Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Bányászsors


Aranyosi Ervin: Bányászsors

Bányában telik fél életünk,
és nem félhetünk,
tudjuk Isten velünk.
Egymáson tartjuk folyton szemünk,
Bányászként ez a sors jut nekünk.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Bányában telik fél életem,
de ott van nekem,
az én kedvesem,
műszak végén az órát lesem,
újra öleljem és velem legyen!

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

A bányában csak a dolgom teszem,
és nem jár eszem,
a vészhelyzeten.
Sok társam, ma már nincsen velem,
bányászként vajon mi jut nekem?.

Refrén 1:
Ott lent,
nem nyílnak rózsák,
nem süt a Nap ránk,
s nem kék az ég.
Élünk,
szívünkben jóság,
jóravalóság,
szorult belénk.

Refrén 2:
Ott lent,
tudod a titkot,
sötéten csillog
a fekete szén.
Ott lent,
csak szemünk fénylik,
s otthon remélik,
hogy megjövök én!

Aranyosi Ervin © 2024-02-15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jöjj, táncolj velem!


Aranyosi Ervin: Jöjj, táncolj velem!

Perdülj táncra én velem,
énekeld az énekem!
Szálljon fel az égre,
táncoljunk összeérve,
lépjünk ki a fényre,
jöjj táncolj velem!

Perdülj táncra én velem,
keresztül az életen,
Napunk felragyogjon,
jó kedvünk el ne fogyjon!
Lábunk meg ne rogyjon,
jöjj táncolj velem!

Refrén:
Ragyog a fény,
ragyog a fény,
körbefut a földtekén,
közben szól az én zeném,
vidámság bújt énbelém!

Ragyog a fény,
ragyog a fény,
szebb holnap indul felém,
vígan szól az én zeném,
járja hát lány és legény!

Perdülj táncra én velem,
énekeld az énekem,
szemünk felragyogjon,
tüzünk fellobogjon!
Földünk hadd forogjon,
jöjj táncolj velem!

Refrén:
Ragyog a fény,
ragyog a fény,
körbefut a földtekén,
közben szól az én zeném,
vidámság bújt énbelém!

Ragyog a fény,
ragyog a fény,
szebb holnap indul felém,
vígan szól az én zeném,
járja hát lány és legény!

Aranyosi Ervin © 2022.01.20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Kerestelek Istenem


Aranyosi Ervin: Kerestelek Istenem

ÉN:
Kerestelek fenn az égben, szép felhők fölött
Kutattalak lenn a földön, az emberek között.
Nem leltelek meg sehol, a mások szemében,
nem voltál te látható a szellem tüzében.
Nem őriztek templom tornyok, ódon, vár falak,
a régi írásokba nézve, ott sem láttalak.
A tudomány énelőlem mélyen eldugott,
elleplezve, eltitkolva, azt amit tudott!

Nem voltál a szenvedésben, fájó könnyekben,
sem a vidám nevetésben, a boldog örömben.
Csillagok között se szálltál, nem mutattad magad,
hiába is faggattam daloló madarat.
Nem voltál a természetben, a fák lombjai közt,
az ősrégi szent tudásban, mely lelkeket füröszt.
Mestereknek bölcs szavában, ott sem láttalak,
eldugtak és eltakartak ősi szent szavak.

Néha-néha elhittem, már megtaláltalak,
de felbukkanó árnyékképed csupán köd maradt,
Mégis tudtam, hogy létezel, vársz rám, engem hívsz.
Attól féltem, megjelenni előttem nem bírsz.
Ám, amikor békés csendben elmerültem én,
felbukkantál, megjelentél, indultál felém.
Megtaláltalak magamban, itt voltál velem,
szívem mélyén bennem éltél mindig Istenem.

ISTEN:
Én vagyok a hang tebenned, mely tudja ki vagy
én vagyok a szellem, lélek, ami élni hagy.
Szívedbe írt Örök Törvény, az is én vagyok,
Én vagyok a csend, s a dal mikor megszólalok.
Én vagyok a Bölcsesség, a Béke, s Szeretet,
vártam rád és véges-végig Itt voltam veled!
Ösvény vagyok a lelkedhez, ott találhatsz rám,
bárhova is indulj el, majd visszatérsz hozzám.

ÉN:
Most már látlak Földön, Égen, megtaláltalak,
észreveszlek fűben-fában, látlak és hallak.
Visszaköszönsz szép dalokból, folyton rám találsz,
szép madarak énekével a fülembe szállsz.
Felismerlek templomokban, könyvek lapjain,
fényességgel beragyogod hétköznapjaim.
Kiragyogsz a tudományból, szép utat mutatsz,
velem együtt egy szebb jövőhöz új ösvényt kutatsz.
Mások szemében csillogva megtalállak én,
áldás vagy az életemben, élő, tiszta fény!

KÖVETKEZTETÉS:
Ott vagy szerte a világban,
ott vagy kőben, élő ágban,
te vagy minden körülöttem,
előttem vagy és mögöttem,
testemben, a lelkem mélyén,
lelkem kibomló szegélyén.
Végre, végre reád leltem,
mert te veled egy a lelkem!

MÁSOKNAK:
Míg kívül keresed, eltűnik előled,
míg ha önmagadban, előlép belőled,
kitárul az élet, megnyílik előtted,
s rájössz, sohasem volt távol, messze tőled!

Aranyosi Ervin © 2018-09-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istenemet


Aranyosi Ervin: Megtaláltam Istenemet

ÉN:
Kerestelek fenn az égben, szép felhők fölött
Kutattalak lenn a földön, az emberek között.
Nem leltelek meg sehol a mások szemében,
nem voltál te látható a szellem tüzében.
Nem őriztek templomtornyok, ódon, vár falak,
a régi írásokba nézve, ott sem láttalak,
a tudomány énelőlem mélyen eldugott,
elleplezve, eltitkolva, mindazt, mit tudott!

Nem voltál a szenvedésben, fájó könnyekben,
sem a vidám nevetésben, boldog örömben.
Csillagok között se szálltál, nem mutattad magad,
hiába is faggattam daloló madarat.
Nem voltál a természetben, a fák lombjai közt,
az ősrégi szent tudásban, mely lelkeket füröszt.
Mestereknek bölcs szavában, ott sem láttalak,
eldugtak és eltakartak ősi szent szavak.

Néha-néha elhittem, már megtaláltalak,
de felbukkanó árnyékképed csupán köd maradt.
Mégis tudtam, hogy létezel, vársz rám, engem hívsz.
attól féltem megjelenni előttem nem bírsz.
Ám, amikor békés csendben elmerültem én,
felbukkantál, megjelentél, indultál felém.
Megtaláltalak magamban, itt voltál velem,
szívem mélyén bennem éltél mindig Istenem.

ISTEN:
Én vagyok a hang tebenned, mely tudja hogy ki vagy.
Én vagyok a szellem, lélek, ami élni hagy.
Szívedbe írt Örök Törvény, az is én vagyok,
Én vagyok a csend, s a dal mikor megszólalok.

Én vagyok a Bölcsesség, a Béke, s Szeretet,
vártam rád és véges-végig Itt voltam veled!
Ösvény vagyok a lelkedhez, ott találhatsz rám,
bárhova is indulj el, majd visszatérsz hozzám.

ÉN:
Most már látlak Földön, égen, megtaláltalak,
észreveszlek fűben-fában, látlak és hallak.
Visszaköszönsz szép dalokból, hallak, rám találsz,
szép madarak énekével a fülembe szállsz.
Felismerlek templomokban, könyvek lapjain,
fényességgel beragyogod hétköznapjaim.
Kiragyogsz a tudományból, szép utat mutatsz,
velem együtt, szebb jövőhöz új ösvényt kutatsz.
Mások szemében csillogva megtalállak én,
áldás vagy az életemben, élő, tiszta fény!

Aranyosi Ervin © 2018-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mostantól csak veled! (dalszöveg)


Aranyosi Ervin: Mostantól csak veled!
(dalszöveg)

Én többé nem tudok már nem gondolni rád,
szemedben ott ragyog az egész nagy világ,
Mióta élek mindig téged vártalak,
te vagy a boldogság, s én megtaláltalak.

Én többé nem tudok már élni nélküled,
eddig csak lézengtem, de célt kaptam veled,
Általad lettem azzá, aki most vagyok,
te tőled értelmet kaptak a holnapok.

Refrén 1.:
Tele van a szívem élettel,
a lelkem is tőled ébredt fel,
minden percem értelmet kapott,
ha nem vagy itt, rólad álmodom.

Tele van a szívem álmokkal,
a te lelked így hat rám okkal.
Minden álmunk már közös, tudom,
kézen fogva járunk új úton.

Én többé nem vagyok, ki egykor voltam én,
veled ez új történet, sokkal szebb regény,
közösen írtuk, s mindig téged vártalak,
világra álmodtalak, megtaláltalak!

Refrén 2.:
Tele van a szívem élettel,
már te érted ébredek reggel,
minden álmom lám valóra vált,
mikor szívem végre rád talált!

Tele van a szívem álmokkal,
tudatnom is kell ezt másokkal!
Megtaláltam lelkem jobb felét,
leteszem a szívemet eléd:
– Szeretlek!

Aranyosi Ervin © 2018-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Én a szurikáta vagyok

Én a szurikáta
Aranyosi Ervin: Én a szurikáta vagyok

Körbenézek, szemem ragyog,
én a szurikáta vagyok.
Azért nézek körbe bőszen,
én vagyok görbe őrszem.
Ám most kiegyenesedek,
magasabbról, többet lesek,
magasabbról többet látok:
– Merre vannak jó barátok?

Aranyosi Ervin © 2016-06-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az én játékmackóm

Az én játékmackóm
Aranyosi Ervin: Az én játékmackóm

Ez a játék mackó, bizony nagyon élő!
Az én világomban, s álmaimban él Ő.
Pont annyira élő, ahogy én akarom,
mert ha kedvem támad, mozgatja a karom.
Máskor pedig inkább képzeletem játszik,
és a macim bizony, lábra áll és mászik.
S nem csak mászik, játszik, igen gyakran beszél,
mikor ketten vagyunk, álom szépen mesél.
Azt szeretem benne, hogy még meg is hallgat,
ha akarom dicsér, erőt ad, s bizalmat!
Ahogy reá nézek, mosolyog a szája,
ha tanácsot kérek, könnyen kitalálja.
Így hát könnyen döntök, együtt mindig könnyebb!
S ha jól végzem dolgom, dicséretek jönnek.
Mikor panaszkodom, megértőn bólogat,
ezért nem pityergek, sosem sírok sokat.
Velem mindig kedves, ha kell, megvigasztal,
brummogva felcsendül rögtön egy vigasz dal.
Mikor jön az este, mély álomba ringat,
s ott folytatjuk tovább szép játékainkat.
Az én játékmacim gyakran meg is ölel,
mancsai közt lelkem újult erőre lel.
Megvéd minden bajtól, nem is bánthat senki,
ezért is olyan jó barátjának lenni.
Mert a karjai közt, megnyugvásra lelek,
ezért is olyan jó, ha macit ölelek!

Aranyosi Ervin © 2015-10-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Egy pár vagyunk

Aranyosi Ervin: Egy pár vagyunkAranyosi Ervin: Egy pár vagyunk

Lelkem lágy vízével új életre keltlek,
csókom hűs tűzével lángra gyújtalak.
Naponta százszor mondom, hogy szeretlek.
Fényemmel áldlak téged, mint a Nap!

Hajadba túrok szélként ujjaimmal,
kitárt karom, nyílt tengerként ölel.
Körül veszlek, ringatlak álmaimmal,
így kerül szívünk egymáshoz közel.

Az idő száll, csak elsuhan felettünk,
nyomokat hagyva, ráncot vésve ránk,
s emlékek súgják honnan, s mivé lettünk,
míg együtt járjuk az élet-iskolánk.

Tanárom vagy. Megtanítasz szeretni,
tisztán, őszintén, hitet öntesz belém.
Hogyan is tudnám könnyedén feledni,
– rég eggyé váltunk – köztünk nincs TE, meg ÉN.

Egy pár vagyunk, hűséges, tiszta gerlék.
Közös utunk a fény felé vezet.
S az út során csak egymást ünnepelnénk,
mert minden perc öröm és élvezet.

Aranyosi Ervin © 2014-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Az én cipőm!

Az én cipőm!

Felvetted az én cipőmet?
– Hát én miben járjak?
Akkor jársz jól, ha leveszed.
– Rajta! Meddig várjak?
Minden ruhám felpróbáltad,
így nem maradt egy sem.
Nincsen már egy göncöm,
nincs, mit már felvennem…
(Aranyosi Ervin)

https://www.facebook.com/1kep1vers

By

Aranyosi Ervin: Jól elbújtam…

Aranyosi Ervin: Jól elbújtam…

A sárguló levelek közt
jól elbújtam, azt hiszem.
Kereshetsz, de nem találsz meg,
– nem is nézel fel, hiszen
nem tudod, hogy fára másztam,
nem hiszed, hogy repülök.
Én meg innen csak figyellek,
feletted egy fán ülök!

Aranyosi Ervin © 2013-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva