Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára


Aranyosi Ervin: Az Aranykor hajnalára

Tiszta lappal kezdjünk végre együtt új életet!
Szolgálja a teremtésünk éltető képzelet!
Ehhez most a fontos bolygók éppen együtt állnak,
szeretet és béke kell a meggyötört világnak!

Váltsuk végre valóra az emberiség álmát!
Együtt, egymást támogatva, dobja le a jármát!
Kapja vissza szabadságát, éljen emelt fővel,
számoljon egy megújuló, boldogabb jövővel!

Óvjuk meg a természetet, éljünk együtt véle,
adjunk esélyt az életnek, földi mennybe lépve!
Az Aranykor Napja végre szálljon fel az égre,
a szeretet találjon az emberek szívére!

Éltessük a szeretetet, hagyjuk hogy segítsen,
lássuk szebbnek a világot, szívet melegítsen!
Ébresszük fel alvó bolygónk, legyünk vele eggyé,
hadd váljon az emberiség jóvá, szeretetté!

Aranyosi Ervin © 2024-02-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Jó lenne, jó lesz!

Emese álma: Dávid Júlia üvegkompozíciója

Aranyosi Ervin: Jó lenne, jó lesz!

Jó lenne, ha mi magyarok, összetegeződnénk,
szeretettel, barátsággal egymást fölemelnénk!
Mi lenne, ha észrevennénk egymásban a szépet,
s tanítanánk jól szeretni az emberiséget?

Jó lenne, ha mi magyarok, egyként gondolkodnánk,
saját létünk érdekében döntéseket hoznánk!
Olyanokat, amilyet még más nemzet nem látott,
szerethető hellyé tennénk szép Magyarországot!

Jó lenne, ha kis hazánkat újra naggyá tennénk,
megbeszélve a jövőnket, egy irányba mennénk!
Nem bántanánk, nem sértenénk, együtt gondolkodnánk,
közös célok alkotói, tervezői volnánk!

Jó lenne magyarul írni a szép valóságot,
szép nyelvünkkel teremthetnénk egy igaz világot!
Mutatnánk a többi népnek követhető példát,
s azt kívánom, velem együtt, e szép jövőt éld át!

Aranyosi Ervin © 2022-08-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!


Aranyosi Ervin: Ébresztgető szavak!

Ébredj emberiség,
vége lesz a dalnak,
világodból végleg törölni akarnak!
Nyisd fel szemeidet,
kezdj el végre látni,
a hazugság ural, és a terv sátáni!

Nincsen klímaválság,
a járvány kitalált,
hazug médiával öntenek rád halált!
Te meg némán tűröd
a rabszolgaságot,
s hagyod eltörölni eddigi világod!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel barátom,
vége lesz a dalnak,
pénzre éhes bankok, itt mindent felfalnak!
Politikus bábok
hirdetik az igét,
hatalom pénzeli, szinte mindegyikét!

Az agyadat mossák,
méreggel lúgozzák,
legfőbb eledeled a mocskos hazugság!
Nem erre születtünk,
tiszta fényből lettünk,
hazug politika nem állhat felettünk!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj fel kegyes nép,
ébredj álmaidból,
szabadulj meg végre hazug láncaidtól!
Vedd kezedbe sorsod,
mától kezdd el írni,
ne kelljen a világ sora miatt sírni!

Nem kell a háború,
csak a földi élet,
ne hagyd, hogy mint birkát vezessenek téged!
A szén-dioxid is
szükséges a Földnek,
ez az eledele minden élő zöldnek!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Szén és az oxigén
az élet alapja,
a fényt az élethez Isten Napja adja.
A szilícium csak
a robotnak kedvez,
mely lélek nélküli új világot rendez.

Az ember nem tudja
mit lehetne tenni,
a fedezetlen pénzt nem lehet megenni!
Utolsó pillanat,
most még tudunk tenni,
ne kelljen világunk élőn eltemetni!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Ébredj emberiség,
hogy ne legyen késő,
ne faragjon szobrot élőkből a véső!
Tenned kell magadért,
gondolkodva, látva,
ne csak szorongj némán, szájadat eltátva!

Nem alhatod tovább
Csipkerózsa álmod,
mert mire felébredsz nem lesz már világod!
Ha te nem cselekszel,
kihal, ami élő,
tárgy, gép, beton marad a nyomodban, félő!

Nyisd ki szemed végre,
nézz csak fel az égre,
Chem-trail csíkok festik,
az eget fehérre!
Gyilkos mérget szórnak,
az élő bolygóra,
te meg büszkén táncolsz,
megvezető szóra!

Nyisd ki a szemedet,
aztán nyisd ki szádat,
védd meg életedet,
kék-bolygó hazádat!
Hisz nélküle élned,
sosem lesz esélyed,
kihal a természet,
s a jövő is véled!

Aranyosi Ervin © 2022-07-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

!

By

Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!


Aranyosi Ervin: Egyetlen út maradt!

Leszakadt a híd mögöttünk,
megfordulni nem tudunk,
mostantól egy új irányba
vezethet csak az utunk!
Döntenünk kell a jövőnkről,
vagy majd mások döntenek,
s megígérik, életünkbe
mocskos löttyöt öntenek.

Valójában egy utunk van,
vagy elpusztul a világ!
Emberiség közös lelkén
élősködők foga rág.
Megmaradunk rabszolgának?
Még inkább azok leszünk?
Vagy teszünk az ősi módon,
s boldogulhat nemzetünk?

Eljött, ez az utolsó perc,
lépünk, vagy nem lesz tovább!
Egyesítjük lelkeinket,
vagy maradunk ostobák?
Lesz közünk a változáshoz,
vagy felettünk döntenek?
Gyógyulnunk kell, hisz a Földünk
és az ember mind beteg!

A félelem vírusával
fertőződött meg a lét!
A „megoldást”, az okozók
készen teszik le eléd?
Elhiszed a hazugságot,
s csörgeted a láncaid?
Vagy keresed a megoldást,
mi a lelkedben lakik?

Emberekké kéne válnunk,
tisztelni az életet,
legalább már annyit tudni,
mint egy újszülött gyerek!
Lélek szinten kapcsolódni,
felemelni másokat,
szívből jövő szeretettel
álmodni új álmokat!

Útjelző tábla előttünk,
e percben választhatunk,
most dönthetünk a jövőnkről,
hogy milyen választ adunk!
Mi alkotunk új világot?
Vagy hadd menjen így tovább?
Él-e ember majd a Földön,
teszünk magunkért csodát?

Nem lesz többé a világunk
olyan már, mint azelőtt!
Vagy teremtjük a jövőnket,
vagy kapunk egy szemfedőt!
Nekünk csak fel kéne állnunk,
s a sakktábla leborul,
technokrata vérszívóknak
örökre bealkonyul!

Ha maradunk kiszolgálók,
hát örökre elveszünk,
uralják a testünk, lelkünk,
rabbá teszik szellemünk!
Mi tudjuk a világunkat
emberibbé tenni csak,
szeretetre, emberségre
építve egy másikat.

Most uralhat a sötétség,
árnyék van a lelkeken,
széjjelhúz a szörnyű kétség,
a program embertelen!
Erőszakkal, háborúban
látjuk már, nem győzhetünk,
fényt vinni a nagyvilágba
úgy tudunk, ha szeretünk!

Szeretettel a tudásnak
magját szórjuk szerte szét!
Ébredezzen minden ember
és használja az eszét!
Ébredjen, ki élni nem fél,
aki gondolkodni mer!
Szeretni kell, okkal élni,
Földünk többet érdemel!

Tegyük jobbá a világot,
tőlünk legyen gazdagabb,
csak a szeretet emel fel,
csak ez az egy út marad!
Minden egyéb járhatatlan,
csak a pokolba vezet,
akkor válaszd azt az utat,
ha a horrort élvezed!

Ám, ha szebb jövőre vágynál,
s megóvnád családodat,
utódoknak jövőt adnál,
és nem adnád el magad,
érzéssel és békességgel,
nyújtsd hát ki a két kezed,
s látod majd, hogy szebb jövőbe,
csak egyetlen út vezet!

Ha majd egymást kézen fogva,
együtt, egyfelé megyünk,
új világot megalkotva
ismét emberré leszünk.
Az élethez mindenünk van,
amit csak elképzelünk,
építsünk a szeretetre,
s legyen több a lét velünk!

Aranyosi Ervin © 2021.11.29.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet


Aranyosi Ervin: Hit, hála, szeretet

Ha verseim szívedhez érnek,
megértve, lassan feldobog.
Hangjait súgják az álmodó szélnek,
mitől parazsad fellobog.
Más szemmel látod máris a világot,
van hát, mit adhatok neked,
valamit, mire a lelked vágyott,
emberi érzést, meleget.

Hitet adok, hát higgy a holnapokban,
hogy ez a világ mégis szép lehet,
meg van rég írva, fenn a csillagokban,
s versekbe gyűjtöttem össze neked!
Mutatom, hogyan kell szívedből szeretni,
s elhárul, látod, minden akadály,
akard világod te is jobbá tenni,
szívvel megélni azt, amit muszáj!

Félelmeinket kell igazán legyőznünk,
ez a recept és nem kell semmi más!
A földi létben hosszan elidőznünk,
ne legyél hát egy hitetlen Tamás!
Téged csak a félelem gyengíthet,
az, ha már önmagadban sem hiszel,
rajtad az aggódás sosem segíthet,
az csak energiákat visz el.

Próbálj hát élni szívvel, szeretettel,
s látni a világ tényleg csodaszép,
ne dacolj kiégett, fáradt életekkel,
akikre rárogy nap, mint nap az ég!
Találd meg utad, tedd szebbé világod,
éld meg a percet és keress örömöt,
magad körül a szépet megtalálod,
s egyre több jön, ha szívvel köszönöd!

Legyen a hála vonzó mágnes a létben,
tapasztald meg, hogy egyre többet ad,
fénysugár az, a nappali sötétben,
amitől jobban érzed majd magad!
Engedd szívedbe, s ha onnan elárad,
szeretet fénnyel telik meg a lét,
szíved szeretni soha el nem fárad,
és fénylő utat terít majd eléd!

És ez az út, itt lent vezet a mennybe,
a megváltás már e Földön jöjjön el!
A szereteted boldogságot teremtve,
éltet, ragyogtat, s az égig emel!
Lelkierőddel, mint sas, égen szállhatsz,
felülemelkedhetsz, mind a gondokon,
s ezzel saját sorsod írójává válhatsz,
s nem kell keseregned más írta soron.

Segíts a szeretet magjait elvetni,
s ha a lét földjéből búzája kikel,
akard világunkat így jobbá szeretni,
hiszen boldogulni, s nem csak lenni kell!
Legyél fényvivője az emberiségnek,
szereteted szórva köztük szerte-szét,
bátorítsd azokat, akik ma még félnek,
fényszóród legyen a kedves, szép beszéd!

Aranyosi Ervin © 2021-08-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Esély a holnapra


Aranyosi Ervin: Esély a holnapra

A szeretet szálljon élő nemzetünkre,
s legyen a békesség lelkünk tiszta tükre!
Tegyük világunkat boldoggá, teljessé,
jobbító szándékunk váljon sikeressé!
A mai helyzetben vegyük végre észre,
most van a nagy szükség elcsendesedésre!
Önmagunkba szállva keressük utunkat,
ezzel boldogítsuk teremtő Urunkat!

Tisztuljon a lélek szeretet vízétől,
emelkedjen lelkünk a hála ízétől!
Építsünk hidakat szép lelkeink közé,
szívünk szeretettel holnapunkat szövé!
Emeljük rezgésünk, jóra koncentráljunk,
öröm ragyogástól szabadokká váljunk!
Képzeljük el bátran, egymás kezét fogva,
aranykapun lépünk boldog holnapokba!

Arcunkra fessük a mosoly ragyogását,
tisztuljon meg lelkünk, a teremtőnk mását
képzeljük magunkba, s teremtsünk így végre,
aztán hálás szívvel nézzünk fel az égre!
Hiszem, szép jövő vár, nincsen mitől félni,
dobjuk le bilincsünk, s mától kezdjünk élni!
Adjunk egy szép esély egy boldog jövőnek,
higgyük, hogy ezután már szebb napok jönnek!

Csak egy út létezik, fel kell emelkednünk,
hiszen MAG-ok vagyunk, lassan ki kell kelnünk!
Kell, hogy a világunk virágba boruljon,
a lehúzó sötét egy mély kútba hulljon!
Engedjük Napunkat szétáradni bennünk,
s nem is kell mást tennünk, csak szívből szeretnünk,
megértő szemekkel nézni világunkra,
és büszkének lenni teremtő magunkra!

Hinni a holnapban, egy fényes jövőben,
Istent megtalálni élőben, vagy kőben!
Tudni, gyermekeit magára nem hagyja,
nem büntet, s mindenét az élőknek adja!
Szép, élő bolygónkat megbetegítettük,
s rettegünk, mert kórként visszaköszön tettünk.
Vissza kell vonulnunk és elgondolkoznunk,
hogy hanyagságunkkal, milyen választ vonzunk?

Nekünk kell változnunk, hogy a Földünk éljen,
és minden lakója szebb jövőt reméljen!
Esőerdők sebe szépen begyógyuljon,
az ember szemete ne tengerbe hulljon!
Vissza kéne fogni a termelő zabálást,
el kéne kezdeni az emberré válást,
az élet értelmét meg kéne találnunk,
s nem rettegve várni eljövő halálunk!

Ma, itt lent a Földön félelem igazgat,
s amíg van éhező és amíg van gazdag,
addig rossz irányba tart az emberiség,
öncélú és önző még az emberi lét.
Meg kell hát tanulnunk szeretetben élni,
ne kelljen senkinek a holnaptól félni!
El kell gondolkodnunk, magunkba kell néznünk,
környező világunk saját tükörképünk!
Aranyosi Ervin © 2020-03-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csupán szeretni kéne!


Aranyosi Ervin: Csupán szeretni kéne!

Szeretni kéne, mindig, egész évben,
gyönyörködni az érző, tiszta fényben.
Bízva megfogni egymás két kezét,
a magánynak ködfalát tépve szét.

Hogyan is kéne új utakra lelni,
az emberiséget szívünkkel felemelni,
naggyá, többé tenni a társaink,
megélni együtt szépséges vágyaink?

Együtt, a többiek kezét megfogva,
büszkén kiállva, és nem pironkodva,
bátran vállalva, hogy emberből vagyunk,
s az utókornak nyomokat hagyunk.

Szép nyomokat és nem csak szemetet!
Egy az utunk, csupán a szeretet!
Nem nézni azt, hogy fiatal-e, vén-e,
felemelni, s csupán szeretni kéne!

Aranyosi Ervin © 2019-11-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Költő vagyok…


Aranyosi Ervin: Költő vagyok…

Ki is lehetek én? Költő és versíró.
Vidám egy poéta, szeretettel bíró.
Lelkem beleírom a neked írt versbe,
édesanyanyelvem büszkén ünnepelve!

Nem magamnak írok, és nem is magamról,
néha a lelkemből ébresztő harang szól.
Istent másképp látom, mint a legtöbb ember,
aki egy teremtőt elképzelni sem mer.

Verseimnek célja tanítani jóra,
szeretetre, szépre, tiszta, igaz szóra.
A rím és a ritmus kedves játszótársam,
vissza köszön versben, szívem szólamában…

Van, hogy vidám vagyok, s olyan verset írok.
Van, hogy rossz a kedvem, s veled együtt sírok.
Az emberiséggel szebb világra vágyom,
keresem utamat, amin vezet álmom.

Ha néhány gondolat megérinti lelked,
talán az ébredést meg kell ünnepelned!
Talán összefogva, egy jobb útra lépünk,
talán itt a Földön mennyországba érünk.

Ha csak egy embernek megszépítem létét,
jobb utat mutatva megkönnyítem léptét,
ha a verseimmel jót tehetek érte,
akkor költő sorsom nekem már megérte…

Aranyosi Ervin © 2019-07-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nyissunk szeretet-iskolát!


Aranyosi Ervin: Nyissunk szeretet-iskolát!

Nyissunk egy szeretet-iskolát is végre!
Ráférne a tudás az emberiségre!
Szívünkön keresztül néznénk a világot,
s talán megbecsülnénk, amit szívünk látott!

Meg kéne tanulnunk magunkat szeretni,
amíg ezt nem tudjuk, nem működik semmi!
Hogyan tudna miránk szeretettel nézni,
ki a megbecsülést lelkünkben nem érzi?

Ha már magam által megszeretve vagyok,
hiszem, hogy a csodám belülről kiragyog,
s vonzza azt, ki szintén éhezik a jóra,
aki régen vágyna néhány kedves szóra.

Ültessünk szívünkbe szép szeretet magot,
példaképnek pedig vehetnénk a Napot,
ki meleg sugarát ránk egyformán szórja,
s kinek nincs előttünk titkolni valója.

Meg kell hát tanulnunk őszintén szeretni,
s ezzel világunkat boldogabbá tenni.
Nem őrizni titkot, hiszen az egy csapda,
mert mikor kiderül, már be vagyunk csapva!

A titok, az olyan takargatnivaló,
veszélyt rejt magában – egy trójai faló!
Érzéseket rombol, amikor kiderül,
s fájdalmat okozhat, s fáj a szív legbelül.

Ki kell hát mondanom, mindazt, amit érzek,
mikor boldog vagyok, vagy ha belül vérzek.
Meg kell osztanom a gondolatom mással,
bátran szembenézve a visszahatással.

Ha szeretsz valakit, tudd csak kifejezni,
részben, mert a szó tud örömöt szerezni,
másrészt tudathatod, ha valami bántott,
bánatot okozva öltött rossz kabátot.

Lássuk csak mi minden van a szeretetben,
minek is kellene, hogy az megjelenjen?
Gondoskodás, féltés, szíves érdeklődés,
kedveskedés, óvás, közösen tett lépés.

Együtt gondolkodás, mélységes tisztelet,
s jó az, ha valaki együttérez veled!
Támogatás, mikor elesettnek látod,
megosztani mással saját boldogságot.

Gyakran megölelni, ha kell együtt sírni,
közösen álmodni, életet megírni.
Adni tiszta szívből, hogy másnak is jusson,
hagyni, hogy a lélek fel, a mennybe fusson.

Figyelni, hallgatni, a szemébe nézni,
s ha kell néhány dolgot helyette intézni.
Meglátni a csodát, s örökké csodálni,
nyilt szívvel szeretve, jó baráttá válni.

Összefogva, együtt viselni a terhet,
adni időt, helyet, reá szánt figyelmet.
Elfogadni közben a másik hibáit,
kitalálni, vajon lelke mire vágyik?

Együtt szórakozni, közösen nevetni,
mutatni, hogy lehet vidámabbá lenni.
Közösen alkotni, együtt, célt kitűzve,
menedéket adni, hogy ne legyen űzve.

Olyan sok módja van a szív-szeretetnek,
tanítani kéne azt az embereknek.
Persze jó példával elöl kéne járni,
mutatva, hogy lehet szeretetté válni!

Mert mindenki szeret, ahogyan csak képes,
el szeretne jutni a mások szívéhez.
Kimutatni nehéz, pedig fontos lenne,
hiszen a szeretet boldogabbá tenne!

Aranyosi Ervin © 2019-03-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Macska a Holdon


Aranyosi Ervin: Macska a Holdon

Elbújtak az egerek? Tán felszálltak a Holdra?
Azt hihették, hogy az ott fenn, egy darab sajt volna?
Na ennek a dolognak én majd utána járok,
s remélem, a Holdon elég egeret találok.
Kis lépés az emberiség szép történetében,
de nagy lépés a macskáknak, s pláne az enyémben!

Aranyosi Ervin © 2019-01-05.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva