Aranyosi Ervin: Karácsonyra beköltöznék…

Aranyosi Ervin: Karácsonyra beköltöznék…

Karácsonyra beköltöznék megfáradt lelkedbe.
Díszíteném ünnepedet, de csodás lehetne…
Minden dalom szeretetről, tiszta szívből szólna.
fényt vinnék az otthonodba, – de gyönyörű volna!
Veled együtt díszíteném fel karácsonyfádat,
verseimből, rímjeimből a szeretet árad.
Gyertya fényben, minden sorom fényesen ragyogna,
szavaimtól, tiszta szíved fénnyel gazdagodna.
Mosolyom sok üveggömbből tükröződne vissza,
s figyelném, hogy versem vízét lelked hogyan issza.

Feltennék a fenyőfádra mindenféle szépet,
apró díszként csillognának rajta az emlékek,
mosolyogva néznének rád régi kedves arcok,
s eltűnnének napi gondok, mással vívott harcok.
Valóban a csodát várnád, ki szíved megváltja,
felkerülne válladra a Teremtő kabátja.
Megértésként szállna reád, költözne szívedbe:
– a szeretet sose legyen onnan számkivetve!
Férjen bele a boldogság a hétköznapokba,
meglátni a lét értelmét, nézz a csillagokba!

Feledtetném haragodat, kerülne a bánat,
lelked súlyát könnyítené meg a sok bocsánat.
A megbántást elengednéd, ne nyomassza lelked,
a szeretet fénygyertyája gyúlna lángra benned.
A fényénél végre látnál, tudatossá válnál,
szerethetnéd önmagadat és mást is szolgálnál.
Nem, mint szolga, sokkal inkább a jóság királya,
kihűlt lelkek otthonában lehetnél a kályha.
Képes lennél szívjóságot, szeretetet adni,
képes lennél érző szívvel jó ember maradni.

Szeretnék ott, veled lenni, ha eljön karácsony,
szép szavaim hópiheként csillognak az ágon.
Reményt, hitet, jó szándékot adnék szeretettel,
s a tudást, hogy miattad él annyi földi ember.
Sokan köztük tanítóid, tőlük tanulhatnál,
örömöt szórnál a létbe, másnak erőt adnál,
mert ha tudod az életed valódi értelmét,
megnyithatod a szívedet, elérd mások lelkét.
Ha sikerül, boldog leszel, s nem fogsz többé félni,
a karácsony így taníthat meg szeretni és élni!

Aranyosi Ervin © 2016-12-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva