Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…


Aranyosi Ervin: Dinnye a kútból…

A kút mélye csodát rejtett…
Vajon, ki dugta oda?
Gémeskútnak hűs vizében,
vajon mi volt a csoda?
Ott úszkált, csak arra várva,
hogy felhúzzák valakik,
kiemeljék a vödörből,
azt, mi most még ott lakik.

Egy varázsgömb, sötét zölden,
ám a hasa sárga volt…
Sose tudtuk, mit jelenthet
pocakján a sárga folt.
Mert bizony, az volt a talpa,
dinnyeföldön azon állt.
Ott szívott vizet magába,
termetessé azon vált.

Aztán száráról levágták,
hazahozták minekünk,
eldugták a kút vizébe,
mert csak ott volt hidegünk.
Ebéd után jött nagyapám
és a kúthoz ballagott,
lenézett a sötét mélybe,
ahol a víz csillogott.

Olykor a Nap is lenézett,
tükörképét kereste,
s ha a kútban megtalálta,
lassan jött el az este.
Ott lenn, most egy másik gömb várt,
aki nem maradhat ott,
csak amíg a víz lehűti,
ott ő csak addig lakott!

A kútágas villájában
ott forgott az emelő,
– a gém – billeg mint a mérleg,
s vizes vödröt emel ő.
Ostora a kútba lógott,
az nyúlt le a vödörért,
hogy a kútból kiemelje,
ez a része, ahhoz ért.

Vödörtartó rúd az ostor,
az húzza fel a vizet,
s ami lenn van a vödörben,
vízhűtéssel az fizet.
Most éppen egy görögdinnye
tanyázott a vödörben,
ami aztán az asztalon
zsákmány lesz a jövőben.

Nagyapám fogta a rudat
s felhúzta, mint kötelet,
a rúd végére akasztva,
vizesvödör lebegett.
Abban úszott a mi dinnyénk,
üde zölden, hidegen,
ha felvágjuk és megesszük,
nem lesz nekünk idegen.

A vödörből a zöld gömböt
a nagyapám kikapta,
hóna alatt hozta nekünk,
s az asztalra lerakta.
A hatalmas konyhakéssel
ketté vágta, ahogy kell,
az asztalnál minden tikkadt,
éhes gyerek ünnepel.

Zöld istállóban, barna lovak,
piros szénát legeltek,
a tányérok nem sokára,
a dinnyével beteltek.
Unokáknak egy-egy szelet,
s majszolhatják lelkesen,
marad-e még a dinnyéből,
a többit is meglesem.

Hideg, édes hűsítő lé
csorog le a torkokon,
a meleget könnyen bírom,
ha van dinnye, megszokom.
Dinnyeszelet ránk mosolyog,
mi is majdnem nevetünk,
csodás, hogy a forróságban,
ily finomat ehetünk.

Aranyosi Ervin © 2022-07-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Szerelem a réten


Aranyosi Ervin: Szerelem a réten

Emlékszel még, ott a réten,
egy májusi reggelen?
Álmot hozó napsütésben
lelkemben jókedv terem.

Fűtengernek hullámában
táncoltam az ég alatt.
Szabad voltam, s arra vágytam
téged megtaláljalak.

S lám, az igaz szerelemnek
az első hulláma jő’!
Belopódzott a lelkembe,
s boldog érzés tört elő!

Refrén:
Zöld hullámok tengerében
jöttél, jöttél én felém.
Te drága szöszke lányka voltál,
én meg pajkos kislegény!
Szívem dobbant szenvedéllyel,
s rabbá váltam már megint,
a te raboddá, drága kincsem,
legszebb álmaim szerint!

Emlékszel még, ott a réten,
csak ránk nevetett a Nap.
Álmot rejtő napsütésben,
titkon megcsókoltalak.

Aranyosi Ervin © 2020-08-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Piros, fehér, zöld


Aranyosi Ervin: Piros, fehér, zöld

Piros, a fehér és a zöld,
lelkembe régen beleégtek.
Onnan kitépni sem lehet,
nem bírom el a szürkeséget!
Piros, fehér, na meg a zöld,
e három szín a büszkeségem.
Felednem sohasem lehet,
mert lelkemmel én is beleégtem!

Piros, fehér, na és a zöld,
mutatja hovatartozásom.
Viselem büszkén lelkemen,
hogy mindenki magyarnak lásson!
Piros, fehér és még a zöld,
zászlóm emelem lenge szélben,
mutatom büszkén honfitársak,
hogy belétek is belétek égjen!

Piros, fehér együtt a zölddel,
egy jelkép, ami összeköt,
egy népként állunk a világban,
minden egyéb nemzet előtt.
Piros, fehér együtt a zölddel,
bár mutatná: – Egyek vagyunk!
Képesek vagyunk összefogni,
s élni nemzetként akarunk!

Piros, fehér, na és a zöld,
egy színesebb jövőt varázsol,
felébred lelkünkben a tűz,
a csodás nyelvünk parazsától!
Piros az erő, fehér a hűség,
a zöld az reményt ad nekünk,
hogy a földi lét viharában,
nem süllyed el a nemzetünk!

Piros, fehér, na meg a zöld,
lelkembe régen beleégtek,
adjon hitet a holnapokhoz,
ezért is lengetem felétek!
Piros, a fehér és a zöld,
szálljon a széllel kézen fogva!
Tegyük szabaddá szép hazánkat,
lássunk bele a csillagokba!

Aranyosi Ervin © 2020-03-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Textil-festmény: Kerekes Éva

Aranyosi Ervin: A tavasz pillanatai

Eljött lám a tavasz. Kertészkedni kezdek,
életet lehelve kiskertembe én.
Tavaszi bimbókból szép virágok lesznek,
s kibújik a földből a zöld vetemény.
Kis ásó, gereblye, és a metszőolló,
tudja már a dolgát, hát szorgoskodom.
Madárdal is hangzik, a tavaszról szóló,
megújul a kertem, mert gondoskodom.

Így járulok hozzá én a teremtéshez,
megtisztul a világ, takarít a szél.
Egy kis eső kéne a korai vetéshez,
mely életet adva a földhöz beszél.
Egy fekete rigó fütyül fenn az ágon,
szerelemre hívó, kedves szerenád.
– Ettől keletkezik új élet a nyáron,
ha leendő párod felfigyel reád?

Éled a természet millió csodája,
nárcisz és tulipán kidugja fejét.
Apró, kis rügyekkel az orgona ága
ígéri, virága lesz gyönyörű szép.
Ébred a szerelem és a gyümölcsfáink,
virágokat szórnak, méhcsalogatón.
Kezdődik a holnap, s gyönyörűnek látszik,
remény és hit éled, szívünkre hatón.

Aranyosi Ervin © 2019-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megújuló világ


Aranyosi Ervin: Megújuló világ

Telet tavasz követ, meglátod,
nem hűl ki végleg jó anyánk, a Föld!
Erőt vesz magán, s megújul világod,
s előbújik majd mindaz, ami ZÖLD!

Szeretet színe, élőn, ébredezve,
keresi helyét, hogy teljes legyen.
Csak nő lustán, jövőt feltételezve,
hogy minden élőt gazdaggá tegyen.

A Föld szívéből a szeretet árad,
s nem félti tőlünk, adja szívesen.
Lám megújulni soha el nem fárad,
s nem is ürül ki szerető szíve sem.

Csupán az ember nem hisz önmagában,
pedig csak élni kéne itt, a mában!

Aranyosi Ervin © 2018-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Háladal


Aranyosi Ervin: Háladal

Felébredtem, hát itt vagyok,
s tudom a Nap most is ragyog,
mikor felhő takarja el,
de élek én, s nem érdekel,
hogy borús kint a földi lét!
Csak megélem a magamét!

Megélem én, s hálás vagyok,
hisz kaptam újra egy napot.
Hát életem viszem tovább,
nyílt szívvel várok új csodát,
megtalálom a szépet itt,
hiszen mindennap érkezik!

Persze, sírhatnék szüntelen,
mik is történnek én velem,
hogy nem mindig van benne báj,
hogy néha bús, hogy néha fáj.
Ám amíg nem vagyok halott,
hálás leszek, hisz itt vagyok!

Nézem a szálló felleget,
fentről, az égről integet,
aztán sírósan megy tovább,
s viszi tovább a bánatát,
és ettől vidámabb vagyok,
mert nem cipelek bánatot.

A fákon ázott levelek,
az eső róluk lepereg,
mennyi zöld, mennyi árnyalat?
Vajon színük miből fakad?
A fa zöldje a szeretet,
ebből fon nekünk levelet.

Lám nő a fű, nyílik virág,
színessé válik a világ,
mit esőcseppje simogat,
mert kósza felhőnk sírogat.
Vízcseppben élet ébredez,
amint a felhő lét ereszt.

Levelek ernyőt tartanak,
alattuk apró madarak,
éltetik méltón a tavaszt,
s dalolják mindig ugyanazt,
trillájuk drága háladal,
amit a szív kitárva hall!

Hozzám elérnek a dalok,
s értük én oly hálás vagyok,
mert mindenben ott van a szép,
ez adja szép természetét.
Csupán figyelni kellene,
s nem halni mindennap bele.

Lásd meg a fényt, keresd, kutasd,
és másoknak is ezt mutasd,
ragyogjon azért mosolyod,
mert önmagadban hordozod,
háladalod add csak tovább,
szebbüljön tőle a világ!

Aranyosi Ervin © 2017-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A tavasz varázsa


Aranyosi Ervin: A tavasz varázsa

Itt a tavasz zengőn,
madárdal csicsergőn.
Trillázón, ékesen,
cicomás fényesen.

Zöld ruhába bújva
tavasz ébred újra,
hogy aki él lássa:
színpompás varázsa
reményt hoz és éltet,
szemre szórva szépet.

Szél úrfi kalandoz,
közel száll a Naphoz,
fütyüli nótáját,
keresi a párját.

Beles minden zugba,
tova szalad zúgva.
Felkap néhány felhőt,
csendesen pityergőt,
levét kicsavarja,
majd tovább zavarja.

S a Nap ragyog, fénylik,
sugarát igénylik,
óhajtják virágok,
újra nyíló álmok.

Új fűszálak nőnek,
varázsolva zöldet
szerte a határba,
szeretetre várva,
s gyógyítva a szívet,
lágyul a tekintet.

A tavasz varázsa,
ráömlik a tájra,
te se gondolj másra:
a fennmaradásra!

Körforgás az élet,
s látod, újra éled!
A tavasz varázsol,
s élni akarásról
szól a madár ének,
s megújul a lélek!

Aranyosi Ervin © 2017-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gondolatok a Föld napján

Föld napja
Aranyosi Ervin: Gondolatok a Föld napján

Ember, Óvd a Földet,
őrizd meg világod,
csodáld a sok zöldet,
kinyíló virágot!
Óvd az élő fákat,
tiszta levegődet!
Mit szemed csodálhat,
s feltölti tüdődet.

Védd az állatait,
s légy megértő gazda.
Figyeld, mire tanít,
s ne azt, mi a haszna!
Mind-mind téged szolgál,
csak együtt kell élni.
Ha nem pénzt hajszolnál,
nem is kéne félni!

Ő mindent megadna,
mire lelked vágyhat,
jutna és maradna,
s csak az önző vágyat,
azt nem támogatja,
hogy kincseket halmozz,
mert mind ingyen adja,
s nem várja, hogy tartozz!

Élj harmóniában,
legyél büszke része!
A lét áramában,
tiéd az egésze.
Becsüld hát a Földet,
úgy, mint jó anyádat.
Védd az üde zöldet,
óvd az élő fákat!

Aranyosi Ervin © 2016-04-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Örök zöld fenyőm

Aranyosi Ervin: Örök zöld fenyőmAranyosi Ervin: Örök zöld fenyőm

Tudod, a fenyőt én úgy díszíteném fel,
legyen rajta faggyú, kismadárnak étel.
Almát akasztanék néhány erős ágra,
szénát terítenék, éhes őzre várva.
Mogyorót és diót tennék mókusoknak,
néhány sárgarépát, arra járó nyúlnak.
Én az égiektől hótakarót kérnék,
senki más fájával, bizony, nem cserélnék.
Mert az én fenyőfám továbbra is élne,
hótól, téli Naptól szikrázna a fénye.
Aki arra járna, biztos megcsodálná,
talán élni hagyná, ki sohasem vágná!
Ez a Karácsonyfa az igazi lenne,
a szeretet fénye ott csillogna benne!
Boldog lenne szívem, mikor utam járom,
s találkoznék véle, talán épp a nyáron!

Aranyosi Ervin © 2014-12-26..
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Virág szirma elvarázsol


Aranyosi Ervin: Virág szirma elvarázsol

Amikor a réten sétálsz,
hunyd be szemed, s inkább érezz!
Ezer finom illat lep meg,
így ér az ember szívéhez.
A fű zöldje lelket nyugtat,
virág szirma elvarázsol,
Nem csoda hát, hogy a majom,
lekászálódott a fáról.

Aranyosi Ervin © 2013-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva