Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

szept
28

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
24

By

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
17

By

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Hiába nézek az égre,
most ott Istent nem lelem,
féktelenül száll a Földre,
végtelen sok fél-Elem.

Repülőgépek hordozzák,
s élő nyög e súly alatt,
haldokolnak a növények,
mérget szül a pillanat.

„Kerozincsík” felleggé lesz,
delejjel terelgetik,
árvízt hozó esőbombák,
a világot rengetik.

Sosem látott zivatarok,
fákat döntő szélvihar,
halálmadár száll az égen,
füstölgő szárnyaival.

Elszippantják a vizünket,
kiszárad forrás, patak,
aszály sújtotta földeken
lassan élő sem marad.

Aranyosi Ervin © 2024-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

szept
3

By

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Category: Egyéb Tags: , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Úgy szeretnék az arcodra mosolyt csalni én,
hadd ragyogjon vidáman a bánatod helyén!
Mert jól tudom, hogy attól aztán felragyog szíved,
s visszaadja az életben elvesztett hited!

Úgy szeretném, ha megélnéd végre álmaid,
ha elhinnéd, hogy lelked mélyén teremtőd lakik.
Mert jól tudom, ha megértenéd, hogy ez mit jelent,
átírhatnád, gondolattal a fájó jelent!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Úgy szeretném, ha ott maradna rajtad a mosoly,
engedd el a gondjaid, mert egyik sem komoly!
Mert jól tudom, hogy változtathatsz, s világod követ,
élvezd csak az életedet, s találj örömet!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Aranyosi Ervin © 2024-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
23

By

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin Teremtő képzelet

Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön,
lógasd csak a lábad, az elképzelt felhőn.
Mért gyorsítanád fel életed kerekét?
Amit joggal elvársz, azt leteszik eléd.

Persze, teremtéskor az is nagyon fontos,
hogy legyen a vágyunk jól körülírt, pontos!
Néha a teremtő megvicceli lelkünk,
nem pont azt adja meg, amit elképzeltünk.

Merj nagyot álmodni, lásd a részleteket,
tegye valósággá színes képzeleted!
Ha látod, ha érzed kézzel foghatóan,
akkor a Jóisten adja: – Nesze, jól van!

Vágyj olyanra, ami igazán boldogít,
ami örömöt ad, és nem csak gazdagít!
Hiszen kincseinket mind a Földön hagyjuk,
lelkünkhöz, a megélt élményeket adjuk.

Aranyosi Ervin © 2024-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jún
19

By

Aranyosi Ervin: Életfa

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Éva színeivel

Aranyosi Ervin: Életfa

Az életfa szimbóluma élő hidat képez,
hogy a földi birodalom eljusson az éghez!
Világokat kapcsol össze, körforgást jelképez,
hogy az élet forrásából földi létbe léphetsz.
Körforgásba visszatérünk és részt veszünk benne,
nélkülünk a világ, bizony, hogy szegényebb lenne!
Gyökereink mélyből jövő anyaggal táplálnak,
így merítünk bölcsességet, mik javunkra válnak.
Ágaink az égbolt felé törekednek egyre,
tudást és a túlvilági létet gyúrva egybe.

Családfa, az életfája, igen terebélyes,
őseinket, rokonokat felmutatni képes.
Azokat, kik kellettek, hogy mi élővé váljunk,
akik nekünk formálták meg az élő világunk.
A családfa elágazó, s gyökerekre épült,
akiknek a keze nyomán ez a világ szépült.
Növekedés és az erő benne lüktet élőn,
megújulást, ismétlődést, életet ígérőn.
Hisz a lelkünk halhatatlan, vissza-visszatérünk,
részt veszünk a körforgásban, jövünk, megyünk, élünk!

Az életfa szimbólum, az örök élet része,
nyomot hagyunk, örökség lesz a világ egésze!
Bár a test elhasználódik, s elhagyja a lélek,
de a tanult élet-csodák mind lelkünkben élnek.
Újra jövünk, s újat hozunk, szeretet szívünkben,
s osztozhat a világunk, velünk az örömünkben.
Pihenés és harmónia szívünkben virágzik,
békességet hoz a földnek, lelkünk erre vágyik!
Ellentétek: Fent és a lent, kívül-belül minden,
fény-sötétség, ész és a szív osztozik e kincsen!

Aranyosi Ervin © 2024-06-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

máj
17

By

Aranyosi Ervin: Teremtsünk békét!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Teremtsünk békét!

Fókuszáljunk mindannyian együtt a békére,
hogy hathassunk gondolattal, a világ szívére!
A gondolat erejével emeljük világunk,
s higgyük el, hogy jobbá válik, és szebb jövőt látunk!
Ne merüljünk a posványba, mert lehúz a mélybe,
ültessünk most szeretetfát másoknak szívébe.
A szeretet rügyet bontva, élőn kivirágzik,
így lehet a romok helyén, békés szebb világ itt!

Fegyverekkel sosem lehet teremteni békét,
az csak a gonoszt szolgálja, és a világ végét!
Az életnek értelme van, nem úgy a halálnak,
hol emberek, értelmetlen áldozattá válnak.
S akik szítják ezt a tüzet, nem vesznek részt benne,
nem kerülnek célkeresztbe, övék csak az eszme!
Koholt indok, öldökölni, golyót elhasználni,
gonosz törvényeket hozni, gazdagabbá válni!

Pénzimádók, figyeljetek, elveszthettek mindent,
a békére irányuljon mától a tekintet!
Emberibbé kéne válni, együttérző lénnyé,
ahogy Istenünk teremtett, testbe formált fénnyé!
Tudom, ez a fény a lelkünk, érző, csodás szellem,
nem pusztul el, csupán akkor, hogyha szeretetlen!
Ám, ha szeret, jobbá tehet egy egész világot,
legyen béke, legyen a Föld, általunk megáldott!

Aranyosi Ervin © 2024.05.17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
9

By

Aranyosi Ervin: A teljesség felé

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , 4 hozzászólás


Aranyosi Ervin: A teljesség felé

Az éteren át,
pár méteren át,
s pár életen át,
már együtt haladtunk,
és miközben adtunk,
forgott a Föld alattunk,
s kinyílt az ég felettünk,
és végre igazán együtt lehettünk,
mert szerettünk!

Miénk volt a Föld, s az Ég,
és nyújtottam kezem feléd,
elértelek, és szép veled,
s megértheted,
együtt maradni így lehet,
mert ebből már sosem elég!
A lelkem költözött beléd…

És átölelt,
örömre lelt,
csak adott és nem követelt!
Azt adta pont, mi tőle telt!
Lélekként földre jövetelt!
A megélést, a nagy csodát,
amit nem érzett odaát!

De itt, az is megadatott,
kaptuk a lét feladatot,
amit közös lelkünk adott,
amit előre megszabott!

Amit gyermekként vettek el,
mert lelkem félelemre lel,
a rút haláltól rettegés,
az nem kevés,
és nem mesés!

A lélek közben megvakult,
az élet másképp alakult,
rányomta bélyegét a múlt,
de lelkem közben is tanult.

Leszületve egy testbe zártan,
eltévedtem a nagyvilágban,
hozott tudásom elveszett,
és kaptam rút félelmeket,
s egy öröklődő, rossz hitet.

A lelkem, mondd, ki menti meg?

Kerestem hát, mit kéne tenni,
más lelkeket megmentegetni,
szívvel, jó szóval megetetni,
s félelmeiket eltemetni!

Nincsen halál, csak átmenet,
ahol a lélek átmehet
oda, hol fény van, s szeretet!

Tanulni jöttem, tapasztalni,
tudatos verseket szavalni,
s hozni a kor üzenetét,
lehet a lét
még meseszép!

Csak felgyorsult a mindenségem,
az idő nem úgy száll, mint régen,
s rossz az irány, amerre nézünk,
elvész teremtő képességünk,
hisz lelkünk rosszul fókuszál!
Amikor bántják, bosszút áll!

Egymást bántjuk, s vele magunkat,
s a gödörből, a fény kijuthat?
Miközben egyre lejjebb ásunk,
aztán meg nem lesz maradásunk!
Rossz az irány, kivülre nézünk,
s ki sem vetül szellemünk, fényünk!

Be kéne fordulnunk hát újra,
rálépni már a belső útra,
fényünkkel látva, és teremtve,
hatni az éhes emberekre,
kik a tudást is éhezik,
mert létezik,
csak épp elébünk nem teszik!

Javítsuk hát a világunkat,
lássuk a felfénylő utat,
amit lelkünk buzgón kutat,
s amit belső fényünk megmutat!
Mit beragyog a szeretet,
melyen, ha veled lehetek,
élhetek teljes életet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

febr
11

By

Aranyosi Ervin: Levitáló Zöldike

Category: Madarak Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Fotó: Vágány Zoltán

Aranyosi Ervin: Levitáló Zöldike

Itt vagyok a levegőben,
levitálok, lebegek,
azt hiszem hogy madarak közt,
egy varázsló lehetek!
Nem húz le a Föld vonzása,
nem hat gravitáció,
különleges ez a helyzet,
levegőben állni jó!
Próbáld utánam csinálni,
nem hiszem, hogy sikerül,
tudod, egy ilyen mutatvány,
sok gyakorlásba kerül!

Aranyosi Ervin © 2024-02-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

jan
28

By

Aranyosi Ervin: Örökké élni!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , , 6 hozzászólás


Aranyosi Ervin: Örökké élni!

Örökké akarok élni!
Lám, lám, eddig sikerült!
Legtöbb részlet életemben
már a helyére került!
Nem terhel a múltam súlya,
nem bánt már a tegnapom,
a jövőtől nincs mit félnem,
ami jár, azt megkapom!
Nyugalom van a lelkemben,
a szívemben szeretet,
s mint tortából, mindenkinek
adok egy szép szeletet.
Ebben pedig az a csoda,
hogy tortám sosem fogy el,
olykor viszont is szeretnek,
s az gazdagít, felemel!

Örököltem egy világot,
ami mesés, gyönyörű,
s ha a szívemen át látom.
megszépíti a derű!
Én is tanítok szeretni,
verseken át, másokat,
olyat is, akinek ma még,
elnyűtt szíve fáj sokat!
Gyógyítsuk meg a világot,
szeretettel, menni fog!
De kell hozzá a segítség,
ennyi szívvel nem bírok!

Ne spórolj a mosolyoddal,
ha adod is, nem fogy el!
Jobbá teheted világod,
én hiszem, csak ennyi kell!
Adj esélyt az öröklétnek,
mindig szeretve legyünk,
s nem kell sosem költözködnünk,
hogy végre Mennyben legyünk!
Eljöhet a MI országunk,
mennyben és a Földön is,
ha mind szeretetté válunk,
kinyílik a börtön is!

Akarjunk örökké élni,
ha akarjuk, menni fog!
Földi angyalokká válni,
elérhető, nem titok!
Ez az egy tehet boldoggá,
teljessé egy életet,
ha a legfőbb energiánk
az éltető szeretet!
Nincsen szükség prófétákra,
a képlet is egyszerű,
a szeretet pirulája
sosem lehet keserű!
Osztogasd hát kedvességed,
legyen jobb a lét veled,
szeretettel hadd kívánjak
békés, örök életet!

Aranyosi Ervin © 2024-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts