Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Aranyosi Ervin: Mesterséges világban

Tudod, hogy az ember isten akar lenni?
Nem hagyja világát saját útján menni!
Beleavatkozik  Istennek dolgába,
nyomorúságot visz a saját sorsába!

Hogyan is kell élni? Régen elfeledte!
Tudatlanságot szór létébe helyette!
Technika világa, már nem őt szolgálja,
lassan ő lesz a gép, s a senkik szolgája.

A valódi tudás elvész, elenyészik,
miközben a Földünk ezer sebből vérzik,
elbutul, pénzt hajszol, lop, csal és harácsol,
önmagát pusztító, szép bitófát ácsol.

A gép okosodik, tanul az embertől,
az ember meg hiszi, szebb világ lesz ettől,
de a lét értelmét lophatják el tőle,
és előbb-utóbb agyhalott lesz belőle.

Eltűnnek a szakmák, mindent robot készít,
az emberi lélek lassan elenyészik.
Alkotás örömét csak a gépek „érzik”,
ez az elképzelés már több sebből vérzik.

Túl nagy állatkertet teremtett tán Isten,
és a Föld urának jövője már nincsen?
Csak gépek maradnak, s gyíkok, élősködők,
ők mondanak átkot az emberi faj fölött?

Lehet, hogy holnaptól gép írja a verset,
s géppé válnak, akik gépet ünnepelnek?
Az érzés, a lélek, tán holnapra kihal,
s megfojt minket a sors, robotkarjaival.

Aranyosi Ervin © 2025-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szabadulj ki!

Aranyosi Ervin: Szabadulj ki!

Nem érzed még? Csapdába estél!
Magába szív egy rossz világ!
Nem érted van, s végképp elvesztél,
ha tovább hagyod hatni rád!
Ural az eszköz, elmét mérgez,
zsinóron rángat. Bábu vagy!
Szíved kihűl, lassan, nem érez,
s uralt világ ma már az agy!

Szabadulj ki, légy önmagaddá,
ne más írja a sorsodat!
Olyan, ki tőled megtagadná
mindazt, amitől boldog vagy!
Mássz le a gépről, válj emberré!
Egyéb esélyed nincs neked!
Te tedd világod jobbá, szebbé,
ne legyen rab a képzelet!

Okos az eszköz, mégsem érzed,
hogy általa vagy oktalan!
Lassan nem írsz, kihal beszéded,
miért is vagy boldogtalan?
Kihűl az érzés, elhal világod,
beszűkül minden kapcsolat,
virtuálisan jársz csak táncot,
s elrejted valós arcodat.

Elveszted azt, mi emberré tett,
és gép uralja lelkedet,
sorsodtól már semmi sem véd meg,
feladod minden elvedet.
Elvesztesz mindent, s megvezetnek,
álomvilágod nem tanít,
mégis ezt hívod élvezetnek,
okos eszközöd elvakít.

Aranyosi Ervin © 2024-10-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varrógépszerelő


Aranyosi Ervin: Varrógépszerelő

Csúnyán varr a géped?
Beállítom én!
Szebben, jobban varrjon,
s persze könnyedén!
Ezt a kerek gombot,
jól eltekerem,
ügyes munkát végez
két kis tenyerem…

Aranyosi Ervin © 2012-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Valami hiányzik


Aranyosi Ervin: Valami hiányzik

Parkban ül egy padon a három tagú család.
Látok egy gyermeket, egy anyát, s egy apát.
A szülők mobiljukat nyomkodják serényen,
csak a gyermeknek nincs semmi a kezében.

Valami hiányzik ebből a családból…
Talán a szeretet, ami szívet ápol?
Talán a figyelem, talán egy kis játék,
jó példa mutatás, kedveskedő szándék?

Ha jobban megnézem, lehet, nem is család,
látok egy gyermeket, de nem látok Anyát,
és az apuka sincs igazán a képben,
elmerült figyelme a virtuális térben.

A valóság árva, helyét nem találja,
keresi a választ: – Hová tűnt családja?
Nem baj, neki is majd egy szép mobilt vesznek,
és ha majd akarja, szülei ott lesznek!

De vajon akarja? Vagy majd másra vágyik,
lesz, mi motiválja majd felnőtt koráig?
Fogja vajon tudni, miről szól az élet,
vagy hagyja elfutni? Ez rá az ítélet?

Élőn haldokolva, nyomkodva a gépet,
hátha talál rajta majd valami szépet?
Olyat, mit egymásnak nem akarunk adni?
Nem akarunk érző emberek maradni?

Minden, ami fontos, kívül esik rajtunk,
s elhitetik velünk, hogy pont ezt akartuk.
Csak fogyasztók lettünk egy dömping világban,
programok tartanak örökös rabságban?

Aranyosi Ervin © 2019-08-21
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutkodtam
Aranyosi Ervin: Huncutkodtam

Huncutságot követtem el,
de maradjon ez titok!
Ne tudjátok, hogy én voltam!
Befordulva szundítok.

Távirányítót lenyúltam,
eldugtam az egeret…
Ne tudjatok tévét nézni,
inkább velem legyetek!

Egér nélkül a gép sem megy,
adok majd jobb ötletet:
Játsszunk „Ki nevet a végén”-t,
vagy olvassunk könyveket!

Viccelődjünk, nevetgéljünk,
s játszunk inkább boltosat,
eladó egy görgős egér,
nem is kérek túl sokat!

Távirányítót is kaphatsz,
ölelésért megkapod!
Csak a figyelmedet kértem,
s huncutságom – lám – hatott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató

Elgondolkodtató
Aranyosi Ervin: Elgondolkoztató

Te teremted a jövődet, s szívvel irányítod,
szellemed fényszórójával utad világítod.
Energiát adsz a létnek, fejleszted tudásod,
s ha elszakadsz világodtól, földi sírod ásod.
Ha beszűkül látásmódod, ha médiát nézel,
más mondja meg, hogy mit gondolsz, mi az, amit érzel?
Elveszíted önvalódat, más szerepet játszol,
robottá válsz, bár külsőleg még embernek látszol.

Gyermeked – mondd – mit lát tőled? Mit adsz örökségül?
Gép veszi át az uralmat, s a helyedet végül.
Előbb csak a lelked hal meg, utána a tested,
pedig, mikor leszülettél a létet kerested.
Elfeledted teremtődet, kitől élted kaptad,
mikor lelked a technika ördögének adtad,
ám az megvan nélküled is, pótolni tud téged,
robotokkal tölti fel a világmindenséget.

Kipusztul az emberiség, minden növény, s állat.
Csak egy érzéketlen világ marad majd utánad.
Ha a szeretet is meghal, nincs értelme élni,
jó lenne már felébredni, s nem reszketni, félni,
visszatérni a forráshoz, a természet fához,
teremtődhöz, aki szeret, s mindent meghatároz.
Jó lenne, ha megértenéd, miről szól az élet!
Térj vissza a természethez, máskülönben véged…

Aranyosi Ervin © 2016-03-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cica a(z)űrben

Aranyosi Ervin: Cica a(z)űrben

Űrhajós akartam lenni,
s felszállni az űrbe.
Elmesélem, hogy eközben
hogy kerültem zűrbe!
Rám csukták a kabinajtót,
s kilövésre vártam.
Ám a kabin megtelt vízzel,
és én bőrig áztam.
Aztán körbe-körbe forgott,
de nem akart szállni,
alig bírtam talpra esni,
négykézláb megállni.
Aztán körbe forgott minden,
míg a gép nem landolt.
Szerencsém, hogy túléltem
e borzalmas kalandot.

Aranyosi Ervin © 2015-01-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Modern-világ


Aranyosi Ervin: Modern-világ

Nincsen türelmed gyermekedhez,
– számítógépeden matatsz.
Elfelejted a külvilágot,
bezárt világodban maradsz.
Neki te vagy a példaképe,
várja, hogy átadj titkokat.
Aztán neki is lesz egy gépe,
s örökli zárt világodat.
A tudást majd másoktól várja,
s nem lesz önálló ötlete.
Emléke sem lesz a világról,
mert csak a gépe lesz tele.
Hiányzik majd egy kedves érzés,
a szeretet, mely emberi,
s nem mer kilépni a lakásból,
mert biztonságát sem leli.
Lassanként megy át agymosáson,
rabszolgává lesz egy napon.
De te csak ülsz a géped mellett,
s eszedbe sem jut: – Nem hagyom!

Aranyosi Ervin © 2013-09-04
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Képernyőtisztító


Aranyosi Ervin: Képernyőtisztító

Képernyődet megtisztítom,
ne legyenek foltok,
közben beléd, mosolyommal,
víg, jókedvet oltok.
Amikor majd szomorú vagy,
emlékezz a képre!
Itt a mancsom, csapjál bele,
de vigyázz a gépre!

Aranyosi Ervin © 2012-12-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Megjelöltem


Aranyosi Ervin: Megjelöltem

Felfedeztem ezt a gépet,
s megjelöltem, ahogy kell!
Így biztosan nem lopják el,
ezzel a kis „kölnivel”.
Büszke is lesz rám a gazdám,
megvédtem a birtokát.
Megsimogat, megdögönyöz,
s azt mondja: Csak így tovább!

Aranyosi Ervin © 2012-12-07.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!