Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!


Aranyosi Ervin: Csak a szeretet emelhet!

Teremtsünk együtt egy földi mennyországot,
töröljünk el minden földi gonoszságot!
Másik szemüveggel nézzünk a világra,
a jót nem látóknak szemét nyissuk tágra!

Mutassuk meg azt, hogy lehet szépen élni,
a gonoszságot is jóságra cserélni!
Vezessen utunkon Isten szeretete,
hiszen világunkba csak jót rakott bele.

Lásd meg a másikban Isten teremtményét,
tiszta természetét, hitét és reményét!
Hiszen az Isten csak jóságot teremtett,
s remélte, megérted az isteni rendet!

A többit az ember maga teremtette,
látszik a világán minden gonosz tette.
Kincs, vagyon, hatalom embert sosem szolgál!
Mire lenne szükség, mitől boldog volnál?

Csak a szeretet, mi minket felemelhet,
csak ez, ami éltet, mire éhes lelked!
Ölelés, érintés, jó szó jól lakatná,
hited a világban – hiszem – visszaadná!

Aranyosi Ervin © 2020-10-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szépen szeretni


Aranyosi Ervin: Szépen szeretni

Csak egy szerető szív tud szépen szeretni,
vígan mosolyogni, jókedvűn nevetni!
Csak az tud kedveset átruházni másra,
de ezt rögtön érzed, egyből, egy csapásra!
Hiszen a szeretet lélekből sugárzik,
és a másik érzi, mikor benne ázik.
Mert a világ szinte jobb lesz körülötte,
mert azt a szeretet, mint virág, benőtte.

Így ébred szeretet általa más szívben,
s láthatod világod szebb fényben, jobb színben.
S ha mi, mindannyian így tudnánk szeretni,
a világ minden lényét fel tudnánk emelni.
Meglátnánk, a gonosz messze menekülne,
a béke galambja a vállunkra ülne.
Minden szerető szív tud szépen szeretni,
s hiszem, a világot jobbá tudjuk tenni!

Aranyosi Ervin © 2020-10-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy kellene a szeretet


Aranyosi Ervin: Úgy kellene a szeretet

Úgy kellene a szeretet,
mint utolsó darab kenyér,
mit odalöknek teneked:
– Nesze koldus, ma még egyél!

De hová lettek álmaink,
az igazak, a közösek,
mit megálmodtak nagyjaink,
kik nem voltak még gőgösek?

Hát csak a küzdelem marad?
A “bízva bízz” frázis csupán?
A világ nélkülünk halad,
s mi bámuljuk csak ostobán?

Úgy kellene a szeretet,
mint utolsó kenyérdarab,
mely csillapítja éhedet,
s az illúzió fennmarad.

Hogy élünk még a mában itt,
hogy van miért és van kiért,
s van még ki jóérzést tanít,
egy eljövendő holnapért.

De jaj, ha elvész az a hit,
ha bennünk szakad az a szó,
mit nem merünk kimondani,
mert lázadozni nem való!

Úgy kellene a szeretet,
a pénz, a vagyon mit sem ér!
Jó lakatni a lelkeket,
ha van még szóból gyúrt kenyér!

Aranyosi Ervin © 2020-10-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ne borongj!


Aranyosi Ervin: Ne borongj!

Ne hagyd, hogy a felhők elvegyék a kedved,
nem a bánatodért szórnak földre nedvet,
csupán terheiktől most megszabadulnak,
rosszkedvük könnyei – hidd el – ezért hullnak!

Mi lenne, ha te is letennéd a terhed,
s nem hurcolna lelked bánatot, keservet!
Szíved vidámodna, boldogan dobogna,
s arcod újra élne, újra mosolyogna.

Hisz a felhők mögött örök napfény ragyog,
ettől a tudattól már is jobban vagyok,
hiszen, ha a mámat gondfelhők takarják,
a holnapot tőlem elvenni akarják.

De én ezt nem hagyom, inkább kiragyogok,
a gondjaim sorát jó szívvel hagyom ott,
s megkeresem inkább a derűst, a szépet,
s várom, milyen csodát tartogat az élet?

A gondfelhők mögött belső Napom ragyog,
s én döntök arról, hogy beléjük ragadok,
vagy inkább keresek okot nevetésre,
s inkább a vidámat, a jót veszem észre!

Mától ne borongj hát, ragyogtasd mosolyod,
jobb ha világodba a derűt belopod,
s kerülöd a fájót, ami földre ránthat,
ha folyton mosolyogsz, elkerül a bánat.

Ha sikerül lelked mosolygóssá tenned,
az isteni szikra fénnyé válik benned,
s a megoldásokat elhozza az élet,
s hidd el, világod is gazdagabban éled!

Hagyd a bús felhőket egymagukban sírni,
te ússz boldogságban, s könnyebb lesz kibírni,
keresd a ragyogást, vidámságot, szépet,
s figyeld hogyan válik csodássá az élet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Győzni fog a szeretet


Aranyosi Ervin: Győzni fog a szeretet

Zsörtölődnek az angyalok:
– Nem mehet ez így tovább!
Mért játszanak az emberek,
lent a Földön ostobát?

Mért nem tudnak szépen élni,
mi hiányzik még nekik?
Hiszen tudjuk, hogy boldogok,
akik egymást szeretik!

Milyen jól esik a szívnek,
ha tehetünk másokért,
s milyen szép, ha mi is kapunk
egy mosolyt, a mosolyért!

Hogyan melegít a hála,
s jó érzés egy ölelés?
Vajon mért van napjainkban,
e csodákból oly kevés?

Az angyalok készülnek már,
hogy közénk lejöjjenek!
Legyen végre újra boldog
minden felnőtt és gyerek!

A jóságot elő kéne
venni, ami elveszett.
Ne hagyjátok magatokat,
ébredjetek emberek!

Tanítani kell hát őket,
mire jó a nevetés!
Buggyanjon ki minden szájból,
serkenjen, mint a vetés.

Öleljék meg egymást gyakran,
érezzék a melegét!
Dicsérjenek tiszta szóval,
mert az bizony meseszép!

Tegyék félre, ami bántó,
érző hely legyen a Föld,
érezzék, hogy szebb jön végre,
a világ szebb arcot ölt!

Csupán felemelni kéne
a rettegő lelkeket,
mert oda lent, lenn a porban,
szépen élni nem lehet!

Jöjjetek hát le a Földre,
s ébresszetek angyalok,
tudassátok itt a néppel,
hogy holnapjuk felragyog.

Csak vissza kell most találni,
meglelni az Istenünk,
önmagunkat megsegítve,
ő is segít majd nekünk!

Nem kell más, csupán szeretni,
megélni az életet,
feloldódni ölelésben,
s győzni fog a szeretet!

Aranyosi Ervin © 2020-09-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretni és lenni


Aranyosi Ervin: Szeretni és lenni

Szeretni, szeretni,
szép szóval etetni,
boldogabbá tenni,
ez a feladat!

Szeretni, szeretni,
másokért is lenni,
hogy embernek érezd
mindig magadat!

Szeretni, szeretni,
holnapot éltetni,
lélegzetet venni,
s élni csak tovább!

Szeretni remélni,
tiszta hittel élni,
semmitől nem félni,
s látni a csodát.

Szeretni és lenni,
a titok csak ennyi,
s csak könnyedén venni
az akadályokat!

Lenni és csak lenni!
Álmok útján menni,
örömöt szerezni,
de abból sokat!

Aranyosi Ervin © 2020-08-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A Hold szerelme

Aranyosi Ervin: A Hold szerelme

Az a fényes fent az égen,
tán egy nagy cica szeme?
Macskaszem, mely visszatükröz,
és ez az ő érdeme!
Hiszen tükröt tart a Napnak,
s csak éjszaka látható,
néha elfogy, néha hízik,
de mindennap várható.

Egyszerűen Holdnak hívják,
éjjel járja az eget,
sötét titok nincs előtte,
s jobbra-balra nézeget.
Borús időben nem látszik,
felhők mögé bújik el,
elvonul az éjszakában,
s csillagokat szédít el.

Olyankor feléjük fordul,
nekik mesél tán mesét,
elárulja merre látta
legutóbb a kedvesét.
Hogy ki az? Az nem titok már!
Ő is égi utazó.
Mikor látja néma marad,
nem segít a buta szó.

Szemtől szembe nem dicséri,
ám róla sokat mesél.
A szerelmes szép szavait
felkapja a lenge szél.
Hisz a Nap az ő királya,
szíve legszebb éke Ő.
Ez az érzés olyan hűvös,
s egyben szívet égető.

Lám, a Nap is viszonozza,
arany fénye rávetül,
és a Hold boldoggá válik,
fel-felizzik legbelül.
Éjszaka, ha nem láthatja,
fénye elhalványodik,
éjsötétben csendben úszva,
szerelméről álmodik.

Aranyosi Ervin © 2020-08-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Te mit szólnál?


Aranyosi Ervin: Te mit szólnál?

– Te mit szólnál,
ha rád önteném élhetetlen keservemet?
Ha szívbéli nagy nyomoromról
írnám csak a versemet?
Ha állandóan haldokolnék,
ha múltban ázna a szívem?
Mondd, te mit szólnál a versemhez?
Kiélveznéd? – Nem hiszem!
Ha betegségről, furcsa kórról
mesélnének szavaim?
Ha lelkemen kívül lakóról,
bájolognak angyalin?

– Te mit szólnál,
ha megsiratnám azt, mi bennem elveszett?
Ha letérnék a nemes útról,
ami szívedhez vezet?
Ha önmagamat vidámítva
találnék új dallamot?
De sugározna soraimból,
hogy nem igazán én vagyok!
Ha hálni jár belém a lélek,
és meghívót is küldenék?
Hogy veled együtt haldokoljak,
s hadd járjon lelkem beléd!

– Te mit szólnál,
ha hazug lenne, mindegyik leírt szavam?
Ha hamis álarcot viselnék,
s másnak adnám ki magam?
Ha mások megbánt életéből
építenék álmokat,
s olyan lennék ki hazug eszmét,
vagy istentelent támogat?
Ha válaszokat nem keresnék,
hogy létünk szebb és jobb legyen,
hogy kínzó sötétségbe hullva várnám,
boldoggá tegyen!

– Te mit szólnál,
ha én feladnám, s csak kullognék más után,
ha más sikerét learatnám,
s a létben csapongnék bután?
Ha nem próbálnék szárnyat adni,
ha magam sem volnék szabad,
ha én írnám meg jó előre,
hogy miről szóljon majd szavad?
Ha én is beállnék a sorba,
s mennék a szakadék felé?
– Te mit szólnál? Hát nem pusztulna
a szíved kicsit belé?

Aranyosi Ervin © 2020-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy sokkal szebb világért!

Aranyosi Ervin: Egy sokkal szebb világért!

Sokkal szebb a világ, ha a Nap mosolyog,
én is csak jobb kedvű, hálával telt vagyok.
Belőlem is ilyen kedvet tud kicsalni,
s őrzöm jókedvemet, nem hagyom kihalni!

Ha jó kedvű vagyok, hát mosolyt viselek,
ekkor tudok csodás dolgot tenni veled,
épp ahogy a Napom ragyog, derűt áraszt,
így ragyog mosolyom és így adom rád azt!

Tudod, ezt kellene másnak tovább adni,
szíveket gyógyítva, jó úton haladni.
elhitetni végre az egész világgal,
hogy az ember sokat tehet mosolyával.

Hiszen a mosolyunk egy szebb világ magja,
s boldog, aki veti, s az ki learatja.
Hát kezdjük mosolyunk más arcokra szórni,
hiszem, hogy a szívek fognak válaszolni!

Bizony, ez az ékszer boldoggá is tehet,
ajándékozd hát meg mind az embereket!
Kezdd csak magad körül, rokonnal, baráttal,
mosolyogj, s majd nevess, s tégy rá egy lapáttal!

Meglátod a mosolyt nem tudja megállni,
így fog a vidámság szétterjedve szállni!
Úgy, ahogy egy madár röppen ágról ágra,
a mosoly is így száll rá a nagyvilágra!

S ha majd körülötted csupa mosoly ragyog,
akkor végre te is büszkén elmondhatod:
– Tettél világodért, gyógyítottál rajta,
hisz a többi ember is pont ezt akarta!

Aranyosi Ervin © 2020-07-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A halál az élet része


Aranyosi Ervin: A halál az élet része

A halál az élet része,
pont, mint a születés!
A fontos: közben élsz-e,
vagy eltölt a rettegés?
Nem is kell félni tőle,
csak máshová megyünk.
Azért jövünk a Földre,
tanuljunk, s jót tegyünk!

A halál nem a vége,
másik lét kezdete…
Leszületés e létbe,
tortánk új szelete.
Amit adunk, azt kapjuk
és mikor jót teszünk,
szebb jövőnket faragjuk,
s tán boldogok leszünk.

Amikor mást bántunk,
büntetlen nem marad,
akkor magunknak ártunk,
s jön rossz tapasztalat.
Ha csak a jót tennénk,
szebb lenne a földi lét,
másokat felemelnénk,
s szépülne a miénk.

Nem kell hát haldokolnunk
végig az életet.
Csak földi jelmezt hordunk,
és jobb, ha élvezed!
Keress hát boldogságot!
Kísérjen szeretet!
Tedd jobbá a világot,
ezt javaslom neked.

Ha a jó árad belőled,
nem lesz okod félni sem,
ha mások jót kapnak tőled,
te is jót kapsz – én hiszem.
Mert ez Isten adta törvény,
amit te adsz, azt kapod,
visszatér a kilőtt töltény,
s kikel elvetett magod.

A döntés a kezedben:
– Élsz, avagy haldokolsz?
Melyik fontos szemedben,
mit adjon rád a sors?
Hiszem, hogy élni jöttünk,
akkor mért szenvedünk?
Ha majd békét kötöttünk,
több lesz a lét velünk!

Az ember életéhez,
az eszköz mind adott,
s rajta múlik, mint végez
rámért feladatot?
Hogy teszi ezt örömmel,
vagy csak kínlódva él,
egy választás, csak döntsd el,
hogy lelked, mit remél!

Hiszem, az élet jó lesz,
ha élni akarunk,
a gondolatunk jót tesz,
mert teremtők vagyunk!
Ha hinnénk önmagunkban
és tudnánk, nincs halál!
Sok van a hatalmunkban,
ébredni kéne már!

A halál az élet része,
s ne félj, nem végleges!
Ne aggódj, mennybe mész-e?
Inkább élj és szeress!
Tedd magad boldogabbá,
s legyél vidám, s szabad!
Ne tedd a lelked rabbá,
szabadítsd fel magad!

Aranyosi Ervin © 2020-07-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva