Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Aranyosi Ervin: Vár-e még az ÉDEN?

Azt hiszem, hogy kár volt lejönni a fáról,
megfeledkezni egy élhető világról!
Hagytuk, hogy szép földünk rút pokollá váljon,
s kivágtuk a fát, hogy utunkba ne álljon!
Én úgy visszamásznék az égig érő fára,
hogy onnan nézek a pusztuló világra,
s aki még menthető, szívvel felemelném,
hogy a Mennyországban, hadd kerüljön mellém!

Persze, volt egy kígyó, ami megmérgezett,
tudatlanság mérgét itatta meg veled,
s velem is, hiszen mi mindig egyek voltunk,
s őseink fájától messze kóboroltunk.
Kiszáradt forrásunk, s nem tudjuk, hol eredt,
de nem is keressük már az eredetet.
Nincsen saját utunk, háttérből vezetnek
kígyóféle lények, s méreggel etetnek.

Temetjük földünket, ránk pénzcsizma tapos,
háttérben a kígyó, igencsak alapos.
Bábukat döntöget, terepasztalt játszik,
hazugság fegyverrel, igazra vadászik.
Médián át mérgez, élőt, s elmét rombol,
hogy menekülhetnénk ebből a pokolból?
Merre van őseink hatalmas tudása,
lesz-e még népünknek hajnal-hasadása?

Van-e még rá idő, fánkat megtalálni,
összekapaszkodva, tetejére mászni?
Vár-e még az ÉDEN, ott van-e az égben,
vagy maradjunk itt lent, talpig feketében?
Haldokolva élünk, és várjuk halálunk?
Világunkkal együtt örök porrá válunk,
mit a sátán keze gúnyosan elmorzsol?
Marad MAG utánunk, mely kikel a porból?

Aranyosi Ervin © 2024-09-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeptember

Aranyosi Ervin: Szeptember

Megöregszik a természet,
ráncos lesz a sok levél,
fű, fa, virág belefárad,
sóhajtozva fúj a szél.

Próbál mégis teremteni,
látványosat, színeset,
megpróbál vidámmá tenni
búslakodó szíveket.

Erdő mélyén vánkost készít,
mit levéllel letakar,
jövő magját rejtegeti
földre hullott, rőt avar.

Gyümölcseit kínálgatja,
tegyétek el télire,
az elálló eleséget,
állítsátok élire.

Teljen meg most élelemmel,
raktár, odú, és vacok,
jól jön majd, ha nem találnak
élelmet az állatok.

És az ember, most vigadjon,
szüreteljen lelkesen,
dallal teljen meg az élet,
borral hordó, rendesen.

Itt van az ősz, újra eljött,
szeptemberrel született,
préseljünk hát jó szőlőlét,
s élvezzük az életet!

Aranyosi Ervin © 2024-09-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Aranyosi Ervin: Éld meg az őszt!

Ma még vidáman süt a Nap.
Ne borongj hát az ősz miatt!
Ez is kell, az élet forog,
ezzel is nő életkorod!
Inkább csodáld, mert szép lehet,
figyeld a múló életet.
Most színesebb lesz a világ,
levelüket festik a fák.

Pizsama parti készül épp,
vígságot szül az őszi ég.
A nagy lámpaoltás előtt,
még színes ruhát ölt a Föld.
Mért lennél éppen bús magad,
szomorkodni most nem szabad!
Élvezd gyümölcsök ízeit,
mivel az ősz most megterít!

Bár a világ lassan kihűl,
te ne légy olyan, mint kívül,
benned éledjen szeretet,
belülről árassz meleget!
Tárd ki a szíved boldogan,
lesd el az ősztől, hogy hogyan,
melengess fáradt lelkeket,
ébredjen benned szeretet!

Ma még vidáman süt a Nap,
ragyogtasd te is arcodat,
mosollyal, szóval melegíts,
másokat jobb kedvre deríts!
Éld meg az őszt is boldogan,
hisz annyi szép csodája van,
mely neked szól, hozzád beszél,
őszi dalt dúdol lenge szél!

Aranyosi Ervin © 2024-09-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szebbé tett világ

Aranyosi Ervin: Szebbé tett világ

Akard végre világodat
szebbé, jobbá tenni,
nem kell más, csak társaidat
boldoggá szeretni!
Tedd, amit a szíved diktál,
s álmodj csak merészet,
s meglátod majd sok örömben,
lehet végre részed!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Aranyosi Ervin: Felnyitnám a szemedet

Felnyitnám a szemedet,
ha szeretnél már látni,
súgnék, hogyha akarnál
a sarkadra állni!
Tanítanám a tudást,
mit elvettek tőled,
tisztánlátó földi lény,
válhatna belőled!

Mondanám, ha értenéd,
megnyitnám a szíved,
szeretetet küldenék,
mely beléd magot ültet.
A magban ott a tudás,
a jövődnek terve,
locsolnám, mert kell, hogy láss,
létet ünnepelve!

Ébredj, nyisd ki szemedet,
úgy nézz a világra,
hangolódj az életre,
ne a hazugságra!
Tárd ki végre ablakod,
nyiss a tiszta fényre,
lásd tisztán a világod,
Napvilágra lépve!

Hagyd hátra az árnyékot,
engedd el a múltat,
vizsgáld csak meg hitedet,
a rosszul tanultat!
Keresd csak az igazat,
mert szabaddá az tesz,
az igazság gazdagít,
s benned új tavasz lesz!

Zárd le, mi nem működött,
adj esélyt a mának,
ne higgy többé hatalom
kétes „igazának”!
Le kell végre bontanunk
a hazugság várat,
hisz addig a javulás,
mint alvó mag, várat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Aranyosi Ervin: Manipulált világ

Hiába nézek az égre,
most ott Istent nem lelem,
féktelenül száll a Földre,
végtelen sok fél-Elem.

Repülőgépek hordozzák,
s élő nyög e súly alatt,
haldokolnak a növények,
mérget szül a pillanat.

„Kerozincsík” felleggé lesz,
delejjel terelgetik,
árvízt hozó esőbombák,
a világot rengetik.

Sosem látott zivatarok,
fákat döntő szélvihar,
halálmadár száll az égen,
füstölgő szárnyaival.

Elszippantják a vizünket,
kiszárad forrás, patak,
aszály sújtotta földeken
lassan élő sem marad.

Aranyosi Ervin © 2024-09-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Aranyosi Ervin: Az ős felelőssége

Utódaid igyekeznek
lábnyomodban járni,
a te dolgod, elöl menni,
s fényszóróvá válni!

Ám, a bölcs sohasem győzköd,
– s nem csak utat kutat,
hanem jó példával jár el,
s élet-utat mutat!

Aranyosi Ervin © 2024-09-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Adunk, kapunk, szeretünk

Aranyosi Ervin: Adunk, kapunk, szeretünk

Megérintjük egymás lelkét,
közel hoz a szeretet.
Nagy dolog, hogy álmaimban,
ott is veled lehetek.
Nem bánjuk a tegnapunkat,
a holnaptól nem rettegünk.
Együtt élünk, itt, a mában:
Adunk, kapunk, szeretünk…

Refrén:
Tárd ki szíved,
erre kérlek,
hadd költözzem
most bele,
hadd tegyem azt
jóérzéssel,
szeretettel
most tele!

Tárd ki szíved,
hadd lehessek
benne boldog
bentlakó,
Hadd érezzem,
veled lenni,
igazán
nekem való!

Megérintjük egymás lelkét,
közel hoz a szeretet.
Megérintjük egymás lelkét,
így a világ szép veled!
Együtt várjuk holnapunkat,
hol boldogok lehetünk,
Együtt élünk, itt, a mában:
Adunk, kapunk, szeretünk…

Refrén:
Tárd ki szíved,
erre kérlek,
hadd költözzem
most bele,
hadd tegyem azt
jóérzéssel,
szeretettel
most tele!

Tárd ki szíved,
hadd lehessek
benne boldog
bentlakó,
Hadd érezzem,
veled lenni,
igazán
nekem való!

Aranyosi Ervin © 2024-09-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Aranyosi Ervin: Honnan a tudás?

Ha mindig a hazugságot tanították meg neked,
s nem látod az igazságot, mit kap tőled gyermeked?
Elhiszed, mert olyan mondta, aki magasra került?
Megértened a világot, pont ezért nem sikerült!

Így az életeddel játszol, talán ők is játszanak,
tanult módon színészkednek, s jó embernek látszanak.
Kegyes hazugság világod, a valóst, nem ismered,
mindig annyit tudhatsz róla, amit mutatnak neked!

Manapság képedbe tolják, amit tudhatsz, a kevést,
s úgy tálalják, mint hamis hírt, holmi összeesküvést!
Az igazság el van rejtve, s téged nem is érdekel,
médián át hatalommal, hazug hírrel érnek el.

Hazugság a történelmünk, sok áruló írta át,
nem tükröz az valóságot, csak hazugok „igazát”!
Hiszen azt a „győztes” írta, ki sosem volt egyenes,
így aztán a történelem, tört részektől szemetes.

A tudomány csak pénzt szolgál , fejlődik a technika.
Okossá lesz minden eszköz, s elbutul a nép fia!
A gondolkodót szedálják, mert csak így vezethető,
s nincs, ki lássa, ez a világ, így nem is lesz menthető!

Büszke vagy a tudásodra, s biztos az, hogy jól tudod?
És ha mind-mind hazugság volt, ami hozzád eljutott?
Jól tudod a hazugságot, hát erre büszke lehetsz,
ez lehet a te kereszted, amit válladra vehetsz!

Pedig lenne másik út is, mely értelmes, s élhető,
a hazugság, igazságra, ma még lecserélhető!
Jobbá kéne csak szeretned magadat és másokat,
teremteni egy világot, hol a szív nem fáj sokat!

Hazugságra épült világ, előbb-utóbb összedől,
csak tudással menekülhetsz az új „Özönvíz” elől!
Lesz-e Bárka, mire felszállj, lesz e tutaj, mire ülj?
Lesz-e értelmes megoldás, hogy végül megmenekülj?

Aranyosi Ervin © 2024-09-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Aranyosi Ervin: Nem elég várni!

Nem elég várni folyton másra,
hogy egyszer csak szeressenek,
szeresd magad, így lelhetsz társra,
meg kell nyitnod a szívedet!

Ha önmagad tudod szeretni,
majd más is képes lesz reá,
próbálj meg kicsit fényesedni,
tárd ki a szíved végre már!

Nem elég csak a kart kitárni,
meg kell nyitni a lelket is,
szeretettel a jóra várni,
s megkapja az, ki benne hisz!

Amíg szeretni nem vagy képes,
addig majd más is elkerül,
úgy juthatsz közel más szívéhez,
ha fényed az arcodra ül!

Nem elég sírni bús magányban,
ki kell tárnod az ablakot!
Hadd lássák szerte a világban,
ami a szívedben ragyog!

Aranyosi Ervin © 2024-09-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva