Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Süni és az almák


Aranyosi Ervin: Süni és az almák

Körülöttem alma-hegyek,
csak azért, hogy boldog legyek.
Lassan elmúlik a bőség,
– véget ér a nyári hőség.
Ezért ezt mind hazaviszem,
szükség is lesz rá, – azt hiszem.
Az almákat hazahordom,
így ősz táján, az a dolgom!

Aranyosi Ervin © 2023-10-19.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd


Aranyosi Ervin: Az ősz csak híd

Az ősz csak híd, nyárból a télbe,
a lassú elmúlást megélve,
s élvezve a gyümölcseit,
mely napmeleggel megtelik.
Olykor bőség, terített asztal,
mely feltölt és kicsit marasztal,
hogy ne szaladj a semmibe,
hiszen lassul a Föld szíve.

De jaj, ne félj, nem halni készül,
csal fényét veszti csendesen,
erőt gyűjt, ami szép reményt szül,
hogy aztán új tavasz legyen!

Az ősz csak híd, mely átvezet,
s ha örömeit élvezed,
rögtön nem hangol mélyen le,
ne halj hát szép emlékekbe!
Élvezd a percet, bármi áron,
annyi a szépség a világon,
csak éld meg ezt is és csodáld!
Erre vártál egy nyáron át!

Menj át e hídon boldogan,
s élvezd a múló perceket!
A jövő méhében fogan,
s tél után tavaszt hoz neked!

Aranyosi Ervin © 2023-10-10.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nem élhetek nélküled!


Aranyosi Ervin: Nem élhetek nélküled!

Én nem élhetek nélküled,
te vagy az éltető vizem,
te hozzád vezet minden út,
miattad dobban meg szívem!

Ha nem vagy, létem véget ér,
nélküled én szomjan halok,
elvesztem utam, célomat,
ha nem vagy, hát én sem vagyok!

Én nélküled nem élhetek,
részemmé váltál teljesen,
összeforrt lelkünk egykoron,
a dolgom csak érted teszem!

Te adod éjjel álmaim,
amit ébren megélhetek,
te teszed szebbé napjaim,
s nincsen jövőm, csakis veled!

Te adod létem dallamát,
s én írok hozzá szöveget,
s így adom neked dalban át,
a léthez az erőt neked!

Közös a múlt, közös a mánk,
minden fenséges pillanat,
ez ad élő bőséget ránk,
egymás nélkül, ‘mink sem marad!

Öröm, hogy a tiéd vagyok,
s cserében te is az enyém,
lelkedben szép nyomot hagyok,
enyémben te lehetsz a fény!

Én nem élhetek nélküled,
te vagy a lélegzet nekem!
S ha már nem kapok levegőt,
semmit sem ér az életem!

Hálás vagyok szép lelkedért,
mely az enyém másik fele,
a te álmod is bennem élt,
s így váltam boldoggá vele!

Aranyosi Ervin © 2023-06-27.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett.
Minden jog fenntartva!

By

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

EL-LA: EGYSÉG , 60x80cm, olaj-vászon

Aranyosi Ervin: Jobbá tenni a világot

Jobbá tenni a világot, ez a mi feladatunk!
Szeretetünk megformázva, világképet is adunk.
Megbékélést, igazságot, emberséget és csodát,
megsúgjuk a Földlakóknak, hogy létezik odaát.
Létezik egy más-világ is, ami jobb és szebb lehet,
hol a lelkek fényben élnek, s élvezik az életet.
Talán éppen azért jöttünk: a földi lét szebb legyen,
mást is beragyogjon fényünk, s mást is boldoggá tegyen!

Tegyük jobbá a világot, adjunk reményt és hitet,
csak a tiszta, érző lélek, ezt csak az értheti meg!
Tanítsunk a művészettel, hogy akik nem képesek
meglátni a valóságot, mutassunk értékeset.
Ám az érték önvalónkból áradjon, mint tiszta fény,
s terjedjen a jóság, bőség körbe itt a földtekén!
Engedjük az ébredőket, hogy sorunkba álljanak,
felébredve, tisztán látó fénylényekké váljanak!

Aranyosi Ervin © 2022-05-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Magyar fohász


Aranyosi Ervin: Magyar fohász

Áldj meg a békéddel, drága jó Istenem,
engedd, hogy világom, legyen jobb hely velem!
Engedd hogy az ember tiszta létét élje,
hazugság mocsarát, fényedre cserélje.
Áldd meg a világot a szereteteddel,
tetteinek súlyát cipelje az ember!
Ki terhet magának sohasem teremtett,
hadd élje békéjét, az isteni rendet!

Nagyboldog asszonyunk hozzád szól fohászom,
segítsd meg népedet, gödréből kimásszon!
Segíts rendbe tenni édes jó hazánkat,
kerülje hajlékunk büntető gyalázat!
Add vissza a reményt hitetlen szívünkbe,
s hadd legyen szép hazánk tiszta lelked tükre!
Gyújtsd meg a lelkünkben a szereteted lángját,
hogy a magyarok mind, csak egymást szolgálják!

Drága jó Istenem, küldd le angyalaid,
mind, ki világunkon, vágyad szerint javít!
Segítsd gyermekeid, kiket teremtettél,
kiket felruháztál, fiaiddá szerettél!
Küldj békét hazánkra, felemelő létet,
összetartozásról szólhasson az élet!
Tanítsd őket élni, jóságot teremtve,
éljenek egymással testvérként szeretve!

Nagyboldog asszonyunk, életünk adója,
engedd, hogy a lelkünk hálánkat lerója!
Védelmezd nemzetünk, ahogy mindig tetted,
fiaid bőséggel, jósággal etetted.
Adj termékenységet földnek és nemzetnek,
áldott fiaidnak, összes gyermekednek!
Elvetett magunkat engedd, hogy kikeljen,
bőséget, aratást népünk újra leljen!

Legyen újra nemzet, emeld fel a népünk,
őseink nyomában, helyes útra lépjünk!
Hadd váljunk igazzá, újra tisztán lássunk,
saját Istenünkhöz most visszataláljunk!
Áldj meg a békéddel, drága jó Istenünk,
s érezzük, hogy te is, újra egy vagy velünk!
Emeld fel népedet, tedd jóvá a magyart,
kérünk, világunkat jobbá tenni akard!

Aranyosi Ervin © 2022.03.20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őszi erdőben járva


Aranyosi Ervin: Az őszi erdőben járva

Tovatűnt a nyarunk, lassan őszbe fordult,
a bőség kapuja lassan megnyikordult.
Rövidül a nappal, az éj perceket lop,
sötétül a világ. Derűnk, fényünk elfogy.
A természet, mintha csendben haldokolna,
mintha tűnő nyárért bennünket okolna,
de még ideadja nekünk minden kincsét,
ezerszínre festve szél-tépázta tincsét.

Zöldellő levélre fest okkert, vereset,
aranyszín sugárból kever egy keveset,
színes palettáján ezer  szín pompázik,
felhőtakarásban, eső-könnyben ázik.
Gyümölcseit, magját szórja szerteszéjjel,
avarral terít meg, felmarkoló széllel,
s megágyaz, az erdő földjét betakarva,
mintha hosszú álmot aludni akarna.

Csoda és varázslat, s mindig megtörténik,
s az ott élők közül sokan élik végig.
Gyönyörű körforgás, s van ki megzavarja,
mert ilyenkor gyilkol a vadászok „karja”.
Védtelen vadakra támad rá az ember,
kikkel szembeszállni pusztakézzel nem mer.
Hősködik, lövöldöz, orvul, lesből támad,
s terítékre kerül a gyanútlan állat.

Búsul a természet, siratja vadjait,
őszi borongásban tengeti napjait,
s engedi lelkünknek szépségét csodálni,
szeretettel telni, emberibbé válni.
Festmény most az erdő, képei csodásak,
színek borítják el a megfestett vásznat,
virágot utánoz a levelek pompája,
miközben fáradtan téli álmát várja.

Aranyosi Ervin © 2021.09.25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A seregély nászruhája

Fotó: Fenyvesi Zoltán

Aranyosi Ervin: A seregély nászruhája

A seregély szép nászruhát öltött,
és felkereste vágyott kedvesét.
A hölgye mellett hosszasan időzött,
és kitalált egy kedves, szép mesét!

Mesélt neki a napsütötte nyárról,
a csapatról, mely világot bejár,
a gyümölcsökkel teli sok-sok fáról,
hol seregélyek szája be nem áll!

S lám, arájának megtetszett a kérő,
s a bőséggel telt lét ígérete,
s lett lagzijuk, a földtől-égig érő,
és szépséggel telt meg az élete!

A seregély beleszürkült a létbe,
a nászruháját sutba dobta rég,
de minden úgy volt, ahogy megígérte,
s boldoggá tette szép szerelmesét!

Aranyosi Ervin © 2021-04-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!


Aranyosi Ervin: Emberré kéne válnunk!

Azt nézd, mit látsz az éhezők szemében!
A gazdagság hamis és elvakít!
Lehetne élni eggyé válva, szépen,
de arra pénz, vagy hírnév nem tanít!
Hiszem, világunk sokkal szebb lehetne,
ha megbecsülnénk jót, értékeset.
A szeretet, az boldoggá tehetne,
s ha szétszórnád, visszaadnák neked.

Nem lenne koldus, hisz mindenkinek jutna,
nem lenne tolvaj, rabló, nincstelen,
az ember csak emberséget tanulna,
s nem ülne összehordott kincseken!
S elmúlna tán a sok kór, itt e földön,
nem kínozna már senkit ezután,
s nem lenne létünk, oktalanul börtön,
s élhetnénk együtt, egymás oldalán.

Elvakult létben mennyit lát az ember,
hazugság csapdák foglyul ejtenek,
s lázadna lelkünk, telve szeretettel,
és felfedeznénk, mit tőlünk rejtenek.
Lehetne élni tiszta szívvel szépen,
mások szívébe hozva örömöt,
ott van a sorsunk, az érzőknek kezében,
el kéne fújnunk a takaró ködöt!

Hisz jutna minden, minden éhezőnek!
Földünk, világunk sokkal gazdagabb!
Csak látni kéne az éhezők szemében,
hogy van megoldás, ha a lélek szabad!
El kéne osszuk a világ gazdagságát,
s jutna belőle, tán bőségesen,
felszabadítva az emberek világát,
hogy ez a Föld, a Mennyország legyen!

Meg kéne látnunk az önzés mély csapdáját,
s hinni, hogy élni szebben is lehet!
Elosztani bőségét, gazdagságát,
segíthetne a jóság, szeretet.
A fényűzés nem tehet embert naggyá,
a tiszta fény ránk egyformán ragyog,
s nem kéne válnunk élősködő varanggyá,
csak büszkén tudni: – Emberből vagyok!

Aranyosi Ervin © 2020-08-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Békélj meg!


Aranyosi Ervin: Békélj meg!

Nem harc az élet!
Az csupán a látszat!
Hiába jártad végig iskoládat,
ha nem érted az élet lényegét.
De amíg futsz,
versengsz csak elvakultan,
vagy sérelmek közt hánykolódsz a múltban,
lemarad lelked, s elméd mit sem ért.

Nem harc az élet!
Megbékélni kéne!
És átérezni, hogy mit jelent a béke.
Megélni végre a szépséges jelent.
Jelekre lelni
az éppen zajló mában,
megmártózni a bőség áramában,
s keresni azt, hogy melyik, mit jelent?

Nem harc az élet!
Nem áldozat az ember!
Csak együtt kéne élned Isteneddel,
s megélni egyként isteni valódat!
A lelkedet
a jelenben találod,
s míg retteged nem létező halálod,
magadra húzod árnyék-takaródat.

Alatta nem látsz,
csak fájdalmat érzel.
Nem tudsz kezdeni semmit az egésszel,
mert félelmeid elvakítanak.
Ettől beteg
az ember teste, lelke,
ezért nem szállhat fennen, fellegekben,
s elhiszi azt, amit tanítanak.

Nem harc az élet!
Csak észre kéne venni!
Nem kell nekünk mind-mind pokolra menni,
ne higgyük el, hogy bűnösök vagyunk.
Szeretni kell!
Ezt kéne megtanulni
és nem fogunk pokol tűzébe hullni!
Szívvel éljünk, s használjuk bölcs agyunk.

Nem harc az élet!
Ideje lenne másnak!
Egy nagyszerű, közös álmodozásnak,
mely bőségbe, boldogságba vezet.
Ha lelkünkben
végre a béke élne,
ha jövőjétől az ember nem félne,
ha átjárna az élet-szeretet.

Nem harc az élet,
ha nincsen ellenséged!
Ha nem rettegve várod épp a véget,
ha értelmet nyer lelkedben a lét.
Hiszen Teremtőd
ellát minden jóval!
Élelemmel, s átgondolni valóval,
s ha kész vagy rá, csodákat tesz eléd!

Nem harc az élet!
Békélj meg magaddal!
Legyél a jóság, a csodát hordó angyal,
kitől világunk boldog, s szép lehet!
Békélj meg hát,
lelked nyugtára leljen,
és aki lát örömmel ünnepeljen!
Szeresd valódat, élvezd az életed!

Aranyosi Ervin © 2019-05-17.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretettel adni


Aranyosi Ervin: Szeretettel adni

Próbáld ki! Jó érzés szeretettel adni,
éhest megetetni, s nem hagyni megfagyni!
Jó érzés figyelni, hogy telik a bendő,
mikor van ételből kellő, elegendő.
Lásd, a látványától jól lakik a lélek,
segítsd hát azokat, kik odakint élnek!
Hidd el, a jó érzés lelkedre fog hatni,
mert jó szeretettel, s szeretetet adni!

Ha szeretettel adsz, az már egy varázslat,
sosem fog a hiány megjelenni nálad.
Hiszen a jó Isten azt az űrt kitölti,
a bőség ruháját a lelked felölti.
Áramlani is fog minden, ha van helye,
csak az üres polcot pakolhatod tele.
Az nem a te dolgod, honnan lesz a pótlás,
csupán az a fontos, az adásban jót láss!

Hej, ha minden ember tiszta szívből adna,
éhező a Földön biztos nem maradna!
Nem lenne elesett, szeretetlen lélek,
mindenki érezné: – Teremtőmben élek!
Végre megértenénk az élet értelmét,
s jóra használhatnánk a szívet, az elmét!
Együtt teremthetnénk boldogabb világot,
amilyet az ember a Földön nem látott!

Aranyosi Ervin © 2017-01-11. és 2019-01-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva