Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Hartman Judit festménye

Aranyosi Ervin: A paprikák mosolya

Valami fontosat
tudhat az én manóm,
s teszi is a dolgát
szépen, jót akarón.
Az ő paprikái
vígan mosolyognak,
ezt tartom csodának,
igen nagy dolognak!

Mert Paprika Jancsi
sok mosolyt varázsol,
s odavan a lelke
mások mosolyától.
Az ő képéről sem
lehet letörölni,
s a paprikáinak
nagyon tud örülni.

A paprikáira
a Nap szebben ragyog,
s ettől jobban nőnek,
ezért lesznek nagyok,
héjuk a napfénytől,
lesz igazán fényes,
ez már rég nyílt titok,
csak így lehetséges!

Paprikák gyökere
folyton vízben ázik,
a manónk egész nap
viccel és mókázik!
Egyszer, nagy titokban
meg is lestem őket,
s jól megmosolyogtam
a vidám nevetőket.

Nem akad más dolguk,
csupán nagyra nőni,
levegőt beszívni,
aztán fészkelődni,
nevetni, hogy látsszon,
a boldogság rajtuk,
ettől lesz olyan szép,
jól felfújt alakjuk.

A testük megtelik
tiszta levegővel,
jó édeskés ízzel,
erük, meg erővel!
Ezzel teszik később
finommá az ételt,
ezt alátámasztja,
ki ma jót ebédelt.

A paprikák bizony
varázsolni tudnak,
amikor az ember
konyhájába jutnak.
Távoli rokonuk
a jó paradicsom,
ezért a kettőjük
közös főztje finom!

A paprika belül,
ha megnézed üres,
sok apró mag lakja,
ami nagyon ügyes,
mert ha szerte szórjuk
odakint a kertben,
megjelenhet szépen,
a magból kikelten.

Kis gyökeret ereszt
azzal kapaszkodik,
szép zöld szárat növeszt,
s az sem panaszkodik,
lesz neki levele
és később virága,
és a manónk védi,
senki meg ne rágja!

Már a virágok is
vígan mosolyognak,
hála a napfénynek,
Paprika manónknak!
Paprika virágát
rovarok porozzák,
és, hogy mosolyogjon,
meg-megcsiklandozzák.

Ebből is látszik, hogy
mindig van rá oka,
hogy a nagyvilágra
villanjon mosolya.
Beporzott virágot
a mi manónk óvja,
az ágyások között
hosszú útját rója.

Virágból termés lesz,
s vigyázni kell nagyon,
óvni kell hidegtől,
nehogy lehervadjon!
Apró kis arcára
víg mosolyt kell csalni,
és hogy nagyra nőjön,
nagyon kell akarni!

A paprika manó
erre nagyon ügyel,
ezért szép a termés,
öntözi derűvel!
Ahol manó nincsen,
ott, bizony nem terem,
ezért is olyan jó,
hogy van manóm nekem!

Aranyosi Ervin © 2021-04-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Miért jövünk a létbe?


Aranyosi Ervin: Miért jövünk a létbe?

Miért jövünk a létbe?
Másokat szolgálni,
szeretni tanulni,
angyalokká válni!

Megtapasztalni
egy olykor zord világot,
keresve a vágyott
csodát, boldogságot!

Magunk jobbá válni,
mást is jobbá tenni,
megtanulni, hogy kell
őszintén szeretni.

S mikor mi már tudjuk,
mást is tanítani,
lelkünket megnyitva,
minél többet adni.

Miért jövünk a létbe?
Nem a halált várni!
Hanem a világban
csodákra találni!

Felfedezni minden
szerethetőt, szépet,
amit utunk során
elénk tár az élet!

S ott, ahol sötét van,
tisztán fényt gyújtani,
az eltévedteknek
hitet, reményt adni!

S jó annak, ki célját,
útját megtalálja,
mert azt a megnyugvás,
s a szeretet várja!

Aranyosi Ervin © 2021-02-24.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Elbújni egy ölelésben

Fabian Perez: Embrace

Aranyosi Ervin: Elbújni egy ölelésben

Elbújnék most egy ölelésben,
a karjaidban béke van!
Áldott a perc, áldott az óra,
s a lelkem, érzem, védve van!

Kizárhatom a külvilágot,
és csak mi ketten létezünk!
Azt kapjuk, mire szívünk vágyott,
amire folyton éhezünk!

Az összebújós, meleg csendben
megszépül az is, ami fáj!
Nem számít semmi! Minden rendben,
tűnik a külső, zord muszáj!

A lelkünk mézként egybeolvad,
nem bántanak a tegnapok.
Feltöltődünk energiával,
lelkemből adok és kapok!

A fájdalmakat csillapítjuk,
elillan minden félelem,
elbújunk ketten a világtól,
s a végtelenbe lépsz velem!

No lám, hogy nő szeretet-burkunk,
elérünk kézzel csillagot.
Nincs kezdőpontunk és nincs végünk,
nincsen “te vagy”, nincs “én vagyok”!

Az érzés eggyé forraszt minket,
s a lelkünk boldogan lebeg,
rácsodálkozunk önvalónkra,
ahogy egy révedő gyerek.

De jó, hogy benned megtaláltam,
lelkemnek hiányzó felét,
s mit én őriztem, felkínáltam,
legyen hát teljesebb a lét!

Talán mindig így kéne lennünk,
kizárva mindazt, ami bánt,
megélnénk együtt – mosolyogva –
az élet szebbik oldalát.

Elveszhetnénk a végtelenben,
de mindig fognám két kezed,
elbújhatnánk egy ölelésben,
s a boldogság megérkezett!

Aranyosi Ervin © 2021-02-06.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Csak a szeretet képes…


Aranyosi Ervin: Csak a szeretet képes…

Álmodj,
álmodj,
álmodj szebb világot!
Látod,
látod?
A régi csont lerágott!

Ámulj,
bámulj,
egy szebb jövőbe ájulj!
A máló
háló,
hagyja, hogy alá hullj!

Refrén:
Csak a szeretet képes a Naphoz felemelni,
csak a más szívében, tudsz örömre lelni!
Csak a szeretet tud boldogságot adni,
akarj hát szeretni, jó úton haladni!
Figyeld hát a szíved, öleld át világod,
járd a helyes utat, légy Istentől áldott!
Nyújtsd a kezed másnak, minél szebben éljünk,
ez ad erőt, hitet, hogy holnapot reméljünk!

Élvezd,
s érezd,
a szíved kedvessé tesz!
Éld meg,
tényleg,
s érj mások szívéhez!

Lásd csak,
másnak,
életed csodásnak,
hidd el,
itt kell,
adnod hited másnak!

Refrén:
Csak a szeretet képes a Naphoz felemelni,
csak a más szívében, tudsz örömre lelni!
Csak a szeretet tud boldogságot adni,
akarj hát szeretni, jó úton haladni!
Figyeld hát a szíved, öleld át világod,
járd a helyes utat, légy Istentől áldott!
Nyújtsd a kezed másnak, minél szebben éljünk,
ez ad erőt, hitet, hogy holnapot reméljünk!

Aranyosi Ervin © 2021-01-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Rólad mesélt a csend


Aranyosi Ervin: Rólad mesélt a csend

Rólad mesélt nekem a csend,
megfejtettem, mit is jelent.
Álmokra épült holnapot,
megértsem, hogy miért vagyok,
miért mesélt rólad a csend?

Együtt kell mennünk már tovább,
álmodva ébredő csodát,
jobbá tenni a holnapot,
amelyben melletted vagyok,
s meglelni szívünk otthonát!

Refrén:
Egy út vezet csak a boldogság felé,
hiszem, a szívünk rátalál!
Jöjj hát velem, te kísérj el elé,
induljunk késlekedni kár!
Egy út vezet és szükségem van rád,
mellettem légy, veled legyek!
Álmodj velem, legyen szebb tőlünk a világ,
hogy boldog légy, azon leszek!

Rólad mesélt nekem a dal,
tudom már lelkem mit akar!
Hogy újra itt legyek veled,
hogy megfejthessem csendedet,
hiszen a csend terólad vall!

Refrén:
Egy út vezet csak a boldogság felé,
hiszem, a szívünk rátalál!
Jöjj hát velem, te kísérj el elé,
induljunk késlekedni kár!
Egy út vezet és szükségem van rád,
mellettem légy, veled legyek!
álmodj velem, legyen szebb tőlünk a világ,
hogy boldog légy, azon leszek!
Aranyosi Ervin © 2021-01-25.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Hadd kívánjak!


Aranyosi Ervin: Hadd kívánjak!

Hadd kívánjak szebb új évet!
Gondolkodó képességet!
Félelem nélküli létet!
Vidámságot, egészséget!

Hadd kívánjak boldogságot!
Igazságot és jóságot!
Hétköznapi bölcsességet!
Minden rossz itt érjen véget!

Hadd kívánjak szebb új évet!
Szívből jövő emberséget!
Oda-vissza tisztességet!
Fájdalmaktól mentességet!

Hadd kívánjak boldogságot!
Jóvá váló, szebb világot!
Szeretetet és figyelmet,
legyen vidám minden gyermek!

Hadd kívánjak szebb új évet,
melyben lelkünk újjá éled,
megszabadul minden rossztól,
istentelenül gonosztól.

Hadd kívánjak boldogságot!
Minden ember legyen áldott,
s méltón, szeretetben éljen,
az eljövő szép, új évben!

Aranyosi Ervin © 2021-01-01.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A halál nem létezik


Aranyosi Ervin: A halál nem létezik

Nincsen halál, nem létezik!
Akik állítják, miért teszik?
Miért jó, hogy ezzel megvezetnek,
gátat szabva az életednek,
ellopva álmot, boldogságot,
sötétre festve a világot?
Csak másik szintre lép a lélek,
de, míg itt él, azt mondja félek,
s nem éli meg a szabadságát,
nem ismeri meg a világát,
a létnek célját nem találja,
csak eljövő halálát várja!

Nincsen pokol és nincsen menny sem,
nem létezik, csak képzeletben!
Ha az ember végre felfogná,
talán a létét nem nyafogná,
nem szenvedné folyvást végig,
mert nem élnek, kik Istent “félik”!
Mert tőle félni nem is kéne,
neki nincs arra igénye,
nem várja el, hogy esdekeljél,
hogy földre önként térdepeljél,
s megalázd magad ő miatta,
az életet nem önzőn adta!

Nincsen neki hatalomvágya,
ő nem vágyik a gazdagságra,
hiszen benne megvan már minden,
hisz ő a mindent teremtő Isten!

Ő nem vár el tetőled semmit,
ha elakadsz, majd tovább lendít,
s eljuttat oda hova vágynál,
ha nem ragadsz le csak a vágynál!
Ha mindig úgy teszed a dolgod,
hogy lelked alkot, s attól boldog,
akkor az élet teljessé tesz,
és a világod végre szép lesz,
általa így boldoggá válhatsz,
s lelkedben megnyugvást találhatsz.

Csak tudnod kell, tanulni jöttél,
egy jó kis szerződést kötöttél,
s a tanulást élvezned kéne,
hisz saját terved eredménye.
Hiszen, mikor Földre születtél,
egy vággyal áldott lélek lettél!

Hogy végül, hogy éred el vágyad,
az út mindegy, csak megcsináljad!
Nem minden terved sikerülhet,
az utad néha nagyot kerülhet.
Néha a járt út járhatatlan,
s az átsegítő láthatatlan,
de ha vár rád, a célt eléred,
és addig nem ér a lét véget,
amíg csak dolgod van a Földön,
s addig a lét nem puszta börtön,
addig nem tudod abbahagyni,
utadon tovább kell haladni!

Vagy elvégzed az iskoládat,
vagy rád egy újabb élet várhat,
ahol majd folytatod, mit kezdtél,
mikor életre szövetkeztél.
Nincsen halál és pokol sincsen,
s mindenben benne, ott az Isten,
az mind maga, amit teremtett,
így találhatsz értelmes rendet.
Poklot, halált nem ő írt néked,
adott működő mindenséget,
s a teremtést mireánk bízta,
s hitte a lelkünk isteni tiszta!

Csakhogy az ember többre vágyott,
pokollá tette a világot,
és mindezért Atyját okolja,
a rosszért az Istent ostromolja.
Hiszi, a poklot Sátán adta,
s ki azt szolgálja Sátánfattya!
Pedig nem más, mint gyarló lélek,
kire visszaszáll az ítélet,
s elszenvedi, amit teremtett,
megélve poklot és a mennyet!

S mert mindig hazudtak neki,
a mások istenét élteti,
és idegen imát mormol,
mit örökölt egy régi korból.
Egy életen át várja sírva,
hogy hátha másképp lett megírva,
hátha ő reá nem talál,
a neki hazudott halál.

Nincsen halál, csak átkelés,
csupán leáll a szívverés,
a test elporlad nincs tovább,
abba hagyjuk az iskolát.
Ha megbuktunk jövünk megint,
egy megálmodott terv szerint,
vagy tán, mert tovább tanulunk,
azért hoz erre az utunk.
Elmegyünk mind és visszatérünk,
tanuljuk azt, hogy mennyit érünk!
Az életünk folyik tovább,
ha kell ezer világon át!

Aranyosi Ervin © 2020-11-02.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…


Aranyosi Ervin: Köszönöm Anyám…

Tőled kaptam a legnagyobb csodát,
az életem, és annak első mosolyát.
Hála neked, hogy élek, s itt vagyok,
valamit ebből tán vissza is adhatok!
Gondoskodtál, hogy emberré legyek,
mutattad azt, hogy mikor mit tegyek,
tőled kaptam az anyanyelvemet,
hogy elmondjam érzéseim neked!

Élő vagyok, neked köszönhetem!
Egy szép világot adtál énnekem.
Széltől is óvtál, féltettél nagyon,
ezt visszaadni, tán sohasem tudom!
De kaptam én tőled sok más csodát,
mit szívemből neked adhatok át,
mert elültetted a szeretet-magot,
most kivirágzott, s tőlem megkapod!

Szeretetem, s a hálám mind tiéd,
az életem kincsét teszem eléd,
mert jár neked, melegíti szíved,
s bárhova mész, ezt magaddal viszed!
Megköszönöm, hogy te vagy az ANYÁM,
az életet, s hogy volt gondod reám!
Teszek róla, hogy boldog, s büszke légy,
a szívemet, hálám teszem eléd!

Tőled lettem, én általad vagyok,
s érted ragyognak ott fenn a csillagok,
neked nyílik minden élő virág,
csak tőled szép és teljes a világ!
Köszönöm hát a mesés életet,
hogy létezem, s itt lehetek veled,
a boldogságom, álmom, örömöm,
mindazt mit adtál, szívemből köszönöm!

Aranyosi Ervin © 2020-04-28.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Szeretek nevetni!

Aranyosi Ervin: Szeretek nevetni!

Szeretek nevetni, derűsen, vidáman,
ez a legjobb dolog ebben a világban!
Emelkedett kedvel, szép világot látni,
a természet kincsét sorra megcsodálni!
Mást megkacagtatni, legyen jobb a kedvünk,
csak körül kell nézni, s akad min nevetnünk!
Megtalálni a lét igazi értelmét,
befelé figyelve nem használva elmét.

Szeretek szeretni, tiszta szívből adni,
port rúgva az úton, vidáman haladni.
Sosem nézni vissza szomorító múltra,
rátalálni végre egy nemesebb útra!
Szeretek nevetni, mosolyt ragyogtatni,
másokat emelve a lelkekre hatni.
Jó utat keresni a szép boldogsághoz,
s eljutni a lélek belső igazához!

Kizárni a világ szomorító zaját,
megművelni a lét jól termő talaját,
aztán megbékélni, azzal ami nem jó,
imát mormolgatni, hogy hasson a szent szó!
Álomból ébredni élő valóságra,
szeret-magokat szórni a világra,
aztán megfigyelni, ahogyan kikelnek…
Szeretek nevetni, úgy, ahogy egy gyermek!

Aranyosi Ervin © 2020-04-20.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Énekelj velem!

Aranyosi Ervin: Énekelj velem!

Sok mindent nem tudok,
sok mindent nem értek,
de ha egy dalt írok,
nem vezérel érdek.

Jó szándék vezeti
tollamat, gitárom,
szívem szeretettel
másoknak kitárom.

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Nem sok mindent tudok,
de azt a keveset,
szeretném e dalban
megosztani veled!

Szeretném, ha te is
őszintén szeretnél,
és a világoddal
újra eggyé lennél!

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Hidd el, amit tudok,
elmondom dalomban,
részesüljön lelkünk
boldog irgalomban!

Tanuljunk szeretni,
igaz, tiszta szívvel,
s életünk vonala
magasabbra ível.

Refrén:
Énekelj hát vélem,
s érezd, amit érzek,
mikor a szeretet szép útjára lépek.
Amikor másoknak is próbálok adni,
szép utat mutatva legyen min haladni,
megtalálni végre csodás boldogságot,
együtt gyógyítani szenvedő világot!

Aranyosi Ervin © 20201-04-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva