Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Szeretet-magot vetek

Aranyosi Ervin: Szeretet-magot vetek

Keresem a célom,
életem értelmét,
szívemet figyelem,
nem a kimért elmét.
Hiszem, élettervem
a jóra irányult,
s figyelmem kapuja
előtte kitárult!

Beléphetek rajta,
végre teremthetek,
fáradt világomnak
hasznára lehetek.
Fényt viszek a létbe,
a mások szívébe,
visszatükröződik
társaim szemében!

Egyre többen érzik,
hogy fel kell ébrednünk,
a mondat végére
pontot kéne tennünk!
Szeretet fényével
gyújtani új lángot,
szívvel gyógyítva meg
a beteg világot!

Csak meg kéne állnunk,
őrült rohanásban!
Meglátni a szépet
a békés világban.
Jó energiákat,
szép céloknak adni,
mindig a szeretet
fényében maradni.

Hagyni, hogy a fényünk,
árnyék felett győzzön,
emberek szívében
jóérzés időzzön!
Szövetkezni végre
a szép természettel,
s legyen ebben társunk
milliárdnyi ember!

Figyelem a Napot,
én is gyertyát gyújtok,
s remélem, árnyékból,
ti is előbújtok!
Hiszen a sötétben
nehezebb az élet,
ki oda menekül,
az nagyon eltéved!

Fordulj világodhoz
te is szeretettel,
kezdj el végre látni,
szíveddel, szemeddel!
Teremts új holnapot,
hol tiszta fény ragyog,
s mondd ki: – A jövőnek
teremtője vagyok!

Szabad akaratod,
kezdd végre használni,
akarj világodban
gyógyítóvá válni!
Értelmet adni
a ma még csüggedőnek,
égig érő fák is
apró magból nőnek!

A szeretet magját
ültesd csak el bátran,
hagyd hogy kicsírázzon
lelked talajában!
Hited erejével öntözd meg,
hadd nőjön,
hadd bújhasson elő,
fénybe készülődjön!

Ahogy nő, az árnyék
mindig alul marad,
miközben a világ
a fény felé halad.
Megérti az ember,
minden egyes lélek:
– Boldog lesz világom,
ha szeretettel élek!

Termékeny talajra,
szeretetet vetek,
s gazdagodik létem
tőletek, veletek!
Ha majd együtt tesszük,
közösen a dolgunk,
könnyű lesz a létben,
szívvel boldogulnunk!

Aranyosi Ervin © 2025-07-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin Hitet adok

Aranyosi Ervin Hitet adok

Belefáradtam a világ zajába,
vágyom a csendre, békés önmagamra.
Olykor látok a félhomályban,
de vajon ki hallgat szavamra?

Valahol ott a lelked mélyén
te is érzed, nem jó ez így!
Az ember feléli világát,
s nincs fogódzó, amiben higgy!

De én hiszem, hogy okkal jöttünk,
és értelme kell, hogy legyen!
Változzon hát a világ köröttünk,
mert kell, hogy boldoggá tegyen!

Nem hagyhatom, hogy fázzon a lélek,
nyári forróság közepén!
Mert hinnem kell, hogy okkal élek,
nem magányos bennem az ÉN!

Egy teljességnek vagyok része,
amely most épp árnyékban van,
de nem múlhat el az egésze,
mert sötéten látom magam!

Kell, hogy legyen rá jó megoldás,
igaz, élő és emberi,
a holnap még lehet attól más,
hogy lelkem végre megleli!

Meg kell hát újulnom a létben,
s felrázni végre másokat!
Nem élhetünk bűzlő szemétben,
mert akkor lelkünk fáj sokat!

Keressük hát az igazságot,
találjunk hozzá jó utat,
ne fogadjuk el a gazságot,
mely ijedt elménkben kutat!

Szeretni kell és jobbá válni,
s jobbá szeretni másokat,
s eltüntetni a Föld színéről
azt, ki sírokat ásogat!

Kell, hogy a fényünk világítson,
s értelmet nyerjen itt a lét!
Egy új világra ajtót nyisson,
s azt nem más rakja le eléd!

Teremts a szabad akarattal,
s gyűjtsd köréd mindazt, ki igaz,
légy újra eggyé önmagaddal,
és nem fog többé elveszni az!

Reménytől kapok új erőre,
és újra él bennem a hit,
mindennap merítek belőle,
s hiszem az Isten megsegít!

Aranyosi Ervin © 2025-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Aranyosi Ervin: Félelem nélkül

Ha megszabadulsz a félelmektől,
az lehetsz végre, aki vagy,
és megkaphatod az életedtől,
az öröklétű önmagad!
Mikor születtél nem volt benned
harag, sem düh, sem félelem!
Könnyű volt olyan lénynek lenned,
ki eggyé válik énvelem!

Egy vagy Atyáddal, egy vagy vélem,
ne hagyd hát, hogy megosszanak!
Hogy felébredsz, csak azt remélem,
nem győznek le gonosz szavak!
Hazugságok, melyek félelemmel,
töltik meg lelked és szíved,
mit elhiszel, s mivel teremtel,
amivel többre nem viszed!

Félni tanít a hatalom téged,
ezzel uralja lelkedet,
de egyszer végre meg kell értsed,
így boldogan élni nem lehet!
Dobd le végre a lelked láncát,
éld meg a létet, legyél szabad,
s járd vidáman a lélek táncát,
s legyél boldogan önmagad!

Semmi sem az, aminek látszik,
szabadítsd hát fel lelkedet,
az árnyék-világ a szíveddel játszik,
addig fáj szíved, míg nem szeret!
Lépj ki a Napra, lépj a fénybe,
boldoggá válni is van jogod,
tisztán szeretve érhetsz révbe,
s világod máris megváltozott!

Aranyosi Ervin © 2025-06-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretném megélni

Aranyosi Ervin: Szeretném megélni

Szeretném megélni szép világomat,
valóra váltani minden álmomat,
és jobbá tenni az embereket,
élőn csodálni a természetet!

Tudni, hogy mért jöttem, miért vagyok,
tehetség van bennem, s alkothatok,
gyermeki lényemet megélhetem,
szebb lehet világom végre velem!

Szeretni születtem, ember vagyok,
bennem, mint másban is, szellem ragyog,
magamért, s másokért dolgom teszem,
gondolat szárnyain jár az eszem!

Kiélvezem hát minden napom,
jót tenni, jót adni, van alkalom,
fontos, hogy legalább jó szóm legyen,
szívmelegítőn a dolgom tegyem.

Szeretném megélni saját csodám,
ha már a gondokat megoldanám,
ha csak pár embernek adnék hitet,
s hihetném, holnapom ő menti meg!

Aranyosi Ervin © 2025-06-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mert szeretünk

Aranyosi Ervin: Mert szeretünk

Te aludtál, s én rád gondoltam,
hogy megjelenek álmodban!
Álmodban is ott legyek,
ott is szerethesselek!

Figyeltem csak a kedves arcod,
ahogy kedvenc álmod alszod.
Ott is ott voltam veled,
hogy láss, ha felnyitod szemed!

Szívemmel elringattalak,
saját álmomhoz adtalak,
hogy ott is ott lehess velem,
hogy gyönyörködhessen szemem.

Hogy álmomban is lássalak,
öleljelek és áldjalak,
hogy vagy, s tőled tán jobb vagyok,
hogy szívünk egymástól ragyog!

Az álom és az ébrenlét,
egymásba ér, s alkot mesét,
egy lett a nap, s az éjszaka,
Napunk, s az ég sok csillaga.

De jó, hogy így együtt vagyunk,
egymásban szép nyomot hagyunk,
a létben összeolvadunk,
és mégis önmagunk maradunk!

Közös hát múltunk és a mánk,
utunkon így megyünk tovább,
s mégis önmagunk lehetünk,
elfogadunk, mert szeretünk!

Aranyosi Ervin © 2025-05-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Aranyosi Ervin: Bárcsak…

Bárcsak az volnék, akinek hiszel,
s nem tévesztenél össze senkivel!
Ám, neked más vagyok, még idegen,
de érző szív dobog még idebenn!

Bárcsak ne az lennék, ki nem vagyok,
mert, ha a szívedben nyomot hagyok,
remélem, álmom majd benned ragyog,
s álmodok lelkedbe fénylő Napot!

Bárcsak az lehetnék, ki bennem él,
s nem fújna homokként szerte a szél!
Ismernél, és tudnád, milyen vagyok,
neked írt versemben szívem ragyog!

Bárcsak megértenéd gondolatom,
s együtt utazhatnánk, egy vonaton!
Valóság talaján látna szemed,
mert mindazt, aki vagyok, ismerheted!

Bárcsak te lennél, ki lelkembe lát,
ismernéd, tudnád, hogy egy a világ!
Tükröd lehetnék, ki téged mutat,
tisztábban felismerd életutad!

Bárcsak a lelkembe látnál bele,
s gazdagodhatna a létünk vele.
Megmutathatnám azt, hogy ki vagy,
megfejtve végre az álmaidat!

Aranyosi Ervin © 2025-05-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Aranyosi Ervin: Szeretetszó

Neked írom, hozzád szóljon!
Szép lelkedben feloldódjon!
Szép szívedhez hozzáérjen,
tőlem kapva, benned éljen!

Szeretetszó, égi dallam,
száll most feléd, fényalakban,
száll most feléd, s tán megérint,
látni tanít, magot széthint!

Mintha nappal álmot látnál,
mintha szóval eggyé válnál,
önmagadra rátalálnál,
s aki vagy, tán azzá válnál!

Egyek vagyunk, s eggyé válunk,
tőlünk lesz szebb a világunk!
Tőlünk lesz jobb, tőled, s tőlem,
változást hoz a jövőben.

Neked írom, ébresztelek,
világodra nyisd fel szemed,
legyél az, kinek születtél,
legyél az, amiért lettél!

Szabadulj fel, s tedd a dolgod,
légy önmagad, s legyél boldog,
segíts másnak felébredni,
igaz, jó emberré lenni!

Neked írom, szeretettel,
fényből jöttél Isten-ember,
hogyha látnál, teremthetnél,
világoddal csodát tennél!

Atyád nyomdokában járnál,
alvó lelkeket szolgálnál,
végre te is ébresztgetnél,
egy világot jobbá tennél!

Magból lettél, miként néped,
hogy jót tegyél, s alkoss szépet!
MÁGUS népnek sarja vagy te,
ki a földbe magot hinte!

Álmaidból kell, hogy ébredj,
végre a jó útra tévedj,
ne add másnak át hatalmad,
a MAG örökké nem alhat!

Gondolatod hagyd kikelni,
álmaid értelmet nyerni,
az, aki vagy, azzá válni,
szárba szökni, talpra állni!

Találd hát meg utad végre,
szálljon Napod fel az égre,
s ne hagyd többé földre hullni,
engedd lelked boldogulni!

Járd csak a szeretet útját,
ami jót adsz, visszahull rád!
A világod tőled áldott,
alkoss élőbb valóságot!

Aranyosi Ervin © 2025-05-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretetnek fénye

Aranyosi Ervin: Szeretetnek fénye

Szeretetnek fénye, kérlek, járj át engem,
tisztítsd meg belsőmet, légy erővé bennem!
Engedd, hogy csatornád, átadód lehessek,
sok fénylény testvérem javára tehessek!

Szeretetnek fénye, ragyogd be utamat,
hiszem, a számomra csak ez az út marad,
s hadd mutassam én is másnak a jó irányt,
hadd legyek elfogult mindig a jó iránt!

Szeretetnek fénye, költözz hát szívembe,
segíts elképzelnem, hogy akkor mi lenne,
ha mások szíve is tőled felragyogna,
s elszállna az ember minden fájó gondja!

Szeretetnek fénye hadd terjedjen végre,
a Nap ragyogását írjuk fel az égre!
Sötétség és árnyék eltűnjön a Földről,
elég volt a lelket megfojtó közönyből!

Szeretetnek fénye, kérlek, járj át minket,
élettel teljen meg élőn a tekintet!
Öröm ragyogása, boldogság varázsa,
legyen az emberek felszabadulása!

Aranyosi Ervin © 2025-05-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Aranyosi Ervin: Gyertyalángok

Mik is vagyunk mi? Gyertyalángok,
és átformálják a világot.
Fényt viszünk a hétköznapba,
megkezdett utunkon haladva.

Mind azt hisszük, kicsik vagyunk,
s nyomot, fényt szinte nem hagyunk,
pedig tesszük, mi tőlünk telhet,
megérintve megfáradt lelket.

Bennünk szeretet lángja lobban,
s ha felébredünk szépen, sorban,
ha lángjaink összeérnek,
lángjaink az égig felérnek!

Ha fény lesz végre, látni kezdünk,
sok még az árnyék, van mit tennünk!
De ezért jöttünk, ez a dolgunk,
mert magunktól kell boldogulnunk!

Ne maradj te sem már sötétben,
oldódj csak fel a tiszta fényben,
segíts felnyitni szemeket,
hogy egy út van, a szeretet!

Szívünkben az isteni szikra,
szeretetünk azt felnagyítja,
lángra gyújtja, s küldi másnak,
egyre több fény kell a világnak!

A fényből jöttünk, s váljunk is azzá,
egymásért tevő, jóvá, igazzá,
aki mutatja emberségét,
aki használja szeretet fényét!

Aranyosi Ervin © 2025-05-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretni mindig van okod!

Aranyosi Ervin: Szeretni mindig van okod!

Hálával telik meg a lelkem,
elkezdtem egy újabb napot!
Szebbé tenni a kis világom,
ma újabb esélyt kaphatok.

Ünneplő mosolyt öltök magamra,
hogy külsőm is jobbá tegyem,
s ragyogtassam a külvilágra,
a gyógyító tekintetem.

Remélem, ami ma énbennem
bontogatja szirmait,
reményként, másba is átmentem,
boldoggá téve valakit.

Ha csak egy napot teszek jobbá,
ha csak egy szív szebben dobog,
tudom, hogy ma sem mentek kárba,
a széjjel küldött mosolyok!

Ezért hát hiszek holnapomban,
mert tudok gyújtani tiszta fényt,
fáradt szívekben fellobogva,
életben tartom a reményt.

S míg a remény apró kis lángja
másokban új életre kel,
addig hiszünk egy szebb világban,
hogy holnap is szeretni kell!

Segíts te is, gyújts mosolyoddal,
apró lángot más arcokon,
dobbanjon szívünkben az új dal,
s ne vedd az életet zokon!

Mert hinnünk kell a szeretetben,
ez adhat éltető jövőt,
legyen neked is életedben,
egy cseppnyi láng,mely nagyra nőtt!

Ragyogjon hát, és melegítsen
mindennap csodás mosolyod,
s hagyd, hogy ez máson is segítsen,
szeretni mindig van okod!

Aranyosi Ervin © 2025-04-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva