ott él benned,
s ha figyelsz rá, jót mutat.

Állj csak meg a rohanásban,
vizsgáld csak meg lelkedet,
száguldozva, kapkodásban,
a jót fel nem ismered!

Mi lenne, ha megkeresnéd
magadban az okokat,
s visszavennéd kezedbe
a döntést hozó jogodat!

Más nem érezhet helyetted,
s nem tudja, mi jó neked,
egyedül csak te vagy képes
helyrehozni életed!

Az orvos nem gyógyított még,
tanár tudást nem tanít,
jogász is csak megkutyulja
az igazság dolgait.

Az ember szemétre termel,
csak fogyjon el egyre több,
a jóság nem is feltétel,
és a romlás szembeköp!

Látod, magunk alatt vágjuk
büszke ésszel ki a fát,
így omlik le Bábel-tornya,
és agyonnyom a világ.

Élhetetlen lény az ember,
csak harácsol, s nem szeret,
mindig csak utólag bántja
lelkét lelkiismeret.

Fel kellene szemed nyitnod,
végre látnod kellene,
mielőtt még elnyel minket,
az önzésnek tengere.

A világ nem minket szolgál,
mert a szolgák mi vagyunk,
ha így folytatjuk a dolgunk,
mindannyian kihalunk.

Nem is marad más utánunk,
csak lézengő robotok,
kik egy maréknyi gonoszért,
lapátolnak homokot.

Új létforma lesz a földön,
mely érezni képtelen,
ám, a hazugság-tudásból,
tudománya végtelen.

Aranyosi Ervin © 2026-01-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabad csak az…


Aranyosi Ervin: Szabad csak az…

Szabad csak az, ki azt teszi,
amire szíve vágyik!
Akit más, külső hatalom,
nem nyom el, nem irányít!

Kit nem tántorít senki el,
szívvel teszi a dolgát,
kit hírnév, önzés nem vakít,
s jövőt remélve, jól lát!

Szabad csak az, ki szembe száll,
a szembe fújó széllel,
ki szívén át lát másokat,
és tesz is két kezével!

Szabad csak az, kinek hitét,
nem tántorítja semmi,
kinek tudását, kincseit,
nem is lehet megvenni!

Szabad csak az ki szállni mer,
földhöz nem köti béklyó,
ki adni tud a semmiből
és szeretetre méltó.

Ki nem hódol be senkinek,
a lelkét el nem adja,
de más szívekben él tovább,
szívének kis darabja!

Szabad csak az, kit nem lehet
szabály-börtönbe zárni,
kit boldogít a képzelet,
s képes az égben szállni!

Szabad, ki tudja, hogy szabad,
s a mindenségnek része,
kit éltetnek az álmai,
a holnap ébredése!

Szabad csak az, ki élni mer,
s nem áll be holmi sorba,
ki nem élhet rabszolgaként,
más által megtiporva!

Szabad, ki védi igazát,
s nem hisz el hazugságot,
ki álmaiban most is lát
egy élő, szebb világot!

Aranyosi Ervin © 2023-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Fekete péntek


Aranyosi Ervin: Fekete péntek

Karácsonyi sorban állás,
áruszerzés, cipelés,
harc a boltban mások ellen,
hol az emberi kevés.

Néhány dolgot leáraznak,
– most annyi, amennyit ért! –
bár kell érte tülekedni,
hogy megkaphasd ennyiért.

Harácsolás állat módra,
szórhassad a pénzedet,
szerettednek bizonyíthasd,
hogy a szíved még szeret.

Hosszú sorban nyomakodsz
mely akár ezer méteres,
megmutasd, hogy van még munkád,
van olyan, ki még keres!

Hitelekkel terheled meg
bankszámlád, és majd nyögöd,
szerencséd lesz, ha nem rúg ki
jövőre a főnököd!

Lám a szép „fény születése”
fényűzéssé „nemesült”.
az erőszak és az önzés
a bejglibe belesült.

Lesz lakoma, evés-ivás,
pénz-erő fitogtatás,
Jézuskát és Istenfélést,
tanít a hitoktatás?

Ám ne izgulj, direkt van így!
Ilyen a társadalom!
Aki rendre kizsákmányol
azé itt a hatalom.

Birka vagy, hát karácsonykor,
a sorba újra beállsz,
s nem látod, hogy terelgetnek,
ebben rosszat nem találsz.

Megkerested munkád bérét,
van is némi hiteled.
Kell az „új cucc” a családnak,
bármi történik veled.

Mire eljön a karácsony
nem is örülsz már nagyon.
Egész évi munkád ára
elfér a kis asztalon.

Sírva búsul hát a magyar,
ilyen ünnep jut neki,
összeveszik a családdal,
mert azt joggal teheti.

Milyen szép lesz a karácsony,
minden csillog, csodaszép,
Csak előtte a vásárló
elveszíti az eszét.

Mire végre itt az ünnep,
már mindenki ideges,
számolgatja a hitelét,
s hogy jövőre mit keres.

Nincs már kedve a családhoz,
eszik, iszik jámborul,
s ha egy kicsit többet ivott
a fenyőfa ráborul.

Aranyosi Ervin © 2017-11-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nemes jellem

Aranyosi Ervin: Nemes jellem

Lótestben élő nemes jellem,
angyalhoz méltó, érző szellem.
Szolgál, mert lelke megkívánja,
s nincs is tán emberi hibája.
Hiú önzés nem ér szívéhez,
együtt él véled, együtt érez.
Tanít, hogy te is jobb legyél,
s amíg csak él, te érted él…

Aranyosi Ervin © 2013-06-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettől ragyogó

Aranyosi Ervin: Szeretettől ragyogó

Mosoly ragyog az arcomon,
szeretlek téged nagyvilág!
Nem rejtem el, én mutatom!
– Kapja el tőlem, aki lát!
Ölelni vágyik két karom!
Én minden embert szeretek!
Nem gátol önzés, tilalom,
ha boldog ember lehetek!

Aranyosi Ervin © 2013-06-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva