Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…


Aranyosi Ervin: Hiszem, hogy újra…

Hiába ragyog kint a Nap,
ha szívemnek fáj a pillanat,
ha lelkem sötétségben él,
mert elhagytál, mert elmentél.

Üresség vár csak mindenütt,
a világom lassan kihűlt,
de visszavárlak, jól tudod,
belőled csak ennyi jutott!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Hiába fúj az őszi szél,
az álmom nem rólad mesél.
Magányról szól a pillanat,
elmentél, semmim sem maradt!

Lassan kihűl bennem a fény,
alig pislákol a remény,
üres, sivár az életem,
mióta nem vagy énvelem!

Refrén:
Hiszem, hogy újra lesz tavasz,
hogy eljössz és velem maradsz.
Az égen újra Nap ragyog,
melletted boldogabb vagyok!

Aranyosi Ervin © 2025-03-26.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Aranyosi Ervin: Veréb-beszéd

Csiripelek, csiripelek,
be nem áll a szájam.
Azt is mondják,
nagyobb pletykás
nincs a Földön nálam.
Amit hallok, nem tartom meg,
tovább muszáj adnom,
nagy büntetés számomra,
ha csendben kell maradnom.

Csiripelek, csiripelek,
de rám se figyelnek,
nem olvasnak szavaimból,
nem is irigyelnek!
Az emberek rohangálnak,
soha meg nem állnak,
így nem hallják a híreit,
egy kicsiny madárnak!

Pedig fontos dolgot mondok,
itt a tavasz, kérem!
A verébnek a szerelem
jár most az eszében!
Én is várom már a párom,
szólongatom szépen.
Csiripelek, nyomot hagyva
az érző szívében.

Csiripelek, csiripelek,
ez a veréb dolga,
ha nem tenném,
lehet, hogy itt
unalmas csend volna!
Nem pletyka,
hogy itt a tavasz,
s én már azt is várom,
hogy a párom rám találjon,
s a világ szebbé váljon!

Aranyosi Ervin © 2025-03-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Ébredező világ


Aranyosi Ervin: Ébredező világ

Tavasz ezer virága pompáját öntse rád,
színes, tarka ruhája, megújult ifjúság!
Szerelem koszorúja, az fonja át szíved,
szomjat oltó varázsa, az éltető vized!
Télűző tudománya, gyújtson hát végre fényt!
A magányos szívekbe, öntsön most új reményt!
Annak, aki még fázik, olvadjon lelke fel,
a magány pokla helyet, a mennyet érje el!

Nyíljanak bimbók, szirmok, csodálkozó szemek,
érjen el szép szívekhez éltető üzenet!
Az élet szépségében időzzön el szívünk,
álmodjunk szebb világot, amelyben mind hiszünk!
Legyen az ember azzá, aminek született,
járja a Földet körbe a békeüzenet!
Tavasz van, ébredezz hát, tárd ki szíved, szemed,
áradjon a világra éltető szeretet!

Aranyosi Ervin © 2024-03-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Már a Maci sem tudja


Aranyosi Ervin: Már a Maci sem tudja

Ejnye Maci, mi lett veled,
nem találod régi helyed?
Kijönnél, vagy benn maradnál,
nem ébreszt fel már a naptár?

Árnyékodat nem találod,
vagy visszacsal téli álmod?
Nem is állsz szóba a Nappal,
nem bírsz el a feladattal?

Nem vállalsz már időjóslást,
nem hagyják, hogy Napod jól lásd!
A felhőket ember gyártja,
csíkos fent az égi pálya?

A sok gyerek válaszra vár,
hisz várnak a tavaszra már!
De már te sem tudod lesz-e,
közel van-e, avagy messze?

Lesz-e tavasz, – nézel bután –
vagy nyár jön már a tél után?
Ejnye Maci mi lett veled,
visszasírsz sok régi telet?

Aranyosi Ervin © 2024-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszbe öltöznek a fák

Aranyosi Ervin: Őszi kép

Aranyosi Ervin: Őszbe öltöznek a fák

Színpompás ruhát öltenek
az őszi fák, az ég alatt.
Ünnepi díszük csodaszép.
Tavasz, s a nyár már elszaladt.

A földre hullott sok levél,
puha vánkosként elterül,
megfáradt Napunk bús feje,
rajtuk álomba szenderül.

Álomra készül a világ,
sötét felhőt sodor a szél.
Az elmúlás lehelete,
dermeszti azt, ki szívvel él.

Ám a remény, nem halhat el,
kit hite éltet, érzi azt,
hogy eljön a megújulás,
addig e hit nyújthat vigaszt.

Most őszbe öltöznek a fák,
viselve színpompás ruhát,
majd ruhájukat levetik,
a tavaszt hozó reggelig!

Aranyosi Ervin © 2023-10-27.
A vers és a festmény megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Őszi bú


Aranyosi Ervin: Őszi bú

Hull a fákról a sok levél,
már mind halott, már egy sem él,
és mégis őrzik a nyarat,
emléke így örök marad!
Befogadja őket a föld,
s mi nyáron zölden tündökölt,
most rozsda ette, léttelen,
és földre hullni kénytelen!

Hol fenn, hol lent, a lét forog,
és változnak az évszakok,
mi is tán velük változunk,
jó, vagy épp rossz kedvet hozunk!
Ágainkról, mint levelek,
szívünk reménye lepereg.

bennünk is csupasz ág marad,
s nem vár dalolni madarat.

Hull a fákról a sok levél,
tavasz, a nyár még bennem él!
Azért is hinni akarok!
Beérhetnek még a magok,
beérhet még a szeretet,
amit megosztok teveled,
s talán tavaszba átviszed,
ha jövőt remél szép szíved!

Aranyosi Ervin © 2023-10-14.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd


Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd

Az ősz csak híd, nyárból a télbe,
a lassú elmúlást megélve,
s élvezve a gyümölcseit,
mely napmeleggel megtelik.
Olykor bőség, terített asztal,
mely feltölt és kicsit marasztal,
hogy ne szaladj a semmibe,
hiszen lassul a Föld szíve.

De jaj, ne félj, nem halni készül,
csal fényét veszti csendesen,
erőt gyűjt, ami szép reményt szül,
hogy aztán új tavasz legyen!

Az ősz csak híd, mely átvezet,
s ha örömeit élvezed,
rögtön nem hangol mélyen le,
ne halj hát szép emlékekbe!
Élvezd a percet, bármi áron,
annyi a szépség a világon,
csak éld meg ezt is és csodáld!
Erre vártál egy nyáron át!

Menj át e hídon boldogan,
s élvezd a múló perceket!
A jövő méhében fogan,
s tél után tavaszt hoz neked!

Aranyosi Ervin © 2023-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az időjós medve


Aranyosi Ervin: Az időjós medve

Állatkertben ácsorogtunk,
figyeltük a medvét:
– Előjön a barlangjából?
– Én biztos kijönnék!
Érdekelne, süt-e a Nap,
vagy sír-e a felhő,
bujkál-e a fény előlem,
a „semmirekellő”?

Láthatom az árnyékomat?
Akkor hosszú tél lesz!
Visszamennék még aludni,
s nem nyúlnék a mézhez!
Ám, ha borús lenne az ég,
nem feküdnék vissza,
akkor közeleg a tavasz,
s vágyaimat issza.

Mikor ébred majd a világ,
ébren muszáj lennem,
be kell járnom a birtokom,
és friss ételt ennem!
Ha én bizony medve volnék,
időjós is lennék,
jó lenne, ha az emberek,
ezt komolyan vennék!

Aranyosi Ervin © 2023-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jó reggelt kívánok!


Aranyosi Ervin: Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok,
kávé illatosat!
Mosoly fürössze meg,
kedves, szép arcodat!
Ébredjen a szíved,
tárd ki a világnak!
Küldj mosolygós tavaszt,
fának és virágnak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?


Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?

Borongok én, akár az ősz
és jobb időkre várok,
s látom miként szélesedik
emberek közt az árok.
Világunk arctalanná,
látom, hogyan válik,
s bólogatva ballag
egy régen várt halálig.

Hideg telet érzek,
csontjaimba marva,
terelhetővé vált
az ember, mint a marha.
Mind beáll a sorba,
vagy végleg eltapossák?
A tisztán látókat is
a vászonról lemossák!

Hiába jön új tavasz,
nem lesz már kikelet?
Nincsen már értelme
szót váltani veled?
Hiszen rémhírekkel
végleg vakítottak,
s a jót akarókkal
szembefordítottak?

Vajon lesz nyarunk is,
hihetünk még benne?
Számunkra még gyümölcs
idén is teremne?
Életünk kereke
forog-e még körbe?
Vagy kisimul végleg
az EKG-n a görbe?

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva