Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

nov
27

By

Aranyosi Ervin: Művészet?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Művészet?

Művészet, ha a világról alkotsz újabb képeket,
teremtésre inspirálja lelkedet a képzelet.
Ha a szíved adod hozzá, s mindent, ami csak te vagy,
érzéseid képbe öntöd, míg a múló perc lehagy.

Nem művészet művészkedni, másolni a másikat,
amikor magad sem érzed, azt, hogy igazán ki vagy.
Mikor öncélúan teszed, mert sikerre, pénzre vágysz,
s abban, amit másnak alkotsz sok örömöt nem találsz.

Ki mondja meg, hol a határ, mi a több, a kevesebb,
lehet művész az is, ki a saját sorsán kesereg?
A kérdés, hogy mit tudsz adni, hogy másoknak jobb legyen,
van-e a lelkedben szikra, hogy mást boldoggá tegyen?

Tudsz-e mást is tanítani, szebbíteni életét?
Ötleteid okkal jönnek, s fentről teszik le eléd!
Az alkotás, ihletettség, megélt szabad akarat,
amikor a lét megérint, s hozzáteszed magadat.

Nem biztos, hogy az mind művész, aki fentről megítél,
míg te alkotsz, létrát mászik, s kritizálva jobban él.
Aki beállva a sorba, szolgál önző célokat,
s nem látja, hogy mitől szenved eközben a nép sokat.

A művészet nem piacképes, a lélek nem eladó,
s míg az ihlet belülről jön, teremtő az alkotó.
Mégis lámpát csak így lehet gyújtani a lelkekben,
mikor érzem, egy világot, én már jobbá szerettem!

Aranyosi Ervin © 2025-11-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

aug
7

By

Aranyosi Ervin: Megálmodni, teremteni!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Megálmodni, teremteni!

Teremtő lények vagyunk mind,
s élünk álmaink szerint!
Elmegyünk és visszatérünk,
s tesszük dolgunkat megint!

Élettervünk elfelejtjük,
akadályoz a hitünk!
A téveset tovább adjuk,
s azt hisszük, hogy segítünk!

Tanítanak, s onnan kezdve,
lelkünk nem lehet szabad,
aztán később rájövünk,
hogy utunk rossz felé halad!

Nem találjuk önmagunkat,
hát nyomaszt a földi lét,
és a lélek elveszíti
önmagát, és mindenét!

Innen kezdve nem is értjük,
miről is szól a világ,
a többiek lehurrogják azt,
ki érző, aki lát.

Végig a haláltól félünk,
pedig az csak átmenet,
ezért aztán nem is éljük
igazán az életet.

Oly jó lenne mindent tudni,
s emlékezni, kik vagyunk,
nem eltűnni világunkban,
hol így nyomot sem hagyunk.

Megálmodni, teremteni,
létrehozni kellene,
nem csak lomhán vegetálni,
s élőn halni csak bele!

Hiszem, több lenne a dolgunk,
teremtő lények vagyunk,
s mikor álmaink megéljük,
attól fénylőn ragyogunk!

Bár az árnyék életünkre
rányomja a bélyegét,
tennünk kell, hogy bizonyítsuk,
lehet szép a földi lét!

Aranyosi Ervin © 2025-08-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

jún
4

By

Aranyosi Ervin: Jelenedbe írt jövő

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Jelenedbe írt jövő

„Digitális ország tuning maxolja ki” a világod,
magyar nyelvedet tapossák és te nem is látod?
Azt hiszed, ez téged szolgál, de te vagy a szolga!
Embertelent létrehozni, ez az ember dolga?

Robotvilág következik. Hol a helyünk benne?
A természet szertefoszlik, mintha nem is lenne!
De a Földünk élő bolygó, megrázza majd magát,
mert csak az alvó embernek moshatják az agyát.

Elvész civilizációnk, miképp oly sok régen,
itt nem győzhet az igazság, úgy mint a mesében.
Túl sok már a Csipke Rózsa, a fél világ alszik,
s kevés, mint halottnak a csók, mi háttérben hall’szik!

Nincs tudomány, csak technika, és pénzt hozó vegyszer,
saját sírját ássa ma a megvezetett ember.
Mindent elhisz, mindent megvesz, ami őt „szolgálja”,
munka után szórakozás, és agymosás várja.

A kényelem, s a butaság kézen fogva járnak,
nézd meg, téged kik vezetnek! Okosabbak nálad?
Mind-mind bábu, és eladta ördögnek a lelkét,
rájuk hallgatsz? Jobb lenne, ha lelkedet figyelnéd!

Lehallgatnak, megfigyelnek, mindent tudnak rólad,
szádba rágják, átformálják mondanivalódat!
Rég nem lehetsz az a lélek, akinek születtél,
médián át elvarázsolt, kódolt eszű lettél.

Hagyod elveszni a csodád, a szép magyar nyelved,
idegenek, idegenül, angolnak nevelnek!
Robot veszi át a munkád,szépen lecserélnek,
lemásolnak, utánoznak, már helyetted élnek!

Te tanítod meg dolgozni, s téged programoznak,
s nem is látod, szolgája vagy a rút hatalomnak!
A természet kihalása neked okoz gondot,
átadod a gépeknek a cirkuszi porondot!

Aranyosi Ervin © 2025-06-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
9

By

Aranyosi Ervin: Földi élet iskolája

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Földi élet iskolája

Azért születtél le,
hogy boldog legyél,
másokért a létben
sok-sok jót tegyél,
hiszen a világon
annyi ember él,
rossz hitétől szenved,
halálától fél.

Azért is születtél,
hogy boldoggá tegyél,
ehhez minden eszköz
szép szívedben él.
S mind ki leszületik,
létsíkot cserél,
tapasztalni vágyón,
szebb jövőt remél!

Egész életen át
keresed okát,
járod az élet útján
a földi iskolát!
Az összes többi lélek,
életre tanít,
elültetve szívedben
a szeretet magvait.

Másik síkról jöttél,
egyszer visszatérsz,
a tetted megmutatja,
lélekként mennyit érsz!
A hibákból tanulva,
egyre jobb lehetsz,
s ha jóság fűti szíved,
másokért jót tehetsz!

Miért is születtél?
A válasz hol leled?
Csendesülj el néha,
vizsgáld meg lelkedet!
Benned él a „bíró”,
a lelkiismeret,
elkövetett hibáid
mind jóvá teheted!

Egész életen át
keresed okát,
járod az élet útján
a földi iskolát!
Az összes többi lélek,
életre tanít,
elültetve szívedben
a szeretet magvait.

Aranyosi Ervin © 2025-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

nov
3

By

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Üzenet a túlvilágról

Üzenem a túlvilágról,
nem haltam meg, most is élek!
Visszatérhettem a fénybe,
szeretet várt, már nem félek!
Elmúltak a földi gondok,
a világot most már értem,
nem múltam el, fénnyé váltam,
ne aggódj hát többé értem!

Bár az ember odalent is
megértené ezt a titkot,
megértésért jövünk mindig,
hogy az élet mit tanított!
Ide fönt már nem fáj semmi,
nincsen bántás, csupán béke,
s tudásként száll a lelkünkre,
megélt életünk emléke!

Azt, ki elment megtaláltam,
ő is itt él, s végre boldog,
ő sem halt meg, s benned is él,
ha még szíved mélyén hordod.
Álmaidon át üzenve,
megpróbálunk segíteni,
megértetni, hogyan kéne,
földi testben is   jól lenni!

Üzenem hát, keresd a jót,
vegyél észre minden szépet,
simogatva használd a szót,
nem a harcról szól az élet!
Egymást kéne felemelni,
az életet szebbé tenni,
meg kellene már tanulni,
őszintén, és jól szeretni!

Ne félj hát az elmúlástól,
inkább élvezd ki a létet,
szeresd jobbá a világot,
ezért küldtek oda téged!
Keress méltó feladatot,
fényt kell gyújtsál a sötétben,
emberré kell végre válnod,
szeretve, a földi létben!

Aranyosi Ervin © 2024-11-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
30

By

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv, a jövőnk alapja

Category: Szabadság, haza, történelem, kultúra, táj Tags: , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Magyar nyelv, a jövőnk alapja

Varázslatos nyelv a MAGYAR!
Sokan nem tudják mit takar.
Ősök rejtettek bele kincset,
csak az a tudás, sajnos, már nincs meg!
Hiszed, ha több nyelven beszélsz,
akkor már gazdagabban élsz?
Ha hagyod veszni a csodát,
hiába jársz sok iskolát!
A tudás nyelvünkben ott lakik,
használd, s világot alakít!
Ezért akarják elvenni azt!
Idegen szó nem nyújt vigaszt.

Kódolva van az életünk,
elmondja, jól, hogy élhetünk.
De nem tanítja senki sem,
s ha kódjait nem ismerem,
elvesztem történelmemet,
amit világom eltemet.
Az igazság hal itt bele,
pedig naggyá válnál vele!
Ki magyar, s mégsem úgy beszél,
szavát csak elfújja a szél,
Rajta csak idegen tapos,
mert szolgáló, s alázatos.

MAG-osok voltunk, és MÁGUSOK,
világunkról mindent tudók!
Tudós ember, életkovács,
saját írásunk a rovás.
Ma már az ember nem is ír,
nincsen már toll, és nincs papír,
s pálca sem őrzi meg nyomunk,
bölcsességet már nem rovunk!
Butítanak, vegyítenek,
szemünkbe rossz port hintenek,
Eltapos, megtör a világ,
mert félve tekint még miránk.

S mi hagyjuk veszni e csodát,
nem járjuk őseink nyomát,
a gyávák meg butítanak,
s nyelvünkben megkurtítanak.
Ha tőlünk ezt is elveszik,
sanyarú, bús világ lesz itt,
nem teremt nyelvünk, nemzetünk,
és gyökértelenek leszünk,
akiket szerte fúj a szél,
aki más börtönében él,
s ki szerteszórta kincseit,
fényezve a bilincseit!

De ne adjuk fel a reményt,
őrizzük meg a tiszta fényt,
ébredjen végre a Magyar,
s építsen jövőt, ha akar!
Nyelve adja az alapot,
mit egykor bölcs ős faragott,
a teremtés tervrajza az,
mely ősi tudásra hajaz!
Csak együtt fedezhetjük fel,
a nyelvünk lesz, mely felemel,
s visszahelyez az égbe majd,
hol égig érő fa ága hajt!

Aranyosi Ervin © 2024-10-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
20

By

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Felnyitnám a szemedet,
ha szeretnél már látni,
súgnék, hogyha akarnál
a sarkadra állni!
Tanítanám a tudást,
mit elvettek tőled,
tisztánlátó földi lény,
válhatna belőled!

Mondanám, ha értenéd,
megnyitnám a szíved,
szeretetet küldenék,
mely beléd magot ültet.
A magban ott a tudás,
a jövődnek terve,
locsolnám, mert kell, hogy láss,
létet ünnepelve!

Ébredj, nyisd ki szemedet,
úgy nézz a világra,
hangolódj az életre,
ne a hazugságra!
Tárd ki végre ablakod,
nyiss a tiszta fényre,
lásd tisztán a világod,
Napvilágra lépve!

Hagyd hátra az árnyékot,
engedd el a múltat,
vizsgáld csak meg hitedet,
a rosszul tanultat!
Keresd csak az igazat,
mert szabaddá az tesz,
az igazság gazdagít,
s benned új tavasz lesz!

Zárd le, mi nem működött,
adj esélyt a mának,
ne higgy többé hatalom
kétes „igazának”!
Le kell végre bontanunk
a hazugság várat,
hisz addig a javulás,
mint alvó mag, várat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

dec
2

By

Aranyosi Ervin: Egy út van: A szeretet!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Egy út van: A szeretet!

A Jóisten tenyerén,
ott ücsörgünk te, meg én!
Hitünkről beszélgetünk,
s örülünk, hogy élhetünk!
Ajándék a lét nekünk!

Ülünk Isten tenyerén,
lelkünkből száll fel a fény,
szívünkben a szeretet,
ad jóérzést, meleget,
nekem, s persze teneked!

Mert mi tudjuk, adni jó!
lelkünk rádióadó,
jót sugárzó, tisztelő,
álmot látó, ihlető,
jövő-magot elvető!

Teremtő a képzelet,
felvázol pár képletet,
így húz mába holnapot,
ahol máris ott vagyok,
és a vágyam ott ragyog.

Ha hiszem, életre kell,
ha nem, ördög viszi el!
Így teremtek, és te is,
s a teremtő Isten is,
világában, hogyha hisz!

A Jóisten tenyerén,
ábrándozunk te, meg én!
Hogy szebb lesz majd a világ,
teremtő lesz, aki lát,
s nem akarok hatni rád!

Elmondom, mit gondolok,
teremteni jó dolog,
s nem tanítja senki sem,
ha félek, ha nem hiszem,
végéig el sem viszem!

Elmondom hát teneked,
egy út van: A szeretet!
Adni, s nem elvenni kell!
Nem érni be ennyivel,
letenni, mit a szív cipel!

Járjuk hát így az utat,
hisz ez szebb jövőt mutat!
Úgy jó, ha szíved vezet,
nem fél többé, csak szeret,
reményt, hitet ad neked!

Aranyosi Ervin © 2023-12-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
31

By

Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk

Sírkerteknek mélyén hideg kövek állnak,
emlékeztetői egy letűnt világnak.
Hűlt helye azoknak, akik köztünk éltek,
akik boldogságot, s örömöt reméltek.

A lelkük útra kelt, csak a testük maradt,
másik síkra lépve, létük tovább haladt.
Bennünk hagytak űrt csak, sok kedves emléket,
mi pedig őrizzük a sok közös szépet!

Kőváros szívében, nincs ott, kit szerettünk,
ám nem él közöttünk, szegényebbek lettünk!
Hiánya fájdalom, érthetetlen, s kínzó,
amit nem enyhíthet sem idő, sem szép szó.

Mécsest, gyertyát gyújtunk, visszaemlékezünk,
felidézzük mennyi jót is tett ő velünk.
Megbocsájtjuk azt is, mivel olykor bántott,
visszasírunk most egy elveszett világot.

Hiszen tanítónk volt, része életünknek,
s lelke bennünk is él, innen el nem tűnhet!
Tanított szeretni, ahogy tellett tőle,
és ha megértettük, okultunk belőle.

Aranyosi Ervin © 2023-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

okt
8

By

Aranyosi Ervin: Csend van!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Csend van!

Csend van!
Az élet zaja
nem ébred velem együtt.
A sok-sok zagyva álmot,
legjobb, ha elfeledjük!
Tálcán kínál a hajnal
egy üres, tiszta lapot,
versemmel írom tele,
mert így kezdem a napot.

A gondolatnak mélyén,
csend magból, fény sugárzik,
küldik egy más világból,
lelkemben kivirágzik.
Nem tartom meg magamnak,
talán, neked is jó lesz,
ha megérted varázsát,
tanít, gyógyít és jót tesz!

Ha könny szökik szemedbe,
megérintettem lelked,
ha mosolyod ragyogna,
velem kell ünnepelned!
Hisz neked szól a versem,
neked írtam, teérted,
az okát és a célját
talán már te is érted.

Talán tanít a létre,
a csendemből kihajtva,
virágba borul léted
egy mesés pillanatban.
Lehet, csak velem indul
egy jobb nap, és már látod,
nem csak tanítód költőd,
de segítő barátod.

Én csak magot vetettem,
szíved, ha befogadta,
életre kelt egy érzés,
e szó-kincs istenadta!

Csend van,
ébreszt a reggel,
majd dalba kezd a lélek,
ismét egy szép nap indul,
ami megint miénk lett!

Aranyosi Ervin © 2023-10-08.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts