Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Virágtemető

Aranyosi Ervin: Virágtemető

Halottakért a virágok halnak,
(de erről szól az ő életük),
köszönhető ez egy jeles-napnak,
tele van a temető velük.

Hervadásuk jelzi az elmúlást,
díszítenek sosem élt követ,
a sír nem tárol az életen túl mást,
mert elbomlik az emberi szövet.

A temetőkből a lényeg hiányzik,
a lélek, mely messzi útra kelt,
a fagyos kő, pár napra kivirágzik,
a gyászolókból sok virágra telt.

Pedig gyertyát bármikor gyújthatna,
ha szerette a szívében él,
a jó érzés biztos megnyugtatna,
hogy lélekben újra visszatért.

Nem halnak meg, itt élnek szívünkben,
az élőkben mély nyomuk marad,
felbukkannak emlékezetünkben,
az idő felettük el nem szalad.

Egy másik síkon itt élnek közöttünk,
s leszületnek újra, terv szerint,
így teszünk majd mi is, ha így döntünk,
elmegyünk, és jövünk majd megint.

De mindazok, kik szívünk mélyén élnek,
nem halottak, csak nincsenek velünk!
Rossz azoknak, kik haláltól félnek!
Jövünk, megyünk, s újra születünk.

Aranyosi Ervin © 2024-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adventi üzenet


Aranyosi Ervin: Adventi üzenet

Hit, remény, öröm, szeretet!
E négy gyertya üzen neked!
Adventkor, ha meggyulladnak,
a világnak reményt adnak!
De ne várj a Messiásra,
figyelmedet tereld másra,
a négy szó életre keljen,
s minden kérdésre feleljen!

Hisz világod meg kell váltsad,
ha utadat megtaláltad,
örülj, s végre tedd a dolgod,
legyen ez a világ boldog!
Teljen hittel, és reménnyel,
mindennapi friss kenyérrel,
örömmel és teremtéssel,
hát szeretni sose késs el!

Szálljon világunkra áldás,
nem kell áldozat, megváltás,
csupán szív és szeretet kell,
s értse végre minden ember!
Hinnünk kéne önmagunkban,
mikor az első fel lobban,
reményt kapni, reményt adni,
s mind a fény felé haladni!

Örömre kell végre lelnünk,
ha szeretet él mibennünk,
megváltozik ez a világ,
s velünk örül mind, aki lát!
Lépjünk végre ki a fényre,
egy jobbító, szép ösvényre,
ahol egymást felemelve,
járunk örömökre lelve!

Ha akarjuk, Isten segít,
felemeli gyermekeit!
Engedjük el a keresztet,
amely élni nem eresztett!
Vegyük le a mirtuszt végre,
szemünk emeljük az égre,
s engedjük a fényt szívünkbe,
legyünk a Teremtőnk tükre!

Aranyosi Ervin © 2023-12-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk


Aranyosi Ervin: Halottainkra emlékezünk

Sírkerteknek mélyén hideg kövek állnak,
emlékeztetői egy letűnt világnak.
Hűlt helye azoknak, akik köztünk éltek,
akik boldogságot, s örömöt reméltek.

A lelkük útra kelt, csak a testük maradt,
másik síkra lépve, létük tovább haladt.
Bennünk hagytak űrt csak, sok kedves emléket,
mi pedig őrizzük a sok közös szépet!

Kőváros szívében, nincs ott, kit szerettünk,
ám nem él közöttünk, szegényebbek lettünk!
Hiánya fájdalom, érthetetlen, s kínzó,
amit nem enyhíthet sem idő, sem szép szó.

Mécsest, gyertyát gyújtunk, visszaemlékezünk,
felidézzük mennyi jót is tett ő velünk.
Megbocsájtjuk azt is, mivel olykor bántott,
visszasírunk most egy elveszett világot.

Hiszen tanítónk volt, része életünknek,
s lelke bennünk is él, innen el nem tűnhet!
Tanított szeretni, ahogy tellett tőle,
és ha megértettük, okultunk belőle.

Aranyosi Ervin © 2023-10-31.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Karácsonyfa


Aranyosi Ervin: Karácsonyfa

Csillagszóró szórja lángját
szikrázóan, fényesen,
gyertya lángja hajladozik,
tánca közben kényesen!
Csillognak a fán a díszek,
bennük arcunk mosolyog,
valamennyi üveggömbben
ott ragyogok, ott vagyok!
Fenyő illat lengi körbe,
ahogy díszítjük a fát,
boldogságunk tükröződik,
ha rátekint a család!

Karácsonyfa, gyertya fénye,
szívünkben a szeretet,
ennél szebb ez a karácsony,
úgy hiszem nem lehetett!
Együtt vagyunk, s a lelkünkből,
az életnek dala szól,
boldogság ragyog szemünkben,
ami itt volt valahol.
Itt volt velünk egész évben,
csak az időnk volt kevés,
így kellene mindig lenni!
– ezt súgja a józan ész!

Aranyosi Ervin © 2022-12-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!


Aranyosi Ervin: Ébredj, ébredj Csipkerózsa!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
kezedben a világ sorsa,
nem érdemes átaludnod,
van még, mikről kéne tudnod!
Megérteni mi, miért van,
nem csak élni elaléltan,
nem csak a hercegre várnod,
önmagadért kell kiállnod!

Önmagadért kell kiállni,
többé lenni, jobbá válni,
másoknak is többet adni,
élőn kell példát mutatni!
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
ne legyen az alvás védjegy!
Az életed meg kell élned,
a sorsodtól nem kell félned!

Ébredj, ébredj Csipkerózsa,
mert elfogy a kenyérmorzsa,
mit álmodban széjjel hintesz,
valóságod aszerint lesz!
Fontosabb, hogy ébren álmodj,
jókedvűen felvidámodj,
másnak is adj hitet, reményt,
megláthassák benned a fényt.

Éjből jöttél, fénnyé váltál,
több is lehetsz még a vártnál,
más lelkekben gyertyát gyújtva,
elesettnek kezet nyújtva.
Csipkerózsa ébredj, ébredj,
éber álmaidba révedj,
hadd lássanak csodát benned,
ezért kellett leszületned!

Aranyosi Ervin © 2021.10.26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Engedd el végre…


Aranyosi Ervin: Engedd el végre…

Engedd el végre a múlt árnyait!
Az, aki elment, már nem itt lakik.
Engedd, hadd menjen, legyen szabad,
s tegyed szabaddá ezzel magad!

Ne higgye többé, hogy dolga van még,
más élet várja odaát rég,
az ezüst szálat szakítsd csak el,
nem kell kötődni, már mennie kell!

Emléke úgyis a szívedben él,
nyugtasd meg lelkét, mely érted fél!
Időtlenségben téged keres,
engedd el, kérlek, hogy szabad lehess!

Gyújts meg egy gyertyát és engedd el,
nyugtasd meg lelkét, mennie kell!
Neki már nincsen itt dolga veled,
bocsásd útjára, bátran mehet!

Aki már elment, lépjen tovább,
új életében lásson csodát,
érted már nem kell, hogy fájjon feje,
öröklét várja már egy ideje!

Engedd el végre, a múlt árnyait,
őrzik emlékét az álmaid.
Te pedig menj csak az úton tovább,
találkoztok még, majd odaát!

Aranyosi Ervin © 2021-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne hagyd a szívedet kihűlni!


Aranyosi Ervin: Ne hagyd a szívedet kihűlni!

Ne hagyd a szívedet, sose hagyd kihűlni!
ne hagyd csalódásod arcodra kiülni!
Annyi kedvességet, csodát nyújt az élet,
engedd, hogy világod táncba hívjon téged!

Nyílt szívvel, derűsen csodáld a világot!
Vedd észre szépségét, mit a szíved látott,
mit csak szíved érzett, s ami boldoggá tett,
amitől az élet megváltozva, más lett!

Hord hát szép mosolyod, mint egy díszes ékszert,
ragyogtasd nyugodtan naponta elégszer!
Ez a kisugárzás úgy hat más szívekre,
mintha csalogató gyertya fénye lenne.

Talán lepke a szív, melyet a fény vonzhat,
fényed közelébe más szíveket hozhat.
Hisz a szív kíváncsi, keresi a szépet,
így a ragyogástól megtalálhat téged.

Szeretettel csiholj lángot hát szívedbe,
fénye hadd költözzön arcodra, szemedbe!
Aki pedig rád néz, rögtön látja rajtad,
fényed szétosztani, szét szórni akartad.

Ám, hogy kiragyoghass, magad kell szeretned,
keresd meg, mi lehet szerethető benned?
Ha azt megtalálod, szíved felmelegszik,
melegséget érzel majd reggeltől-estig!

Hisz akkor szeretnek, ha képes vagy szeretni,
ha jó önmagaddal a bőrödben lenni,
ha a lelked örül, hogy jól érzed magad,
mikor szépen élni ezer okod akad.

Ne hagyd a szívedet, sohasem kihűlni!
Engedd boldogulni, a mennybe kerülni!
Hiszen ezért jöttél a földi világba,
merj szeretni mindig, ne légy ahhoz gyáva!

Aranyosi Ervin © 2019-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredjen a fény


Aranyosi Ervin: Ébredjen a fény

Attól van sötét,
hogy hiányzik a fény,
gyújtsunk gyertyát,
hadd térhessen vissza a remény!
Öltözzön a lelkünk
a tiszta fénybe fel,
a karácsony, a szép szívünkbe
hitünket hozza el!

Nyújtsd csak a kezed,
ébredjen szeretet!
Gyújtsunk gyertyát,
emeljük fel a fázós lelkeket!
Hadd szikrázzon a hó,
hadd terjedjen a jó,
higgyük el, hogy él szívünkben
a mindent megváltó!

Gyújtsunk gyertyát
karácsony éjjelén,
minden élő szívet
hadd járjon át a fény!
Gyújtsunk gyertyát,
és nyújtsuk a kezünk,
kapjuk vissza szép hitünket,
hogy boldogok leszünk!

Attól van sötét,
hogy hiányzik a fény,
gyújtsunk gyertyát,
s ünnepeljünk karácsony ünnepén!
Öltözzön a lelkünk
a tiszta fénybe fel,
s érezzük, hogy a szép világunk
velünk ünnepel!

Aranyosi Ervin © 2018-12-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mennybe ment kedvenceinkért


Aranyosi Ervin:
Mennybe ment kedvenceinkért

Gyújtsunk gyertyát most értük is,
gondoljunk reájuk.
Az életük csak rólunk szólt,
ma is fáj a haláluk.
Szeretetük múlhatatlan
szívünkbe vésődött,
Az életünk napról napra
egymáshoz kötődött.
Aztán ők is mennybe mentek,
beléptek a fénybe,
a szívünkben itt maradt
a szeretet emléke.
Gyújtsunk gyertyát, emlékezzünk:
– Messze ment barátok,
amíg élünk, nem felejtünk,
emlékezünk rátok!

Aranyosi Ervin © 2018-11-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ragyogj naponta!


Aranyosi Ervin: Ragyogj naponta!

Ne legyen nap, amelyben nem ragyogtál,
kergesd a gond felhőit szerteszét!
Hiszen nincs szebb a belső, szép Napodnál,
melytől világod élő, s meseszép.

Keress okot, hisz számtalant találhatsz,
emelkedj fel, légy vidám és szabad!
Boldog lélekké csak önmagadtól válhatsz,
csak rajtad múlik, hogy jól érezd magad!

Ne engedd másnak, hogy válasszon helyetted,
döntésed súlyát csak te viseled.
Nem kell a másik gondját magadra venned,
mutass utat, s hadd menjenek veled.

Ragyogj tehát, és élvezd ki a létet,
legyél vidám, s tégy azzá másokat.
Ha zord borúd, napfényesre cseréled,
könnyebben érsz el rég vágyott álmokat!

Állj ki a fénybe, ne takarjon árnyék,
mosoly vizében fürdesd meg arcodat!
Képzeld csak el, hogy mennyi szépség vár még!
feledd a bút, s a fájó harcokat.

Gyújtogass gyertyát a szeretet tüzével,
s tápláld a lángját. áradjon csak a fény!
Szebbítsd a sorsot a lélek erejével,
hogy más is lássa, akad még remény!

Ragyogj naponta, ez lenne a dolgod,
fényből születtél és fénnyé leszel!
Szeretet magját lelked mélyén hordod,
csak rajtad múlik, milyen irányt veszel.

Frekvenciád emeld fel jó magasra,
nevetés, jókedv ebben majd segít,
ha elcsüggednél, gondolj csak a Napra,
és dobd el végleg a kétségeid!

Ne legyen nap, amelyben nem ragyogtál,
példád kövesse az egész világ!
Melegítsd fel, ne legyen megfagyott táj,
szépségeit meg engedd hatni rád!

Aranyosi Ervin © 2018-09-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva