Aranyosi Ervin versei

Versbe szőtt gondolataim

By

Aranyosi Ervin: Nem vagyok hot-dog

Aranyosi Ervin: Nem vagyok hot-dog

Azt mondják rám:
– Milyen bájos, ennivaló kiskutya.
Ám nem hagyom, hogy megegyél,
nem vagyok olyan buta!
A hot-dog-ba virslit tesznek,
nem egy élő falatot,
vedd le rólam ezt a kiflit,
mert ha nem, hát harapok.

Aranyosi Ervin © 2020-06-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Az őz és a fényképész

Fotó: Zsolti Tamás

Aranyosi Ervin: Az őz és a fényképész

Belebámult az őz a nagy kamerába…
Kedvesen mosolygott, mit gondolt magában?
Hogy ez a szemlélő őt mos megcsodálja?
Talán meseszépnek, s kedvesnek találja?
A kamerán túlról bátran visszanézett,
bárcsak elmondhatná, hogy vajon mit érzett.
Hogy jó lenne együtt, s biztonságban élni,
egymást megtisztelni, hogy ne kelljen félni!

Aranyosi Ervin © 2020-06-23.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gazdi választás


Aranyosi Ervin: Gazdi választás

Elesettnek látszom, mert még kicsi vagyok,
nem tudom a helyem úgy, ahogy a nagyok.
De tanulni fogok, ezt most megígérem,
s a szereteteddel, hidd el, én beérem!
Hűséges maradok, melletted kiállok,
– na jó, néha kutyás dolgokat csinálok –
de szívből szolgállak, őrizlek és védlek,
csak te rólad szól majd, ez a kutyaélet!
És, ha szeretni tudsz, szólhat persze rólam,
és én viszonzom majd és ez nem csak szólam.
Te leszel a Főnök, te leszel az Isten,
akitől azt várom, gyakran megérintsen.
Kézzel simogasson, szép szóval dicsérjen,
kezével bundámhoz, szóval szívhez érjen.
S hidd el, az életem, terólad fog szólni,
lelkem szeretettel fog majd válaszolni!

Aranyosi Ervin © 2020-06-22.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Gáborka kisegere – Cini

Aranyosi Ervin: Gáborka kisegere – Cini

Tudod, az egerek roppant érdekesek,
ahogy megfigyelem, néha jót nevetek,
vécépapír gurigákat sűrűn tekergetnek,
ez egy jó szokásuk a kisegereknek.
Szerettem volna hát ezt mindennap látni,
egy kis egérkének gazdájává válni.
Annyira vágytam egy picike egérre,
aki néha felül a mókuskerékre,
s hajtja, ahogy bírja, szalad körbe-körbe,
s néha látja magát futni a tükörben.
Szeretném őt látni, ahogy a szél fújja,
és leng csak a füle közben újra, s újra.
S lám, egyszer megláttam egy kereskedésben
és bele szerettem, a szívembe véstem.
Aztán a szüleim meg is vették nekem,
műanyag ketrecben haza is jött velem.
Figyelem ahogyan játszik, alszik, eszik,
mert ezt az egerek oly viccesen teszik.
Volt labirintusa, mitől először félt,
nem mert belemászni, ki tudja mit remélt,
ezért csak szaglászott kíváncsiságában,
nem mert belemenni, nem bízott magában.
Konnektor a cicánk, akart ismerkedni,
asztal tetejére is felakart menni.
Másnap Cincikénknek nagy ketrecet vettünk,
s mikor kipróbálta, vidámabbak lettünk,
mert ő kívülről is meg akarta nézni,
s a kíváncsiságát úgy tudta tetézni,
kimászott belőle, keresztül a rácson,
s a tetejére ült, hogy messzebbre lásson!
Úgy szeretem nézni, ahogyan nyújtózik,
ásít, s füvet cipel, a csőbe felkúszik.
Bevackol magának, csinál paplant, párnát,
hogy nagy kényelemben tölthesse az álmát.
Ő a Tarka cicánk újjá születése,
egér testbe bújva a visszatérése,
fehér-szürke színben, egy tündér kisegér,
akiről a gazdi oly boldogan mesél.

Aranyosi Ervin © 2020-06-21.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Beszélgettem a kutyámmal

Aranyosi Ervin: Beszélgettem a kutyámmal

Beszélgettem a kutyámmal,
emberszámba vettem!
Megkérdeztem: – Mondd mióta
is vagy énmellettem?
S lám, ő elkezdett számolni,
vakkantgatott közben,
és stimmelt az évek száma,
hát megrökönyödtem.
Nocsak, hát te tudsz számolni?
Mindenre emlékszel?
Nagy boldogan bólogatott,
hisz felfogta ésszel.
Okos kutya, és ő érti
a gazdi beszédét,
míg én ma sem látom át
az ugatás egészét.
Ám akad egy közös nyelvünk,
a szeretet nyelve,
ezen mindketten beszélünk,
egymást ünnepelve!

Aranyosi Ervin © 2020-06-18.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Nézni is rossz!


Aranyosi Ervin: Nézni is rossz!

Jaj Istenem, nem bírom már,
összevissza beszélnek!
Okoskodnak, hazudoznak,
s ebből szépen megélnek!
Rémisztgetik a butákat,
fegyverük a félelem,
én bíz’ rögtön rendet tennék,
próbálnák meg énvelem!
Minden nap más az igazság,
s gondolkodni sem szabad!
Rossz, ostoba szabályok közt,
normális egy sem marad.
A sok birka tépi egymást,
és megvédi a csalót…
Az meg másnap bejelenti,
hogy az egész kacsa volt!

Aranyosi Ervin © 2020-06-12.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: A macska sajnos nem madár…

Aranyosi Ervin: A macska sajnos nem madár…

Száll a macska ágról-ágra
vagyis szállna, hogyha tudna!
Vagy legalább ágvégére,
kilibegne, vagy kifutna.
A madarak hogy csinálják?
Billegnek az ág legvégén.
Oda ki se tudok jutni,
földre hullanék ma még én!
Pedig jó lenne hintázni,
s játszani a madarakkal,
de sajnos nem vagyok madár,
cica vagyok, s nem egy angyal!

Aranyosi Ervin © 2020-06-11.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Cseperedés

Aranyosi Ervin: Cseperedés

Ki vagyok én? Cica gyerek!
Egy cserépben cseperedek!
Ám ha hallom, jön a gazdám,
kiugrom és futok aztán!
Nem akarok lemaradni,
ha finomat hoz a gazdi!
A pocimat jól megtömöm,
aztán ide visszaszököm.
Cserepembe cseperedni…
Nem is jövök ki, csak enni!

Aranyosi Ervin © 2020-06-09.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Varjú, vagy cica?


Aranyosi Ervin: Varjú, vagy cica?

Varjúnak álcáztam csendben önmagamat,
ki hirtelen rám néz, láthat egy madarat…
Ám ha figyelmesen megnézi e képet,
rögtön felfedezi, hogy ez egyszer téved!
Én nem varjú vagyok, nem fekete madár,
mellyel ősszel, télen tele van a határ.
Amit csőrnék nézel, az bizony a fülem,
tán nem is jönnél rá egyedül, nélkülem.
Ülök a konyhában, s várom a kajámat,
nézem, jön a gazdi? Vagy sokáig várat?
Ő csinálta rólam ezt a fura képet,
én korgó gyomorral vártam az ebédet!

Aranyosi Ervin © 2020-06-03.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva

By

Aranyosi Ervin: Zokni kutya


Aranyosi Ervin: Zokni kutya

Pulikutyus vagyok,
úgy hívnak, hogy Zokni,
vidám természetem
nem nem nehéz megszokni.
Köszönni is tudok,
szépen, illendően.
Akit megkedvelek,
vidámabb lesz tőlem.
Nálam a köszönés,
úgy szokott kinézni,
aki lát – szándékom –
rögtön tudja, érzi.
Nyelvemet kinyújtom,
fogamat mutatom,
a jobb mellső praclim
a kezébe adom!
Nem régen keltem fel,
még nem fésülködtem.
Már hosszú szolgálat
áll – bizony – mögöttem!

Aranyosi Ervin © 2020-05-30.
A vers megosztása, másolása,
csak a szerző nevével és a vers címével
együtt engedélyezett. Minden jog fenntartva