Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Adunk, kapunk, szeretünk

Aranyosi Ervin: Adunk, kapunk, szeretünk

Megérintjük egymás lelkét,
közel hoz a szeretet.
Nagy dolog, hogy álmaimban,
ott is veled lehetek.
Nem bánjuk a tegnapunkat,
a holnaptól nem rettegünk.
Együtt élünk, itt, a mában:
Adunk, kapunk, szeretünk…

Refrén:
Tárd ki szíved,
erre kérlek,
hadd költözzem
most bele,
hadd tegyem azt
jóérzéssel,
szeretettel
most tele!

Tárd ki szíved,
hadd lehessek
benne boldog
bentlakó,
Hadd érezzem,
veled lenni,
igazán
nekem való!

Megérintjük egymás lelkét,
közel hoz a szeretet.
Megérintjük egymás lelkét,
így a világ szép veled!
Együtt várjuk holnapunkat,
hol boldogok lehetünk,
Együtt élünk, itt, a mában:
Adunk, kapunk, szeretünk…

Refrén:
Tárd ki szíved,
erre kérlek,
hadd költözzem
most bele,
hadd tegyem azt
jóérzéssel,
szeretettel
most tele!

Tárd ki szíved,
hadd lehessek
benne boldog
bentlakó,
Hadd érezzem,
veled lenni,
igazán
nekem való!

Aranyosi Ervin © 2024-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Ha mindig a hazugságot tanították meg neked,
s nem látod az igazságot, mit kap tőled gyermeked?
Elhiszed, mert olyan mondta, aki magasra került?
Megértened a világot, pont ezért nem sikerült!

Így az életeddel játszol, talán ők is játszanak,
tanult módon színészkednek, s jó embernek látszanak.
Kegyes hazugság világod, a valóst, nem ismered,
mindig annyit tudhatsz róla, amit mutatnak neked!

Manapság képedbe tolják, amit tudhatsz, a kevést,
s úgy tálalják, mint hamis hírt, holmi összeesküvést!
Az igazság el van rejtve, s téged nem is érdekel,
médián át hatalommal, hazug hírrel érnek el.

Hazugság a történelmünk, sok áruló írta át,
nem tükröz az valóságot, csak hazugok „igazát”!
Hiszen azt a „győztes” írta, ki sosem volt egyenes,
így aztán a történelem, tört részektől szemetes.

A tudomány csak pénzt szolgál , fejlődik a technika.
Okossá lesz minden eszköz, s elbutul a nép fia!
A gondolkodót szedálják, mert csak így vezethető,
s nincs, ki lássa, ez a világ, így nem is lesz menthető!

Büszke vagy a tudásodra, s biztos az, hogy jól tudod?
És ha mind-mind hazugság volt, ami hozzád eljutott?
Jól tudod a hazugságot, hát erre büszke lehetsz,
ez lehet a te kereszted, amit válladra vehetsz!

Pedig lenne másik út is, mely értelmes, s élhető,
a hazugság, igazságra, ma még lecserélhető!
Jobbá kéne csak szeretned magadat és másokat,
teremteni egy világot, hol a szív nem fáj sokat!

Hazugságra épült világ, előbb-utóbb összedől,
csak tudással menekülhetsz az új „Özönvíz” elől!
Lesz-e Bárka, mire felszállj, lesz e tutaj, mire ülj?
Lesz-e értelmes megoldás, hogy végül megmenekülj?

Aranyosi Ervin © 2024-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Nem elég várni folyton másra,
hogy egyszer csak szeressenek,
szeresd magad, így lelhetsz társra,
meg kell nyitnod a szívedet!

Ha önmagad tudod szeretni,
majd más is képes lesz reá,
próbálj meg kicsit fényesedni,
tárd ki a szíved végre már!

Nem elég csak a kart kitárni,
meg kell nyitni a lelket is,
szeretettel a jóra várni,
s megkapja az, ki benne hisz!

Amíg szeretni nem vagy képes,
addig majd más is elkerül,
úgy juthatsz közel más szívéhez,
ha fényed az arcodra ül!

Nem elég sírni bús magányban,
ki kell tárnod az ablakot!
Hadd lássák szerte a világban,
ami a szívedben ragyog!

Aranyosi Ervin © 2024-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Aranyosi Ervin: Mosoly az arcra

Úgy szeretnék az arcodra mosolyt csalni én,
hadd ragyogjon vidáman a bánatod helyén!
Mert jól tudom, hogy attól aztán felragyog szíved,
s visszaadja az életben elvesztett hited!

Úgy szeretném, ha megélnéd végre álmaid,
ha elhinnéd, hogy lelked mélyén teremtőd lakik.
Mert jól tudom, ha megértenéd, hogy ez mit jelent,
átírhatnád, gondolattal a fájó jelent!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Úgy szeretném, ha ott maradna rajtad a mosoly,
engedd el a gondjaid, mert egyik sem komoly!
Mert jól tudom, hogy változtathatsz, s világod követ,
élvezd csak az életedet, s találj örömet!

Refrén:
Mosolyogj, és értsd meg végre,
rólad szól a lét,
Írj másik mesét,
és legyen tőled szép!
Mosolyogj és legyél boldog,
ez a Föld tiéd,
és jó érzéssel
tedd szebbé a mások életét!

Aranyosi Ervin © 2024-09-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva