Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csacsihoz szólva…


Aranyosi Ervin: Csacsihoz szólva…

Sose bánd, hogy csacsinak születtél,
s ne hidd, hogy az ember okosabb!
Könnyebb így, hogy kis szamárrá lettél,
én irigylem a makacsságodat.
Mit eltervezel, azt te megcsinálod,
pont úgy lesz majd, ahogyan akarod,
mert így élvezed ezt a szép világot
és nem tántorít ostor, fránya bot.
Csak azt teszed, amihez kedved szottyan,
és ritkán azt, mit mások mondanak,
inkább elvagy rosszként a sarokban,
csak legyen meg a napi jó falat.
Hány ember hiszi, hogy különb tenálad,
s végzi a sok rámért robotot,
és irányítja magasra tett „állat”,
kinek kezébe adták a botot.
Te csacsi vagy, így látod mi jó néked,
és kerülöd, mi nincs kedved szerint,
így életedet nyugodtabban éled,
és tudsz is bele vinni némi színt.

Aranyosi Ervin © 2021-06-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyere haza!


Aranyosi Ervin: Gyere haza!

Gyere haza és itt nyisd ki a szádat,
itthon legyél és támogasd hazádat,
ne kintről mondd meg, mi lenne jobb nékünk,
ne oktass ki, mert mi e honban élünk!
Te lehetsz jó, távolba szakadt gyermek,
kit odakint vastagon megfizetnek,
ki messziről, csak kapott hírből tudja,
hogy mi van itt, ahogy a média hazudja.

Gyere haza és lásd az igazságot,
érezd a terhet, a honi valóságot,
itt élve kell kimondani a fájót,
s megélni létet, magyar szívünkbe vájót!
Jó lenne végre szabad magyarnak lenni,
magyar hazát, szabadon ünnepelni,
s hétköznapokban menni, s tenni érte,
büszke legyen megáldott nemzetére!

Gyere haza, mi tárt karokkal várunk,
megosztjuk veled kivívott szabadságunk,
csak el ne vedd hitünket, ami éltet,
élj itt velünk, most haza hívunk téged!
Hej magyarok, most szükség van reátok,
rajtatok is múlik szabad hazátok,
ez az a Föld, mely gazdag, s adni képes,
csak elfogyunk, magyarságunk nem népes!

Gyere haza és fogjunk össze együtt,
mutassuk meg, hogy hazánkat szeretjük,
mutassuk meg, hogy él a magyar nemzet,
mely Istenével egy új jövőt teremthet.
Az tűnjön el, ki miatt messze mentél,
legyen velünk egy felemelő, szent cél,
mely követi az ősök régi útját,
s az utódok, azt a tudást tanulják!

Gyere haza és segíts tisztán élni,
a magyar nyelvet használva, beszélni!
Felvirágoztatni szép magyar hazánkat,
s magyarnak lenni, úgy, ahogy az ránk hat!
Nem kell a pénzed, más gazdagságra vágyunk,
mindent megad a szeretett országunk,
csak vissza kéne őseinkhez térnünk,
s a tudásukban, igaz magyarként élnünk!

Aranyosi Ervin © 2021-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miértünk van


Aranyosi Ervin: Miértünk van

Mi értünk van a nagyvilág.
Miért keresnénk hát hibát?
A természet tökéletes,
s a sok tudós hibát keres.

Önmagától nem romlik el,
ahhoz emberi rumli kell,
mely ősi rendet felkavar,
mert mindent uralni akar!

Megérteni kéne csupán
és nem rombolni ostobán,
hanem figyelni, ha lehet,
a varázsló természetet.

Mindenre vannak válaszok,
amit, ha kell, hát meg kapok.
Nem csak agyalni mindazon,
hogy ebből mi lehet haszon.

Rá kéne jönni: – Nem lehet,
uralni a természetet,
nem győzhet ember, akarat,
erőszak csodát nem arat.

Élő ellen a vegyszer árt!
Vegyszertől védd meg a határt,
az ember a kár okozó,
önmagára is bajt hozó.

Nincsen fejlődés, csak hiba,
halált szolgál a technika.
S hidd el, az nem is emberi,
ki ebben örömét leli.

Egyre több az élősködő,
csak háborút hoz a jövő!
Az ember vak, a pénz az úr,
s a kötelék is meglazul,

a Föld nem fogja tűrni azt,
hogy az ember folyton fogyaszt,
harácsol, elvesz és ural,
s tele a raktár áruval.

Mégis van járvány éhezés,
főleg ott, hol a pénz kevés.
Ott láthatsz sovány gyereket,
kit a világa nem etet.

Máshol meg fényűző a lét,
uralják mások életét,
s hiszik, majd mindig így marad…
Az ember rossz úton halad!

Fényűzés csábít szemeket,
s kihal közben a szeretet,
nincs együttérzés, nincs remény,
nincs természetes tiszta fény.

Kitűzött cél a nagy siker,
amiért folyton tenni kell,
legyőzni mást, gyengébbeket,
s venni, hogy több jusson neked.

Hidd el, a pénz nem boldogít.
Egészen más a dolgod itt!
Nem az, hogy hatalmat szerezz,
hisz attól boldog nem lehetsz!

Elölről kéne kezdeni,
tanuljunk meg teremteni!
Visszaszerezni a tudást,
s abbahagyni az árulást.

A természet az Istenünk,
ha gyilkoljuk, kihal velünk,
vagy jól meglesz majd nélkülünk,
amikor végleg eltűnünk.

Tán nem késő, ébredjetek,
óvjuk meg a természetet,
tiszteljük meg a fűt, a fát,
maradjon élőn a világ!

Aranyosi Ervin © 2021-06-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tárd ki szíved és karjaid!


Aranyosi Ervin: Tárd ki szíved és karjaid!

Mosoly ragyog az arcomon,
szeretlek téged nagyvilág!
Nem rejtem el, én mutatom!
– Kapja el tőlem, aki lát!

Ne tartsd meg, te is add tovább,
terjedjen csak a mosolyom!
Vidám kedvvel tegyünk csodát,
lássuk mását más arcokon!

Ölelni vágyik két karom,
én minden embert szeretek!
Nem gátol önzés, tilalom,
ha így boldoggá lehetek!

Tárd ki szíved és karjaid,
legyen a lelked gondtalan!
Ha szívedben jóság lakik,
hadd érezzem benne magam!

Aranyosi Ervin © 2021-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Újra találkozások


Aranyosi Ervin: Újra találkozások

Néha van úgy, hogy az ember,
úgy érzi járt itt régen, egyszer…
Vagy erről csupán csak álmodott,
s az álmaiból áthozott
lelkekkel itt találkozott?

Néha egy arc, oly ismerős lesz.
S neki ismerős testet öltesz…
Valami furcsa vonzást érzel,
mit nem foghatsz fel puszta ésszel,
s csak megrendülten nézel, nézel.

Volt-e ennek már előzménye,
a jelen életed regénye,
talán még visszavisz a múltba,
hol lelked másképpen tanulta
s elképzelésed felülmúlta.

Egy villanás a régi múltból,
vízmerítés az ősi kútból,
hol keresed régi forrásod,
vagy álmodban épp kutad ásod,
s lelked nyomasztja kutatásod?

Mert jó lenne, ha szebb lehetne,
az élet más értelmet nyerne,
tudnád miért a küzdelem,
hogy miért harcolsz szüntelen,
s mért hoz a sors össze velem?

Mit, miért, hogyan kéne tenni,
álomvilágból felébredni,
hogy lelkünk összekapcsolódjon,
s ne csak pusztán a harcról szóljon,
feltett kérdésre válaszoljon!

Tudom, okkal találkozunk,
egymás lelkébe jót hozunk,
de ott hagyunk pár sebet, fájót,
a közös kapcsolatnak ártót,
és haragot, meg nem bocsájtót.

Nem kell az utat végig járni,
de jó lenne már megtalálni,
megérteni a lényeget,
hogy a lélek miért beteg,
és gyógyul, ha elengeded.

Találkozások, szép szavak,
vajon mire tanítanak,
hogy életeken át ívelnek,
együtt velük, órák kitelnek,
így tanulnak szeretni lelkek?

Jövünk, megyünk és visszatérünk,
és eltűnünk, majd újra élünk.
Egymás lelkéhez hozzáérünk,
tanulunk, ám szeretni félünk!
Hogy rájöjjünk, nem egyszer éltünk?

Aranyosi Ervin © 2021-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Tegye fel a kezét…


Aranyosi Ervin: Tegye fel a kezét…

Tegye fel a kezét, aki látja mancsom,
aki teljesíti kiadott parancsom,
aki képes lenne csak engem szolgálni,
igazán szerető jó gazdimmá válni!
Aki simogatna, aki dédelgetne,
aki önzetlenül csak engem szeretne!
Aki vágyaimnak mind eleget tenne,
finommal etetne, jóval kényeztetne!
Na lássuk csak, lássuk, ki lesz erre képes?
Gazdit választanom most már esedékes!
Te ott a sor végén, oly szépen mosolyogsz,
legyél hát a gazdám, érzem szeretni fogsz!

Aranyosi Ervin © 2021-06-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerető barát


Aranyosi Ervin: Szerető barát

Kicsi vagyok, s nem értem még világom.
Egyet tudok, hogy szeretetre vágyom!
Keresem azt, ki lenne a barátom,
s kicsi szívem, majd örül, ha őt látom.

Kicsi vagyok, de lelkesedni képes,
s hozzáérek a barátom szívéhez.
Nem lesz nehéz mindig szeretni engem,
örök társra talál a gazdám bennem!

Ragaszkodom, és hűséggel szolgállak,
ha messze mész én mindig hazavárlak,
s ha itt leszel, mindig boldognak látszom,
hisz lesz nekem egy szerető barátom!

Aranyosi Ervin © 2021-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bárányok hallgatnak


Aranyosi Ervin: Bárányok hallgatnak

Bárányok hallgatnak,
némán bólogatnak,
a vezérkos nyomán
szép sorban haladnak.
Nem is gondolkodnak,
csak mennek utána:
– Mert, ha gondolkodnék,
a főnök utálna!

Mert, ha gondolkodnék
egyedül maradnék,
járatlan utakon,
másfelé haladnék,
biztos, farkasoknak
martaléka lennék,
ismeretlen réten,
rossz füvet legelnék.

Megyek a nyáj után,
leszart füvet eszek,
de ha bevállalom,
hát jó birka leszek!
Mert jónak lenni jó!
Veregesd meg vállam,
legyél te is birka
és gyere utánam.

Igaz, így birkaként
unalmas az élet,
viszont nem halok meg,
ameddig csak élek!
Bárányok hallgatnak,
némán bólogatnak,
a vezérkos nyomán
szép sorban haladnak.

Aranyosi Ervin © 2021-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Négylábú lélekgyógyító


Aranyosi Ervin: Négylábú lélekgyógyító

Négy lábam van, nem beszélek,
ám szívemmel értelek.
Átérzem szomorúságod,
együtt búsulok veled!
Egy barátnak ez a dolga,
ha kell lelket gyógyítok,
szeretettel felvidítlak,
vigaszt adni jól bírok.
Látom, enyhül a bánatod,
felmelegszik a szíved,
s azt hogy minden jóra fordul,
ezek után elhiszed.
Tőlem menekül a bánat,
visszaadom mosolyod,
visszatérhet vidám kedved,
barátod ad rá okot!

Aranyosi Ervin © 2021-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Vízió


Aranyosi Ervin: Vízió

Álmatlanságban szenved az ország,
s rémálommá érik a valóság.
A lélek nem tud örömökre lelni,
s a balgaságot illik ünnepelni.
A hazugság megmérgezi a lelket,
a vezetők mind ebben remekelnek.
A megalkuvók szakértőkké válnak,
és milliókért karriert csinálnak.

A képviselők pártot képviselnek,
az arcuk helyett álarcot viselnek,
és süketek a választók szavára,
rájuk a nép mindhiába vár ma.
Az álmatlanság vakságot okozhat,
a népre furcsa betegséget hozhat,
mely médián és híreken át terjed,
és bűzös löttye az elmékben erjed.

A félelem megmérgezi a lelket,
cirkuszok vonják el a figyelmet.
A tudós nem tud! Hazugsággal ámít,
de ha ő mondja, elhisznek akármit!
Vakok között oly nehéz az élet,
de talán ez a reánk mért ítélet,
ha álmatlanul, mégis álmot látunk,
mert lassacskán kipusztul a világunk.

Én szeretnék egy jobb világban élni,
hol nem kell folyton hatalomtól félni!
Hol végre a bolygónkkal eggyé válunk,
hol élünk, s nem csak várjuk a halálunk!
Hol szeretet van, igazság és béke
hol őseinknek lépünk örökébe,
hol egy világot minden lélek szolgál,
hol az ember azt is tudja, hol jár!

Hol szolgálunk, de senki nem lesz szolga,
hol minden ember tudja, mi a dolga!
Hol bátran élnek, vidáman nevetnek,
mert nem uralnak többé, nem vezetnek!
Ez egy módon megy, összefogva, együtt,
ha világunkat élővé teremtjük,
és megfigyeljük élő Föld-anyánkat,
hogy felismerjük: – Amit adunk, ránk hat!

Aranyosi Ervin © 2021-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva