Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

ápr
6

By

Aranyosi Ervin: Légy újra az!

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Légy újra az!

Amikor úgy érzed, hogy ennyi volt a lét,
mikor a lélek már csak hálni jár beléd,
mikor a percek súlya nyomja válladat,
amikor ritkaság az öröm-pillanat.
Akkor állj csak meg, és csendesedj csak el,
hiszen a szíved él és még dobogni mer,
s ha visszanézel, fogódzót találsz,
talán az emlékekben újra élni vágysz.

Amikor úgy érzed, hogy semmid sem maradt,
mikor a világod melletted elszaladt,
amikor kútba hulltak kedves álmaid,
mikor az éj sötétje végleg elvakít!
Hát akkor tudnod kell, hogy ébredezni kell,
egy szebb világot itt fedezni fel,
a régmúltban találsz kapaszkodót,
de ne játszd tovább a panaszkodót!

Hát legyél újra az, ki egykor voltál,
aki egy értelmes célt végre újra szolgál,
aki a szívét képes megmutatni másnak,
és nem szolgája hamis elmúlásnak!

Amikor úgy érzed, hogy vár még rád az élet,
amikor megjelennek hívogató fények,
mikor az élet súlyát már ledobhatod,
s az élő reményt visszakaphatod!
Akkor állj csak meg és nyisd meg szívedet,
hiszen a világ ma is gazdagabb veled,
csak indulj el és járd be utadat,
amit megélsz lelkedben megmarad!

Hát legyél újra az, ki egykor voltál,
aki egy értelmes célt végre újra szolgál,
aki a szívét képes megmutatni másnak,
és nem szolgája hamis elmúlásnak!

Aranyosi Ervin © 2026-04-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
4

By

Aranyosi Ervin: Talán azért…

Category: A nap gondolata Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Talán azért…

Talán azért jöttem,
hogy hitet, reményt adjak,
szemeket felnyissak,
jó ember maradjak!
Hogy ne is törődjek
az árnyékvilággal,
inkább csak a fényből
kinövő virággal!

Talán azért lettem,
hogy utat mutassak,
jó szó erejével
más lelkekre hassak!
Kimondjam, leírjam,
mit elhinni nem mer,
hogy lássa világát
a megtévesztett ember.

Talán azért vagyok,
hogy hírnöke legyek
a szeretet fénynek,
melynek útján megyek.
Meggyújtsam másokban
a már kihűlt lángot,
s jobbá varázsoljam
a feldúlt világot!

Talán azért érzem,
hogy van feladatom,
hogy a napi munkám
abba nem hagyhatom,
mert a remény él még,
s van, aki hisz benne,
anélkül világunk
kopár, üres lenne.

Talán azért is kell
mást is felemelnem,
mert a jövő magja
itt csírázik bennem!
Ha én nem öntözöm,
elszárad és kihal.
Mi lesz így az ember
mesés álmaival?

Talán azért élek,
hogy ébresztgesselek,
magasba emelőd,
bátorítód legyek.
Megmutassam, szívvel
hogy kell jobbá válni,
s elhitessem azt,
hogy meg tudod csinálni!

Aranyosi Ervin © 2026-03-04.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

márc
2

By

Aranyosi Ervin: Írni, vagy nem írni?

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 2 hozzászólás

Aranyosi Ervin: Írni, vagy nem írni?

Hiába a szépség?
Hiba a jóság?
Verssel tanítani
hiábavalóság?
Célba jut-e a vers,
hozzáér-e szívhez?
Vagy csak üres lapot,
feketével színez?
Megérti-e vajon az,
akinek szánom?
Eljut a címzetthez
a lelkivilágom?
A puszta szavaknál
tud-e többet adni?
Képes még másokat
elgondolkodtatni?

Lehet, verseimet
csak magamnak írom,
s másban nem hagy nyomot,
csupán a papíron?
Van-e még értelme
szemet nyitogatni,
elvakult lelkeknek
hitet, reményt adni?
Vagy csak elolvassák,
s nem kérnek belőle,
esetleg kiütést,
sérvet kapnak tőle?
Micsoda dilemma,
tegyem még a dolgom,
ha nem is figyel rá,
kiért morgolódom?

Írni, vagy nem írni,
lenni, vagy nem lenni?
Lehet-e világunk
értelmessé tenni?
Vagy csak nézzem végig
ahogyan elmúlik,
kínja, szenvedése,
mily hosszúra nyúlik?
Tegyem ki a pontot?
Ennyi, Itt a vége?
Vagy csak zsörtölődni
magamban, elég-e?
Hiszen nem is látja az,
akinek én szánom!
Így veszti értelmét
alkotói álmom?

Aranyosi Ervin © 2026-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

dec
19

By

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Őseink nyomában

Ősi föld, hol csend beszél,
mely a lelkünkben benne él!
Ahol a múltunk szól reánk,
sebzett szívekben éled a láng.
Már nem tör meg minket semmi rég,
magyarnak lenni gyönyörű szép!
Talpra kell állni, és menni kell,
múltunkból semmit sem feledni el!

Bár sok jó ősünk a porba hullt,
tőlük lett példás, s erős a múlt.
Sorsuk ma is él, és egy velünk,
hogy magyar nemzetként létezünk.
Hallgassuk fülünkbe, mit súg a szél,
őseink nyelvén, miről mesél,
messzi időkből atyák dala szól,
dobban a szívünk, nekik válaszol!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Ébred a nemzet, éled a fény,
szívünkben újra él a remény,
nem tört meg minket semmi vihar,
él még a nemzet, és élni akar!
Túl múlton, időn, és túl tűzön,
az égi jel fentről reánk köszön!
Közös a léptünk, akaratunk,
magyarok voltunk, s azok vagyunk!

Álljunk fel egyként, hisz tenni kell,
mában a jövőnket dönteni el!
Indulni, menni száz tűzön át,
égig emelni a magyar hazát!
Újjá születve élni e kort,
lerázni lábat, mely eltiport!
Hogy újra népünkön áldás legyen,
Istentől szálljon ránk szép kegyelem!

Refrén:
Dobban a föld, dobban szívünk,
nem halhat ki a mi nemzetünk!
Nem hal, míg érzünk és hiszünk,
amíg magyarként létezünk!
Amíg erünkben lüktet a vér,
amíg a dalunk az égig ér!
Atyáink álma végig kísér,
s bennünk a múlt majd nyugodni tér!

Aranyosi Ervin © 2025-12-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

okt
16

By

Aranyosi Ervin: Szajkó és a dió

Category: Állatok, természet Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szajkó és a dió

Mátyásmadár szállt az ágra,
s lesi a lehullt diót,
mért szórta szét a diófa,
a sok jó ennivalót?

Aztán megjött a szarka is,
egy nagy diót felkapott,
alig fért el a csőrében,
hát nem emelt kalapot.

A dióval tovarepült,
és a szajkó csak lesi,
tán a téli betevőjét
a diók közt keresi.

Földre röppen és válogat,
szerencsére van miből,
s lám a legszebb, és legnagyobb,
még a földön tündököl.

Csőrbe kapja, „csőbe húzza”,
s hipp-hopp fenn van már a fán,
kopogtatja kemény héját:
– Ki kell, hogy nyílj, kiskomám!

Ám a dió dacos jószág,
nem adja könnyen magát,
kiugrik a szorításból,
menti finom vagyonát.

A Szajkó meg száll utána,
szem elöl nem vesztheti,
s azt gondolja, majd fészkében,
könnyebben feltörheti.

Mátyásmadár száll a földre,
felkapja a szökevényt,
viszi haza a fészkébe,
s nem adja fel a reményt!

Aranyosi Ervin © 2025-10-16.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

júl
13

By

Aranyosi Ervin Hitet adok

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin Hitet adok

Belefáradtam a világ zajába,
vágyom a csendre, békés önmagamra.
Olykor látok a félhomályban,
de vajon ki hallgat szavamra?

Valahol ott a lelked mélyén
te is érzed, nem jó ez így!
Az ember feléli világát,
s nincs fogódzó, amiben higgy!

De én hiszem, hogy okkal jöttünk,
és értelme kell, hogy legyen!
Változzon hát a világ köröttünk,
mert kell, hogy boldoggá tegyen!

Nem hagyhatom, hogy fázzon a lélek,
nyári forróság közepén!
Mert hinnem kell, hogy okkal élek,
nem magányos bennem az ÉN!

Egy teljességnek vagyok része,
amely most épp árnyékban van,
de nem múlhat el az egésze,
mert sötéten látom magam!

Kell, hogy legyen rá jó megoldás,
igaz, élő és emberi,
a holnap még lehet attól más,
hogy lelkem végre megleli!

Meg kell hát újulnom a létben,
s felrázni végre másokat!
Nem élhetünk bűzlő szemétben,
mert akkor lelkünk fáj sokat!

Keressük hát az igazságot,
találjunk hozzá jó utat,
ne fogadjuk el a gazságot,
mely ijedt elménkben kutat!

Szeretni kell és jobbá válni,
s jobbá szeretni másokat,
s eltüntetni a Föld színéről
azt, ki sírokat ásogat!

Kell, hogy a fényünk világítson,
s értelmet nyerjen itt a lét!
Egy új világra ajtót nyisson,
s azt nem más rakja le eléd!

Teremts a szabad akarattal,
s gyűjtsd köréd mindazt, ki igaz,
légy újra eggyé önmagaddal,
és nem fog többé elveszni az!

Reménytől kapok új erőre,
és újra él bennem a hit,
mindennap merítek belőle,
s hiszem az Isten megsegít!

Aranyosi Ervin © 2025-07-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

ápr
25

By

Aranyosi Ervin: Szeretni mindig van okod!

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , Leave a Comment

Aranyosi Ervin: Szeretni mindig van okod!

Hálával telik meg a lelkem,
elkezdtem egy újabb napot!
Szebbé tenni a kis világom,
ma újabb esélyt kaphatok.

Ünneplő mosolyt öltök magamra,
hogy külsőm is jobbá tegyem,
s ragyogtassam a külvilágra,
a gyógyító tekintetem.

Remélem, ami ma énbennem
bontogatja szirmait,
reményként, másba is átmentem,
boldoggá téve valakit.

Ha csak egy napot teszek jobbá,
ha csak egy szív szebben dobog,
tudom, hogy ma sem mentek kárba,
a széjjel küldött mosolyok!

Ezért hát hiszek holnapomban,
mert tudok gyújtani tiszta fényt,
fáradt szívekben fellobogva,
életben tartom a reményt.

S míg a remény apró kis lángja
másokban új életre kel,
addig hiszünk egy szebb világban,
hogy holnap is szeretni kell!

Segíts te is, gyújts mosolyoddal,
apró lángot más arcokon,
dobbanjon szívünkben az új dal,
s ne vedd az életet zokon!

Mert hinnünk kell a szeretetben,
ez adhat éltető jövőt,
legyen neked is életedben,
egy cseppnyi láng,mely nagyra nőtt!

Ragyogjon hát, és melegítsen
mindennap csodás mosolyod,
s hagyd, hogy ez máson is segítsen,
szeretni mindig van okod!

Aranyosi Ervin © 2025-04-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

márc
26

By

Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…

Category: dalszöveg Tags: , , , , , , , , , , Leave a Comment


Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…

Hiába ragyog kint a Nap,
ha szívemnek fáj a pillanat,
ha lelkem sötétségben él,
mert elhagytál, mert elmentél.

Üresség vár csak mindenütt,
a világom lassan kihűlt,
de visszavárlak, jól tudod,
belőled csak ennyi jutott!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Hiába fúj az őszi szél,
az álmom nem rólad mesél.
Magányról szól a pillanat,
elmentél, semmim sem maradt!

Lassan kihűl bennem a fény,
alig pislákol a remény,
üres, sivár az életem,
mióta nem vagy énvelem!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2025-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

márc
13

By

Aranyosi Ervin: Szebb holnap jön el!

Category: Mindennapok, élet, gyász, remény, hit Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: Szebb holnap jön el!

Van az úgy, hogy megfárad a lelkem,
s az üresség kong bennem legbelül.
Az életnek az összes fájó terhe,
mint mázsás súly, az én vállamra ül!

Olyankor úgy ledobnám a láncot,
és elhagynám a földi testemet,
itt hagynám ezt a borús világot,
mielőtt az végleg eltemet.

De nekem mégis egész más a dolgom,
hogy másoknak a fényszóró legyek,
s bár magamban pont értük morgolódom,
de az utamon csak tovább megyek!

Vállaltam, hát én nem adhatom fel,
hogy reményt adjak más szíveknek is,
hisz kipusztul, ki célok nélkül lépdel,
ki holnapjában, s magában nem hisz!

A világunkat kell jobbá szeretnünk,
és tanítanunk erre másokat!
A pénz árnyéka húz csíkot felettünk,
s a Napfényből sem látunk már sokat.

De el kell hinned, Napunk szórja fényét,
a felhők mögött most is ott ragyog,
és élteti a világ összes lényét,
akikkel a létben EGY vagyok!

Ragyogását tükröznöm kell másra,
s a szeretetfény lassan átölel,
nem gondolok a néma elmúlásra,
mert hiszem, hogy egy szebb holnap jön el!

Aranyosi Ervin © 2025-03-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

márc
2

By

Aranyosi Ervin: A fény dala

Category: Érzelmek, szeretet, magány, boldogság, vágyakozás Tags: , , , , , , , , , , , , , , 1 Comment

Aranyosi Ervin: A fény dala

Csak üres hangszerek vagyunk,
melyeket fénnyel hangolunk!
Szeretet fénye átölel,
s lelkünkben boldogságra lel!

És aztán felcsendül a dal,
mert lelkünk szebb létet akar,
emelni szívvel társaink,
adni, mi lelkünkben lakik!

Szeretet fénye érjen el,
a szíved többet érdemel,
az érzést mindig add tovább,
szépüljön tőlünk a világ!

Hát keljen szárnyra most a dal,
mert lelkünk szebb jövőt akar,
Tegyünk boldoggá lelkeket,
s ez menni fog, együtt, veled!

Szálljon belénk a tiszta fény,
éledjen jó hívó remény,
álmodjunk együtt szebb jövőt,
segítsd az álmokat szövőt!

Hát élőn szóljon most a dal,
daloljon mind, ki jót akar,
lelkünket béke járja át,
boruljon fénybe a világ!

Aranyosi Ervin © 2025-03-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

« Older Posts