Aranyosi Ervin: A boldogság útja

Aranyosi Ervin: A boldogság útja

A boldogság útja, kitaposott ösvény,
mégsem járunk rajta olyan lelkesen.
Pedig végig járni, nem tiltja a törvény,
és nem járna rosszul az ember lelke sem!
Szeretetlen lelkek, nem tudnak szeretni,
elkerülik messze ezt a szép utat,
inkább földi kincset akarnak szerezni,
ami talmi mámort, értéket mutat!
A boldogság útja, kitaposott ösvény,
sokszor a szegény így, ettől gazdagabb,
s ezt sajnálja tőle a gazdag, a fösvény,
s így a világ végképp rossz felé halad!

A boldogság útján nincsen harag, bánat,
nincsen meg nem értés, nincsen háború!
Csak akik a vakság mocsarában járnak,
azoknak a lelke sivár, szomorú!
Ám az emberiség a fukart szolgálja,
aranyborjút imád, pénz szerzésre hajt,
nem csoda, az ösvényt sehogy sem találja,
a pénzvakság hoz rá, folyton újabb bajt!
Meg kéne tanulni őszintén szeretni,
a boldogság útján járni léten át!
Világunkat szebbé, s jobbá kéne tenni,
s lezárni a poklot építő vitát!

Aranyosi Ervin © 2024.05.15.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva