Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Az időjós medve


Aranyosi Ervin: Az időjós medve

Állatkertben ácsorogtunk,
figyeltük a medvét:
– Előjön a barlangjából?
– Én biztos kijönnék!
Érdekelne, süt-e a Nap,
vagy sír-e a felhő,
bujkál-e a fény előlem,
a “semmirekellő”?

Láthatom az árnyékomat?
Akkor hosszú tél lesz!
Visszamennék még aludni,
s nem nyúlnék a mézhez!
Ám, ha borús lenne az ég,
nem feküdnék vissza,
akkor közeleg a tavasz,
s vágyaimat issza.

Mikor ébred majd a világ,
ébren muszáj lennem,
be kell járnom a birtokom,
és friss ételt ennem!
Ha én bizony medve volnék,
időjós is lennék,
jó lenne, ha az emberek,
ezt komolyan vennék!

Aranyosi Ervin © 2023-02-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jó reggelt kívánok!


Aranyosi Ervin: Jó reggelt kívánok!

Jó reggelt kívánok,
kávé illatosat!
Mosoly fürössze meg,
kedves, szép arcodat!
Ébredjen a szíved,
tárd ki a világnak!
Küldj mosolygós tavaszt,
fának és virágnak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?


Aranyosi Ervin: Forog-e tovább?

Borongok én, akár az ősz
és jobb időkre várok,
s látom miként szélesedik
emberek közt az árok.
Világunk arctalanná,
látom, hogyan válik,
s bólogatva ballag
egy régen várt halálig.

Hideg telet érzek,
csontjaimba marva,
terelhetővé vált
az ember, mint a marha.
Mind beáll a sorba,
vagy végleg eltapossák?
A tisztán látókat is
a vászonról lemossák!

Hiába jön új tavasz,
nem lesz már kikelet?
Nincsen már értelme
szót váltani veled?
Hiszen rémhírekkel
végleg vakítottak,
s a jót akarókkal
szembefordítottak?

Vajon lesz nyarunk is,
hihetünk még benne?
Számunkra még gyümölcs
idén is teremne?
Életünk kereke
forog-e még körbe?
Vagy kisimul végleg
az EKG-n a görbe?

Aranyosi Ervin © 2021-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Úgy izgulok

Fotó: Borsné Katalin

Aranyosi Ervin: Úgy izgulok

Úgy izgulok, hogy mi lesz most!
Rágom hát a körmömet!
Ha beköszönt majd a hideg tél,
miben lelek örömet?
Eleséget hol találok?
– Tudom, a bolt nyitva van!. –
Ám mi nekünk nincsen pénzünk,
éhezünk hát annyian.
Vajon lesz-e, aki segít
átvészelni a telet?
Létezik-e együttérzés,
könyörület, szeretet?
Úgy izgulok és szeretném
megélni az új tavaszt,
megélni a kikeletet,
mely jégből vizet fakaszt!
Úgy szeretném túlélni
a világ nehéz teleit,
Akad jóság a világban,
mely megetet, s melegít?

Aranyosi Ervin © 2019-11-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben


Aranyosi Ervin: Szerelemben, szépben

Szerelemben, nyárban,
szemed sugarában,
szíved pitvarában,
magam megtaláltam.

Szerelemben, őszben,
hosszasan időztem,
szemedben, tükörben,
fénylőn tündököltem.

Szerelemben, télben,
szíved közepében,
megtaláltam fészkem,
a szív melegében.

Szerelem tavaszban,
hitem visszakaptam,
minden pillanatban
kaphattam és adtam.

Szerelemben, szépben,
körbejártam, éltem,
szép szívedhez értem,
hónapokban, évben.

Aranyosi Ervin © 2019-11-13.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Aranyosi Ervin: Őszben borongva

Borongva ült az őszi csend a fákon,
fájdalmasan haldoklott a világ.
Merengett lassú, sötét elmúláson,
miközben fentről felhő-könny szitált.
A levelekről a nyár vére cseppent,
az elmúlásban volt valami szép.
Reményt keltett a kósza levelekben:
– jön majd tavasz, egyszer majd színre lép.

De addig jöjjön a keserű álom,
hulljon a fákról földre rőt avar,
hogy ami él még ott lent, mégse fázzon,
legyen paplan, mi melegen takar.
Ha majd az ég fehér álmokat szőve,
magára húz egy másik takarót,
melengesse a csepp magból kinőve,
a jövőben is majd élni akarót!

Legyen az alvó álmok őrizője,
melyben a jövő pislákol tovább,
tavasz felé az ősök hírvivője,
mely önmagában őrzi a csodát!
Az ősz csendjében ott van az ígéret,
a haldoklásban, újjá születés.
S ott a remény, hogy talán majd megéled,
mikor életre kel majdan a vetés…

Aranyosi Ervin © 2019-09-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével a vers előtt és a versszakok megtartásával együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Húsvéti locsolás


Aranyosi Ervin: Húsvéti locsolás

Tudod, a kislányok az igazi nyuszik,
ők festik a tojást, és várják a puszit,
na meg a locsolást, mert ők mind virágok,
s köztük nyíló rózsát, szép orgonát látok.
Nem hagyhatjuk őket soha elhervadni,
bájos pofijukra nagy puszit kell adni!
Locsolgatni őket minden szép tavasszal,
s meglátod csodákkal terül meg az asztal.
Hímes tojást is kapsz, mint kedves jelképet,
ezzel vidítják fel ők a férfinépet.

Aranyosi Ervin © 2019-04-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Muzsikál az erdő

Kerekes Éva textil-festménye

Aranyosi Ervin: Muzsikál az erdő

Madár csicsergéstől visszhangzik az erdő,
tavaszi szellővel táncolnak a fák.
Rügy fakad az ágon, cseppnyi levél felhő,
s virág illatától szépül a világ.

Madarak dalával telik meg az éter,
apró madár torkok súgják a tavaszt.
A holnap hitével, szép ígéretével,
s fütyülik a szépet, s nem csak ugyanazt.

Dal szól szerelemről, hűségről, erényről,
jövőt hozó frigyről, – élő szerenád.
Az álmodozásról, életre kelésről,
amit a kikelet vígan szór reád.

Muzsikál az erdő, hallgatni is édes,
zenekari szólam szerelemre hív.
Oldódik az álom – most már esedékes –
s értelmet talál rá, hogy dobogjon a szív!

Aranyosi Ervin © 2019-04-12
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Akár a természet


Aranyosi Ervin: Akár a természet

Hófehér ruhába öltöztek a fák,
mindent elfed a hólepel.
Hidegtől tisztul a didergő világ,
a természet fehérben ünnepel.

Eltűnnek mind a tegnap árnyai.
A hó most mindent jósággal eltakar.
Mit is akar lelkünknek mondani?
A Földanyánk megtisztulni akar!

Talán a lelkünk így tisztulna meg,
hótakaró fedné a régi dolgokat?
Minden fájót megmarna a hideg,
s hitünk lenne: – Lehetnénk boldogabb!

Élnénk a mában, élvezve a telet,
s hinnénk, egyszer a tavasz visszatér.
Szívünkben érne egy újabb kikelet,
mi hitet adva, jövőnkbe elkísér!

Aranyosi Ervin © 2019-01-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

 

By

Aranyosi Ervin: Megújuló világ


Aranyosi Ervin: Megújuló világ

Telet tavasz követ, meglátod,
nem hűl ki végleg jó anyánk, a Föld!
Erőt vesz magán, s megújul világod,
s előbújik majd mindaz, ami ZÖLD!

Szeretet színe, élőn, ébredezve,
keresi helyét, hogy teljes legyen.
Csak nő lustán, jövőt feltételezve,
hogy minden élőt gazdaggá tegyen.

A Föld szívéből a szeretet árad,
s nem félti tőlünk, adja szívesen.
Lám megújulni soha el nem fárad,
s nem is ürül ki szerető szíve sem.

Csupán az ember nem hisz önmagában,
pedig csak élni kéne itt, a mában!

Aranyosi Ervin © 2018-02-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva